Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-20 / 248. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. október 20., kedd Hírszerzési együttműködés Az orosz és az amerikai hír­szerzés közötti együttműködés lehetőségeiről tárgyalt Moszkvá­ban orosz kollégájával Robert Gates. A CIA igazgatóját há­romnapos látogatása során fo­gadta Borisz Jelcin orosz államfő is. Az orosz és az amerikai hír­szerzés közös cselekvéséhez mindenekelőtt az atomfegyve­rek elterjedésének megakadá­lyozása, a nemzetközi terroriz­mus, a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni harc kínál kitűnő terepet. Clinton 15 százalékkal vezet A Newsweek című amerikai hetilap legújabb közvélemény- kutatasa szerint Bili Clinton, az elnöki tisztségre pályázó demok­rata jelölt alig több mint két hét­tel a választások előtt 15 száza­lékkal vezet riválisa, George Bush előtt. A Gallup közvéle­mény-kutató iroda által — a je­löltek második televíziós vitája után — készített felmérés szerint Clinton a szavazatok 46 százalé­kára, Bush 31 százalékára, a har­madik, független jelölt, Ross Pe­rot pedig 14 százalékára számít­hat. Orosz fegyverexport Kínába Oroszország rakétavezérlési technológiát, rakétahajtóműve­ket és más fejlett fegyverrendsze­reket ad el Kínának — közölte a The New York Times című lap. Az export aggodalomra ad okot, s aláássa a fegyverrendszerek el­terjedését akadályozó erőfeszí­téseket. Washington attól is tart, hogy Peking a fejlett technológi­át továbbadja a harmadik világ országainak. Egy magas rangú amerikai kormánytisztviselő sze­rint Moszkva emellett uránium­dúsításra felhasználható techno­lógiát is elad Pekingnek. Ezt a Bush-kormányzat azért figyeli aggodalommal, mert ily módón a kínaiak javíthatják nukleáris erőműveik kialakítását, s így ezek a korábbinál is kelendőb­bek lesznek a harmadik világ pi­acain. Dráguló üzemanyagok Ezer dinár, azaz több mint hét német márka immár a szabadon forgalmazott normálbenzin li­terje a szerbiai magánbenzinku- taknál. Mintegy 50 százalékkal drágult az állami kutaknál jegyre adott üzemanyag is, amelynek egységára most már 700 dinár (5 márka). A szerb magánautósok hivatalosan 20 liter benzint vásá­rolhatnak az állami áron havon­ta. Bajban az autógyártók? Hanyatló kereslet, valutaká­osz és hatékonysági válság szo­rongatja jövőre is az európai au­tógyártókat — véli az egyik leg­nagyobb autóipari vállalat, a francia Peugeot-Citroen konglo­merátum elnöke. Jacques Calvet szerint az idén a tavalyinál 1,5 százalékkal kevesebb, azaz 13,3 millió, jövőre már csak 13 millió új személygépkocsi találhat gaz­dára a kontinensen. Az európai piacszűkülés egybeesik az ame­rikai eladási lehetőségek látvá­nyos romlásával. Részvénytársaságok lesznek... Hamarosan részvénytársasá­gokká alakulnak Oroszország olajipari vállalatai — az erről szóló dekrétumot várhatóan ha­marosan aláírja Jelcin orosz ál­lamfő. Az olajkincs kitermeléséért A japán nemzeti olajtársaság irodát létesít Moszkvában azzal a céllal, hogy előmozdítsa a köz­társaságok olaj- és földgázkin­csének kitermelését. A napok­ban megnyíló iroda nemcsak a volt szovjet köztársaságok, de a kelet-európai országok nyers­anyag-kitermelésre, beruházá­sokra vonatkozó törvényeit, ren­deletéit is tanulmányozza majd, s közvetítő kapocs lesz a köztársa­ságok és a japán cégek között. Legfőbb feladata az irodának, hogy segítse tető alá hozni a ja­pán társaságoknak a nyugat-szi­bériai és közép-ázsiai lelőhelyek kiaknázására vonatkozó szerző­déseit. Finn választások A szociáldemokraták előretörése A szociáldemokraták előretö­rését és a jobbközép kormány ér­zékeny veszteségét hozták a va­sárnap finnországi helyhatósági választások. A leadott szavazatok több mint 90 százalékának össze- számlálása után kiadott tájékoz­tatás szerint a finn Szociálde­mokrata Párt 27,1 százalékával ismét az ország legerősebb párt­jává vált. A szocialisták a Reuter szerint 4,9 százalékkal kaptak többet, mint az 1991-ben tartott Vannak ügyeskedők is Türelemre intette vasárnap Hoszni Mubarak egyiptomi el­nök a földrengés következtében hajléktalanná vált családokat, le­szögezve, hogy az állam minden­kinek, akit a Katasztrófa fosztott meg otthonától, négy-hat héten belül lakást biztosít. Az államfő két nap alatt má­sodik sajtóértekezletet szentelte ennek az ügynek, miután előző nap a kairói belváros lakásra vá­ró tüntetők és a biztonsági erők összecsapásának színhelye volt. Mubarak azzal indokolta a vára­kozási időt, hogy a Kairó mellett, illetve a külvárosokban épült és ilyen célra kiszemelt lakótelepe­ket el kell látni vízzel és árammal, s azzal, hogy a hatóságoknak meg kell győződniük: az igény­lők valóban a földrengésben vesztették el otthonukat. Kérte a lakosságot, hogy senki ne pró­bálkozzék lakásgondjainak ha­mis papírok réven történő meg­általános választásokon. Esko Aho miniszterelnök centrum­pártja 19 százalékot ért el, négy százalékkal kevesebbet, mint másfél évvel ezelőtt. Ugyaneny- nyi a szavazati aránya a vele szö­vetséges Konzervatív Pártnak is. Viszonylag jól szerepeltek a Zöl­dek, akik 6,8 százalékot kap­tak. — A változások nem olyan nagyarányúak, hogy változás kö­vetkezzék be az ország politiká­jában — így kommentálta Esko oldásával — mint mondta, szá­mos ilyen eset volt már —, mert ezzel az igazi jogosultak elől ve­szik el a lehetőséget a lakáshoz jutástól. A hét végéig háromezer lakást adtak át az otthonaiktól meg- fosztottaknak, és a következő hetekre több mint ötvenezer la­kást ígérnek. A hadsereg segítsé­gével ideiglenesen sátortáborok­ban helyezik el a rászorultakat, és Kairó kormányzója vasárnap bejelentette, hogy két nap múl­tán a hatóságok már nem fogják eltűrni a polgárok „méltatlan ut­cai tartózkodását”. A szombat esti kairói tüntetés után, amelyet kormányilletéke­sek „szélsőséges elemeknek”, magyarán az iszlám ellenzéknek tulajdonítottak, az egyiptomi fő­város kulcsfontosságú intézmé­nyeit, így a rádió-televízió épüle­tet megerősített őrség védelme­zi. Aho miniszterelnök a választá­sok kimenetelét. A választási hadjáratot a DPA szerint a súlyos gazdasági válság jegyében tartották. Miközben a munkanélküliség aránya elérte a 15 százalékot, a centrumpártból, a konzervatívakból, a Svéd Nép­pártból és a kereszténydemokra­tákból álló négypárti kormány kénytelen volt a parlamentben többször meglehetősen népsze­rűtlen, drasztikus takarékossági programokat elfogadtatni. Négyen meghaltak Kazah — csecsen összetűzés Összetűzések voltak a napok­ban Kazahsztán északkeleti ré­szén, Uszty-Kamenogorszk vá­rosban kazah és csecsen nemze­tiségű lakosok egy csoportja kö­zött. A moszkvai tévé hírműso­rának jelentése szerint a kazah város egyik szállodájában meg­öltek négy kazahot. A bűncse­lekmény elkövetésével Oren- burgból érkezett csecseneket gyanúsítanak. A jelentésből nem derül ki, hogy mikor történt a gyilkosság. A helyi kazah lakosok mint­egy 300 fős csoportja a város csecsének lakta kerületébe vo­nult, követelve a bűnösök fe­lelősségre vonását és a csecsen nemzetiségűek kitelepítését Uszty-Kamenogorszkból. Türelmetlenek az egyiptomi hajléktalanok Az amerikai elnökválasztás előtt Bili Clinton új elnök? Amennyiben a közvélemény­kutatásoknak hinni lehet, Bili Clinton, Arkansas állam 46 éves kormányzója lesz az Egyesült Államok következő elnöke. A felmérések gyakorta tévednek, de az esély nagy, még ha a való­színű többség kevésbé Clinton mellett, mint inkább George Bush ellen foglal majd állást: az amerikai választók 12 év repub­likánus kormányzása után válto­zást akarnak. A féltucatnyi, részben kitűnő képességű demokrata elnökje­lölt közül végül Clinton, a ki­emelkedő tehetségű, szorgalmú és becsvágyó jogász-politikus maradt talpon. A Demokrata Párt liberális szárnyáról indult, de idei választási programja elfo­gadható a párt szinte minden tá­mogatója számára; e messzeme­nő kompromisszumkészség egyébként bírálói szerint egyik hibája. A több nemzedékre visszame­nően jómódú, nagypolgári csa­ládból származó George Bush elnökkel ellentétben, Clinton az amerikai Dél egyik legszegé­nyebb zugából jött, és viszonylag szerény körülmények között nőtt fel. Kereskedelmi utazó apja születése előtt néhány hónappal autóbalesetben meghalt, nagy­szülei, ápolónő anyja, majd au­tókereskedő mostohaapja nevel­ték, akitől nevét is kapta. Clinton az általános iskolától kezdve kitűnt élénk szellemével, ambíciójával. így kerülhetett a legjobbak köze számító wa­shingtoni Georgetown Egyetem nemzetközi szakára, onnan ösz­töndíjjal két évre az oxfordi egyetemre. Visszatérve — újabb 4 ev alatt — a nem kevésbé híres Yale Egyetemen jogászi diplo­mát is szerzett. Rövid arkansasi ügyvédi gyakorlat és egyetemi tanítás után — még huszonéve­sen — államának főügyésze lett, majd az USA történetének egyik legfiatalabb kormányzója volt, amikor 1978-ban, 32 évesen Ar­kansas élére választották. Az állam történelmi, földrajzi okokból a legelmaradottabbak, a viszonylag legszegényebbek egyike az Egyesült Államokban, és a két év megszakítással azóta kormányzó Clinton érdemeit a felemelkedésben, a gazdaságban csakúgy, mint szociális területen általánosan elismerik. A politika szempontjából még mindig iljú, 46 eves arkansasi kormányzó viszonylag ismeret­lenként indult az elnökjelölti tisztért vívott küzdelemben. Si­kere részben személyének és ki­tűnően szervezett kampányának volt betudható, részben annak, hogy vetélytársai ilyen vagy olyan okból nem voltak általá­nosan elfogadhatók a nagytőké­sektől a munkanélküliekig a leg­szélesebb rétegek szavazataira számító gyűjtőpártnak. A tény, hogy Clinton szinte mindenkinek mindent megígért, bírálói szerint egyik hátránya is: innen, hogy ellenfelei „ravasz Billyként” emlegetik. Támadá­sokban egyébként is bőven volt része a kampányban: vádolták házasságtöréssel, és azzal, hogy diákkorában ügyeskedéssel protekcióval úszta meg a katonai szolgálatot a vietnami háború­ban. Clinton az előbbi vádat ta­gadta; azt elismerte, hogy a há­borút — mint annyi kortársa — ellenezte, de megalapozott a vé­dekezése, hogy egyetemistaként kerülte el a sorozást. Felesége, Hillary ugyancsak jogász, aki a gyermekek jogainak védelmében szerzett magának nevet. Ismerői szerint férjének szellemiekben egyenrangú társa, így legfontosabb szövetségese a Fehér Házért folyó küzdelem­ben. Igen feszült helyzet Koszovóban Koszovóban súlyosan megsér­tik az albán nemzetiségűek em­beri jogait — jelentette ki vasár­nap este Tadeusz Mazowiecki, a világszervezetnek az emberi jo­gok jugoszláviai helyzetének ki­vizsgálásával megbízott képvise­lője. A Zágrábba utazó politikus a belgrádi repülőtéren adott nyi­latkozatában közölte, hogy Ko­szovóban robbanásveszélyes helyzet alakult ki, s jó lenne, ha a szerb vezetésben is lenne egy jó­zan politikus, aki — Panic szö­vetségi miniszterelnökhöz ha­sonlóan — párbeszédet kezdene a koszovói albánokkal. A volt lengyel miniszterelnök szerint a koszovói albánok, akiknek je­lenleg nincsenek saját iskoláik, nem rendelkeznek a nemzetközi jogi normák által előírt jogokkal. A szerbiai helyzetről Mazowiec­ki kijelentette: a tömegtájékoz­tatási eszközöket a nacionaliz­mus jellemzi, és így nem járulnak hozzá a jugoszláviai válság békés rendezéséhez. Mazowiecki ma utazik el a hajdani Jugoszlávia területéről, és november 1-jén számol be útján szerzett tapasz­talatairól Gáli ENSZ-főtitkár- nak. Uráncsempészek Németországban Nagy mennyiségű dúsított uránt foglalt le a bajor rendőrség Münchenben. Egy szakértő véleménye szerint ez az első ismertté vált eset, amikor olyan feldolgozottságú nukleáris nyersanyagot csem­pésztek Kelet-Európából Nyugatra, amely atom­bomba előállítására alkalmas — jelentette az AP a bajor vámhivatalra hivatkozva. A müncheni vám­hivatal vezetője, Friedrich Palmer a hírügynökség tudósítójának elmondta, hogy a 2,2 kilogramm „sokszorosan dúsított” 235-ös uránt egy müncheni parkolóban álló gépkocsiban foglalta le a rendőr­ség, és az üggyel kapcsolatban hét embert — köztük egy csehszlovák állampolgárt — letartóztattak. Az uránt Kelet-Európábol — az AP szerint feltételez­hetően valamely szovjet utódállamból — Lengyel- országon keresztül „egy maffia típusú szervezet” csempészte Németországba, és 500.000 dolláros áron eladásra kínálta fel. Az elkobzott hasadóanya­got vizsgálatra a kormány karlsruhei laboratóriu­mába küldték el. Az urániumról szóló információt egy Frankfurtban letartóztatott lengyel állampol­gártól kapta a német rendőrség, akinél erősen ra­dioaktív céziumot és stronciumot találtak. (MTI) Kérdőjelek Újra tiltott műtét? Kemény viták kereszttüzébe került a terhesség megszakítá­sát szabályozó törvényjavaslat. A polémiák hőfokát talán még növeli a tárgyalások gyorsított üteme. Ha ugyanis a Parlament az idén nem alkotja meg az abortusztörvényt, az Alkotmánybí­róság döntése értelmében a most hatályos, alacsonyabb szintű jogszabályok érvényüket vesztik, és törvény híján szinte jogi anarchia következik be ezen a területen. Mi az abortusztörvény sajátossága? Az, hogy a kormány két változatot tesz a Ház asztalárá. Az egyik a jelenleginél valame­lyest szigorúbb, a másik enyhébb feltételekhez köti a terhesség megszakítását. Jelzés értékű, hogy nem derül ki, a kormányzat melyiket támogatja. Nyilván, mert a koalíción belül sincsenek kikristályosodott, egységes álláspontok. A változatokról, az esetleges módosításokról tehát nem a párthovatartozás, a frak­ciófegyelem, hanem a személyes meggyőződés fog dönteni. Milyen vélemények ütköznek? A szigorítás hívei a magzat élethez való jogából, az élet kioltásának morális elfogadhatat­lanságából indulnak ki. A teljes liberalizálás támogatói pedig abból, hogy az anya, a család kizárólagos joga a döntés a nem kívánt terhesség megszakításáról. A két szélső pólus között ter­mészetesen sok más „köztes” vélemény is markánsan megfo­galmazódott... Újra tiltott műtét lesz? Remélhetőleg nem tér vissza az anti- humánus gyakorlat, s törvényes jog lesz a gyermekvállalás el­döntése. A Ház állásfoglalását alighanem két, Parlamenten kí­vüli tényező is befolyásolja majd. A fejlett világ egyértelműen a tilalmak enyhítése felé halad, és a hazai közvélemény is túlsúly- lyal — a közvélemény-kutatóak szerint 70 százalékban — a megengedőbb rendszert tartja elfogadhatónak. A honatyák és honanyák többsége személyes felelősséggel, de nyilván ennek tudatában fog az abortusztörvény minden paragrafusáról vok­solni. FEB Kolumbiai katasztrófák A földrengés után jött a vulkánkitörés Legalább 10 ember vesztette életét, harmincöt pedig megse­besült a Kolumbia északnyugati vidékén vasárnap pusztító újabb földrengésben. Hivatalos tájé­koztatás szerint közvetlenül a földrengés után kitört a Cacagu- al nevű vulkán, lávatömeggel árasztva el a közelben lévő San Pedro de Uraba városát. A Richter-skálán mért 7,2 fo­kos erejével a vasárnapi volt az utóbbi esztendők legsúlyosabb földrengése a dél-amerikai or­szágban. A földlökéseket az egész országban érezni lehetett, és ez sok helyütt okozott pánik­szerű jeleneteket. A lökések központja a panamai határ köze­lében volt. Mint a DPA helyi rádiókra hi­vatkozva jelentette, a Bogotától 460 kilométerre lévő San Pedro de Uraba nagy részét elpusztítot­ták az alázúduló lávatömegek. Az áldozatok között igen sok a gyermek. A mentési munkálatok csak vontatottan haladnak, mert a város őserdők között fekszik. A vulkán utoljára 1976-ban mű­ködött, de akkor nem okozott nagyobb károkat. Az országnak ugyanezt a tér­ségét már szombaton is 6,6-es erősségű földrengés rázta meg. A DPA értesülése szerint Murin- do városa teljesen elpusztult, és nagy károk keletkeztek Medel- linben, az ország második legné­pesebb városában. Emberek tíz­ezrei váltak hajléktalanná, a ha­lottak és sebesültek száma még nem ismeretes. Vélemények Brandtról Minden helyzetben ember maradt mondta egy idősebb hölgy a Re- ichstagot körülvevő rendőrkor­donon kívül állók közül. Bár a televízió egyenesben közvetítet­te Brandt gyászszertartását, s előző nap a schönebergi város­házán berliniek ezrei ráíratták le kegyeletüket a város egykori pol­gármestere, a volt kancellár ko­porsója előtt, sokan úgy érezték, a lakosságot, a kisembereket ki­zárták az élete végéig rendkívül népszerű szociáldemokrata poli­tikus végső búcsúztatásából. A szigorúan őrzött Reichstag- ban neves külföldi vendégek részvételével 11 órakor kezdő­dött a szertartás. Ám akik feltét­len fontosnak tartották, hogy személyesen is jelen legyenek a búcsúztatón, már reggel 9 órától gyülekeztek a biztonsági kordon mögött. Bár az épületen belüli szertartásból semmit nem láttak és nem hallottak, több ezren vol­tak, akik egészen háromnegyed egyig kitartottak, amikor végre megpillanthatták a koporsót, és láthatták a Bundeswehr díszegy­ségének tiszteletadását. Amikor a rendőrmotorosok kísérte gépkocsioszlop a kopor­sóval és a családtagokkal elin­dult a temetőbe, teljesen spontán mintegy ezren indultak el a né­hány kilométeren át lépésben haladó gépkocsioszlop nyomá­ban. A Reichstag előtti sokórás vá­rakozás alkalmat adott az újság­íróknak, hogy kifaggassák a vára­kozókat, mit gondolnak Willy Brandtról. Ő volt az utolsó nagyformátu­mú politikusunk — nyilatkozta egy taxisofőr, majd hozzátette: a jelenlegiek között senki nincs, akinek a szavára annyit adnának az emberek, mint Brandtéra. Egy nyugdíjas hivatalnok azt magyarázta, hogy „Willy soha nem ígért olyat, amit nem teljesí­tett, ellentétben a mai vezetők­kel”. Egy középkorú háziasz- szony azért tisztelte, mert min­dig, minden helyzetben és posz­ton ember maradt, akinek voltak erényei, de gyöngéi is. Brandt- ban meg lehetett bízni, mindig következetes volt, a keleti fordu­latot, az egyesítést neki köszön­hetjük — állapította meg egy ke­reskedő. Egy idős hölgy szerint most, amikor a szélsőségesek egyre nagyobb erőre kapnak Né­metországban, különösen nagy szükség lenne Brandt minden­kor higgadt, bölcs szavaira, min­denfajta jogtalanság elleni hatá­rozott kiállására. Brandt kívánságára sírkövére azt fogják vésni: Man hatsichbe- müht (magyarul: törekedett). Kortársai a jelek szerint érezték és értették, hogy ez az ember mi­re törekedett. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents