Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-19 / 247. szám

SZÜRET UTÁN A SZŰCSI PINCESORON jr HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. OKTÓBER 19., HÉTFŐ HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 247. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT 18 sebességes Montain Bike kerékpárokhoz sétáló magnót adunk ajándékba. DEPÓ ÁRUHÁZ Eger, Nagyváradi u. 17. Tel.: 36/324-600 VAS-MÜSZAKI BOLT Eger, Hadnagy úti Szolgáltatóház Tel.: 36/312-636 Meciar: október 20 Vladimír Meciar szlovák mi­niszterelnök cáfolta az Új Ma­gyarország című lap azon értesü­lését, hogy a szlovák fél a Duna október 20-ra tervezett elrekesz- tésének elhalasztására készül. Az Új Magyarország tudomása szerint a művelet végrehajtása bő két héttel később, november 5-én várható. Meciar a TK SR szlovák hírügynökségnek adott nyilatkozatában — amelyet szombaton ismertetett a Národ- ná Obroda című pozsonyi lap — „a magyar sajtó újabb dezinfor- mációjának” minősítette a hírt. Bőd Péter Ákos Moszkvában Bőd Péter Ákosnak, az MNB elnökének vezetésével tegnap küldöttség utazott vasárnap Moszkvába, ahol hétfőn kezdő­dik a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank soros ülése — tájékoztatta az MTI-t az MNB illetékese. Az ülésen a tagországok küldöttsé­gei áttekintik a két bank likvidi­tási helyzetét és várhatóan elfo­gadják a jövő évi költségvetést. Fejtő Ferenc nemzetgyűlési dija „Amikor belekezdtem A népi demokráciák történetének meg­írásába, magam sem gondoltam volna, hogy még megírhatom e korszak végének történetét is” — mondotta Fejtő Ferenc, a Párizs­ban élő ismert magyar történész és publicista. Fejtőnek péntek este a francia nemzetgyűlés elnö­ke, Henri Emmanuelli nyűjotta át ünnepélyes keretek között a nemzetgyűlés idei irodalmi diját, amelyet A népi demokráciák vé­ge című, nemrég megjelent könyvéért ítélt oda neki az is­mert történészekből álló zsűri. Katonanemzedékek találkozója Kézfogás a hon védelmének érdekében — mottóval Balaton­kenesén rendezte meg a hét vé­gén a Honvédelmi Minisztérium és a Bajtársi Egyesületek Orszá­gos Szövetsége a katonanemze­dékek első találkozóját. A kétna­pos programsorozaton képvisel­tették magukat az első és máso­dik világháború katonáinak szö­vetségei, az aktív és a nyugdíjas tisztek, továbbá főiskolák is. A részt vevőket levélben köszön­tötte Für Lajos honvédelmi mi­niszter. Eltemették Rátonyi Róbertét Rátonyi Róbert színészt, ren­dezőt, Jászai-dijas érdemes és ki­váló művészt tegnap, a Farkasré­ti temetőben helyezték örök nyugalomra. Mintegy ötszáz hatodik osztályos diák nevezett be arra a vitézi játékra, amelyet évről évre hagyomá­nyosan megrendez az egri Forrás Gyermek-Szabadidőközpont. Á gyerekek ezen a szombati próbán bi­zonyították be, hogy ’’igaz egri polgárok”. Maga Dobó István avatta őket vitézeivé. Ebben az eszten­dőben az itt vendégeskedő német fiatalok is részt vettek a nagy kalandban... (Fotó: Szántó György) A hevesi munkanélküliség ellen A szombati délelőtti eső elle­nére nagy érdeklődés kísérte He­ves központjában, a H-lnvestc- lub Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Központ Kft. avatá­sát. Pongrácz József, a város or­szággyűlési képviselője megnyi­tójában arról a szellemi háttérről és akaratról beszélt, amely ennek a vállalkozási irodának a létreho­zásában megnyilvánult. Emlé­keztetett, hogy Heves és térsége munkanélküliséggel sújtott terü­let. Ezért az érintettek mindent igyekeznek elkövetni azért, hogy a kormányzat is segítséget nyújt­son ennek mérsékléséhez. Tóth László, a H-Investclub ügyvezető igazgatója hangoztat­ta, hogy a vállalkozók által alapí­tott iroda úttörő szerepet tölt be a városban és körzetében az ipar­ral, mezőgazdasággal, kereske­delemmel, valamint szolgáltatá­sokkal foglalalkozó vállalkozók támogatásában. Ingyenes adó-és szaktanácsadást nyújtanak, és szoros együttműködést tartanak fenn a Területi Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztési A lapít- vánnyal. (Folytatás a 3. oldalon) A Duna védelmében: Méltóságteljes tüntetés Ez már nem a szavak ideje, a tetteken a sor. Szerdán 9-órára, aki tud — vonattal, autóbusszal, gépkocsival vagy gyalog — jöjjön el Rajkára, ahol átlépjük a ha­tárt, hogy leállítsuk a Duna elte­relését, az építkezést. Ezt Lipták Béla, az amerikai székhelyű Ma­gyar Környezetvédelmi Alap ve­zetője mondotta vasárnap a Ma­gyar Tudományos Akadémia előtti demonstráción. A több mint ezres tömeg nagy tapssal fo­gadta a bejelentést. A résztvevők ezután elénekelték a Himnuszt. A tüntetés a Parlament előtt kezdődött, innen vonult a tömeg a Bajcsy-Zsilinszky úton át a Lánchídhoz, a Magyar Tudomá­nyos Akadémiához. A tüntetők magukkal vitték a nagy amerikai környezetvédő szervezetek tá­mogatását kifejező transzpa­renst. Az első sorban haladt a til­takozást kezdeményező Lipták Bélán kívül a Duna Kör több ak­tivistája, köztük Vargha János, valamint Zsigmond Attila MDF- es képviselő. Lipták Béla hétfőn reggel 9 órakor Győrből a Rába Szálló elől indul el Dunacsun felé a til­takozó útra mindazokkal, akik­nek hasonlóan fontos a Duna ügye. Kedden Mosonmagyaró­várról indulnak tovább Rajkáig. Szerda reggel 9 órakor tervezik átlépni Rajkánál a határt, hogy Dunacsunig, a tervezett Duna el­terelés színhelyéig haladjanak. Megkezdődik a hálózatkorszerűsítés — Együttműködést kérnek, pénzt nem Húsz tévéprogramot ajánlanak Egerben Mint arról lapunkban koráb­ban már többször is beszámol­tunk, Egerben új korszakához érkezett a televíziózás. A Tele­star Kábelkom Kábelkommuni­kációs Kft. szélesre tárta a lehe­tőségeket. Az ehhez kapcsolódó műszaki munkálatokat folyama­tosan végzik. így kerülhet sor ok­tóber 20-21-én a főállomás csa­tomabővítés és kiosztás megvál­toztatására, átalakítására. Hogy mindez mit is jelent az előfize­tőknek, erről kérdeztük Réti Györgyöt, a Telestar Kábelkom Kábelkommunikációs Kft. egri ügyvezető-igazgatóját. — A legfontosabbal kezdem — mondta. — Pontosan az eddig kiépített rendszer műszaki átépí­tését, korszerűsítését végezzük. Napközben időszakos adáski­maradások lesznek, melyek a fő­műsoridőt nem érintik. Annak ellenére, hogy ez a munka közel 100 millió forintba kerül, előfi­zetőinknek természetesen nem kell fizetni érte. (Folytatás a 2. oldalon) Elfogadhatatlan a pedagógusok szerint A Pedagógusok Szakszerve­zete ragaszkodik ahhoz, hogy válságkezelő program készüljön a közoktatás területén jelentke­ző gondok megoldására. Ezért kén a Parlament költségvetési és oktatási bizottságát, részletesen vizsgálják meg es elemezzék a közoktatási intézmények, vala­mint azok dolgozóinak helyzetét — rögzítette állásfoglalásában a PSZ által szombatra összehívott országos pedagógus fórum. A tanácskozást Budapesten ren­dezték meg, ahol kiderült: a pe­dagógusok elfogadhatatlannak tartják, hogy az 1993. évi költ­ségvetés úgynevezett 0 százalé­kos dologi és ugyancsak 0 száza­lékos bérautomatizmust irány­zott elő, ami magyarul annyit je­lent, hogy az oktatási intézmé­nyeknek az állam 1993-ban, sem a bérekre sem a dologi kiadások­ra nem szán magasabb támoga­tást az ideinél. Az EK még nem döntött Az Európai Közösségek ille­tékes szervei még nem döntöttek arról, hogy milyen korlátozáso­kat léptessenek életbe a sertés- pestis miatt a magyar árukkal szemben. Egyelőre a magyar ön­korlátozó intézkedések vannak életben. Ezek szerint nem adha­tók ki olyan állategészségügyi bi­zonyítványok, amelyek szerint Magyarország mentes lenne e fertőzéstől. Az EK korlátozásai­ról a Közösség Állategészségü­gyi Bizottsága hivatott dönteni. Közalkalmazotti gondok Hatvan térségében A törvény csak írott malaszt Idén július elsejétől lépett életbe a köztisztviselők és a közalkalma­zottak jogállásáról szóló törvény. Idáig rendben is lenne a dolog, arra azonban nem gondoltak a törvényhozók, hogy a törvénybe ik­tatott rengeteg garanciális kötelezettség teljesítése pénzbe kerül, méghozzá nem kevés pénzbe. A végrehajtás természetesen az ön- kormányzatoké. Azoké az önkormányzatoké, ahol lassan az alap­vető feladatok finanszírozására sem telik. Az érintettek — a köztisztvise- nek a dologról a szorult helyzet- lők, az egészségügyben, közmű- ben lévő önkormányzatok veze- velődésben, s az oktatásban dől- tői: ;ozók pedig számolgatnak. Ért­hetően, hiszen a törvényben kö­telezően előírt bérfejlesztés, kü­lönböző pótlékok, jubileumi ju­talmak is szerepelnek. A polgár- mesteri hivatalokban egymást követik a bizottsági ülések, s szü­letnek a tervezetek. Igenám, de hiába, mert szinte minden ta­nácskozásnak az a vége: nincs fe­dezet. Hatvan térségében az utóbbi hónapokban még na­gyobb a feszültség, hiszen akadt egy település, ahol megoldották a problémát. Lőrinciben ugyanis a törvény megjelenését követően jelentős bérfejlesztést hajtottak végre, méghozzá oly módon, hogy első lépésben megadták azokat az összegeket, amelyeket a törvény szerint legkésőbb 1995 január elsejéig kell biztosítani az érintetteknek. Azóta nincs nyu­galom. Sok községben csak egyet hajtogatnak a jogosan kö­vetelők: Lám, Lőrinciben sike­rült! De nézzük, miként véleked­Kovács Andrásné Hatvan jegyzője: — Az oktatásban dolgozókra vonatkozó végrehajtási rendelet szeptember f-jén jelent meg. Azóta kínlódunk a besorolások­kal. Szeptembertől kötelező pél­dául a vezetői pótlék, de egysze­rűen nincs rá pénz. Se az önkor­mányzatnak, se az intézmények­nek. Mindenesetre elkészült egy tervezet, ami szerint az 1995-ig kötelezően előírt bérfejlesztések 25 százalékát idén biztosíta­nánk. Jövőre 50 százalékot, 94- re pedig további 25 százalékot nyújtanánk. De ez csupán terve­zet. Sajnos senki nem tudja eb­ben a pillanatban, hogy miből fi­nanszírozzuk. Ugyanez vonat­kozik a jubileumi jutalmakra. Nehezíti a dolgot a lőrinci példa, hiszen a hivatalunkban dolgozók is nap mint nap összehasonlítják a bérüket a lőrinci kollégákéval, s az eredmény valóban elkeserí­tő. (Folytatás az 5. oldalon) Jövőre: pengeélen táncol a helyi gazdálkodás Körvonalazódik az önkormányzati válság A megye országgyűlési képvi­selői közül — ki tudja, miért(?) — csak Kelemen József, Pokorny Endre és Szarvas Béla szánta rá a szombat délelőttjét, hogy Eger­ben találkozzon a települések ve­zetőivel. Ezt az „érdektelensé­f et” szóvá is tette Szamosvölgyi ’éter (Gyöngyöstaiján), amikor elmondta aggályait a jövő évi költségvetési elképzelésekkel kapcsolatban. „Ha meghallgat­nának bennünket, könnyebb lenne a szavazógombot nyomo­gatni...” — mondta, majd arra utalt, hogy „...a régi, átkos rend­szerben’^ ugyanilyen bumerán­got kaptak, mint most, amikor válasz helyett két képviselő (Po­korny Endre és Szarvas Béla) in­kább elment. „Pedig szerettük volna, ha ügy beszélnek velünk, mint ahogyan nekünk kell a la­kossággal a falugyűléseken...!” — jegyezte meg. Szerencsére ez a „kínos” mo­mentum csak egy kis — ám figye­lemre méltó — epizódja volt a megyei közgyűlés vezetői által szervezett „egyeztető tanácsko­zásnak”, amelyen Molnár Mik­lósáé dr. alelnók adott ízelítőt a ’93-as gazdálkodás előkészítésé­ről. Vázolta a központi költség- vetéstől való függőség veszélyeit, a kistelepülések és a kisvárosok egyre hátrányosabb helyzetét, a céltámogatási rendszer nehézsé­geit. A polgármesterek egytől egyig megerősítették a hivatal ta­pasztalatait. Lakatos István (Sí­rok) arra utalt, hogy a lakosság tovább már nem terhelhető, las­san nem lesz mód a helyi adó be­hajtására sem. Az Önkormány­zatok Mátrai .Szövetsége képvise­letében Szamosvölgyi Péter ki­emelte: az áfa-visszatérítések tervezett megszüntetése egyenlő lesz „az önkormányzatok ka­tasztrófájával”. Egy másik hoz­zászóló ezt úgy fogalamazta meg, hogy „...körvonalazódik az önkormányzati válság”. Kri- zsány Gyuláné (Atkár) szerint „ott kellene élvezni a jövedel­mek zömét, ahol az keletkezik”, ehelyett „visszatér az az újra­elosztási rendszer, amely egyszer már csődöt mondott”. A képvi­selők pedig — emelte ki — olyan törvényekre emelik fel a kezü­ket, amelyeknek nincs költség- vetési hátterük (pl.: a közszolgá- I oktatási, szociális lati, s a leendő ( törvény). Csatlakozott továbbá ahhoz a véleményhez — dr. Maczkó Ferenc (Tarnalelesz) -, miszerint a kormány rendelkezé­seinek szinkronban kell lenniük az elvárásaival. Hasonlóan véle­kedett Bukta Tibor, a közalkal­mazottak szakszervezetének megyei titkára is, aki elfogadha­tatlannak tartotta azt a kormá­nyelvárást, hogy „a helyi felada­tokat az önkormányzatok a saját lehetőségeik alapján oldják meg, mert erre sem a költségek, sem a bérek, sem pedig a szociális jut­tatások összegei nem állnak ren­delkezésre. Ezeket a gondokat növelheti — hangsúlyozta töb­bek között Hab is László alpol­gármester (Eger) — a személyi jövedelemadóból járó eddigi 50 százalékos helyi rész harminc százalékra csökkentése, ez „el­lentétes az önkormányzati tör­vénnyel”. A települési vezetők felveté­seire mindhárom képviselő rea­gált, de mondandójuk lényege végül is az volt, hogy „nem bírá­latra, hanem ötletekre és javasla­tokra számítottak” elsősorban. (szilvás) i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents