Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-10 / 214. szám

HÍRLAP, 1992. szeptember 10., csütörtök 7. Amit a kárpótlásról (még) tudni kell Kárpótlási jegy — névértéken alul? Külföldről Szaűdi támogatás Érdekvédelmi szervezetet alapít a hazai nagytőke? Elnökségi ülést tartott a Vál­lalkozók Országos Szövetsége, amelyen Palotás János, a szövet­ség elnöke figyelemre méltó kez­deményezést terjesztett elő. Ja­vasolta, hogy a VOSZ november végi közgyűlésén szülessen állás- foglalás a három nagy munka­adói szervezet — a Magyar Gyár­iparosok Országos Szövetsége, a Magyar Iparszövetség és a VOSZ — egyesülésére. Ezzel egységes magyar mun­kaadói szervezet jönne létre, amelynek keretében a nagyvál­lalkozók a gazdasági élet szá­mottevő tényezőjévé válnának, amelynek szavát, véleményét később már nem lehet „tetszik- nem tetszik” alapon kikérni, vagy figyelmen kívül hagyni. Az óvatosabbak azzal érvel­tek, hogy az új szervezetben ösz- szemosódnának a ma még há­rom, önállóan működő szövet­ség sajátos vonásai, és ennek akarva-akaratlanul is az érdek- védelmi funkció látná kárát. Az egyesülés hívei ezzel szemben kemény érveket állítottak: ha Megyénkben és országosan is a népesség korösszetételére az öregedési folyamat erősödése a jellemző. A népszámlálás adatai alapján — 1990. év elején — me­gyénk lakónépességének 23,6 %-a (tíz évvel korábban 21,5, fl- letve 20,5 %-a) már elérte, vagy meghaladta a nyugdíjkorhatárt. Ezen belül a férfiak közel 17, a nők 30 %-a nyugdíjas. Megyénkben — a Társada­lombiztosítási Igazgatóság ada­tai szerint — 1992. április hónap­ban — 77.064-en részesültek sa­játjogú nyugellátásban, 4 %-kal többen, mint 1991. márciusban. A saját jogú nyugdíjasok 68 %-a öregségi nyugdíjas, számuk egy százalékkal, a rokkantsági nyugdíjban részesülőké közel 11 %-kal nőtt. A nyugdíjazás előtt a nyugdíjasok több mint kéthar­mada tartozott a munkás-alkal­mazotti, 28 %-a a mezőgazdasá­gi termelő- és szakszövetkezeti, mintegy 4 %-a az egyéb (kisipa­rosok, kiskereskedők, ügyvédek stb.) társadalmi csoportba. Az összes nyugdíjas több mint fele nő, egyedül az egyéb társadalmi csoportba tartozók többsége fér­fi. A nők közel egynegyede, a férfiak több mint négytizede rok­kantsági nyugdíjas. A saját jogú nyugdíjasok mint­egy 15 %-a az általános nyugdíj­korhatár elérése előtt került nyu­gállományba. Számuk a vizsgált időszakban 6 %-kal nőtt, ezen belül az öregségi nyugdíjasoké 42 %-kal csökkent, a 90 %-ot képviselő rokkantsági nyugdíja­soké közel 17 %-kal emelke­dett. Az időskorúak túlnyomó többségének anyagi biztonságát a nyugellátás hivatott biztosítani, amelynél elsősorban a nyugdíj reálértékének megőrzése okoz gondot. A sajátjogú nyugdíjasok mind a három szervezet megőrzi az alapszabályát és aszerint mű­ködik tovább, ez az összemosó­dási folyamat kiküszöbölhető, ugyanakkor elejét lehetne venni a kormány „oszd meg, és ural­kodj” politikájának is. Talán nem volna szükség akkor sem az egyesülésre, ha időben elkészül­ne a régen szorgalmazott kama­rai törvény, de mint a VOSZ or­szággyűlési képviselő-elnöke el­mondta, erre ebben a ciklusban a javaslatok és ellenjavaslatok so­kasága miatt semmi remény sincs. Többen említették, hogy a magántőke egy negyedik érdek- képviseleti szervezete hiányzik a körből: az új egyesületben talán helyük volna az IPOSZ tagjainak is. A VOSZ elnökségének tagjai azonban úgy látják, a kisvállal­kozások ma még nem elég erő­sek ahhoz, hogy máris bekapcso­lódjanak a munkaadókat egyesí­tő új, nagy érdekvédelmi szerve­zetbe. Ferenczy- Europress átlagnyugdija 1992. április hó­napban 8871 Ft volt, az 1991. márciusinál 1133 Ft-tal, közel 15 %-kal több. Az ádagnyugdijon belül jelentős a szóródás. A nyugdíjasok 21 %-a 70001*t-nál kevesebb, 18 %-a 7000-7999, 41 %-a a 8000-9999, 11 %-a 10.000-11.999 Ft, 9 %-a 12.000 Ft-nál több nyugdijat kapott. (1991. év márciusában az előző sorrendben arányuk 39, 33, 17, 6, valamint 5 %.) 1992. áprilisban az átlagnyug­díj összege 8871 Ft, ezen belül az A napilapokban egyre gyak­rabban találkozni olyan hirde­tőkkel, akik eladnák, illetve megvásárolnák a kárpótlási je­gyeket. Az „árfolyam” különbö­ző: a névérték 70, 60 százaléka, de előfordul, hogy a vevő csak az 50 százalékot hajlandó kész­pénzben kifizetni. Mindez arra utal, hogy jó néhányon földet, üz­letrészt, részvényt akarnak majd venni az így szerzett értékpapírja­ikért. De utal arra is, hogy a kár­pótlásra jogosultak jórészt olyan hatvan éven felüliek (a jogosul­tak négyötöde ilyen korú), akik csak alacsony értékű kárpótlási összeggel rendelkeznek, s min­denképpen szabadulni igyekez­nek értékpapírjuktól. Ók azok a nyugdíjasok, akik rossz anyagi körülményeik miatt inkább készpénzt szeretnének kapni. Ez a tendencia rontja elsősorban az árfolyamot, s melegágya a spe­kulációnak. Mi sem példázza ezt jobban, mint néhány — elsősor­ban vidéken — e célra szakoso­dott vállalkozás felbukkanása, amelyek rendkívül alacsony áron, mindössze a névélték 30- 40 százalékáért próbálják felvá­sárolni a kárpótlási jegyeket. A Budapesti Értékpapír és Be­fektetési Rt. közelmúltbeli infor­Energiahiány Moldovában Valóságos katasztrófát vetít elő Moldova kőolaj- és szénellá­tása a közelgő őszi-téli időszak­ra. Hírügynökségek beszámolója szerint a köztársaság olajtartalé­ka gyakorlatilag kimerült, míg széntartaléka egytizede az egy évvel ezelőttinek. Ez utóbbiból a készletek várhatóan nemhogy nőnek, hanem tovább csökken­nek. Ennek az a magyarázata, hogy a moldovai vállalatok már huzamosabb ideje nem fizetik ki a termelőknek a szállított szén árát. Emiatt az eddigi legjelentő­sebb szénszállítók, a donyecki bányák áprilisban leállították a szén exportját Moldovába. (MTI) öregségi nyugdíjasoké 8916, a rokkantsági ellátmányban része­sülőké 8777 Ft. A férfiak és a nők átlagnyug­díja közötti különbség tovább nőtt az előbbiek javára. A saját jogú nyugdíjas férfiak átlagnyug­díja 1992. áprilisban 9954 Ft, 2003 Ft-tal (1991. március hó­napban 1724 Ft-tal) több, mint a nőké. A nyugdíj összege nemen belül korcsoportonként is jelen­tősen eltér. Az 55-59 éves férfiak nyugdija a legnagyobb. Nagy Erzsébet mációja szerint egy hét alatt több mint 29 millió forint értékű kár- pólási jegyet forgalmaztak. E kárpótlási jegyek súlyozott átla­gára — a cég szerint — ebben az időszakban elérte névértékűk 77,6 százalékát, ami azt jelenti, hogy elkezdődött ezen értékpa­pírok árfolyamának lassú emel­kedése. De az eddig kibocsátott mintegy 3 milliárd forint értékű kárpótlási jegyhez képest a 29 milliós forgalmi érték igen cse­kélynek tűnik. Az államot nem kötelezi tör­vény a kárpótlási jegyek kész­pénzre történő átváltására. Élet­járadékra is csak azok a kárpót­lásra jogosultak válthatják be je­gyüket, akik betöltötték a 65. éle­tévüket, illetve azok, akik 67 szá­zalékban elvesztették munkaké­pességüket. Akik nem vásárol­nak földet, privatizált állami tu­lajdont, lakásingatlant, és el sem adják értékpapírjukat, azoknak a kárpótlási jegye a kibocsátás naptári -negyedévének első nap­jától számított három évig kama­tozik. A kamat mértéke a jegy­banki alapkamat 75 százaléka. Ezt a kamatot azonban nem kap­ják kézhez, hanem automatiku­san tőkésítik, azaz a névérték ez­zel folyamatosan növekszik. Pél­A napokban bejelentették: a Nemzetközi Valutaalap hazánk­ban tárgyaló delegációja felfüg­gesztette a tárgyalásokat, haza­utazott anélkül, hogy a múlt év­ben megkötött középlejáratú szerződés esedékes hitelrészlete­inek tavaszi befagyasztásáról született döntést feloldották vol­na. Mi van a háttérben? Az IMF alapvetően a magyar kormány pénzügypolitikáját ki­fogásolja, azt veti a szemünkre, hogy a megállapodásban rögzí­tett költségvetési hiányt messze túlteljesítettük, nem tartottuk be a szerződésnek ezt az előírását. Az elmaradt kölcsön viszonylag kis összegű, mintegy százmillió dollár körül mozog, az ország je­lenlegi helyzetében alapvetően nem befolyásolja fizetőképessé­günket. Mint a Nemzeti Bank el­nöke nyilatkozta: nélkülözni tudjuk ezt a pénzt. De valójában nemcsak né­hány száz millió dollárról van szó, hiszen az IMF hasonlatos egy világméretű adósminősítő irodához: a nemzetközi gazdasá­gi élet főszereplői árgus szemek­kel figyelik, kinek ad és kinek nem ad hitelt a valutaalap? Szer­ződések százainak sorsát dönt­heti el, hogy az IMF megköt vagy sem egy hitelszerződést, felvehe­tne a korábban megszavazott kölcsön részleteit az adott or­szág, vagy sem? Mert ha az alap­hoz fűződő kapcsolatokban vál­tozás áll be, annak ismert vagy is­meretlen okai óvatosságra int­hetnek hitelezőket és befektető­ket egyaránt. Az IMF rosszalló adósminősítése elijesztheti ha­zánktól a magántőkét is, sőt azt sem lehet jpzárai, hogy a már ko­déul egy eredetileg tízezer forin­tos címletű kárpótlási jegy név­értéke már 11 ezer 750 forint. A kárpótlási jegyek névérté­kéhez hozzáírható kamatot az Országos Kárpótlási és Kárren­dezési Hivatal havonta teszi köz­zé, így azt a közzétételt követő naptári hónap első napjától lehet jóváírtnak tekinteni. Vegyünk egy példát. Ha az első kárpótlási törvény (1991. augusztusában lépett hatályba) igényjogosultja 1991. december 15-én kézhez vett 100 ezer forint névértékben kárpótlási jegyet, akkor már a kézhezvétel időpontjában a 100 ezer forint névértékéhez hozzá­adódott a törvény hatálybalépé­sétől visszamenőlegesen számí­tott kamat. így ez a kárpótlási jegy 1991. október 1-jétől, azaz a kibocsátás naptári negyedévé­nek első napjától számított há­rom évig, 1994. október elsejéig kamatozik. Jelenleg a készpénzért történő értékesítésben kialakult árfo­lyam a névérték 77 százaléka, de meg nem erősített információk szerint bizonyos esetekben az ál­lam is vevőként jelentkezik, s ilyenkor a névértéket mintegy 20 százalékkal meghaladó árat kí­nál az eladóknak. ( Újvári) rábban befektetők is gondolko­dóba esnek, és kivonják vállal­kozásaikból a pénzt. A tőke vá­ratlan megrettenése nagyon gyorsan felboríthatja ma még kedvező nemzetközi pénzügyi pozícióinkat. A kudarcba fulladt tárgyalá­sok valós okairól elterjedtek bi­zonyos szóbeszédek, amelyek­nek forrását igen nehéz kideríte­ni. A legilletékesebbektől szár­mazó információ szerint azon­ban a két fél között egyetlen igazi nézeteltérés van: a magyar költ­ségvetés deficitjének nagysága. Ez a vita már a korábbi megálla­podás előkészítésekor is napi­rendre került, akkor az alap az Országgyűlés által elfogadottnál is jóval kisebb költségvetési hi­ányt szeretett volna a szerződés feltételei közé foglalni, de végül kompromisszumos megállapo­dás született. Tavasszal azonban kiderült, hogy bizonyos bevételek elmara­dása miatt a tervezettet többszö­rösen meghaladó hiányra van ki­látás, ezért az IMF vezérkara úgy döntött, hogy már tavasszal fel­függeszti az esedékes hitelek ki­fizetését. A tavaszi-nyári hóna­pok kormányintézkedéseitől várták a helyzet javulását, s en­nek reményében tűzték ki az au­gusztus végi tárgyalások idő­pontját is. A helyzet azonban alapvetően nem változott, a fize­tési mérleg hiányát az év hátralé­vő részében már aligha lehet az eredeti megállapodásban rögzí­tett keretek közé szorítani, an­nak mértéke várhatóan eléri a bruttó hazai termék — a hozzá­adott érték — 8 százalékát, s ez már veszedelmes. Bácskai T. Boszniának Szaúd-Arábia pénzügyi tá­mogatást szándékozik adni Bosznia-Hercegovinának, gaz­dasága átalakítására és a köztár­saságban élő muzulmánok meg­segítésére. A boszniai külügymi­niszter tájékoztatása szerint Ri- jád kormányhiteit készül adni, az összeg nagysága azonban még nem ismeretes. Mindamellett Bosznia legalább 1,6 milliárd dollár sürgős támogatást remél külföldről, s már több ígéretet is kapott, egyebek mellett Kuvait- tól, Németországtól, az Egyesült Államoktól, az Egyesült Arab Emírségektől és Malajziától. (Reuter) Új orosz vámpolitika Oroszország vámhatárokat lé­tesít Azerbajdzsánnal, Grúziá­val, Ukrajnával és a balti álla­mokkal. Á felsorolt köztársasá­gok nem voltak hajlandók csat­lakozni ahhoz a vámszerződés­hez, amelyet az orosz állami vámbizottság készít el a közeljö­vőben. Moszkvai tájékoztatás szerint az említett államok és Oroszország határain 63 új ellen­őrzőpontot állítanak fel, közülük 35-öt az ukrán, 21-et a balti ha­tárokon. A vámposztok felállítá­sát egyebek mellett az indokolja, hogy az elmúlt időszakban jelen­tősen megnőtt az Oroszország­ból kicsempészett stratégiai nyersanyagok mennyisége. (MTI) Csökken a német ipar termelése Idén júliusban 0,3 százalékkal csökkent az ipar termelése Né­metország nyugati felében júni­ushoz képest, s 2,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi­tól. Az egyes ágazatokat tekintve eltérő a kép: a feldolgozóipar termelése 0,2 százalékkal csök­kent idén júliusban, miközben a bányászat termelése 0,5 száza­lékkal, a közüzemi szektoré 1,8 százalékkal emelkedett. (Reu­ter) Jordán átütemezés Jordánia azzal a kéréssel for­dult a neki hitelező kereskedelmi bankokhoz, hogy engedjék el 1,2 milliárd dolláros tartozásának 35* százalékát, s a fennmaradó rész visszafizetésére adjanak 30 év haladékot. Ezt követően Jordá­nia egy összegben visszafizetné a kölcsönt. A hitelezők egyelőre még nem adtak választ a jordá- niai javaslatra. (Reuter) Nem kelt el a Danas A horvátországi vállalatok múlt héten kezdődő nyilvános árverése nem járt sikerrel a „jég­törő” szerepét betöltő zágrábi Danas számára. Az érdeklődők túl magasnak tartották a hetilap 1,517 millió márkás kikiáltási árát, és a tulajdonosok képvise­lői nem járultak hozzá a lefelé li­citáláshoz. (Vecemji List) A myát jogú nyugdíjasok számának megoszlása nyugdíjuk nagyságcsoportjai szerint 1991. március hó 1992. április hó Év, hó ÖÖŐ 6999 és 7000­8000­10000­12000" kevesebb 7999 9999 11999 és több forint havi nyugdíjban részesülők aránya, % RENDKÍVÜLI FESTÉKAKCIÓ! A MÁTRA FÜSZÉRT RT. Egri Raktárháza szeptember hó folyamán minden festékáruból 5 % engedményt ad. Várjuk a kiskereskedők, viszonteladók, közületek, felhasználók megrendeléseit. Nyugdíjasok, nyugdíjak Az IMF a homlokát ráncolja Felfüggesztett bizalom

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents