Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-21 / 249. szám

„JOBB NEKÜNK IS, HA FEKETÉN DOLGOZNAK...” HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. OKTOBER 21., SZERDA Elutazott n. Simeon Nehéz néhány szóban össze­foglalni ötnapos itt-tartózkodá- som benyomásait, mert nagyon sok, csupa kellemes élményben volt részem, amelyek messze fe­lülmúlták előzetes várakozásai­mat — mondotta II. Simeon egy­kori bolgár cár, budapesti ma­gánlátogatásának végén. Láto­gatásának utolsó két napján a volt bolgár cár találkozott ma­gyar parlamenti képviselőkkel, az Országgyűlés Interparlamen­táris Uniójának tagjaival. A ta­lálkozókat II. Simeon érdekes­nek, tanulságosnak és biztatók­nak nevezte. Antall-levél Párizsba Levelet intézett Francois Mit­terrand francia köztársasági el­nökhöz Antall József miniszte­relnök. A kormányfő a levélben a bósi erőmű tervezett üzembe helyezésének, a Duna elterelésé­nek problémáit ismerteti, majd kifejti a magyar fél jogszerű ál­láspontját, és az elnök közbenjá­rását kéri a Szlovákiával folyta­tott vitában. Brüsszelben folytatják Az Európai Közösség hétfőn este érkezett javaslatát elfogadva ma magyar küldöttség utazik Brüsszelbe Martonyi Janos kül­ügyi államtitkár vezetésével, hogy folytassa a tárgyalásokat a cseh és a szlovák féllel a három­oldalú — EK-részvétellel lét­rehozandó — bizottság felállítá­sának feltételeiről és mandátu­máról. A megbeszélésen jelen lesznek az Európai Közösség Bi­zottságának tisztségviselői is. Er­ről Herman János külügyi szóvi­vő beszélt szokásos keddi sajtó- konferenciáján a „bósi dossziét” fellapozva. Vagyonnyilatkozat — később? Az Alkotmánybíróság elnöke célszerűnek tartja a vagyonnyi­latkozat benyújtására meghatá­rozott határidő meghosszabbítá­sát legalább hat hónappal, tekin­tettel arra, hogy a vagyonnyilat­kozat az alkotmányosság, a sze­mélyiségi jogok alapvető kérdé­seit érinti. Kupa Mihály pénz­ügyminiszter jogosnak tartja az Alkotmánybíróság kérését, s ja­vasolni fogja a kormánynak an­nak teljesítését. Ünnepi hangverseny a Mátyás-templomban A Magyar Kórusok és Zene­karok Szövetsége és a Magyar Zenei Kamara október 23-án, pénteken este 8 órakor hagyo­mányos ünnepi hangversenyt rendez Budapesten, a Mátyás­templomban. Magyar Privatizációs Társaság A jobb információáramlás biztosítása, valamint a műszaki és gazdasági értelmiség aktív be­kapcsolása a privatizációs folya­matokba a legfontosabb célja a közelmúltban megalakult Ma­gyar Privatizációs Társaságnak. HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 249. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT AKCIÓ! Működőképes Hajdúsági automata mosógépét cserélje ki újra! A régi árát 4000 Ft-ért beszámítjuk. VAS-MŰSZAKI BOLT Eger, Hadnagy úti Szolgáltatóház. Tel.: 36/312-636 KAMATMENTES HITELRE IS! / Csak látszólag árva a kálvária a bélapátfalvi apátság mellett, hiszen a nevezetes műemléket a rossz idő ellenére is gyakorta felkeresik a turisták. Erről is olvashatnak mai számunk 5. oldalán, Pé- tervására és körzetének összeállításában, ugyan­akkor beszámolunk egyebek mellett például ar­ról, hogy felfüggesztették az istenmezejei polgár- mestert, s hogy a hírek szerint elkelt a parádsasvá- ri üveggyár. (Fotó: Perl Márton) Kritikus szinten az adómorál A tervezettnél jóval nagyobb költségvetési hiány nem a túlköl­tekezés, hanem a bevételek el­maradásának következménye — mondta Kupa Mihály pénzügy- miniszter az Országgyűlés teg­nap délelőtti plenáris ülésén, megindokolva a kormány által benyújtott pótköltségvetést, ille­tőleg az idei költségvetés alaku­lásáról, az államháztartás hely­zetéről szóló országgyűlési hatá­rozatijavaslatot. Az előterjesztés szerint az idei folyamatok ered­ményeként a költségvetés hiánya várhatóan 198,4 milliárd forint, az államháztartás hiánya pedig 191,5 milliárd forint lesz. Rend­kívül határozottan kifogásolta a pénzügyminiszter, hogy az adó­morál általános mértéke a kriti­kus szintre csökkent. Az Ifjúsági Háznak nincs még igazgatója... Döntöttek a Gárdonyi sorsáról Több mint háromórás kemény vita után az egri városatyák a teg­napi önkormányzati ülésen név szerinti szavazással döntöttek a Gárdonyi Géza Gimnázium sor­sáról. Több módosítással, de el­fogadták azt a megoldást, ame­lyet olvasóink már lapunk tegna­pi számából ismerhetnek: a cisz­terci rendnek 1993. július 1-jén átadják az iskola épületét, de az csak 1997-tőlkezdődően alakul­na át Szent Bernát Gimnázium­má. Délelőtt 11 órakor dr. Ringel- hann György polgármester fel­hívta a képviselők figyelmét arra, hogy éppen kétesztendős a testü­let. Ezt az évfordulót a későbbi­ekben arra használták fel, hogy tökéletesítsék az önkormányzat szervezeti, működési szabályza­tát. Ezt megelőzően megvitatták volna az Ifjúsági Ház igazgatói állására kiírt pályázatot. Az egyetlen esélyes azonban Szabó Pál, aki egyben képviselő is, még az ülés elején visszavonta pályá­zatát, majd hozzáfűzte: „Az itt megnyilvánuló szellemi barbár­ság munkájában nem kívánok részt venni.” Ezek után tehát több órán át az SZMSZ aprólékos, jogi ne­hézségektől sem mentes módosí­tását tárgyalták meg. Dr. Gyur- kó Péter tanácsnok elnökletével — egyebek mellett — a sürgőssé­gi indítványok szabályozásáról vitatkoztak. (Itt a közgyűlés által tárgyalt napirendek mellett, elő­re be nem jelentett indítványok­ról volt szó.) Dr. Dékány László SZDSZ-esképviselőjavasolta: a sürgősségi indítványnak ne le­gyen helye bizonyos kérdések­ben. Javaslatát elvetették. A parttalan vitákról is csaknem parttalan vita alakult ki. Hason­lóan indulatokat geijesztettek a jegyzőkönyv készítésével kap­csolatos ügyrendi kérdések. Ed­di, ■ •• hezítette az esetleg felmerülő jo­gi viták tisztázását. A városatyák abban maradtak, hogy az ülések hangfelvételeit is meg kell őrizni. Szó esett még a bizottságok be­számolási kötelezettségéről, és a titkokról, amelyekről munkája során szerezhet tudomást a kép­viselő. (Folytatás a 3. oldalon) Forintbetétek — a deviza előtt Az OTP legfrissebb összesíté­se szerint dinamikusabbak a la­kosság forintbetétei, mint a devi­zamegtakarítások. Szeptember végén a forintbetét-állomány 296,5 milliárd forint volt. A nö­vekményjanuár 1-jétől 32,3 mil­liárd, szeptember hónapban pe­dig 8,5 milliárd volt, s ez több mint kétszerese a tavaly szep­temberben közölteknek. A devi­zabetéteknél ellenkező a tenden­cia: az állomány 101,2 milliárd forintnak felel meg, vagyis az év elejéhez képest mindössze 9,9, milliárd forinttal növekedett. Ta­valy az első háromnegyed évben a devizabetétek még 24 milliárd forintnak megfelelő összeggel gyarapodtak. (MTI) Cáfolt csapatmozgás A Cseh és Szlovák Szövetségi Kormány Védelmi Minisztériu­mának vezetése tegnap délelőtt telefonon megkereste a Magyar Köztársaság Honvédelmi Mi­nisztériumát, és jelezte: infor­mációi szerint katonai mozgások észlelhetők Rajka térségében, a határ magyar oldalán. A minisz­térium illetékese válaszában — kellő ellenőrzés után — közölte, hogy semmiféle katonai tevé­kenység nem folyik a térségben, és a magyar határőrizeti szervek sem tettek rendkívüli intézkedé­seket. A magyar fél javasolta, hogy a bizalomerősítés, a térség lakos­sága és a közvélemény megnyug­tatása érdekében hozzanak létre közös ellenőrző munkacsoportot. Szlovák kormány: Bosi halasztás A szlovák kormány szóvivője tegnap délután bejelentette, hogy a kormány nem döntött a bősi kérdésről, de megállapította, hogy októ­ber 20-án műszaki okokból nem került sor a Duna elterelésére. A keddi szlovák kormányülés első napirendi pontja a bősi kérdés volt. A kormányülésen megállapították, hogy a Duna elrekesztésére no­vember hetedikéig kellene, hogy sor kerüljön, mivel ez a megfelelő időszak a művelet lebonyolítására. Később már csak egy év múltán lehetne megvalósítani az elterelést. A szóvivő a műszaki okokra nem tért ki, ám elképzelhetőnek tar­totta, hogy ezen a Duna rendkívül magas vízállását lehet érteni. Arra a kérdésre, hogy milyen hajlandóságot mutat a szlovák kormány a Duna elterelésének ügyében, a szóvivő azt válaszolta, hogy a kor­mány nem foglalkozott az ilyen vagy olyan döntéshozatal kérdésével, hiszen az építkezés nem szlovák, hanem szövetségi hatáskörbe tartozik. Talán az egész országot felkavaró interjú nyomán válik most iga­zán fontossá a téma. Olyan nyilatkozat teszi azzá, amelyet országos jelentőségű szerv felelős vezető személyisége adott nemrégen a Magyar Távirati Irodának. Igaz, dr. Fábián János, a legfőbb ügyész helyettese azóta nyilvánosság előtt is belátta, nem volt éppen sze­rencsés mindaz, amiről beszélt, ám mondandója mégis téma, amelynek érdemes utánajárni. Mint ismeretes, a törvényessé­gi felügyelet legmagasabb szintű szervezetének említett irányítója szerint az utóbbi időben a rend­őri nyomozóhatóságok számot­tevő része különféle mesterkedé­sekkel próbálja kedvezőbbé ten­ni a bűnügyi statisztika eredmé­nyességi mutatóit. Magyarán: torzítják a tényleges helyzetet. — Magától értetődő a kérdés: vajon Heves megye rendőrségei is a számottevő részhez sorolan­dók? — fordultunk a leginkább illetékeshez, dr. Lantos Bálint r. alezredeshez, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjé­hez. — Bizonyos vagyok benne — hangzott a válasz —, hogy erről a mi esetünkben szó sincs! — S mire alapozható ez a ha­tározott kijelentés? — Nyugodtan mondhatom, hogy Heves megyében nagyon korrekt a kapcsolata az ügyész­ségnek és a rendőri szerveknek. Jelenleg is — miként már koráb­ban — közösen vizsgáljuk a fő­ügyészséggel, nem halmozód­nak-e fel, nem sikkadnak-e el ügyek. Megállapodásunk van ve­lük, hogy az adatokat egy külön statisztikus dolgozza fel a fő­ügyészségen, de természetesen összehangolt ez a munka. Oly­annyira, hogy — épp az ütemes­ség, a folyamatosság érdekében — amikor a munkatársuk sza­badságon van vagy netán beteg, akkor tőlünk segít be a számítás- technikában járatos szakembe­rünk. Együttesen úgy döntöttünk egyébként, hogy a számítógépes rendszereinket a jövőben össze­kötjük, ily módon közösen vé­gezhetők el a statisztikai elemzé­sek is a bűncselekmények alaku­lásáról, jellemzőiről. — Ha már itt tartunk, kapha­tunk egy gyorsjelentést az idei esztendő eddig ekeit időszaká­ról? (Folytatás a 3. oldalon) Helyhatóságok és a szociálpolitika 80 százalékkal nő a támogatás A szociális válságkezelő prog­ramok kormánybiztosa, Lakner Zoltán óva intett attól, hogy túl­zott várakozás előzze meg a szo­ciális ellátási törvényt, mivel a la­kosság jelenlegi gondjainak megoldására nem a szociálpoliti­ka, hanem a gazdaság hivatott. Erről tegnap beszélt Debrecen­ben, az „Egészséges városi szoci­álpolitika” című konferencián. A szociálpolitikai reformmal foglalkozó előadásában a szem­léletváltozás fontosságát emelte ki, mivel az állam szerepvállalása mellett a jövőben a hangsúly át­helyeződik a helyi ellátó rend­szerekre, vagyis az önkormány^ zati szociálpolitikára. Utóbbi kapcsán kifejtette: a támogatá­soknál az egyenlősdi helyett a rá­szorultság lesz a döntő szem­pont, s meghatározóvá válik a családcentrikusság. Ugyanakkor — például a lakástámogatások­nál — lényeges különbségek lesznek a különböző típusú tele­pülések, így a városok és a falvak lakóinak juttatásai között. Lakner Zoltán nagy előrelé­pésnek nevezte, hogy a szociál­politikait finanszírozási reform is kíséri. Jövőre például 80 száza­lékkal nő a szociálpolitikára for­dítható önkormányzati támoga­tás, ami azt jelenti, hogy a hely­hatóságok a jelenlegi lo milliárd helyett 27,5 milliárdot fordíthat­nak erre a célra. Ugyanakkor itt is differenciálnak: lesz olyan te­lepülés, amelyik 30-35 százalék forrásnövekedésre, de lesz, ame­lyik 150-200 százalékra számít­hat. A családi pótlék esetében is a differenciálást hangsúlyozta a kormánybiztos, amely belső át­csoportosítást jelent, vagyis sem­miképpen nem kívánnak erre a célra kevesebbet fordítani. Ez ügyben konkrét tervről nem be­szélt, mert a különböző módoza­tokat most véleményezik a szak­emberek. Ugyanakkor egyfajta szociálpolitikai prognózist is fel­vázolt. Eszerint 1993-ban ren­dezik a tartósan munkanélküliek támogatását, 1994-ben pedig három területen várható válto­zás: az időskorúak, illetve a gye­rekes családok jövedelempótló, valamint a legalább 67 százalék­ban munkaképességüket elve­szített állampolgárok támogatá­sában. Egy nyilatkozat nyomában Mesterkednek-e megyénk rendőrei?

Next

/
Thumbnails
Contents