Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-12 / 241. szám
HÍRLAP, 1992. október 12., hétfő HEVES ÉS KÖRZETE Az ország hét körzetében vonultak fel Piacfelmérés — az új helyzetben Országszerte tart a kárpótlás, új tulajdonosai lesznek a termőföldeknek. Ezt a nagyszabású átalakulást mérlegelve, nemrég sajátos piacfelmérést folytatott a Szolnoki Mezőgép Vállalat, bevonva ebbe a gyáregységeit, közöttük a hevesit is. Az ország hét mezőgazdasági körzetében — a Dunántúltól az alföld végéig — vonultatták fel gépeiket, a silókombájnoktól a műtrágyaszórókig. Az akció célja az volt, hogy találkozzanak eddigi partnereikkel, de az új vállalkozókkal és az átalakuló mezőgazdasági üzemek képviselőivel is. Szabó Jenőtől, a vállalat hevesi gyáregységének igazgatójától arról értesültünk, hogy olyan eszközöket kínáltak, amelyeket még most, az őszi aktuális munkák során használatba vehetnek az érintettek. Volt is érdeklődés a technikai eszközök iránt, miután a termelőknek kedvezményes vásárlási feltételeket is ajánlottak. Hogy hány gépet vásároltak, arra vonatkozóan most összegzik a felméréseket a vállalat szolnoki központjában. Annyi bizonyos, hogy érdemes volt ez a kezdeményezés, hiszen a gyártó cég és a felhasználók közötti megismerkedést és az eredményesebb partneri kapcsolatok elmélyítését szolgálta. Azt a törekvést segítette, hogy időben felkészülhessenek az igényelt géptípusok sorozatgyártására. Kisköre és Tiszafüred között is Megújul-e a tiszai hajózás...? Í Hazánk két nagy folyója közül a Tisza hajóforgalma manapság messze elmarad a Dunáétól. ÉrI tesülésünk szerint hamarosan változtatnak ezen a helyezeten. A Tisza menti települések közül 8 Tiszafüreden, továbbá a Bodrog t melletti Olaszliszkán, valamint I Sárospatakon bíznak ebben a legjobban. Egyetértésben a megyei ön- kormányzatokkal és az ÉszakI magyarországi, valamint a Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatósággal— szeretnék a térségben beindítani a személy haj ózást. A 176 kilométer hosszú hajózóútvonalat három lépcsőben kívánják működtetni: Kisköre és Tiszafüred, továbbá Tiszafüred- Tiszaújváros, valamint Tiszaúj- város-Sárospatak között. A személyhajók biztosítására a Mahart Rt. képviselői tárgyalásokat kezdtek az érintett önkormányzatokkal. Jelenleg még az előírásoknak megfelelő kikötő kialakítása hiányzik. Ezt a miskolci Morotva Kft. Építészeti Iroda tervei alapján, a Tisza bal partján, Tiszaörvény térségében alakítják ki. A személyhajó-forgalom beindításához az előzetes számítások szerint egymillió 345 ezer forintra van szükség. Be kell vonni a családokat...” 99 Beszélgetés a kiskörei iskoláról Átalakuló és forrongó társadalmunkban bizony az iskola sem függetlenítheti magát a történésektől, és azok olykor kedvezőtlen hatásaitól. Mi ebben a helyzetben az iskola és a pedagógus szerepe, hogyan próbálják megőrizni és megvédeni magukat? Többek között ezeket a kérdéseket tettük fel Krajnyik Évának, a kiskörei általános iskola igazgatónőjének, aki egyébként ettől a tanévtől vette át az intézmény vezetését. — Maradva a realitásoknál, nem képzeltem el eget rengető változásokat, amikor megválasztottak igazgatónak — kezdte az igazgatónő. — Az viszont biztos, hogy csak akkor tudunk eredményeket elérni, ha a tantestületben együtt tudunk működni. Sajnos, a gyerekekkel egyre több baj van, a családok terhei nőnek, a diákok nyakába egyszerűen kulcsot akasztanak, mindenki rohan, jószerivel nem is találkoznak az otthoniakkal. Mindez meg is látszik a tanulók viselkedésen, de a tanulmányi munkáján is. Ide 320-an járnak, s azt kell mondanom: a gyerekek majd kétharmadára jellemző, hogy nincs igazi kapcsolatuk a családdal, vadabbak, agresszívebbek, és az érzelemszegénység is jellemzőbb rájuk. — Az önök lehetőségei persze behatároltak, de mégis mit tehetnek azért, hogy a helyzet némiképp javuljon? — Legfőbb tervünk, hogy a családokat megismertessük az iskola tevékenységével, s valahogy bevonjuk őket az itt folyó munkába. Rendezvényeket, családi vetélkedőket, közös kirándulásokat szervezünk, s azt reméljük, hogy ilyenkor javulnak a kapcsolataink velük. Közelebb kell hoznunk a szülőket az intézményhez, hogy pontosan tudják, Heves belvárosának legszebb épülete az előtte levő parkkal Eltűntek az állványok Hosszú idő után nemrég eltűntek az állványok, és a járókelők szeme láttára kibontakozott Heves legszebb belvárosi épületének homlokzata. A hajdanvolt tanácsháza a körülötte levő parkkal — ismét a város egyik ékessége lett. A Heves Megyei Múzeumi Szervezet megbízásából Zsigmond Mihály egri kőműves vállalkozó és társai dere- kas munkát végeztek. Szakértelmüknek köszönhetően és a megyei önkormányzat anyagi támogatásával „megiíjodott” az épület. A szabadon álló, klasszicista tílusban épült ház Heves múzeuma lesz. A térre néző homlokzatán hatoszlopos tornác van, amelyhez háromlépcsős feljárat vezet. Az épület hátsó oldala is megszépült, új festést kapott. Felül háromszög alakú timpanonban címerfaragvány látható, amely különös pillanatot örökített meg. Három halmon álló, kétfarkú koronás oroszlán kalászcsokrot és kardot tart. Ez az ábrázolás — a feljegyzések szerint — több Heves megyei nemesi család címerében is megtalálható. Egyébként az elképzelések szerint jövőre megkezdik az épület belső felújítását is. Ehhez várja a Heves Megyei Múzeumi Szervezet a város önkormányzatának támogatását, különösen annak érdekében, hogy a helytörténeti gyűjtőmunka intenzívebben megkezdődhessen. Szeretnék, ha az 1996-os budapesti Expo idejére megnyílna a múzeum, és már látogatókat is fogadna kiállításával. A homlokzati részről is eltűntek az állványok mit csinálunk mi, pedagógusok, és lássák a gondjainkat is. Ugyanis mi házon belül dolgozunk, tehát kifelé nem mindig látszik a munkánk. — Mióta érzik úgy, hogy megromlott a kapcsolatuk a családdal, mióta érezhető a gyerekek viselkedésén 'az, hogy valami nincs rendben? — Nagyjából öt éve tapasztalhatóak ezek a jelek, a növekvő szabadság bizonyos fokú szabadosságot hozott, de a legfontosabb ok nyilvánvalóan az, hogy nőttek a családok terhei, s ezek hatása jól kimutatható nemcsak az otthoni, de az emberek közötti kapcsolatok tekintetében is. Sokakkal ellentétben én azt sem tartom szerencsésnek, hogy az iskolában túlságosan is érvényesüljenek a piaci viszonyok, az oktatás ugyanis egy egészen sajátos terület. Példaként említhetném, hogy eddig mindig rendeztünk nyári tábort, három év óta azonban a szülők nem tudják kifizetni a költségeket, mert az árak any- nyira fölmentek. Éppen ezért nem csodálkozhatunk azon sem, ha az élmények, s ezzel együtt az érzelmek lassanként eltűnnek a tanulókból. Jellemző, hogy azok, akik még voltak ilyen táborokban, ma is szívesen emlegetik az együtt töltött heteket. Bárhogyan is van, a pedagógusnak mindenkor az a kötelessége, hogy a gyerekekért tegyen meg mindent, még akkor is, ha a körülmények az ő helyzetükre is rossz hatással vannak. Éppen ezért csakis az önfeláldozó es hivatásukat szerető tanárok érhetnek el igazi eredményeket. — Beszéljünk most az anyagi, tárgyi feltételekről: milyen körülmények között folyik a munka az itteni iskola falai között? — Eddig nem panaszkodhattunk, de sajnos, a tavalyi év folyamán szinte kifosztották az inti tézményt. Számos alkalommal törtek be hozzánk, s a legkülönbözőbb műszaki, főként számítástechnikai eszközöket vitték el. Viszonylag színvonalas számító- gépparkunk volt, de mára egy gép sem maradt, még a maradékokból sem tudunk összeállítani egy ép, egész berendezést. A kár egy részét megtérítették, de a veszteségünk így is tetemes, s most újból kell kezdeni a beszed zést. Legnagyobb álmunk ej nyelvi labor, amely már csal azért is elkelne, mert két idegen nyelvet (angolt és oroszt) tanítunk, a szakkörünkben pedig a német nyelv oktatása folyik. A németet egyébként az óvodában kezdik, s a legközelebbi célunk az, hogy jövőre ezek a gyerekek már nálunk a tanórán folytassák tovább a nyelv elsajátítását. A gond az, hogy egy ilyen, 16 fős nyelvi labor egymillió forintba kerül, de a polgármesteri hivatal megígérte, hogy segít, s mi magunk is pályázatokat nyújtunk majd be a hiányzó összegre. — Milyen tanórán kívüli elfoglaltságot tudnak ajánlani a gyerekeknek? — Nyelvi szakkörünkön kívül meg kell említenem a kézműves szakkört, amely nagyon sikeres, s amely kiállítással mutatkozik be a közeljövőben. Igazán színvonalas a rajz és természetgyógyász szakkörünk. Szerveztünk úgynevezett „mini” TIT-oktatást biológiából. Diáksportkörünk a labdajátékok mellett hamarosan beindítja az egyre népszerűbb triatlont, Kovács Márton vezetésével. Ehhez itt nagyon jók az adottságok, hiszen a víz adott az úszás oktatásához. Szólni kell még a diáknapokról, melyeket májusban rendezünk meg rengeteg programmal. S még szó van arról, hogy a már említett táborozásokat felújítjuk. Talán egy váci iskolával — csereként — szervezzük meg a gyerekek pihentetését. De az elképzelések között szerepel egy itt megvalósuló diáküdültető centrum is, amely szintén kölcsönösségi alapon segíthetné gyerekeink nyári kikapcsolódását. ^ ^ Meghívást kaptak Frankfurtba A kiállított tárgyak: hevesi hímzések Ebben az évben a korábbiakhoz képest még többen ismerték meg a világban a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet munkáját, termékeit. Az esztendő eddig eltelt részében több rangos nemzetközi fórumon mutatkoztak be Párizstól Innsbruckon át Torontóig. A magyar néművészet hagyományait hűen ápoló hevesiek októberben ismét újabb meghívásnak tesznek eleget. A hónap utolsó hetében: 27- 29. között a bankok és a kiállítások nagy európai központjában, a németországi Frankfurtban lesznek jelen. A Majna-parti város kiállítási csarnokában rendezik meg a német partnerek a nekik bérmunkát végző magyar cégek bemutatóját. Ezen öt hazai könnyűipari termelővesz részt egy alapítvány szervezésében. Közöttük ott lesznek a hevesiek is, akik sajátos konfekciós termékeket sorakoztatnak fel: ezúttal mutatják be hímzéseiket és kézimunkáikat. A különlegesnek ígérkező kiállítás minden bizonnyal jól szolgálja majd az üzleti kapcsolatok bővítését, s egyben újabb megrendeléseket is várnak tőle a szövetkezetiek. Kiállítás a Gyermekházban Az elmúlt egy év fontosabb gyermekházi eseményeit megörökítő fotókból, valamint a szakköri foglalkozásokon készített kerámiákból, gyöngyökből és tűzzománcokból nyitottak ösz- szefoglaló kiállítást Hevesen, a gyermekintézményben. A sokszínű tárlatot november végéig naponta megtekinthetik az érdeklődők. Ezen a héten vizsgáznak Augusztus 11-én kezdődött Hevesen, az Universal Oktatási Kft. szervezésében 32 munka- nélkülinek hegesztő-, illetve 33, jelenleg ugyancsak munkahely- lyel nem rendelkezőnek nehéz- munkagép-kezelői tanfolyam. A résztvevők elméletben és gyakorlatban — a hetente rendszeresen tartott foglalkozásokon — sajátították el a két szakma legfontosabb ismereteit. A hegesztők ezen a héten szerdán, a gépkezelők pedig pénteken tesznek szakvizsgát. Ezt követően képesítésüknek megfelelő bizonyítványt kapnak. Fotópályázatot hirdettek „Ezt fotóztam a nyáron” — címmel hevesi gyerekeknek hirdetett pályázatot a Gyermekház. Az erre szóló anyagokat november 2-ig várják. A pályaműveket szakmai zsűri bírálja el, és az első három helyezettnek színes filmeket ajándékoznak. Azt is tervezik, hogy a legjobb alkotásokat kinagyítják, és azokat tárlat keretében novemberben ki is állítják majd a helyszínen. Virágkötők lesznek Kedden délután négy órától tartják a virágkötők első foglalkozását a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központban. Hat héten keresztül — kedden és pénteken délután — találkoznak a résztvevők, akik a városból és a környező községekből járnak. Mázán György egri vállalkozó, a Flóra Sóla Kft. képviselője tanítja a szakma fortélyaira a hallgatókat. A tanfolyam végeztével vizsgát tesznek a résztvevők, és erről oklevelet is kapnak. Itthon és külföldön is keresték Kapós volt a hevesi dinnye Nem sok, de annál édesebb dinnye termett az idén Hevesen és környékén. A helyi Rákóczi Termelőszövetkezetből hatvan család foglalkozott nagy szakértelemmel ezzel a közkedvelt gyümölccsel. Ebben az évben két helyen, a hevesi homokháton, a Boconád felé vezető út mentén, valamint a város határában, a vasút menti fekete földön termelték. — A homokon az amerikai Chimsont, a fekete földön a hazai szigetcsépit nevelték — mondja Somodi László kertészeti főágazat-vezető. — A termés a közepesnél gyengébb lett, mert az aszály a dinnyét sem kímélte. Öntözésre viszont nem volt lehetőség. Az árut a családok maguk értékesítették. — A szövetkezet tehát nem is működött ebben közre? — A piaci lehetőségek alapján közvetítettünk a termelők és a Monimpex Külkereskedelmi Vállalat között, amely száz tonnát megvásárolt, és a dinnyét Németországba exportálta. Hét forintot fizetett kilónként az eladóknak. Innen Hevesről, a Szalma-tanyáról szállították kartonokba csomagolva a kamionokkal. Egy kartonba 18 kiló került. Emellett szövetkezetünk segítséget nyújtott tagjainak abban, hogy a Heves Megyei Zöldért Rt. is felvásároljon a dinnyéből. Kilónként hat forintért vették meg, és rögtön fizettek is érte. A terményt a káli telepre vitték, ahol vagonokba pakolták, és úgy szállították tovább. — A hazai piacokon sikerült-e értékesíteni a maradék dinnyét? — Erről teljes egészében a gazdák döntöttek. Miután sok volt a napfényes órák száma, így igazán édes és kapós is volt az idei hevesi dinnye. Bár az aszály miatt méretre kisebbek lettek, ennek ellenére . Budapesten, a Nagykőrösi úti szabadpiacon, emellett pedig Heves, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is folyamatosan gazdára találtak. — Hogyan alakultak a felvásárlási árak? — Júliusban, amikor az első dinnyéket leszedték és piacra vitték a termelők, 20 forintot adtak kilójáért. Augusztusban öt és tíz forint között alakult az ár, szeptember közepéig — a szezon végéig — viszont újra tíz forint volt kilónként. Tehát azok a családok, amelyek vállalták a termelés kockázatát, és értékesítették árujukat, megtalálták a számításukat. — Mik a kilátások, jövőre is lesz hevesi dinnye? — Miután termelőszövetkezetünk átalakul, így nagyüzemi körülmények közötti dinnyetermelés nem lesz. Egyébként is, ezt már korábban megszüntettük, hiszen családok teljesen önállóan foglalkoztak az idén is vele. Annyi bizonyos, hogy valamilyen vállalkozási formában megmarad a hírnevet továbbvivő hevesi dinnyetermelés. (mentusz) Az épület hátsó részén, a háromszög alakú timpanon közepén különleges címer látható (Mentusz Károly felvételei)
