Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-19 / 247. szám
1993 Si túra és 5 napos Velence-Padova autóbuszos utak! welcometours utazási iroda eger, Jókai út 5. Tel.: 313-220,311-711. H ÍRLAP, 1992. október 19., hétfő' HATVAN ÉS KÖRZETE 5Irodalmi vetélkedő Hatvanban, a Városi MűvelőI dési Központban játékos irodalmi vetélkedőt szerveznek Nemes Nagy Ágnes születésének 70. évfordulója alkalmából az általános iskolák 3-4. osztályos diákjai számára. A háromfős csapatok október 31-ig jelentkezhetnek az intézményben. A rejtvényekkel, versfelismeréssel, rímfaragással tarkított versengésre november 10-én, délután 3 órakor kerül sor. Földárverés Lőrinciben A kárpótlási hivatal Lőrinciben is kitűzte az első földárverés időpontját. Az eseményre november 3-án, délelőtt 9 órára várják az érintetteket a közösségi házba. Érdemes tudni, hogy amennyiben a licitálásra jogosultak nem tudnak részt venni az árverésen, törvényes meghatalmazással más személyt is megbízhatnak a feladattal. A részletekről bővebb felvilágosítást kaphatnak a helyi földrendező bizottság tagjaitól, illetve Elek Lajos műszaki ügyintézőtől. Az akupresszűráról A Hatvani Városi Művelődési Központ népfőiskolái összejöveteleinek sorában október 19-én délután 5 órakor a moxa-köpöly alkalmazásáról és az akupresszűráról tart előadást Csukáné Fekete Éva. Testületi ülés Ecséden Ecséden október 28-án ülést tart a helyi képviselő-testület. Ez alkalommal tájékoztató hangzik el a közrendről s a közbiztonságról. A tanácskozáson szó lesz ezenkívül a júliustól életbe lépett, köztisztviselők és közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény helyi végrehajtásának lehetőségeiről is. Hagyományőrző pályázat Lőrinciben a város önkormányzatának kulturális és sport- bizottsága, valamint az oktatásügyi, a helytörténeti s a sajtófelelős tanácsnoka pályázatot hirdet a város területén tanuló általános iskolások részére. A pályázat célja a település múltjának feltárása, a régi szokások, események földerítése. A két gépelt oldal teijedelmű dolgozatot jeligével ellátva az iskola igazgatójához adhatják be a diákok ez év végéig. A legjobb munkákat jövő tavasszal, március 15-én díjazzák. Egészség-nap Hatvanban A hatvani Városi Művelődési Központ egész napos rendezvényt szervez október 31-én az egészséges életmód jegyében. Délelőtt 10 órakor natúrkonyha- bemutatóval kezdődik a prog- jt ram, a reformtáplálkozás jegyé- ' ben. Ezzel egy időben az intézményben gyógynövényeket vásárolhatnak, bepillanthatnak a grafológia rejtelmeibe, megis- 1 merkedhetnekareiki-kezeléssel, a csontkovácsolással. Délután 2 | órától a szelíd gyógymódokról lesz szó, majd 4 órától a gyógyító ,6 szeretet jelentőségéről tart előI adást Bokor Katalin. A programsort az este 6 órakor kezdődő előadás záija a gyógynövények hatásáról. A törvény csak írott malaszt (Folytatás az 1. oldalról) Petőfibánya jegyzője, Forral Ivánné ugyancsak borúsan nyilatkozik: — Képtelen helyzetbe kerültek ismét az önkormányzatok. Nem először, de ez a mostani állapot egyszerűen minősíthetetlen. A pedagógusok, az egészségügyi dolgozók joggal hivatkoznak a törvény előírásaira, de nem mondhatok mást: nem tudjuk kigazdálkodni a szükséges fedezetet. A törvényhozóknak ezt tudniuk kellett. Kötelezték az önkormányzatokat a végrehajtásra, de egy fillér támogatást sem kaptunk erre a célra. Ha most követnénk a lőrinciek példáját, egyszerűen nem tudnánk fűteni a középületeket. Arról már nem is beszélve, hogy a településen nagyon nagy feszültségeket szül ez a törvény. Tudvalévő, hogy itt rengeteg a munka- nélküli. A közalkalmazottak és a tisztviselők bennünket rohamoznak, a lakosság pedig árgus szemekkel figyeli, hogy mire fordítja a hivatal a pénzt. A tavalyi bér- maradványból idén még ki tudjuk fizetni a 13. havi béreket, de hogy jövőre mi lesz, el sem tudom képzelni. Ha bevezetik a kétkulcsos áfát, a költségek tovább növekednek, s akkor még nehezebb lesz gazdálkodni. Horton Kassa László polgár- mester széttárja a karját: — Semmivel sem állunk jobban ebben a kérdésben, mint a többi önkormányzat. Az érintett dolgozók mindennap kérdezik, hogy lesz, mint lesz, de egyelőre nem tudunk érdemben válaszolni. Csak fokozatosan képzelhető el a bérfejlesztés. Nálunk körülbelül száz alkalmazottat érint a jogszabály, s számításaink szerint 1994-ig mintegy 20 millió forintot kellene fordítani a bérek szintre hozására. Ismét az történt, hogy az önkormányzatokra hárítottak a felelősséget, méghozzá úgy, hogy arról szó sem esett, honnan lehet a szükséges pénzt előteremteni. Annyi bizonyos, hogy a 13. havi béreket ki tudjuk fizetni, de nálunk ez már évek óta gyakorlat. Rózsaszentmártonban és Ecséden is föltettük a kérdést, hogy miként tudják kezelni a törvényből adódó problémákat. Nem bocsátkozunk ismétlésekbe. A megkérdezett illetékesektől a fentiekhez hasonló válaszokat kaptunk. Ezeknek lényege: a törvényben megfogalmazott dolgok nagyon szépek, ám végrehajtásukra egyelőre nincs pénz, vagy csak elenyésző összeget tudnak a célra fordítani. Barta Katalin Vármakett a Hatvány Lajos Múzeumban A Vár és Bástya nevű utcák, és néhány hatvani középületben elhelyezett rézmetszet-látképek emlékeztetik a mai járókelőt a település XVI-XV1I. század múltjára. Képzelőerő kell ahhoz, hogy elgondoljuk, milyen volt településünk a török hódoltság idején. A helytörténeti ismereteinket népszerű látvánnyal bővíti a Hatvány Lajos Múzeum legújabb szerzeménye, a hatvani várat megjelenítő terepasztal. A hatvani születésű, Budapesten lakó, de Hatvanhoz ezer szállal kötődő Balázs Lajos szobrász- művész, ny. építésztechnikus készítette el az idén, két tavaszi hónap alatt a XVI. századi Hatvan elrendezését (falak, vizesárkok, utcák, épületek és tornyok stb.) bemutató makettet. Az impozáns, aprólékos gonddal elkészített makett mintái a Hatvány Lajos Múzeum tulajdonában lévő XVI. századi rézmetszetek, a „Heves megye műemlékei” című mű III. kötetében bemutatott rézkarcok, és a hatvani kiadású Délsziget című folyóirat 18/1990-es számában ismertetett veduták voltak. A leleményes alkotó (akit egy olyan veduta ihletett a műve elkészítésére, amit még az 1930-as években látott) a meketthez villany- vasút-terepasztalt, szőnyeget, fát, pozdoijalemezt, gipszet, PVC-t és hungarocellt alkalmazott, de a felhasznált alapanyagok széles skáláján a töltőtollku- pak és a teaszűrő is szerepelt. A jelenleg 77 éves Balázs Lajos nagy képzőművészeti gyakorlatot szerzett Juhász András mellett, aki az 1930-as években atyai jó barátja, hatvani szobrászművész volt, és 1976-ban elhunyt. Balázs Lajos szerint ő maga volt a modellje a Juhász András által alkotott Szent Imre herceg szobrának, amely jelenleg a bíróság és a templom között áll. Balázs Lajos segédkezett Juhász Andrásnak a Szent Imre-szobor közelében álló Nepomuki Szent Já- nos-szobor elkészítésénél, és az óhatvani temetőben lévő Kálvária-stáció képeinek megalkotásánál is. Juhász András többek között elkészítette Gáspár András honvédtábornok, az 1849. április 2-i hatvani csata győztes vezére szobrát is. Ez a mű a rendőrség előtti kis térről 1945-ben „nyomtalanul eltűnt”. Az 1938-ban Budapestre települt Balázs Lajos a Juhász András mellett tanult művészeti ismereteit továbbfejlesztette. Szépek, ízlésesek az Árpád-házi királyokat, királynőket, királylányokat ábrázoló plakettjei. Budapesten él és alkot, de soha nem felejtkezett el a szülővárosáról. Ma is rendszeresen jár Hatvanba, részt vesz a 222. sz. Petőfi- cserkészcsapat, a Hatvány Lajos Múzeum Baráti Köre, és a Tá- jak-Korok-Múzeumok hatvani tagcsoportjának összejövetelein. A hatvani Szent Imre Cserkész- csapat tagjainak hatására alkotta a Szent Imre herceget ábrázoló plakettjét. Demény-Dittel Lajos A kőbe vájt pincék több évszázadosak Szorgos munka, őszi verőfényben Szüret után a szűcsi pincesoron Olyan, mintha visszaforgott volna az idő kereke. Szűcsi határában, fönt a domboldalban sziklába vájt pincék, mint ódon romok közt álmodó régi századok. Jó néhányuk háromszáz évet is megélt, szolgálja híven ma is egykori gazdája leszármazot- tait. Mesélik, a vész elől gyakran bújtak ide az emberek, a második világháborúban is oltalmat nyújtottak a falu lakóinak. Odébb, a lankán már a mai építkezési divat dívik. Sátortetős hétvégi házak, egész kis paloták, köztük kétszintesek is magasodnak. Sokan Pestről, a Dunántúlról járnak ide, s nemcsak szőlőt művelni; pihenni, nyaralni is. A legtöbb részen már csend honol, de a soron nem egy pince előtt autó várakozik. A szőlősgazdák a szüret utáni munkákat végzik. A termés már préselve, a must hordókba töltve. Most már csak szépen tisztára mossák a műanyag zsákokat, letisztogatják a prést, rendezgetik a szinteket. Tóth Mihály ék pincéje előtt is többen szorgoskodnak: — Elégedettek az idei terméssel? — Nem mondhatnám — így a fiatalember —, a tavalyi jobb volt. Az ez évi megsínylette a nagy szárazságot, sokkal kevesebbet szedtünk le, mint számítottuk. Igaz, hogy ami termett, annak a minősége nem hagy kívánnivalót maga után. — Mikor végeztek? — Már két hete, hogy leszüreteltünk, segített a család apraja- nagyja, az egész rokonság. Kétszer nyolcszáz négyszögölön műveltem szőlőt, de hogy a felvásárlással mi lesz, még nem tudni. — A tavalyit sikerült-e eladni? — Nagy szerencsével. Vannak, akiknek ott áll a bor. Mi magunk értékesítettünk. Most a Szűcsiben működő Hársasvin Szövetkezetben bízunk. A lehetőségeken belül segítenek az eladásban. Csakhogy az a baj, kevés a lehetőség. — Miért? — Az az igazság, a minőségi fajtát keresik mindenütt. Nagy- réde is csak azt veszi át. Errefelé pedig a legtöbb a rizlingszilváni, annak meg nincs piaca manapság. — No és mi a kelendő, mégis? — A tramini és a cserszegi. Szerencsére nekünk abból is van. Mert bizony a fizetés mellett igencsak kell a mellékes. Nö- vényvédős vagyok a nagyrédei termelőszövetkezetben, a kis keresetből nem lehet megélni. Most már csak tudjuk értékesíteni az idei termést. Mert 18-19 a must cukorfoka. Az itteni szőlősgazdák szerint ez a legjobb a mustnak... (mikes) Elérték céljukat Városismereti vetélkedő Az Ady Endre Könyvtár és Közösségi Ház emeleti nagyterme 1992. október 10-én reggel zsúfolásig megtelt a jegyzetfüzeteiket és íróeszközeiket szorongató lelkes diákokkal. A Tájak- Korok-Múzeumok Egyesület hatvani csoportja, a Hatvány Lajos Múzeum Baráti Köre és a Ratkó József Közművelődési Egyesület a helyi közép- és általános iskolás diákok részére szervezett városismereti vetélkedőt. A jeles eseményre 11 általános iskolás (3-3 főből álló) csapat nevezett be. A 47 helytörténeti és műemléki kérdést Németi Gábor lektorálta, a válaszokat és egy kézügyességi feladatot két óra alatt kellett megoldaniuk a versenyzőknek úgy, hogy a legtöbb kérdés megválaszolásához fel kellett keresniük a város nevezetes helyszíneit. (Érdekes „csemege” várta a gyerekeket a múzeum előadótermében, ahol a Balázs Lajos építész által készített, és a hatvani várat ábrázoló makettet tekinthették meg.) A rendezőség nevében Kiss István Péter tanár köszöntötte a versenyzőket, és ismertette velük az elvégzendő feladatokat. A már kitöltött feladatlapok értékelése alatt a diákok — a rendezők vendégeként — üdítőitallal frissítették fel magukat. Az ünnepélyes eredményhirdetésnél a zsűri megállapította, hogy a rendező közművelődési szervezetek elérték a kitűzött céljukat: a versenyzők áttanulmányozták a város helytörténeti, műemléki irodalmát, és személyesen is megismerték a település nevezetes helyeit. A versenyt a Kossuth téri általános iskola diákjai nyerték meg. Az első helyen Telekesi Judit, Tompa Bri- itta és Szabó Andrea, a második elyen Józsa Gábor, Micki Zoltán és Popovits Gergely, a harmadik helyen Berecz Dorottya, Kompolti Szabina és Papp Szilvia végzett. (Utóbbiak a Rákóczi úti iskola tanulói.) Az első három helyezett csoport tagjai könyvjutalomban részesültek. A vetélkedő megrendezéséhez az Ady Endre Könyvtár és a Ratkó József Közművelődési Egyesület nyújtott anyagi segítséget. Kirándulás a Felvidékre A Hatvány Lajos Múzeum Baráti Köre és a Tájak-Korok- Múzeumok Egyesület hatvani csoportja november 7-én egynapos kirándulást szervez autóbusz- szal a Felvidékre. A túra során a résztvevők megismerkednek Rozsnyó nevezetességeivel, megtekintik Krasznahorka várát, valamint az Andrássy-mau- zóleumot. Az autóbusz november 7-én, reggel 5 órakor indul a hatvani Ady Endre Könyvtár és Közösségi Ház elől, s ugyanoda érkezik vissza a késő esti órákban. A túrára a két közművelődési egyesület tagjain kívül minden érdeklődőt várnak. Jelentkezni október 28-ig lehet a részvételi díj befizetésével és érvényes útlevél bemutatásával, szerdai napokon 16 és 18 óra között Pádár Sándornál, a könyvtár ruhatárában. A jelentkezéseket érkezési sorrendben fogadják el, s október 28. után meg feltételesen. Tornaterem épül Rózsaszentmártonban A Rózsaszentmártoni Általános Iskolában megkezdték a tornaterem építését. A 21 millió forintos beruházáshoz céltámogatást nyertek el, s az épületet a jövő év augusztusában adják át. i z/ zz» A * • •• jy* y Az erőműi to jovojerol Lőrinciben sok embert foglalkoztat a kérdés, mi lesz az erőműi tó sorsa. A választ Alföldy Zoltán, az erőmű üzemvezetője adta meg. — A tóra technológiai szempontból az erőműnek nincs szüksége. Jelenleg az a helyzet, hogy az rt. évente 1,5-2 millió forintot fordít a tóra, s ez egyértelműen veszteség. Természetes tehát, hogy keressük ezen költségek visszatérülését. — Milyen módon ? — Úgy gondoljuk, hogy akik használják a vizet — akár horgászásra, akár pihenésre —, azok hozzájárulhatnának a fenntartás költségeihez. Ez nemcsak a stégtulajdonosokra, hanem a horgászokra és a sportkörre is vonatkozik. — Hány stég található a tó partján ? — Mintegy 180-190 darab. Ezeknek 15 százaléka a részvénytársaság alkalmazottainak, nyugdíjasainak a tulajdonában van. Ezekre jogunk van terület- használati dijat kivetni, mégpedig olyan mértékben, hogy a kiadásaink megtérüljenek. Ez konkrétan azt jelenti, hogy 1000 és 10.000 forint között változnának a dijak. Terveink szerint a társasági alkalmazottak, a nyugdíjasok, valamint a tó környékét gondozók kedvezményben részesülnének. — Mi lesz a Zagyva és a tó gátja közötti területtel? — Ezt az úgynevezett szivárgó árkot nem szabad beépíteni. Az itt lévő növényzet gondozását azonban néhány stégtulajdonos végzi. Ezt is figyelembe vesszük a kedvezmények elbírálásánál. — Terveznek-e gátjavítást? — A keleti oldalon még az idén elvégezzük ezeket a munkálatokat, mintegy hatmillió forint ráfordítással. — Többen kifogásolják a víz minőségét... — A tóban lévő víz a Zagyvából érkezik, de jobb minőségű, mint a folyóé. Az állagot gyakori vízcserével igyekszünk megőrizni. (tori) 4 a >
