Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-07 / 211. szám

Üzen a szerkesztő: H. J.-né: Olvastuk az 1992. augusztus végéről keltezett levelét. Ha va­laki csak ezt az írásbeli megnyil­vánulását ismerné, azt is gondol­hatná, hogy itt rejtjeles levelezés folyik egy állampolgár és a ható­ság között. Az az érzése is tá­madna, hogy itt két nyelven leve­leznek egymással: az egyik mondja a magáét, a másik fel sem fogja, vagy fel sem akaija fogni, miről is kellene értesülnie, így dagad az ön dossziéja. Asz- szonyom, súlyosodik a papírhal­maz, de az egészséges, vagy csak az egészségest megközelítő meg­oldás még csak nem is mutatja magát. Itt szóbeli tárgyalások, meghallgatások láncolata fut, írásbeliségekkel egymás mellett, keresztezik, átfedik egyást, ki­egészítik, vagy inkább összeza- varják azt a tényállást, amely egyetlen tényből indult ki évek­kel ezelőtt: a férj iszik, hajlamos is volt erre a szenvedélybetegség­re, alkatánál fogva. Ebből a tény­ből logikusan következik a kis család, a gyerekek és a két felnőtt anyagi helyzetének a romlása. Ön, Asszonyom, erős alkat, eré­lyesen ráállt, hogy ezt a lefelé hú­zó folyamatot megállítsa. Szeret­te volna, ha a csődöt, az anyagia­kat és az erkölcsieket egyaránt elkerüli. Most, átolvasván ezt a halom papírt, nem mernék pozi­tív jóslatra vállalkozni. Sokágú a probléma, mint mondani szok­ták, az egyik szüli a másikat. A legelső: a férj iszik. Ha volt kereset, leadta az asszonynak, de visszakönyörögte vagy erőszak­kal visszavette. Hogy ebben mennyire játszottak közre az ivó­cimborák, a csábítások, azt utó­lag sem lehet megállapítani, de ön ment a dolgoknak utána — és nem sok eredménnyel. Mit kelle­ne tenni? Ki kell emelni a férfit a környezetből, elvonókúrával „gyógyítani”? Szakkérdés is, meg a szakkérdésen túl akarati elhatározás is kell hozzá. Ön ke­mény alkat, rászállt a munkára, járt mindenfajta hatóságnál, cél­irányosan vitte volna előbbre a saját kis családjának az ügyét, sok helyen, sokszor nekilódult a problémának. Könyvtárnyi sza­kirodalmat összeolvasott, ma már úgy érzi, hogy módszertani­lag is megtalálta a megoldást. Ezért a saját hasznára, a közös­ség javítására gyakorlati lépések sorozatát gondolta ki. És mert a szakirodalom megismerése ma­gabiztossá is tette önt, bombázni kezdte a helyi és tíz országos fó­rumokat, tegyenek már valamit. Ön jót akar, ébredjenek fel az ar­ra illetékesek, ne várjanak to­vább, amíg az öngyilkosok szá­ma ugrásszerűen növekszik eb­ben az országban, családok pusztulnak el, gyermekek néz­nek a legnagyobb anyagi és er­kölcsi ínség elé; rettenetes látni és tudni, hogy a gyerekeknek se lakásuk, se ennivalójuk nem lesz, mert a tehetetlen apa és a sokfelé kapkodó anya nem tud mit kez­deni a mindennapi gondokkal. E harcban az írásbeliség iga­zolja, minden irányban keresi ön a nyitját a kegyetlen titoknak, ho­gyan is kellene kijutni a kelepcé­ből, pert indít, államigazgatási el­járást folytat. A perben határidők vannak, a bíróság felhívja végzés­ben, megszabja, mit és milyen időközben lehet tenni — és ha a határidők lefutnak, és ha a peres fél nem teszi meg a kívánt lépése­ket, akkor az eljárás megszűnik. Káros következménye van egy ilyen mulasztásnak, hónapok munkája válik semmivé, csak azért, mert nem fordult ügyvéd­hez, mert nem fordulhatott, mert nincs pénze, mert arra sincs, hogy valahol valahová eljussanak az át­kozott faluból,ahol a tragikus ál­lapot kiérlelődött. Ön, Asszonyom, minden egyes szálát ennek a folyamat­nak egybelátja, holott a bírói el­járást, az államigazgatásit külön kellene kezelnie; a tartozások is­mét külön kategória, ha már vég­rehajtási szakban van az ügy, ak­kor nem lehet olyasmit leírni, hogy a bíró miért is nem intézke­dett, pedig ön, Asszonyom, min­den iratot beadott, mit akart még a bíróság tudni. A hatóságokhoz folyamodván, ezeket a kifakadá- sokat ismétli papíron is, személy szerint is megcélozza azokat szú­rós mondataival, akik Önnek se­gíteni igyekeznek. Számon kéri tőlük, miért nem tartják be a jog­szabályban lefektetett határidő­ket, mert ön, megint csak ma­gánstúdiumai alapján tudja, hogy kötelező azt a bizonyos harmincnapos válaszadási határ­időt betartani. Egyre keményebb szavakkal fogalmaz, mert önnek minden perc segítségért kiáltana, ha az óramutató ordítani tudna. Panaszkodással vegyes fenyege­tései is akadnak, vádol olyan ese­tekben is, amikor a jó szándék nem is hiányzik. Érzékeny is, magabiztos is. Ilyenek is olvasha­tók öntől: „Eger város kettő, azaz kettőmilliárd forintot ka­pott az ilyen és hasonló gondok orvoslására. Ha a háttérben nem húzódnának meg egyéb érdek- szövetségek, nem lennének ilyen helyzetben, de azt hiszem, raj­tunk kívül még jó néhányan.” Nem gondolja, hogy ezzel az egy mondatával nemcsak gyanúsít, alaptalanul álh't valamit, amit bi­zonyítania kellene, hanem elhes­segeti magától azt a jóindulatot, amit az ügyintézőktől várhat. Türelmüket ugyancsak próbára teszi. Ezt a kijelentést ilyen fel­szólítás követi: „Kérem, hala­déktalanul tájékoztasson, nem hagyom a családomat kiirtani.” És egy viszonylagosan nyugod- tabb bekezdés után így folytatja: „Nyomatékosan kérem hivatás- tudatára hagyatkozva a problé­ma megoldását. Asszonyom, sokféleképpen lehet embert öl­ni! Ez is gyilkosság! Gyereket sem kímélve! Önnek is van gye­reke! Ön mit tenne?” E fortissi­mo után átmegy a sértettség vo­nalára: „A beosztottjai érdek­lődnek utánam, ha találkozom velük, mosolyognak, talán fel kellene világosítani őket az em­ber mivoltáról. Biztosíthatom önt, nem loptam, nem csaltam, nem hazudtam, de tény, hogy pár ezer forintos tartozásért igen csúnya szavakat kellett végig­hallgatnom, „pedig amit tőlem elhazudoztak, az ennél egy kicsit több.” Egy családi tragédia kibonta­kozó szálait nem fontuk ki, csak azt érzékeltettük, milyen guban­cok keletkezhetnek akkor, ha az állampolgár megfelelő szakmai támasz és kellő önmérséklet nél­kül beszáll egy olyan ringbe, ahol számára ismeretlen szakmai ten­nivalók támadnak. És főképp akkor, ha túlzott önbizalommal elhiszi magáról, hogy neki az eset kapcsán olyan missziója van, amit csak ő tud megoldani, és azt a „csak”-ot mindenkinek illik tu­domásul vennie. Ön igényelte a nyilvánossá­got, mi hosszas töprengéseink után se tudtunk messzebbre menni, csak a megállapításig: itt minden , azért van ilyen kocso­nyás állapotban, azért nem jut­nak előbbre a dolgok, mert az ön kezében — minden határozottsá­ga ellenére — szétmállanak a szá­lak: a lényeges tennivalók helyett inkább az idegrendszer vibrálá­sára koncentrál. Pedig az idegjá­ték — a valódi munka helyett — nem old meg semmit. Ha rendez­ni akaija családja sorsát, higgad­tan oda kell figyelnie arra, amit a szakemberek mondanak önnek, ha már ügyvédre nem futja. Ne tételezzen fel eleve minden rosz- szat azokról, akik az íróasztal másik oldalán ülnek. Nekik van türelmük önnel szemben, Ön is tisztelje meg őket megfelelő mennyiségű türelemmel. Ön vár valamit tőlük, megéri. 4. PF 23. ____________________HÍRLAP, 1992. szeptember 7., hétfő P ogrom — pizsamában A kincses város, Kolozsvár ut­cáin hétköznapi élet. A magyar ajkú járókelők közt — mivel a szájzárat még nem fedezték fel —, halkan ugyan, de oda- és visz- szaszáll a magyar szó. Ám túlzot­tan nem lepődnék meg, ha az említett tákolmányt majd éppen Gheorghe Funar vátrás polgár- mester szabadalmaztatná. Kolozsváron valóban minden magyar nyelvű felirat eltűnt, bi­zonyítva, hogy a város fura ura erős kézzel uralja helyzetét. Az­tán a Brassai Sámuel Líceum igazgatóhelyettesének, Bálint Kelemen Attilának állásából va­ló felfüggesztése a még mindig kételkedőket is végérvényesen igyekezett meggyőzni: a város­ban minden hatalom Funar úr személyében összpontosul. A polgármester újabb és újabb na­cionalista megnyilvánulásaival az évszázados magyar-román el­lentét megannyi feszültségét próbálja lefordítani a mindenna­pi életre, egyre lehetetlenebbé téve nemcsak a város magyar la­kosai, de a józanul gondolkodó román polgárok életét is. Viszont a posztkommunista nómenklatúra éppen Funar úr­ban látja második virágzásának a lehetőségét. A gazdaságilag le- züllött Romániában csábító ki­váltságosnak lenni. Elvégre egy nacionalizmustól buzgó vezető­nél a „jó románok” nemcsak pi­ros pontokat kapnak tevékeny­ségük jutalmául, hanem a hata­lom tüzénél egzisztenciájuk is fölmelegszik, s nyugodtan szá­míthatnak a „felső tízezreknek” járó földi javak osztalékára is. Ez számtalan nagyravágyó (vagy éppen a perifériákra szorult) ro­mánt motiválhat nagybetűs RO- MÁN-nak lenni. Funar úr nacionalista propa­gandája kifogyhatatlan ötletek­ből, így lesz a kolozsvári magyar­ság törvényes jogaiból a valóság­ban egyre kevesebb. A polgár­mester az ellene felhozott váda­kat a sajtó képviselői előtt — egy- egy rögtönzött mosoly után — mindig igyekszik száznyolcvan fokban megfordítani, mintha fel­ségterületén az igazságnak két oldala lenne, mintha román naci­onalizmusa a városban lakó ma­gyarok érdekeit szolgálná. Kolozsváron a mindennapi fe­szültségek minden egyes jogtip- rással fokozódnak. Funar úr — minden mosolya ellenére — for­ró tűzzel játszik; sovinizmustól túlfűtött lépéseivel könnyen egy marosvásárhelyihez hasonló tra­gédiába sodorhatja Mátyás ki­rály szülővárosának nemzetisé­geit. A tűrőképesség határain túl pogromhangulat ébred. Ám mi, racionálisan gondolkodók, hisz- szük: győzni fog a józan ész, a drasztikus ellenségeskedés nem merészkedik ki az utcára, hanem pizsamájában — előbb vagy utóbb — visszafekszik a mester­ségesen szított gyűlölet! Magyari Barna Gyöngyösi diák volt Latin bölcsességek egy kötetben Szent István ünnepének heté­ben került az olvasókhoz dr. Bánk József volt váci érsek-püs­pök legújabb munkája: 3500 la­tin bölcsesség (Szállóigék és ve­lős mondások latinul és magya­rul.) Négyszázharminc oldalon, a Szent Gellért Egyházi Kiadó gondozásában jelent meg. A szerző szavai szerint négyéves szívós munka van mögötte. Az illusztris szerző, aki szülő­faluja, a Heves megyei Adács díszpolgára, már gyöngyösi kis­diák korában szívesen gyűjtöget­te a közmondásokat és a szép gondolatokat. Ezt később is folytatta, amikor egyéb elfoglalt­sága megengedte. Az 1972-ben kiadott Fegyelem és kegyelem ötezer gondolatcsokrot tartal­mazott. A könyv szép sikere kapcsán állította össze a 3500 la­tin bölcsességet. Az örök ember örök problé­máira talál benne eligazítást az olvasó. Jog és erkölcs, barátság és ellenség, férfi és nő, ifjúság és öregség, élet és halál — egyaránt szóhoz jut. Dr. Bánk József mun­kája nem regény, melyet egyfoly­tában végig kell olvasni. Napja­ink zaklatott emberének nincsen sem ideje, sem idege a huzamo­sabb olvasásra. Tárgymutató, az idézett szer­zők névjegyzéke egészíti ki a most megjelent könyvet, amely­nek szép nyomása és ízléses kö­tése a Váci Nyomda Kft. munká­ját dicséri. Papp Rezső Elmegy majd a nyár... Sapkás, kabátos idők jönnek, a lágyan hulló, sár­gás levelek mögött már feltűnt alakjuk. Nem külön­legesek, nem szomorúak, egyszerűen csak ténysze­rűek, időszerűek. Jönnek, mert jönniük kell, az ato­móra pontosságára is ráverő természeti szerkezet hangtalan ketyegése, az időjárás-mutatók lassú vánszorgása vonja közelebb a virágillat nélküli, füstszagú, ködös estéket, amikor egy csipetnyi el­múlást szórunk emlékeinkre, amikor a csupasz fák­ra, a dermedt téli tájra várunk... Elmegy majd a nyár... Elnéptelenednek a vízpar­tok, sárgulni kezd a nádmező, készülő madárrajok hangja merül el a halászgató, szőlőszagú, nyár végi délutánokban, életre kelnek a friss festékszagú is­kolák, a strandokon leengedik a medencéket, el­tűnnek a kellemes teraszokról a székek, elálmosod- nak a nyári vágyak. Sapkás, kabátos idők közelednek, mi felállunk az asztaloktól, félig telt söröspoharunk unottan isz- sza a végérző napfényt, álmos falak üzennek egy­másnak a vénasszonyok nyaráról, a tejes álmú, mély hajnalokról, a szürke, őszi melankóliáról. Zsebre dugott kézzel sétálunk, belerúgunk a levél­kupacokba, gőzös ablakszemekkel merengünk, dallamokkal telt hangunk halk lesz, határozott és telt zsongású. Törzshelyünkké válik az esti homály, szentimentális gondolataink megragadják a kínál­kozó alkalmat, és elemi erővel rátelepszenek tö­mör, elmerengő sóhajtásainkra. A Volt és Van mé­regeti egymást, véget nem érő, és áldozat nélküli lesz ez a néma csata, ez a kerülgetőző, ismerkedési évszak, amikor még túl frissek a nyári emlékek, amikor még ott lesz orrunkban a strandok illata, amikor a csillaghullásos, késő nyári éjszakák eleve­nen vilióznak a szürke, őszi napok kiszámítható hangulattengere felett. „Elmegy majd a nyár...” — zuhan belénk egy vég­telen, megmérhetetlen hang, és csakugyan elmegy, hogy aztán újra eljöjjön, és varázsos testével befon­ja napjainkat, melegével, csiklandozó sugaraival felébresszen minket rideg valóságunk álomszerű, süllyedő világából. Sauf ért Attila Horoszkóp szeptember 7-től 13-ig KOS (III. 21.-IV. 20.) Szerelem: Az érzelmek ural­ják gondolatát és tetteit ezen a héten. Nem kell attól tarta­nia, hogy csa­lódik! Bátran kezdeményezzen! Hivatás: Anyagi helyzete jelen­tősen javul, de nem annyira, hogy meggondolatlan költeke­zésbe kezdhessen. Bánjon óva­tosan ezen a héten mindenféle géppel, vigyázzon a közlekedés­sel, mert balesetet szenvedhet. BIKA (IV.21.-V.20.) Szerelem: A hét első napjai bosszúságot tartogatnak, csütörtökig ne döntsön fontos családi ügyek­ben, mert fennáll a veszélye, hogy a rosszabbik megoldást vá­lasztja. Hivatás: Haragszik az egész világra, úgy érzi, most min­denki ön ellen fordult, pedig csak érzékenyebb, mint máskor, és apróságokra is reagál. Vonuljon vissza, s szemlélődjön! IKREK (V.21.-VI.21.) Szerelem: Túl érzékeny, min­dent a szívére vesz, és a legki­sebb jelre is éberen figyel, hátha a szere­lem végét jelenti. A végén visel­kedésével sietteti a szakítást. Próbáljon egy kicsit lezserebb lenni. Hivatás: Minden mozgás­ban, változásban van ön körül. Most ne kezdjen új vállalkozás­ba, inkább a megszokott munká­ban adja a maximumot. RÁK (VI.22.-VII.22.) Szerelem: De­rű és ború — gondtalan le­begés és föld­hözragadt vi­ták váltakoz­nak életének ezekben a napjaiban. Hivatás: Kifejezetten sikeres, de pesszi­mista beállítottsága miatt még a sikernek sem tud igazán örülni. Mintha élvezné, hogyha sajnálja a világ, s a meg nem értett zseni szerepében tetszeleghet. Legyen kicsit reálisabb! OROSZLÁN VIII.23.) Szerelem: Lán­gol, rajong, s főleg ábrándo­zik. Vénusz szerelemre lobbantotta a szívét, de sok Oroszlánnál ez csak szalmaláng, hamar vége szakad. Hivatás: Csak a halaszthatatlan dolgok­kal foglalkozzon, minden mást ütemezzen át a jövő hétre vagy még későbbre, amikor jobban tud majd koncentrálni, és a csil­lagok is segítőkészebbek lesz­nek. SZÚZ (VIII.24.-IX.23.) Szerelem: Amennyiben szerdáig sike­rül tisztáznia a félreértést, föl­döntúli bol­dogságban lesz része. Ha nem szánja el magát er­re a beszélgetésre, a kapcsolat­nak menthetetlenül vége. Hiva­tás: Hiúságának hízelgő ajánla­tot kap, ne Kéresse magát sokáig, mert lehet, hogy az első bizonya tálán „hát nem is tudom...” meg­jegyzésre odébbáll az ajánlattevő. T elefon-Horoszkóp magyar nyelven! Tudj meg többet a jövődről! Ez a saját eheti horoszkópod. /» Hívd fel ezt a számot! Tárcsázd előbb a ^ 1^^00/1400 490 76 + számot és utána folytatólag a saját csillagjegyed számát 31 Kos 34 Rák Mérleg 40 Bak [Yl 32 Bika Ú 35 Oroszlán 38 Skorpió 41 Vízöntő • 33 Ikrek f 36 Szűz fi 39 Nyilas 48 Halak A telefonhívás ára percenként: 180 Ft MÉRLEG (IX.24.-X.23.) Szerelem: Lobbanékony f jigk \ természete mi- att szenved a ^ hét elején. Még önmaga előtt is szégyellj, ami­be belekezdett. Szerencsére a hét végéig sikerült túljutnia a kelle­metlenségen. Hivatás: Olyan hévvel lát neki a feladatoknak, mintha ettől függne az élete. A hét vége felé kellemes meglepe­tés éri. SKORPIÓ (X.24.-XI.22.) Szerelem: Nem sokat foglalko­zik szívügyek­kel, az érzel­meket háttérbe szorítja a karri­er. Hivatás: Behízelgő modorával olyan tár­saságba kerül, ahol rengeteg se­gítőtársra talál, így szinte ölébe hull a siker, tennie sem kell érte semmit. Csak arra vigyázzon, hogy sose mondja ki rögtön, amit gondol, mert oda a varázs, el­szállnak a remények. NYILAS (XI.23.-XII.21.) Szerelem: Nem szereti, ha nem történik sem­mi. Ezért addig mesterkedik, amíg sikerül vi­tát provokál­nia, s aztán — természetesen — maga kezdeményezi a békülést. Hivatás: A hét közepéig ne írjon alá semmit. Csütörtöktől kezdve viszont kifejezetten szerencsés napokra számíthat. Legyen tü­relmes, ne hagyja, hogy mások felbosszantsák, provokálják. BAK (XH.22.-I.19) Szerelem: Egy kellemes flört­ből még nem szabad mesz- szemenő kö­vetkeztetést le­vonni. Élvezze a pillanatot, s ne kovácsoljon hosszú távú terveket. Hivatás: Alaposan felizgatja magát má­sok miatt. Ha beleavatkozik olyasmibe, ami nem tartozik ha­táskörébe, sok kellemetlenségre számíthat, ráadásul mások miatt kell majd a büntetést elszenved­nie. (I.20.-II.20.) Szerelem: A héten kicsit erőszakosabb, mint máskor — de azért még mindig tudja, hol a határ! Amennyiben hódítani szeretne, a hét erre kitűnő alkalmat kínál. Hivatás: Még mindig nem dőlt el végérvényesen a sorsa. Bosz- szantja, hogy a külső körülmé­nyekre nem lehet befolyással, úgy érzi, ki van szolgáltatva. Le­gyen kicsit türelmesebb! HALAK (II.21.-III.20.) Szerelem: Tor­zsalkodással telik a hét első fele. Csütör­tökre addig mérgesedik a hangulat, hogy valamelyikük már a szakítást is szóba hozza. Hivatás: Csöndes, egyhangú napokra számíthat a munkahelyén. Ez elsősorban ar­ra jó, hogy az eddigi lemaradást behozza, s erőt gyűjtsön a követ­kező hetekre, amikor felgyorsul­nak majd az események.

Next

/
Thumbnails
Contents