Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-05-06 / 210. szám

I Paplanvásár 1.130 Ft-os reklámáron. 1 kg-os kristálycukor 47 Ft-ért. MOULINEX porszívó 9.990 Ft-os reklámáron. H ÍRLAP, 1992. szeptember 5—6., szombat—vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 9. < QC Ü UJ Megmondja a pulzus Egy orvos, akivel Kelet üzen Diagnosztizálás, gyógyítás — sajátos módon Dr. Lee Edwards egészen jól beszél magyarul. Az egri Sas Ho­telben, ott lévő rendelőjében ta­lálkoztunk. Elmondtam: egészséges két­kedéssel felvértezve, ám mégis kíváncsian, az űj, az ismeretlen befogadására nyitottan érkez­tem. Gyorsan tisztázódott: érdek­lődésünk sok ponton azonos. Ő is vallja például a lélekvándorlás tanának magasrendű erkölcsisé- gét, etikai rangját. 1. Mégsem kedélyes csevely, gondolati szárnyalás következik, hiszen rögvest bizonyít, nem kis meglepetést okozva. Pulzusomra teszi kezét, s ha­marosan precízen, pontosan, szakszerűen sorolja általam is tu­dott bajaimat. Aztán a gyermek­korba „utaztat”, említi az akkori betegségeket. Folytatja már nem élő édesapám legfőbb egészség- ügyi problémájával. Mi tagadás: lenyűgözött... 2. Folytatná tovább, de meg kell szakítanom, s ő készséggel szol­gál felvilágosítással: — Orvosi ismereteimet ötvöz­tem keleti eleink örökségével, a tibetiek hagyatékával, s így jutot­tam el sajátos szemléletemig, gyakorlatomig, amely voltakép­pen e két irányzat harmonikus társítása. Vallom azt, hogy a szervezet, amely anyag, energia, idő és tér egysége, amely tizen­egy dimenziós információkat őriz, szóra bírható. Legalábbis azok számára, akik vették a fá­radságot titkainak megfejtésére. Hálás vagyok mestereimnek, hi­szen nekik köszönhetem, hogy hatékonyabban segíthetek a hozzám fordulókon. Nem va­gyok csodatevő, mégis állítom, hogy amit teszek, megelőző jelle­gű, ugyanis korábban jelzem az eltéréseket, mint az műszerekkel kimutatható. Ily módon — igen korai szakaszában — a rák is ke­il zelhető. Dolgozom bioenergiá- ; val. Ez azonban önmagában ke- j vés. Az idejövőknek összeállítok i egy olyan keveréket — ezt min- j dig ingyen adom —, amely csak j nekik használ. Kontrollokra ren- j delem őket, s ekkor a javuláshoz mérten módosítom az arányo­kat. Állítom, az esetek zömében elérhető a felépülés. 3. 2 U U Megint egy tapasztalat: Javasolja, hogy gondoljak va­lakire. Nagynénémet választom. Hozzám sem nyűi, csupán mene­dzsere pulzusát érinti, s aztán is­mét totális biztonsággal közli megállapításait. Valamennyi igaz, megfelleb­bezhetetlen. 4. Nem csodálkozom, mégis szo­katlan az egész. Ez az a helyzet, amikor a hűvös értelem fel­mondja a szolgálatot, amikor té­továzik az ingoványon. Észreveszi tanácstalanságom, ám csak azt hangoztatja, hogy az egészben nincs semmi különös, s legfeljebb nálunk feltűnést keltő mindez. Vitatkozom, hiszen legalább harmincöt esztendeje foglalko­zom a paratudományokkal, az indiai filozófiával. De hát más az elmélet, s nála káprázatosabb a belőle fakadó valóság. Az a praxis, amelyet sikerek sorozata fémjelez. — Bízom abban, hogy az itte­ni kollégák megértenek, s együttműködhetünk, hiszen én ugyanazt akarom, amit ők. Én nem lennék ilyen optimis­ta. De hát ő a jövőt is fürkészi. Teljesüljön az ő jóslata. 5. Aztán a „zárópoén”: — Hívja fel bármelyik ismerő­sét! Csevegjen vele egy percet! Hallgattam rá. Majd letettem a kagylót. Ő megint hiánytalan listával döbbentett meg. Azt is közölte: — Az illető pillanatnyilag kis­sé ideges, ezért egyébként nor­mális vérnyomása kissé maga­sabb a kelleténél: 150/90. Ellenőriztem. így volt. 6. A fogékonyak és a vitázó ked­vűek — a Hevesi Napló és az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület szervezésében — szeptember 22-én, kedden dél­után 5 órakor a dohánygyár kul­túrtermében találkozhatnak ve­le. Mint a nyilvános interjú leen­dő riportere, egyet ígérhetek: ugyanazt a felvillanyzó élmény­csokrot, amellyel engem gazda­gított... Pécsi István Hevesi hírességek idegenforgalmunk tegnapelőtt! szolgálatában í Kényelmesen berendezett elsőrangú szálloda» villa­mos világítás, nagy dísz-teremmel, nyárt kerti helyiséggel és szépen berendezd! szobák, 'kitűnő konyha, tisztán kezelt borok, pontost őst figyelmes ^ kiszolgálás, társas kocsik az összes vonatokhoz. Az idegen úri közönségnek leszálló helye. A millenniumra készülő or­szágjeles vendéglátósai, iparosai és. kereskedői elsősorban reklám céljából, de tevékenységük szé­les körű megismertetését és nép­szerűsítését is szándékozva, a legkülönfélébb kiadványok fel­kínálta lehetőségeket használták bemutatkozásra. Ezek a beszá­molók, sok esetben csak hirde- tésnyi szövegek ma már szakma- és művelődéstörténeti kordoku­mentumok. Fontos források a vendéglátás, kereskedelem és idegenforgalom történetében. Az alábbiakban a hevesi legjele­sebbekből válogattunk össze szí­nes és jellemző csokorravalót: A kiegyezés után megindult ipari, kereskedelmi és általában a gazdasági fejlődés hamarosan a belső, de a külföldről felénk irá­nyuló idegenforgalom fellendü­lését is eredményezte. Közben és folyamatosan az elszállásolási le­hetőségek is modernizálódtak, a kor igényeihez alkalmazkodtak. A18. század végére, a 19. század elejére és a reformkorra legin­kább jellemző fogadókat a kor­szerű, már a polgári igényeket mindenben kielégítő szállodák váltották fel. Ebben az időben nyílt meg pl. Egerben a Mössner Kaszinó szállodája. Magvas hirdetése a ma reklámszakembereinek is ta­nulságul szolgálhat. Szabatos és céltudatos, arányos szövegű megfogalmazása példamutató. A szállodakép emellett még vá­ros- és szakmatörténeti különle­gesség is. Csak érdekességként is érde­mes megemlíteni, hogy 1892- ben még csak három szállodája volt a városnak. A később oly hí­ressé lett Koronát Bronts András vezette, mellette Argauer József és Papp Györgyné tevékenyke­dett e szakmában eredménye­sen. Volt négy, említést érdemlő vendéglő Barta Ferenc, Berta József, Baitsovits Ferenc és Ho- ránszky Imre kezelésében, és két, országos nívójú kávéház Csero Lajos és Marosi Izidor bir­tokában. Utóbbi a Széchenyi ká­véházban az összejövetelekhez külön helyiségeket is tartott fenn. Fényes és tágas nyári kertje is volt, nagy teremmel. Különle­ges szolgáltatásai közül említésre méltó az akkor még csak a leg­elegánsabb helyeken szokásos hidegbüfé-kínálat, vagy az or­szág valamennyi újságjának és folyóiratának biztosítása a ven­dégeknek, és a kínálatában a kü­lönleges hazai és külföldi pezs­gők sora. Ez időben Gyöngyösön Rapszky Zsigmondot és „Három rózsához” cégérezett szállodáját, Winkler Lajos, Kis Béla és Mit- ter Antal vendéglőjét jegyezték. Hatvanban Röhmer János dolgozott a vasúti restiben, és ifi ú Tschida József vendéglőjét aján­lották az odalátogatóknak. A ’90-es években nyitott ven­déglőt Egerben Meszner Károly, és fejlesztette országosan is is­mertté Baross kávéházát Szeren­csi Sándor. Erre az időre tehető, hogy a korábban az Egri Serfőzdetársa­ságot Fischer Adolf modernizál­ta, fejlesztette igazi sörgyárrá. Pilseni malátát és saazi komlót hozatott, hogy minél jobb ízű ár­palevet tudjanak ott előállítani. A serfőzéshez használt kitűnő összetételű kristályvizet 50 mé­ter mély, sziklába vágott régi kút- ból nyerték. A felsorolt jeles alapanyagok mellett Fischer kü­lönleges újítása volt még az is, hogy a sör érlelését sziklába vájt jégpincében végeztette. Árai az országos átlaghoz viszonyítva a legjobb, márkás sörökéhez iga­zodtak. Pl. a világos sörből 100 litert 11 forintért kínált. Ugyan­ennyit kóstált a márciusi és barna söre is. Korona szalonsörét 100 literenként 11 forint 50, a pilseni ízűt 12 forintért lehetett tőle megvásárolni. A nála beszerzett sört díjtalanul szállította a vas­útállomásig, és nem számolt föl használati (betéti) dijat a hordó­kért, edényekért, üvegekért sem. A millenniumi években Eger­ben a legismertebb pék és egy­ben borkereskedő is Glósz Ká­roly volt. (A családot 1858-tól jegyezték az iparosok és kereske­dők között. Borai sikerére mi sem jellemzőbb, mint hogy a sze­gedi (1876), egri és szabadkai (1877), székesfehérvári (1879) kiállításokról egész sor érdemér­met, kitüntető medáliát és aranyhordót kapott! Az első nemzetközileg is jegyzett buda­pesti, 1885-ös ipari és kereske­delmi kiállításról, majd az 1888- as brüsszeli világkiállításról is el­hozta a nagydijat! Hazai és kül­földi borversenyek zsűritagja­ként is elismerést és hírnevet szerzett magának és városának. Simoncsics János kádár a ’90- es években olyan mosógépet ta­lált fel, amelyet a millenniumi ki­állításon is bemutatott, és az a szakmai körökben nagy sikert aratott. (Sajnos, sem a képe, sem leírása nem maradt ránk.) Bel- key István műlakatos és mező- gazdasági géptervező-szerkesztő is érdekes találmányaival: szőlő­oltó ollóval, hüvellyel, saját ter­vezésű szecska- és répavágó gé­pekkel, kukoricamorzsolókkal, szőlőzúzókkal, szelelőrostával készült az 1986-os budapesti nagy megmérettetésre. Abban az időben híres volt a városban Joannovits István „Pi­ros rózsához” cégérezett divat­áruháza és Búzás Elek Széchenyi utcai előkelő, „A fehér kutyá”- hoz címzett fűszer- és csemege­kereskedése. Sokan ismerték szerte az országban Mirkov Mi­lán szűrszabót, aki hírnevét még az 1885-ös ipari kiállításon nyert nagy éremmel alapozta meg. A lassan megélénkülő idegen- forgalom 1895-ben hazaiaknak és külföldieknek a megyében Füzesabonyban Frünfeid József, Jovák Károly és Reichel Albert vendéglőjét, Nagy József és We- isz Samu beszálló korcsmáját ajánlotta. Gyöngyösön Egerland László „Fehér Bárány”-át, Mis- helstaldter Fülöpné piactéri Pannónia szállóját és Müller An- talné Angyal szállodáját jegyez­ték. Színvonalas volt ugyanott Kiss Béla Kossuth utcai, Winkler Lajos Sólymos utcai vendéglője és Herzfelder József Király utcai kávéháza. Vámosgyörkön özv. Reiger János, Verpeléten Máj zik Lajos vendéglője, és Kohn Adolf, valamint Hecht László beszálló korcsmái kerültek az ajánlható helyek közé. A múlt század végén, száza­dunk elején bekövetkezett gaz­dasági-kereskedelmi fejlődés és vele a megnövekedett idegenfor­galom eredményeként 1912-ben a megyeszékhelyen már négy na­gyobb szállót (Korona, Kaszinó, Széchenyi és Nemzeti) ajánlot­tak a hazai és külföldi vendégek­nek közel 70 szobával. Volt ak­kor vagy 15, 2-3 szobás vendég- fogadó is a szerényebb igényű vagy a házias elszállásolást job­ban kedvelőknek. A szállodák­nak jó konyhájú éttermei, de kü­lön is az Egri club, a Zöld Hordó és a Vasúti, valamint a Steiner- féle került bejegyzésre. A Fiume, Nemzeti és Otthon kávéházakat is szívesen ajánlották és látogat­ták. Gyöngyösön is már több mint 50 szoba és négy jobb szálloda (a Bruckner-féle, Kovács Fülöp Koronája, Hudák Antal Mátra- fürdője és Dózsa Dániel Pannó­niája (négy elismert vendéglő a Casinó, a Vasúti, aztán Kubicza Józsefé, és a Székely-féle) csalo- gatott-hívogatott vendéget. Stei­ner Gyula kávéháza is listára ke­rült. A káli Engel Károly vendég- fogadós 4 szobával, Karácson- don 2 vendégfogadó összesen 5 szobával (Bakos Ignácé és Wal- lesz Ignácé) olvasható a jegyzék­ben. Párádon az uradalmi szállo­dákban ekkor már 200 szoba volt megfelelő színvonalú, és a vendégek Verseghy István étter­mében étkezhettek. Poroszlón is volt két vendégfogadó, Jolcse Lipót „Központi”-ja és a Posta Pál „ Vadászkürt”-je 2-2 vendég­szobával. Érdekes ebből az időből a tör­ténésznek is, de a ma érdeklődő emberének is egy gyöngyösi hir­detés, mely az akkor keresett és ajánlott borfajtákat is megismer­teti velünk. Krónikánk számos szereplőjét elfújta az idő. Régi könyvek lap­jai elevenednek meg. Minden bi­zonnyal több olyan név is akad közöttük, akiknek leszármazot­tai ma is büszkén emlékeznek elődeik tisztes és becsületes munkájára, amivel kivívták a jo­got: föllendülő időszak nemzet­közileg is használt ajánlójegyzé­keibe kerülni, a magyar ipart, ke­reskedelmet és vendéglátást itt­hon és külföldön színvonalasan képviselni. Örülnénk, ha hírt kapnánk tőlük. S nem lehetetlen, hogy birtokukban olyan doku­mentumokat is őriznek, melyek­kel a szakmai történetírás forrás­anyagát bővíthetik! Dr. Draveczky Balázs Zamatos hegyi fajborokat t ? I I I ¥ $ í vendéglőseknek mérsékelt árban szállií a Hutai is láMenaljai Siilűtelepek Büíértékesiii Részvénytársaság Elnök: Nagymélteság« Dr, KÁLI A Y ZOLTÁN v.Ut, Hevesvármegye főispánja. Igazgatóság síékhaiye: GYÖNGYÖS (Főtér, tabyház. Uj bankpalota), Ptwtafiők 1. sz. Telefon 99. sz. Sürgönyeim: Visontaraótra. Ó 1988—1911. évjárata és uj fajborok. Pecsenye, csemege, szamorodni és asszu-borek. Hazánk legnagyobb termő hegyioltvány szőiotelepei: Beültetett terület 540 hold. Évi termés 12,000 Httr. Borfajok: Mézes, Ezerjó, 93 Híziirtg, Furmint (Som), Hars- Pj levelű, Muskát-Otonell, Chas- gj seias, Kövidinka, Pozsonyi, Erdei, Mustos, Matlefaine. Ka­darka, Otelló, Oporto. Sür­gőnél, Kabernet ***********< <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents