Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-17-18 / 246. szám

HÍRLAP, 1991. október 17—18., szombat—vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 9 < Akikről a világ beszél Perelik Michael Jacksont Tízmillió dolláros kártérítési igénnyel lé­pett föl az amerikai L. A. Gear sportszergyár Michael Jacksonnal szemben. Az indok: a sztár szerződésszegése. A popzene királya 1989-ben írt alá egy szerződést, melynek ér­telmében Jacksonnak három videoklipen kellett volna szerepelnie a cég tornacipőiben. Az énekes felmarkolta a kialkudott 7,5 millió dollárt, de nem szállította a videókat. A csa­tokkal ékesített, csizma formájú tornacipő — melynek a Jackson-kollekció nevet adták — nem tetszik a fiataloknak, kifejlesztése, rek­lámozása óriási összegeket emésztett föl. A kaliforniai cég a költségeknek legalább egy részéhez akar visszajutni a Jackson elleni per­rel. Botrány a „Medicine man” körül 100 millió dollárt követel egy amerikai rákkutató Sean Connerytől, ügynökétől és a „ Medicine man ” című film producerétől. Kö­vetelését így indokolta a Los Angeles-i bíró­ság előtt dr. Wilburn Ferguson: „A film törté­nete rólam és az Amazonas vidékén folyta­tott munkámról szól a ’40-es évek elején.” A doktor a témát 1973-ban felajánlotta a „Cre­ative Artists Agency”-nek, 1988-ban pedig forgatókönyvet is írt róla. A Walt Disney Pic­ture — a „Medicine man” forgalmazója — egyelőre nem nyilatkozik a követelés jogos­ságáról. Rekordhonorárium Eszterhasnak Hollywood legjobban fizetett forgató­könyvírója magyar, legalábbis itt született, és most Joe Eszterhasnak hívják. A 47 éves, szakállas sztáríró már eddig is jó nevet szer­zett magának a Rolling Stone magazinnál publikált cikkeivel, de az Elemi ösztön című világsikerű szex-thriller forgatókönyvének megírása egy csapásra a csúcsra emelte. „Layers of skin” ÍBőrrétegek) című új forga­tókönyvéért 50 filmstúdió és produceri iroda verseng, szabályos licitálás folyik a jogok megszerzéséért. A Carolo stúdió 3 millió dol­lárt ajánlott, de a szerző ügynöke reméli, sike­rül feltornásznia az összeget 4-5 millióra is. Az új történet ismét csak a szex körül forog, főszereplője egy leszbikus rendőrnő, aki egy tömeggyilkost akar elfogni. Anja Kruse átváltozása A rendezők imádták Anja Kruse loknis, fe­kete haját, kék szemét, babaarcát, és virágos, fodros ruhába bújtatták. A szappanoperák kedvelt „babácskája” — akit mi a fekete-er­dei klinikából ismerhetünk — teljesen meg­változott, határozott, magabiztos nő lett be­lőle. Haját levágatta, alig sminkeli magát, és angolos nadrágkosztümökben jár. Az átvál­tozás oka: egy francia filmsorozatban vállalt szerepet. „Mindenáron el akartam játszani azt az erős asszonyt, aki apja gyilkosai után kutat.” Ezért szinte éjjel-nappal nyelvlecké­ket vett. A venezuelai forgatás alatt került közelebbi kapcsolatba a rendezővel, Jean- Louis Dániellel, aki végre rávezette, milyen is ő valójában. Vanessa Paradis gyermeket akar A legújabb francia filmcsillag, Vanessa Paradis 19 éves korára fantasztikus karriert futott be: színésznő, énekesnő és a Chanel parfüm modellje. A karrier azonban nem elé­gíti ki, férjhez akar menni, és gyermeket akar szülni. Rengeteg terve van, de az első helyen a gyerekszülés áll. Téli bemutatókörútja után fél évet az Egyesült Államokban töltött, ahol Lenny Kravitz színes bőrű énekessel közös lemezt vett föl „Vanessa Paradis” címmel. New Yorkban azonban sokszor magányos­nak érezte magát: „Sokat sírtam, szomorú dalokat hallgattam, és állandóan anyámat hívtam telefonon.” A fiatal színésznő vissza akar térni Franciaországba, hogy „igazi szí­nésznő” váljon belőle. Ferenczy-Europress Gyermekvilág Űrágyú Kaliforniai tudósok valóra akarják váltani Verne Gyula ötletét: októberben kipróbál­nak egy ágyút, amely — szá­mításuk szerint — 15 ezer ki­lométeres óránkénti sebesség­gel plasztiklövedéket képes felröpíteni a világűrbe. Az ágyúcső 47 méter hosz- szú, s L alakban csatlakozik hozzá egy másik, három kilo­méter hosszú szivattyúcső. Ez utóbbiban egytonnás acéldu­gattyút hajt végig egy metán­ból és levegőből álló robba­nókeverék. Az egyre gyorsuló dugattyú a szivattyúcső másik végében hidrogéngázt nyom össze, amely beáramlik az ágyúcsőbe, s felrobbantja a dugattyút és a lövedéket tartó kapcsolót. A plasztikból ké­szült lövedék — hatalmas tűz- sugarat lövellve — kirepül a világűrbe. Az első kísérletnél csak 30 métert tesz meg az „ágyúgo­lyó”, s egy homokzsákhalom­ban fejezi be útját. Ha a kísér­let sikerül, az ágyút átviszik a Vandenberg légitámaszpont­ra, s onnan a Csendes-óceán fölé, 434 kilométerre lőnek ki egy lövedéket, amelyet in­kább csomagnak lehet nevez­ni. A végcél ugyanis az, hogy olyan űrágyút szerkesszenek, amely élelmet, vizet és alkat­részeket szállíthat, olcsóbban, mint egy embereket szállító űrhajó. A tervek szerint így láthatnának el egy olyan misz- sziót is, amely a Holdról a Marsra indulna. — A műszaki megoldás egyszerű — mondotta Jeff Garberson, a Lawrence Live- more Nemzeti Laboratórium szóvivője. — Nem kell sem­milyen bonyolult eljárásra gondolni. A régi ágyúkkal szemben csupán annyi a kü­lönbség, hogy azoknál lőpor­ból keletkező gázokat hasz­náltak hajtóerőnek, az űr­ágyúnál viszont könnyebb gá­zokat, amelyek gyorsabban röpítik ki a lövedéket. John Hunter, a tervezőcso­port vezetője bízik a sikerben. Charters, egy gázfegyver- szakértő, aki Hunter tanácsa­dója, viszont kijelentette: cso­dálattal adózik az elképzelés­nek, de nem bizonyos benne, hogy az űrágyú működni is fog. — Az elv hibátlan — mondta —, de mindig előfor­dulhatnak gyakorlati problé­mák. Ezért először kisebb méretben kellene kipróbálni. Hunter is jól tudja, hogy csak az első kísérlet után lehet biztos a dolgában. Minden­esetre azonban — jelentette ki az AP amerikai hírügynökség tudósítójának — teljesen új elképzelésről van szó, hiszen Verne Gyula sem álmodott L alakú ágyúról. Laura megmenekült A négyéves, angliai Laura Da- vis-nek eddig nem sok jó jutott az életben: bélrendellenességgel született, s azóta, hogy világra jött, mesterségesen kellett táplál­ni. Ez viszont idővel tönkretette a Manchester mellett lakó kis­lány szervezetét, legfőképpen pedig a máját. A szülőknek bele kellett egyezniük a máj- és bélát­ültetésbe, amennyiben azt akar­ták, hogy a kicsinek legalább egy szikra reménye legyen az életben maradásra. Az életmentő műtétet azon­ban csak az Egyesült Államok­ban, a pittsburgni klinikán lehe­tett végrehajtani, ahol viszont át­számítva majdnem 50 millió fo­rintba kerül. Angliában országos pénzgyűjtő akció indult Laurá­ért, de az összegnek mégis alig a fele jött össze. A szőke Laura végül a szaúd- arábiai uralkodónak, Fahd ki­rálynak köszönheti, hogy meg­műtötték. A 16 órás operáció költségeinek fennmaradó részét az arab uralkodó azért vállalta, mert így akart köszönetét mon­dani a brit kormánynak az Öböl­háborúban országának nyújtott segítségért. Bíróság előtt a svéd apa Mostantól kezdve úgy tűnik, Svédországban az emberi (gyer­meki) jogok megsértésének is te­kinthető, ha egy atya szájon csapja engedetlen és szemtelen csemetéjét. A történet mindennapi. Az apa — akinek nevét büntetlen előéletére hivatkozva nem hoz­ták nyilvánosságra — felszólítot­ta 12 éves fiát, hogy kapcsolja ki a televíziót. A fiatalember erre nem volt hajlandó, sőt „idiótá­nak” nevezte apját; erre csattant el az ominózus pofon. Amikor pedig az atya még azt is kívánta a kislegénytol, hogy kérjen bocsá­natot — az ehelyett elrohant a rendőrségre. A fiú akkor határozta el magát a feljelentés visszavonására, amikor a zord atya bejelentette: bárhogyan végződik is a jogi eljá­rás, megvonja gyerekétől a zseb­pénzt. Margareta Henriksson ál­lamügyész azonban nem enged. „Felfüggesztett büntetésre és fáj­dalomdíj megfizettetésére teszek javaslatot a bíróságnak. Helyes volt, hogy a gyerek a rendőrségre ment. Ma már senki sem ütheti meg a gyerekét” — jelentette ki. Gyerek válik az anyjától Különös válóperben kell ítéle­tet hoznia az egyesült államokbe­li Orlando bíróságának. A 12 éves Gregory K. kéri a bíróságot, hogy vonj ák meg tőle a szülői fel­ügyelet jogát. A gyerek az elmúlt nyolc évben csupán hét hónapot töltött a szülői házban, egyéb­ként különböző otthonokban élt, akárcsak félmillió kis sorstár­sa. Tavaly októberben egy mor­mon házaspár vette gondozásba, s ők vállalnák a nevelőszülők szerepét, sőt adoptálnák is Gre- goryt. A kisfiú szeretné, ha bíró­ság szakítaná el a közte és édes­anyja között fennálló jogi kötelé­ket, ami lehetővé tenné az adop­tálást. Gregory szülei elváltak, korábban sem törődtek a gye­rekkel; kábítószeres anyja most sem viseli gondiát. Az orlandói kisfiú az első, aki saját ügyvédet fogadott az Egye­sült Államokban. Ezért nem kis riadalmat keltett a szülők köré­ben. Vajon mindig tudják a kis­korúak, mi áll az érdekükben? Mikor fontosabb az ő kívánsá­guk a szülőnél? Az amerikai elnökválasztást megelőző kampány időszakában különös aktualitást kölcsönöz Gregory esetének az, hogy a de­mokrata jelölt, Bili Clinton fele­sége — aki maga is ügyvéd — több cikkben síkraszállt az elha­nyagolt és rossz bánásmódban részesülő gyerekekért. Hillary Clinton szerint a gyerekek bepe­relhetik a szülőket. A republiká­nusok szerint viszont az ilyesfajta eset rossz rémálom. Harminchárommillió képeslap A 13 éves londoni kisfiú, Cra­ig Shergold többéves megszakí­tás után újból megkezdte iskolai tanulmányait. A gyerek fejében a vizsgálatok tojás nagyságú da­ganatot mutattak ki, az angol or­vosok nem láttak reményt meg­mentésére. Craig tudomást szer­zett a lehangoló diagnózisról, s „utolsó kívánságaként” elhatá­rozta, bevonul a Guinness rekor­dok könyvébe, mint „levelező­lap-milliomos”. A család felhívást tett közzé, hogy küldjenek a világ minden tájáról levelezőlapot a szeren­csétlen sorsú gyereknek. Nem kis munkát jelentett a postának a beérkezett 33 millió küldemény kikézbesítése, s persze a családot is igénybe vette a szortírozás. Szép számmal érkeztek ugyanis lezárt borítékok is, ezeket fel kel­lett bontani, hiszen lehetett ben­nük csekk a rák elleni alapítvány javára. Craig elérte céliát, beke­rült a rekordok könyvébe, ám si­került felülmúlnia e kivételes csúcsot is. Ugyanis egy német származású amerikai milliárdos, John Kluge befizette az angol kisdiákot agyoperációra. 1990- ben Floridában végezték el a műtétet, a daganatot sikerült el­távolítani. Lábadozását csak egyetlen közjáték zavarta meg: jóakarói újabb 20 ezer képeslap­pal és jókívánságaikkal leptek meg. Idén szeptembertől a kis re­korder újból az iskolapadot nyomja. Olyan speciális osztály­ba jár, ahol megfelelő tanmenet­tel segítik behozni lemaradását. A tanítás első napján az angol nyelvtan, a számtan rejtelmeiben mélyedt el, s a sportfogialkozás keretében úszott. Mint mondta, „teljesen kikészült”, de ez volt élete legszebb napja. Anyja könyvet készül írni gyereke be­tegségéről és gyógyulásáról. Élni akarása példa lehet sokak szá­Ferenczy-Europress Évente 250 fiút szeretett A halál angyala, avagy: ki volt az első AIDS-es? Sokéves kutatás után az amerikaiak végre kiderí­tették, ki volt az a férfi, aki elsőként hordta szét a vi­lágban az AIDS vírusait, és mint ilyet, nem ok nél­kül nevezték el a „halál angyalának”. A huszadik század pestisének nevezett kórt a jelek szerint egy Gaetan Dougas nevű kanadai repülőgépes utaskí­sérő terjesztette el. Dougas a kórt egy afrikai férfitól kapta, majd testében elvitte —persze mit sem tudva minderről — San Franciscóba és New Yorkba. Hi­hetetlen „étvágyáról” volt ismert: kinyomozták, hogy évente 250 szexuális kapcsolatot létesített más férfiakkal. így aztán nem csoda, hogy áldozatai is széthordták a betegséget, annál is inkább, mert a kór akkor még ismeretlen volt. A fényképeken egy jóképű, napbarnított, rokon­szenves arcú fiatalembert látunk. Ez a mosolygó szépség a halált hordozta magában, és amerre csak járt, pusztulás maradt utána. Homoszexuális kö­rökben nagyon ismert volt — fáradhatatlan szerető­nek ismerték, aki nagy élvezettel és kitartással űzte mindazt a szerelmi formát, amit a világ másik része megvet és utál. Dougas számára a szex volt az élet értelme, fana­tikusan űzte, szinte sportot csinált belőle, ő maga dicsekedett azzal, hogy kitűzött terve szerint évente legalább 250 férfivel létesített kapcsolatot. Kiszá­mították, hogy ha valóban igazat mondott, akkor Dougas tízéves karrierje alatt közvetlenül 2500 fér­fit fertőzött meg, az „áttételek” száma sok ezerre vagy tízezrekre rúghat! Dougas valósággal szórta maga körül a halált, pedig már 1981-ben tudta, hogy beteg. Tisztában volt vele, hogy valóságos biológiai pokolgép lett a teste. 1988. március 30-án, 32 évesen halt meg. Nemere István Ferenczy-Europress Nem ígérnek, bizonyítanak [Hőenergiával a gyógyulásért Extraszenszek — „vizsgán” Vlagyimir Viskovszkij Kissé mocskosnak minősíthe­tő korunk egyik kórtünete, a már-már betegessé hatványozó- dott kétkedés. Persze, a tamás­kodás azért jó néhány esetben in­dokolt. Végtére is mindenki ma­ga szeretne meggyőződni az igazságról. Van ebben valami izgalmas, szellempezsdítő, fantáziasarkal­ló. Ilyesmin töprengtem, amikor két újabb „egri” természetgyó­gyászhoz invitáltak. Miért ne mennék, hiszen szembesülhetek a tényekkel, portyázva azon a területen, amely még korántsem felderített. Na és ha csalódom, akkor sem történt semmi, legfeljebb tapasz­talataimat gyarapítottam. 1. A Mátyás király út 50. szám alatt, a Majevszkij Bt.-nél talál­koztunk, ahol kollégájuk, patró- nusok, Anatolij vendégeként dolgoznak. Vlagyimir Viskovszkij manu­ális terapeuta, masszázs-szak­ember. A mindössze huszonhá­rom éves ifjú valaha nagyanyjá­tól leste el az ősöktől hagyomá­nyozott fogásokat, hogy aztán később megismerkedjék a kor­szerű egészségügyi ismeretözön- nel is. Mindez nem sokatmondó, an­nál érdekesebbek az egyéb rész­letek. — Bioenergiát adok, ezzel is segítem a gyógyulást, természe­tesen csak az általam felállított diagnózis után. Alkalmazom a csontkovácsság fájdalommentes eszköztárát, rendbe hozva a ge­rinc-, az ízületi bajokat, meg­szüntetve a reuma okozta kíno­kat. Hát jöjjön a próba! A beteg­ség-meghatározással egyet kel­lett értenem, aztán ott az aszta­lon rögvest érzékeltem a nagy erejű, az enyhet adó, forró hullá­mokat. Később — diskurzus közben — fény derült arra is, hogy ava­tott tenyérelemző. Ebben a tisz­tében is remekelt. Talán kissé meglepő, de felfe­dezi a rontás által sanyargatotta- kat, s megszabadítja őket ettől a tehertételtől. Azt mondja, a te­kintet árulkodik erről a nem ép­pen szívderítő helyzetről. Megnézi: gyűrűim harmoni- zálnak-e velem. Válasza: igen. A kissé sejtelmes motívumok említésére így reagál: — Eleink mindezt elfogadták, s hasznosították. Miért ne ten­nénk mi is, ha ekként is segíthe­tünk a rászorultakon. 2. Larissza Tomilina szemorvos, amolyan ízig-vérig doktornő, aki a bizalom légkörét gyorsan meg­teremti. Empatikus készségével, szerénységével, kedvességével. Olyannyira, hogy — többször voltam nála — már a tolmács pil­lanatnyi hiányát sem éreztem. Az 1990/91-es években Bu­dapesten, Kecskeméten, Cseh­szlovákiában dolgozott, s minde­nütt kiváló specialistaként emle­Larissza Tomilina gették. A belső szervek problé­máit is orvosolja. Eredeti mó­don, ugyanis nemcsak az egyete­men, illetve a praxisában szerzett XX. századi tudást ötvözi a messzi Kelet örökségével, hanem az adottságaiból fakadó erényeit is. Akupunktúrája csak rá jel­lemző. Szerkesztett egy készülé­ket. Először azt hittem, árammal működteti, s így hat az aktív pon­tokra. Aztán a harmadik alkalom­mal döbbentem rá, hogy nincs semmiféle konnektor, hanem bioárammal kelti bőrömön azo­kat a kellemesen bizsergető, fi­nom ütéseket. Ülök a széken, megkísérlem olvasni az ábrákat. Nem éppen díjazott szintig. Később feljegyzi az értékeket, aztán a fotelbe tes­sékel. Kezei mögött majdhogy per­zselnek szemgolyóim. Nem rossz érzés, csak furcsa, s egyértelmű­en jelzi, hogy szó sincs valamiféle hiszékenyeknek szánt szemfény­vesztésről. Neki azonban kevés ennyi visz- szajelzés. Következik a kontroll, s harmadszorra elégedetten köz­li: — Tetemesen javult a látás. Szemüveget mégis használnia kell, öröklött problémája miatt. Igen: az eredmény valóban le­nyűgöző, hiszen csak az utolsó sorok bizonytalanok számomra. Mások viszont távozhatnak — akár rövid-, akár távollátók — okuláré nélkül. Kikísér az erkélyre, s mindjárt észreveszem, hogy a világ színei mennyivel élénkebbek. 3. Már csak az a kérdés, hogy meddig tart mindez. Időleges káprázat, vagy maradandó javu­lás? — Nincs, nem lesz vissza­esés... Tekintete tükrözi: ezúttal sem munkálkodott hiába. 4. Kissé zavar, hogy „vizsgáztat­tam” őket. Még sincs csipetnyi tartózkodás, ellenérzés sem. Mintha így fogalmaznának: — Nem ígérünk, csak bizo­nyítunk. Bármikor, bárkinek... Pécsi István * E riport alanyaival találkoz­hatnak az érdeklődők — a He­vesi Napló és az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület szervezésében — október 21- én, szerdán délután 4 órakor az Egri Dohánygyár kultúrtermé­ben. A cikk szerzője készít ve­lük nyilvános riportot, s ennek során a jelentkezők érzékelhe­tik majd azt, hogy mit nyújta­nak, miként múlnak el bajaik. A rendezvény záróakkordja­ként Anatolij Majevszkij közös kezelést, szeánszot rendez vala­mennyi résztvevőnek. Az egye­sületi tagoknak és az üzemi dol­gozóknak ingyenes belépők a program kezdetéig — szombat és vasárnap kivételével — na­ponta reggel hattól este hatig vehetők át a dr. Nagy János utca felőli portán. ■m t >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents