Heves Megyei Hírlap, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-12 / 241. szám

KAPÓS VOLT A HEVESI DINNYE — KEVESEBB, DE ANNÁL ÉDESEBB jr HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. OKTÓBER 12., HÉTFŐ HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 241. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT X AKCIÓ 22 literes digitális mikrohullámú sütő, mikrohullámú edénnyel 18.900 Ft DEPÓ ÁRUHÁZ Eger, Nagyváradi u. 17. Tel.: 36/324-600 VAS-MŰSZAKI BOLT Eger, Hadnagy úti Szolgáltatóház ^ Tel.: 36/312-636 p* Klebelsberg-emlékünnepség Hatvanban „Tegyétek a jót és szeressétek az Istent!” A hatvani Bajza József Gim­názium és Egészségügyi Szakkö­zépiskola, valamint a Bajza Öregdiákok Baráti Köre emlék­ünnepséget rendezett szomba­ton az iskola első névadója, dr. Klebelsberg Kunó gr ói halálának 60., s az iskola fennállásának 65. évfordulója alkalmából. A meg­emlékezés 9 órakor kezdődött a belvárosi római katolikus plébá­niatemplomban. Az ünnepi kon- celebrációs misét mondó lelki- pásztorok hajdan a Klebelsberg, illetve a Bajza gimnázium tanu­lói voltak, s mellettük a hatvani vegyes kórust és a helyi vonósné­gyest is meghallgathatták a jelen­lévők. Ezt követően a gimnázium épületénél folytatódott az ün­nepség, ahol a Művelődési és Közoktatási Minisztérium kép­viseletében dr. Dénesné dr. Nagy Ildikó tartott beszédet. Mint ki­emelte: az 1875-ben született és 1932-ben elhunyt Klebelsberg gróf előbb a Bethlen-kormány belügyminisztere, majd 1922-től 1931-ig vallás- és közoktatásü­gyi miniszter volt, s az ő munkás­ságának eredménye többek kö­zött a tandíjmentesség, illetve az ösztöndíj bevezetése. A miniszté­rium képviselője rövid előadását a gróf híres gondolatával zárta: „ Tegyétek a jót és szeressétek az Istent!” A beszéd után az iskola épüle­tében leleplezték az egykori név­adót ábrázoló domborművet, Sz. Nagy Mária szobrászművész, a gimnázium volt diákja alkotá­sát, majd Ludányi Kálmán nyug­díjas prépost, volt váci kanonok megszentelte azt. Az öregdiákok körének nevében dr. Ignóczi Bé­la egykori tanár, tiszteletbeli el­nök, Széplaki Sándor, a kör el­nöke és dr. László Kálmán, a kör alapító tagja koszorúzott. A gim­názium képviseletében pedig — az iskola egyébként 1937-től 48- ig viselte a gróf nevét — Farkas Kálmánná igazgató és Sós József igazgató-helyettes helyezte el a megemlékezés virágait. A gimnáziumban az ünnep al­kalmából két, aznap nyílt kiállí­tást is megtekinthettek a jelenlé­vők: az egyik az iskola történe­tét, a másik a gróf munkásságát mutatta be. Végül a tornaterem­ben az iskolai ünnepéllyel fejező­dött be a rendezvény. (rénes) A védelemre 66 milliárd Ha az Országgyű­lés elfogadja, jövőre mintegy 10 százalék­kal, 66 milliárd fo­rintra emelkednek a honvédelmi kiadá­sok. Ez az összeg megteremti ugyan a védelem napi felada­taival kapcsolatos költségek fedezetét, de így sem őrizhető meg a hadrafogható­ság és a működőké­pesség jelenlegi szín­vonala. Pénzhiány miatt nem folytatód­hat a vadászgépek saját-idegen felisme­rő rendszerének ki­építése. A költségve­tési korlátok miatt a repülőgépvezetők az idei 80-85 órával szemben jövőre csak 60-65 órát repülhet­nek. Ám az 1993-as ja­vaslat értelmében jól emelni lehet a sorál­lomány és a hallga­tók illetményét, s ja­vulhat a legnehezebb anyagi körülmények között élő hivatásos katonák és közalkal­mazottak helyzete. Veszélyes munkahelyeket ellenőriztek Mielőtt belelépnének a szögbe... Hatszor többen halnak meg építkezéseken, mint az egyéb munka­helyeken. E szomorú tény késztette arra az Országos Munkavédel­mi és Munkaügyi Főfelügyelőséget, hogy mind a tizenkilenc me­gyére kiteijedő akciót tartson, s az ellenőrei két napon át — megle­petésszerűen, tehát előzetes bejelentés nélkül — felkeressék ezeket a veszélyes munkahelyeket. A felnémeti, készülő általános iskola téglafalai már legalább két méter magasan állnak. Ahogy reggel nyolckor botorkálok a központi iroda felé — amit per­sze túlzás irodának nevezni —, látom, a munkások mellett van­nak itt szakmunkásképzős fiúk is. Van, aki dolgozik, s van, aki a darura vár — tehát éppen nem dolgozik. Az irodában már ott ül a mun­kavédelmi felügyelő: csinos, sző­ke asszony, Lehotainé Tóth An­na. Később kiderül, annak ide­jén bányát is vezetett. A két mű­vezetőt épp arról kérdezgeti, hány szak-, segéd-, illetve beta­nított munkás dolgozik a telep­helyen, s hogy van-e köztük kül­földi állampolgár. Az egyik mű­vezető serényen naplókat, füze­teket rak az asztalra, látszik raj­tuk, hogy igyekeznek eleget ten­ni az ellenőr minden kérésének. Aztán kimegyünk az építke­zésre... — Ide figyelj, tedd el innen ezt a bakot, ne is lássam, de úgy tedd el, hogy fel is darabolod..! — mordul a főnök az egyik mun­kásra, s közben látom, hogy An­na a bak lábát nézegeti: szabály­talan a hozzátoldás... A baleseti naplóban két be­jegyzés van: valaki szögbe lépett, másvalaki leesett a falról. Rálé­pett a gumitömlőre, megpördült, és a fenekére huppant. (Folytatás a 3. oldalon) A határokon tüli magyarokért Torgyán-nagygyűlés Verpeléten „Két és fél óra kellene” Az önkormányzatok a telefonhelyzetről A távközlési törvénynek tar­talmaznia kell a jogi garanciákat, hogy a kistelepülések és az elma­radott térségek azonos feltételek mellett részesüljenek a telefon- hálózat fejlesztéséből — hangsú­lyozták a Magyar Önkormány­zatok és Önkormányzati Képvi­selők Szövetsége által Gödöllőn szervezett tanácskozás résztve­vői. A sajtótájékoztatón el­mondták: a múlt rendszerben a párt- és állami vezetésnek a la­kosság telefonellátása politikai okokból nem volt érdeke, minek következtében ma Magyaror­szág telefonhálózata Európában az egyik legelmaradottabb. Év végére környezetvédelmi koalíció Húsz dunántúli és budapesti környezetvédő szervezet képvi­selői szombati, keszthelyi ta­nácskozásukon a Magyar Kör­nyezetvédelmi Koalíció létreho­zását kezdeményezték. Ennek célja: a különböző magyarorszá­gi mozgalmak, egyesületek kö­zötti állandó kapcsolat megte­remtése, a tennivalók egyezteté­se, a leendő környezetvédelmi törvény végrehajtásához szüksé­ges társadalmi bázis erősítése. A résztvevők háromtagú bizottsá­got bíztak meg a koalíció alap- és működési szabályzatának kidol­gozásával. Horn-bírálat a költségvetési tervezetről A 93-as költségvetésből kitű­nik, hogy a kormány képtelen változtatni eddigi politikáján, mi vei továbbra is a bérből és fize­tésből élők vállára rakja a legne­hezebb terhet. Ez az amúgy is ka­tasztrofális életszínvonal további zuhanásához vezet — jelentette ki Horn Gyula, az MSZP elnöke a párt országos elnökségének miskolci ülését követő szombati sajtótájékoztatóján. Román támadó a fővárosban A fővárosban a VIII. kerületi Baross téren október 9-én a dél­utáni órákban egy 17 éves román állampolgár és két ismeretlen társa megtámadott egy ittas álla­potban lévő, 53 éves budapesti lakost, akitől elvették 16.400 fo­rintját. A román férfi ellen a ren­dőség őrizetbe vétel mellett eljá­rást indított, ismeretlen társai el­fogására intézkedett. A Fővárosi Bíróság katonai tanácsa októberben ismét első fokon tárgyalja a kémkedéssel vádolt Szántó Rudolf zászlós bűnügyét. A zászlós — aki a Magyar Honvédség légvédelmi és repü­lőcsapatok taszári egységénél szolgált, és 1991. január 25-én tartóztatták le — a jugoszláv ka­tonai hírszerzéssel állt kapcsolat­ban. Az ellene emelt vád szerint 1979-től anyagi és egyéb ellen­szolgáltatásokért adatokat szol­gáltatott ki a külföldi szervezet­nek a magyar és a szovjet katonai alakulatokról. A bűnügy elsőfo­kú tárgyalása május 5-én kezdő­dött, s öt zárt tárgyalási nap után, Az Antall-kormánynak, amely elődjétől eltérően megkü­lönböztetett figyelmet szentel a külföldön élő magyarság ügyé­nek, nagy gondot okoz szomszé­dai kisebbségi politikája. Ma­gyarország felelős vezetői azon­ban szembehelyezkednek a tria­noni határok megváltoztatásával — állapítja meg az Izvesztyija cí­mű moszkvai lap. Amikor a kormány határozot­tan állást foglal határokon túli honfitársai érdekében, alkotmá­nyos kötelezettségét teljesíti — idézte a lap AntallJózsefmimsz- terelnököt. Az újság szerint Für Lajos nyilvánosan hirdettek ítéletet. A bíróság Szántó Rudolfot bűnös­nek mondta ki kémkedés bűntet­tében, s főbüntetésként 12 évi fegyházzal, mellékbüntetésként pedig 10 év közügyektől eltiltás­sal sújtotta. A vádlott és védője fellebbezett ez ellen. A Legfel­sőbb Bíróság másodfokon hatá­lyon kívül helyezte — a Fővárosi Bíróság katonai tanácsa által el­követett eljárási szabálysértések miatt — az első fokú ítéletet. Ugyanis az eljárás során korlá­tozták a vádlott védekezéséhez fűződő törvényes jogát, ezért utasították új eljárásra a Fővárosi Bíróságot. (MTI) honvédelmi miniszter a kormány egyik legaktívabb tagja a magyar kisebbség jogainak védelmében. Kiemeli a politikus ausztriai láto­f atása alatt tett javaslatát, hogy üldjenek nemzetközi béke- fenntartó erőket a leginkább ve­szélyeztetett területekre. Közép- és Kelet-Európában még jól em­lékeznek rá, a háború előtti Csehszlovákiában hogyan nyir­bálták meg a nácik a nemzeti ki­sebbségek jogait. A szudéta-né- metek és részben a szlovákiai magyarok, akaratukon kívül a hitleri Németország „trójai falo­vává” váltak, s ezért később ke­serves árat fizettek. „ (MII) Fegyveres rablás a benzinkútnál Két, tetőtől talpig feketébe öl­tözött fegyveres bandita a bevé­tele átadására kényszentett szombaton éjjel egy benzinku­tast Szentesen, a derekegyházi elágazásnál lévő töltőállomáson. A kutas ellenállást nem tanúsí­tott, hanem átadta a mindössze 10 ezerforintos bevételt, így meg­úszta a kalandot. A zsákmánnyal az álarcosok sebesen távoztak. A két férfi halványkék felte­hetően Skoda személygépkocsi­val érkezett a töltőállomásra. Az egyiknél pisztoly, a másiknál pe­dig egy hosszú csövű fegyver volt. A rablókat a szentesi rend­őrök a Csongrád Megyei Rend­őr-főkapitányságtól kapott se­gítséggel keresik. (MTI) Késve kezdődött a szombati diszkó a verpeléti művelődési házban. A délután 3-kor meg­nyitott Torgyán-nagygyűlés este fel hétig tartott — holott a termet csak ötig bérelték ki —, s ezután a kisgazdák abban a helyiségben ettek meg a babgulyást, ahol ak­kor már a táncoslábú ifjaknak kellett volna ropniuk. De nem csak ők búslakodtak, hanem a Független Kisgazdapárt jelenlé­vő tagjai is, hisz a legtöbben úgy üdvözölték a másikat: "Bort, bú­zát, amit a kormány nem ad” Egyedül az adott okot az öröm­re, amikor a nagyteremben meg­jelent dr. Torgyán József elnök, aki — miután „vitéz” Szilágyi Lajos elmondott egy verset — azonnal szólásra emelkedett, s megteremtve a hangulatot, kije­lentette: „A helyzet a két év alatt annyiban változott, hogy akik korábban rabolták az országot, most újakkal szövetkeztek, s együtt tapadnak vérszívó pióca­ként hazánkra.” Vélekedése: e hónapokban dől el hazánk sorsa, s előfordul­hat az is, hogy miután az MDF becsapta az országot, egy szűk hatalmi elit veszi át az irányítást, hangsúlyozva: Európába vezet­nek bennünket, ők pedig annyira megszedik magukat, hogy Ha­waiiban fognak nyaralni. Ezeket a politikusokat Torgyán „görög­dinnyének” nevezte, amelyik csak kívülről zöld, belül viszont vörös. — Ha bennünket ők vezetnek el Európába, akkor az a közép­kor lesz — hangoztatta —, mi nem leszünk mások, mint rab­szolgák, bérmunkások. Önökre ők egyáltalán nem számítanak, hiszen kérdezem én, kit vittek el önök közül konzulnak, nagykö­vetnek, de még csak gépkocsive­zetőnek is valamelyik külföldi követségre? — Senkit...!— válaszolta a tö­meg, s nagy helyesléssel fogad­ták Torgyán azon gondolatat is, hogy ő nem akar boszorkányül­dözést, hanem a saját törvénye­ikkel büntetné meg a volt kom­munistákat, s ehhez biztosítaná nekik egykori vérbíráikat, verő­legényeiket is. A tulajdoni kár­pótlásról is szólt, s azt hasonló egyszerűséggel oldaná meg: „egy tollvonással vették el a föl­det, egy tollvonással adják is visz- sza”. — Ez a kormány száz napot kért, de nekünk két és fél óra kel­lene csak, hogy rendet tegyünk— jelentette ki. A nagygyűlés után munkatár­sunk — mivel a helyszínen is tar­tózkodtak bőrfejűek — megkér­dezte az elnököt, mi igaz abból, hogy országos széknázukban skin-head klub működik. Vála­szából kitűnt, időnként koncer­tezett ott zenekar, ám ő most ki­adta a főtitkárnak: vizsgálja meg, tevékenységük összhangban áll-e az „Isten, haza, család” hár­mas jelszóval. Ameddig ez zajlik, addig felfüggesztette a működé­süket a székházban. Ellenben óvott attól, hogy az embereket csoportonként ítéljük meg, hi­szen mindenkit egyénenként kell vizsgálni — mondta. Kovács Attila Növekvő adósságszolgálati terhek A költségvetés adósságszolgálati terhei jövőre elérik a 204,9 milliárd forintot. Ennyit kell fizetnie a költségvetésnek a december végi 2136,7 milliárd forint értékű és 1993-ban tovább növekvő belföldi államadósság kamatai után, és az esedékessé váló törlesztésekre. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az adósságszolgálati kiadások 1991-hez képest meg­duplázódtak. A múlt évben ugyanis ilyen célra csak 107 milliárd forintot költött. Az idén ez a költség már jelentősen megemelkedett, várhatóan eléri a 179,9 milliárd forintot. Ez azzal magyarázható, hogy tavaly és az idén je­lentős deficit alakult ki, s ezt a Pénzügyminisztéri­um döntő többségében a pénzpiacról fedezte. Az 1990 előtt keletkezett államadósságok kamatterhei és törlesztési kötelezettsége 100 milliárd forintjába kerül a jövő évi költségvetésnek. (MTI) Hatályon kívül helyezett ítélet Kémügy: új tárgyalás < * Az öregdiákok körének nevében dr. Ignóczi Béla helyezte el a koszorút a domborműnél • (Fotó: Perl Márton

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents