Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-12 / 241. szám

HÍRLAP, 1992. október 12., hétfő HEVES ÉS KÖRZETE Az ország hét körzetében vonultak fel Piacfelmérés — az új helyzetben Országszerte tart a kárpótlás, új tulajdonosai lesznek a termő­földeknek. Ezt a nagyszabású át­alakulást mérlegelve, nemrég sa­játos piacfelmérést folytatott a Szolnoki Mezőgép Vállalat, be­vonva ebbe a gyáregységeit, kö­zöttük a hevesit is. Az ország hét mezőgazdasági körzetében — a Dunántúltól az alföld végéig — vonultatták fel gépeiket, a siló­kombájnoktól a műtrágyaszóró­kig. Az akció célja az volt, hogy találkozzanak eddigi partnereik­kel, de az új vállalkozókkal és az átalakuló mezőgazdasági üze­mek képviselőivel is. Szabó Jenőtől, a vállalat heve­si gyáregységének igazgatójától arról értesültünk, hogy olyan eszközöket kínáltak, amelyeket még most, az őszi aktuális mun­kák során használatba vehetnek az érintettek. Volt is érdeklődés a technikai eszközök iránt, miután a termelőknek kedvezményes vásárlási feltételeket is ajánlot­tak. Hogy hány gépet vásároltak, arra vonatkozóan most összeg­zik a felméréseket a vállalat szol­noki központjában. Annyi bizo­nyos, hogy érdemes volt ez a kez­deményezés, hiszen a gyártó cég és a felhasználók közötti megis­merkedést és az eredményesebb partneri kapcsolatok elmélyíté­sét szolgálta. Azt a törekvést se­gítette, hogy időben felkészül­hessenek az igényelt géptípusok sorozatgyártására. Kisköre és Tiszafüred között is Megújul-e a tiszai hajózás...? Í Hazánk két nagy folyója közül a Tisza hajóforgalma manapság messze elmarad a Dunáétól. Ér­I tesülésünk szerint hamarosan változtatnak ezen a helyezeten. A Tisza menti települések közül 8 Tiszafüreden, továbbá a Bodrog t melletti Olaszliszkán, valamint I Sárospatakon bíznak ebben a legjobban. Egyetértésben a megyei ön- kormányzatokkal és az Észak­I magyarországi, valamint a Kö­zép-Tiszavidéki Vízügyi Igazga­tósággal— szeretnék a térségben beindítani a személy haj ózást. A 176 kilométer hosszú hajózóút­vonalat három lépcsőben kíván­ják működtetni: Kisköre és Ti­szafüred, továbbá Tiszafüred- Tiszaújváros, valamint Tiszaúj- város-Sárospatak között. A személyhajók biztosítására a Mahart Rt. képviselői tárgyalá­sokat kezdtek az érintett önkor­mányzatokkal. Jelenleg még az előírásoknak megfelelő kikötő kialakítása hiányzik. Ezt a mis­kolci Morotva Kft. Építészeti Iro­da tervei alapján, a Tisza bal partján, Tiszaörvény térségében alakítják ki. A személyhajó-forgalom be­indításához az előzetes számítá­sok szerint egymillió 345 ezer fo­rintra van szükség. Be kell vonni a családokat...” 99 Beszélgetés a kiskörei iskoláról Átalakuló és forrongó társadalmunkban bizony az iskola sem függetlenítheti magát a történésektől, és azok olykor kedvezőtlen hatásaitól. Mi ebben a helyzetben az iskola és a pedagógus szerepe, hogyan próbálják megőrizni és megvédeni magukat? Többek kö­zött ezeket a kérdéseket tettük fel Krajnyik Évának, a kiskörei álta­lános iskola igazgatónőjének, aki egyébként ettől a tanévtől vette át az intézmény vezetését. — Maradva a realitásoknál, nem képzeltem el eget rengető változásokat, amikor megválasz­tottak igazgatónak — kezdte az igazgatónő. — Az viszont biztos, hogy csak akkor tudunk eredmé­nyeket elérni, ha a tantestületben együtt tudunk működni. Sajnos, a gyerekekkel egyre több baj van, a családok terhei nőnek, a diá­kok nyakába egyszerűen kulcsot akasztanak, mindenki rohan, jó­szerivel nem is találkoznak az otthoniakkal. Mindez meg is lát­szik a tanulók viselkedésen, de a tanulmányi munkáján is. Ide 320-an járnak, s azt kell monda­nom: a gyerekek majd kétharma­dára jellemző, hogy nincs igazi kapcsolatuk a családdal, vadab­bak, agresszívebbek, és az érze­lemszegénység is jellemzőbb rá­juk. — Az önök lehetőségei persze behatároltak, de mégis mit tehet­nek azért, hogy a helyzet némi­képp javuljon? — Legfőbb tervünk, hogy a családokat megismertessük az iskola tevékenységével, s vala­hogy bevonjuk őket az itt folyó munkába. Rendezvényeket, csa­ládi vetélkedőket, közös kirán­dulásokat szervezünk, s azt re­méljük, hogy ilyenkor javulnak a kapcsolataink velük. Közelebb kell hoznunk a szülőket az intéz­ményhez, hogy pontosan tudják, Heves belvárosának legszebb épülete az előtte levő parkkal Eltűntek az állványok Hosszú idő után nemrég el­tűntek az állványok, és a járóke­lők szeme láttára kibontakozott Heves legszebb belvárosi épüle­tének homlokzata. A hajdanvolt tanácsháza a körülötte levő parkkal — ismét a város egyik ékessége lett. A Heves Megyei Múzeumi Szervezet megbízásá­ból Zsigmond Mihály egri kő­műves vállalkozó és társai dere- kas munkát végeztek. Szakértel­müknek köszönhetően és a me­gyei önkormányzat anyagi támo­gatásával „megiíjodott” az épü­let. A szabadon álló, klasszicista tílusban épült ház Heves múzeu­ma lesz. A térre néző homlokza­tán hatoszlopos tornác van, amelyhez háromlépcsős feljárat vezet. Az épület hátsó oldala is megszépült, új festést kapott. Felül háromszög alakú timpa­nonban címerfaragvány látható, amely különös pillanatot örökí­tett meg. Három halmon álló, kétfarkú koronás oroszlán ka­lászcsokrot és kardot tart. Ez az ábrázolás — a feljegyzések sze­rint — több Heves megyei neme­si család címerében is megtalál­ható. Egyébként az elképzelések szerint jövőre megkezdik az épü­let belső felújítását is. Ehhez vár­ja a Heves Megyei Múzeumi Szervezet a város önkormányza­tának támogatását, különösen annak érdekében, hogy a hely­történeti gyűjtőmunka intenzí­vebben megkezdődhessen. Sze­retnék, ha az 1996-os budapesti Expo idejére megnyílna a múze­um, és már látogatókat is fogad­na kiállításával. A homlokzati részről is eltűntek az állványok mit csinálunk mi, pedagógusok, és lássák a gondjainkat is. Ugyanis mi házon belül dolgo­zunk, tehát kifelé nem mindig látszik a munkánk. — Mióta érzik úgy, hogy meg­romlott a kapcsolatuk a család­dal, mióta érezhető a gyerekek vi­selkedésén 'az, hogy valami nincs rendben? — Nagyjából öt éve tapasztal­hatóak ezek a jelek, a növekvő szabadság bizonyos fokú szaba­dosságot hozott, de a legfonto­sabb ok nyilvánvalóan az, hogy nőttek a családok terhei, s ezek hatása jól kimutatható nemcsak az otthoni, de az emberek közötti kapcsolatok tekintetében is. So­kakkal ellentétben én azt sem tartom szerencsésnek, hogy az iskolában túlságosan is érvénye­süljenek a piaci viszonyok, az ok­tatás ugyanis egy egészen sajátos terület. Példaként említhetném, hogy eddig mindig rendeztünk nyári tábort, három év óta azon­ban a szülők nem tudják kifizetni a költségeket, mert az árak any- nyira fölmentek. Éppen ezért nem csodálkozhatunk azon sem, ha az élmények, s ezzel együtt az érzelmek lassanként eltűnnek a tanulókból. Jellemző, hogy azok, akik még voltak ilyen tábo­rokban, ma is szívesen emlegetik az együtt töltött heteket. Bárho­gyan is van, a pedagógusnak mindenkor az a kötelessége, hogy a gyerekekért tegyen meg mindent, még akkor is, ha a kö­rülmények az ő helyzetükre is rossz hatással vannak. Éppen ezért csakis az önfeláldozó es hi­vatásukat szerető tanárok érhet­nek el igazi eredményeket. — Beszéljünk most az anyagi, tárgyi feltételekről: milyen kö­rülmények között folyik a munka az itteni iskola falai között? — Eddig nem panaszkodhat­tunk, de sajnos, a tavalyi év fo­lyamán szinte kifosztották az in­ti tézményt. Számos alkalommal törtek be hozzánk, s a legkülön­bözőbb műszaki, főként számí­tástechnikai eszközöket vitték el. Viszonylag színvonalas számító- gépparkunk volt, de mára egy gép sem maradt, még a maradé­kokból sem tudunk összeállítani egy ép, egész berendezést. A kár egy részét megtérítették, de a veszteségünk így is tetemes, s most újból kell kezdeni a beszed zést. Legnagyobb álmunk ej nyelvi labor, amely már csal azért is elkelne, mert két idegen nyelvet (angolt és oroszt) taní­tunk, a szakkörünkben pedig a német nyelv oktatása folyik. A németet egyébként az óvodában kezdik, s a legközelebbi célunk az, hogy jövőre ezek a gyerekek már nálunk a tanórán folytassák tovább a nyelv elsajátítását. A gond az, hogy egy ilyen, 16 fős nyelvi labor egymillió forintba kerül, de a polgármesteri hivatal megígérte, hogy segít, s mi ma­gunk is pályázatokat nyújtunk majd be a hiányzó összegre. — Milyen tanórán kívüli el­foglaltságot tudnak ajánlani a gyerekeknek? — Nyelvi szakkörünkön kívül meg kell említenem a kézműves szakkört, amely nagyon sikeres, s amely kiállítással mutatkozik be a közeljövőben. Igazán szín­vonalas a rajz és természetgyó­gyász szakkörünk. Szerveztünk úgynevezett „mini” TIT-oktatást biológiából. Diáksportkörünk a labdajátékok mellett hamarosan beindítja az egyre népszerűbb triatlont, Kovács Márton vezeté­sével. Ehhez itt nagyon jók az adottságok, hiszen a víz adott az úszás oktatásához. Szólni kell még a diáknapokról, melyeket májusban rendezünk meg renge­teg programmal. S még szó van arról, hogy a már említett tábo­rozásokat felújítjuk. Talán egy váci iskolával — csereként — szervezzük meg a gyerekek pi­hentetését. De az elképzelések között szerepel egy itt megvaló­suló diáküdültető centrum is, amely szintén kölcsönösségi ala­pon segíthetné gyerekeink nyári kikapcsolódását. ^ ^ Meghívást kaptak Frankfurtba A kiállított tárgyak: hevesi hímzések Ebben az évben a korábbiakhoz képest még többen ismerték meg a világban a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet munkáját, termékeit. Az esztendő eddig eltelt részében több rangos nemzetközi fórumon mutatkoztak be Párizstól Innsbruckon át Torontóig. A ma­gyar néművészet hagyományait hűen ápoló hevesiek októberben is­mét újabb meghívásnak tesznek eleget. A hónap utolsó hetében: 27- 29. között a bankok és a kiállítások nagy európai központjában, a né­metországi Frankfurtban lesznek jelen. A Majna-parti város kiállítási csarnokában rendezik meg a német partnerek a nekik bérmunkát végző magyar cégek bemutatóját. Ezen öt hazai könnyűipari termelővesz részt egy alapítvány szervezésében. Közöttük ott lesznek a hevesiek is, akik sajátos konfekciós terméke­ket sorakoztatnak fel: ezúttal mutatják be hímzéseiket és kézimunká­ikat. A különlegesnek ígérkező kiállítás minden bizonnyal jól szolgálja majd az üzleti kapcsolatok bővítését, s egyben újabb megrendelése­ket is várnak tőle a szövetkezetiek. Kiállítás a Gyer­mekházban Az elmúlt egy év fontosabb gyermekházi eseményeit meg­örökítő fotókból, valamint a szakköri foglalkozásokon készí­tett kerámiákból, gyöngyökből és tűzzománcokból nyitottak ösz- szefoglaló kiállítást Hevesen, a gyermekintézményben. A sok­színű tárlatot november végéig naponta megtekinthetik az ér­deklődők. Ezen a héten vizsgáznak Augusztus 11-én kezdődött Hevesen, az Universal Oktatási Kft. szervezésében 32 munka- nélkülinek hegesztő-, illetve 33, jelenleg ugyancsak munkahely- lyel nem rendelkezőnek nehéz- munkagép-kezelői tanfolyam. A résztvevők elméletben és gya­korlatban — a hetente rendszere­sen tartott foglalkozásokon — sajátították el a két szakma leg­fontosabb ismereteit. A hegesz­tők ezen a héten szerdán, a gép­kezelők pedig pénteken tesznek szakvizsgát. Ezt követően képe­sítésüknek megfelelő bizonyít­ványt kapnak. Fotópályázatot hirdettek „Ezt fotóztam a nyáron” — címmel hevesi gyerekeknek hir­detett pályázatot a Gyermekház. Az erre szóló anyagokat novem­ber 2-ig várják. A pályaműveket szakmai zsűri bírálja el, és az első három helyezettnek színes filme­ket ajándékoznak. Azt is terve­zik, hogy a legjobb alkotásokat kinagyítják, és azokat tárlat ke­retében novemberben ki is állít­ják majd a helyszínen. Virágkötők lesznek Kedden délután négy órától tartják a virágkötők első foglal­kozását a hevesi Móricz Zsig­mond Művelődési Központban. Hat héten keresztül — kedden és pénteken délután — találkoznak a résztvevők, akik a városból és a környező községekből járnak. Mázán György egri vállalkozó, a Flóra Sóla Kft. képviselője tanít­ja a szakma fortélyaira a hallga­tókat. A tanfolyam végeztével vizsgát tesznek a résztvevők, és erről oklevelet is kapnak. Itthon és külföldön is keresték Kapós volt a hevesi dinnye Nem sok, de annál édesebb dinnye termett az idén Hevesen és környékén. A helyi Rákóczi Termelőszövetkezetből hatvan család foglalkozott nagy szakér­telemmel ezzel a közkedvelt gyü­mölccsel. Ebben az évben két helyen, a hevesi homokháton, a Boconád felé vezető út mentén, valamint a város határában, a vasút menti fekete földön termel­ték. — A homokon az amerikai Chimsont, a fekete földön a ha­zai szigetcsépit nevelték — mondja Somodi László kerté­szeti főágazat-vezető. — A ter­més a közepesnél gyengébb lett, mert az aszály a dinnyét sem kí­mélte. Öntözésre viszont nem volt lehetőség. Az árut a csalá­dok maguk értékesítették. — A szövetkezet tehát nem is működött ebben közre? — A piaci lehetőségek alapján közvetítettünk a termelők és a Monimpex Külkereskedelmi Vállalat között, amely száz ton­nát megvásárolt, és a dinnyét Né­metországba exportálta. Hét fo­rintot fizetett kilónként az el­adóknak. Innen Hevesről, a Szalma-tanyáról szállították kartonokba csomagolva a kami­onokkal. Egy kartonba 18 kiló került. Emellett szövetkezetünk segítséget nyújtott tagjainak ab­ban, hogy a Heves Megyei Zöl­dért Rt. is felvásároljon a dinnyé­ből. Kilónként hat forintért vet­ték meg, és rögtön fizettek is ér­te. A terményt a káli telepre vit­ték, ahol vagonokba pakolták, és úgy szállították tovább. — A hazai piacokon sikerült-e értékesíteni a maradék dinnyét? — Erről teljes egészében a gazdák döntöttek. Miután sok volt a napfényes órák száma, így igazán édes és kapós is volt az idei hevesi dinnye. Bár az aszály mi­att méretre kisebbek lettek, en­nek ellenére . Budapesten, a Nagykőrösi úti szabadpiacon, emellett pedig Heves, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyé­ben is folyamatosan gazdára ta­láltak. — Hogyan alakultak a felvá­sárlási árak? — Júliusban, amikor az első dinnyéket leszedték és piacra vitték a termelők, 20 forintot ad­tak kilójáért. Augusztusban öt és tíz forint között alakult az ár, szeptember közepéig — a szezon végéig — viszont újra tíz forint volt kilónként. Tehát azok a csa­ládok, amelyek vállalták a ter­melés kockázatát, és értékesítet­ték árujukat, megtalálták a szá­mításukat. — Mik a kilátások, jövőre is lesz hevesi dinnye? — Miután termelőszövetkeze­tünk átalakul, így nagyüzemi kö­rülmények közötti dinnyeterme­lés nem lesz. Egyébként is, ezt már korábban megszüntettük, hiszen családok teljesen önálló­an foglalkoztak az idén is vele. Annyi bizonyos, hogy valami­lyen vállalkozási formában meg­marad a hírnevet továbbvivő he­vesi dinnyetermelés. (mentusz) Az épület hát­só részén, a háromszög alakú timpa­non közepén különleges cí­mer látható (Mentusz Ká­roly felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents