Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-05-06 / 210. szám
HÍRLAP, 1992. szeptember 5—6., szombat-vasárnap FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Sakkverseny Füzesabonyban ' A füzesabonyi városi művelődési központ szeptember 11-13- án rendezi meg a dr. Godál Gyula sakk-emlékversenyt. A mérkőzések az első napon délután kettőtől este nyolcig tartanak, a másodikon, illetve a harmadikon pedig reggel nyolctól délután négyig. A versenyre benevezni Engel Tibornál, az egri Bródy Sándor Megyei Könyvtár igazgató- helyettesénél lehet. Az igénylések határideje Makiár önkormányzatának tájékoztatása szerint a második, illetve a harmadik kárpótlási törvényben érintettek a termőföld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó igényüket a polgár- mesteri hivatalhoz nyújthatják be. A második kárpótlási törvény által jogosultak október 5-ig, míg a harmadik által jogosultak pedig október JO-i'gjelez- hetik igényüket. Kényszerű szünet A füzesabonyi városi könyvtár augusztus 31-től szeptember 11-ig belső munkálatok miatt zárva tart. A kényszerű szünet ideje alatt a könyvtár szeptemberi programjait plakátokon hirdeti majd meg. Földárverés Mezötárkányban A napokban zajlott le a földárverés első fordulója Mezőtár- kányban. A polgármesteri hivatalban megrendezett árverésen mintegy negyvenen vettek részt, ám végül csupán ketten vásároltak földet, összesen százkilencvennyolc aranykorona értékben. „Közhírré tétetik...” Ezzel a címmel jelenik meg immár második éve Kompolt polgármesteri hivatalának tájékoztatója. A napokban látott napvilágot az idei második szám, amelyben beszámolnak többek között a mentőállomás avatásáról, a leánykar Bajor-Alpokban tett günzachi látogatásáról, az iskolai sportélet sikereiről, s a szociális ellátásra szorulók bogácsi kirándulásáról. Az egészségügyről cikkezik az újságban dr. Nagy Zoltán körzeti orvos, de írás jelent meg a kompolti zeneoktatásról is. Füzesabonyi döntés A tanévkezdés alkalmából a hét eleji ülésen úgy döntött Füzesabony képviselő-testülete, hogy egy-egy ezer forinttahámo- gatja a városban élő gyerekeket, fiatalokat, a bölcsődéskorűaktól kezdve az egyetemistákig. Erre a célra több mint 2,5 millió forintot fordítanak, döntésük értelmében differenciáltan: egyénileg bírálják el az érintettek szociális helyzetét: így akár kétezer forintot is kaphat egy-egy rászoruló, mások így éppen az ezernél is kevesebbet. A döntés az osztályfőnökök és a szülői munkaközösségek kezében van. A nem Füzesabonyban tanuló diákok szeptember 30-ig vehetik át ajut- tatást diákigazolványuk felmutatásával a hivatal gyámügyi osztályán. KALÁSZ-zászló avatás Kerecsenden megalakult a Katolikus Asszonyok és Lányok Szövetsége. A KA- LASZ-zászló avatásra a Szent István-napi ünnepségen került sor. Ekkor az 50 eves asszonyok tettek fogadalmat, illetve újították meg fogadalmukat a nagy számban megjelentek előtt. Sor került a KALÁSZ-lá- nyok új fogadalomtételére, valamint az új kenyér meg- áldására is. A KALÁSZ- zászló adományozásához az önkormányzat is hozzájárult 15 ezer forinttal. Jelentős anyagi támogatásáról biztosította az egyesületet a helyi Aranykalász Termelőszövetkezét, valamint a Champignons Kft. is. A háromszoros ostorosi jubileumról Az ünnep lényege A szeminaristák középkori himnuszokat adtak elő így is lehet... Sikeres sarud! idegenforgalom Az, hogy vége lett a kánikulának, a meteorológiai nyárnak, lassan már érezhető a Tisza-tó partján, Sarudon is: olykor-olykor csípősen fúj a szél, erősen korbácsolja a víz felületét. A strandolok is elfogytak. Bontják, szállítják a kerítéseket, büféket, asztalokat, székeket, a naptól óvó színes gombákat. Ez most a legnagyobb újság a faluban... Erről beszélgetünk Kiss István polgármesterrel is, aki éppen ezekben az órákban vonta meg az idei nyár üdülési, idegen- forgalmi szezonjának mérlegét Galó /dzse/plébánossal, Pásztor Emil önkormányzati taggal, a kemping vezetőjével, Heinrich Tamás iskolaigazgatóval, valamint dr. Petrovits János alezredessel, a Füzesabonyi Rendőrkapitányság vezetőjével. — Rendkívül sikeres volt ez a nyár. Elértük teljesítőképességünk határát bizonyos területeken — mondja a polgármester. — Állandóan tele volt a kemping, a tópart és a strand. Sok volt a csónakázó, a vízibiciklis vendég. Ugyancsak kitettek magukért a magánvállalkozók, az áfész-üz- letek, különösen az ABC. Biztosítani tudták ennek a megnövekedett üdülőseregnek az ellátását, ami ugyancsak komoly feladat volt, hiszen a település létszáma megduplázódott ezekben a napokban: mintegy 7 ezer embert kellett etetniük, itatniuk. Megteltek a falusi turizmusba bekapcsolódott magánházak is. Előre és meghatározott időre lefoglalták a szobákat. Sok volt közöttük a külföldi... — Örömteli ez a hír, amikor máshonnan, például a Balatonról, a Velencei-tóról ennek ellenkezőjét hallottuk. Hogyan sikerült ezt elérniük ? — A választ egy kicsit élőbbről kell kezdenem: már 1985- 86-ban felvetődött az idegenforgalom fejlesztése, mert elöregedő, néptelenedő falu képét nyújtotta Sarud. Ekkor megfogalmazódott a gondolat, hogy a Tisza- tó lehetőségeit kihasználva, az idegenforgalomra alapozva népszerűvé tehetjük a községet. Ebben az időszakban jött létre a kemping, a tóhoz vezető út, a villany- és vízvezeték-hálózat és a szabad strand területe a megfelelő kiszolgáló létesítményekkel együtt... Ezek voltak a kezdeti lépések, s egyre jobban kezdték megkedvelni falunkat, mind többen érkeztek ide víkendezni az ország különböző részeiből, Budapestről és külföldről is. Sokan telkeket is vásároltak. Az önkormányzati választások után kiemelt feladatként jelöltük meg az idegenforgalom fejlesztését, mert rájöttünk: hosz- szú távon a helyi vállalkozók és az önkormányzati vállalkozások részére is a legnagyobb lehetőségeket ez rejti magában. Ennek szellemében készültünk az idei nyárra: a tavasszal képeslapokat, prospektusokat adtunk ki a megyei önkormányzat és a Közép- Tiszavidéki Intézőbizottság segítségével. Aztán rendbe tettük a strand területét, teniszpálya nyílt a kemping és a szabad strand mellett, s faházakat vásároltunk a színvonalasabb vendégfogadás érdekében. Sor került a jelzőfény felállítására a csónakkikötőnél. Szabályoztuk a parkolási lehetőségeket, a parkolót egy híddal a Szivárgó-csatornán át összekötöttük a gáttal, a tóparttal, s megfelelő rendező gárdát szerveztünk a rend, a fegyelem betartására. — Milyen tapasztalatai vannak ennek a rekordnak számító szezonnak? — Péídául, hogy nagy feladatot jelentett a szemét elszállítása és az ivóvíz biztosítása. Az előbbire naponta négyezer forintot költöttünk. Gondot jelentett az állampolgári fegyelem lazulása: nem mindenki tartotta be az előírásokat. Sok bajunk volt például a kutyafürdetőkkel. Nehezen értették meg, hogy a Tisza ivóvizet adó folyó, semmilyen állatot nem szabad belehajtani. Sokat bajlódtunk a vízi közlekedéssel is, mire sikerült szabályozni. Az idén rendkívüli módon elszaporodtak a vadkempingezők, különösen a Poroszló-Sarud közötti gátszakaszon. Ezt a problémát csak a vízüggyel együtt tudjuk a jövőben megoldani. Az egyetlen nyilvános telefonállomásnál olyan sorok álltak éjjel-nappal, hogy még ilyent nem láttunk a községben. Újra bebizonyosodott: idegenforgalmi előbbrelé- pés crossbar-telefon nélkül nem lehetséges. Sokat jelentett a rendőrőrs létesítése a településen a térség közbiztonsága szempontjából. Súlyos és kirívó bűn- cselekmény nem fordult elő, s ehhez polgárőreink jelenléte is hozzájárult. Az említettekből tevődnek össze a jövő évi feladataink is. — Éspedig? — Ez az év bebizonyította: az idegenforgalom fogadására minőségi változásokra van szükség, hogy a visszatérő turisták magasabb színvonalú ellátásban részesüljenek. Szükséges az ivóvíz biztosítása egy új víztorony felállításával. A szennyvízhálózat bővítését folytatni kell. Ki kell építeni a crossbar-rendszert, ezt már megkezdték, a telefonközpont épülete átadás előtt áll. Kell egy sólyapálya a nagyobb hajók számára, s szükségessé vált egy színvonalasabb csónakkikötő építése is... Bővítenünk kell továbbá — folytatja a polgármester — a szálláshelyek, a panziók, a vendéglők szamát. A kulturált üdüléshez, sportoláshoz, szórakozáshoz lehetőséget kell biztosítanunk. Szeretnénk például a templomot és az orgonát rendbe tetetni. Ehhez kétmillió forintra volna szükségünk: az adakozásra a helyi egyházközséggel közösen egyszámlát nyitottunk. Eddig 650 ezret fizettek be rá: a környékbeliek, az idegenek gyorsabban kinyitották a pénztárcájukat, mint a helyi vállalkozók, pedig az ő támogatásukra is számítunk. Az orgona és a templom rendbetétele után hangversenyeket is tudnánk a környék legnagyobb templomában rendezni, ezzel a szándékunkkal az egri érsek úr is egyetértett... — Ezenkívül több más találkozásnak, rendezvénynek, programoknak is helyet kell szorítanunk. A Tisza-tó hosszú távú hasznosításával kiemelten foglalkozik a tó körüli községek ön- kormányzatainak szövetsége, és várhatóan még ebben az evben megszületik a kormányhatározat a to sorsát illetően, ami nagyban meghatározza a további fejlesztést, s annak támogatási mértékét is... Fazekas István Eger tőszomszédságában lévő kisközség, Ostoros annak a templomnak a búcsúját tartotta, amelyet 250 éve alapítottak, 60 éve lett önálló egyházközség centruma, és még azt is hozzátehetjük a kiemelt háromnapos lelki és testi vigasság indokaihoz: jelentős áldozatokkal most hozták rendbe az épületet kívül és belül egyaránt. Röviden összefoglalnánk, mi is adta a háromnapos, háromszoros jubilálás tartalmát. Miután templomról és a templom indoka folytán a templomhoz kötődő hívekről, azok hitéről, a községben lévő hívők ügyéről van szó, már augusztus 15-én dr. Kerekes Károly ciszterci rendi szerzetes, zirci apát zarándoklatot vezetett Bélapátfalvára, az apátsági templomba. Mert ahogyan azt 21-en a templomban lefolyt irodalmi-zenés műsor keretében Bosák Nándor, az egri Szeminárium-teológia rektora kifejtette, KHit egri püspök Bélapátfalvát és Ostorost a ciszterci szerzetesek kezére adta, akik aztán a hitélet mellett a mezőgazdasági művelés akkori legmodernebb formáira, többek között a kertészkedésre is megtanították az ostorosiakat. Igazán a barokk időkben élesztették újjá a községet, és annak hitéletét azzal, hogy Telekessy püspök templomot építtetett a sabb, hogy ez a mi belső templomunk épülne, gazdagodna. És mintha csak az apát rögtönzött, de mélyről jövő, jókívánságokkal teli mondatait az egri szeminaristák már ismerték volna, himnuszokat énekeltek Szent Bernáttól, az egyik legszebbet a középkorból, a Jesu, dulcis memoria-t. Ugyanezt el is szavalták Sík Sándor veretes fordításában. És mintha ez a papköltő napi olvasmánya lenne az egri szeminaristáknak, elmélkedéseiknek anyaga, szavalókórus formájában — Török László és Papp Zsolt szólójával — felhangzott az Óda az Egyházról. Hogy egy hívőnek, egy szerzetesnek alunak. 19-én ünnepi vesperással, zenes áhítattal vezették be augusztus 20-át, Szent István király ünnepét. A szentmisét a zirci apát celebrálta, Mikolai Vince esperessel és a falu szülöttjével, Bartók Jánossal együtt. A szentmise keretében a főpap, aki a szomszédban, Kistályán született és az egri cisztercieknél végezte a köaz itteni embereket összetartja. Gyermekkori ostorosi emlékeit és barátait emlegette. Az ostorosi patakot, a tájat alkalmi versével úgy tette költészetté, hogy közben kitetszett: a liturgia az éltető elemeket, a vizet, a tüzet és az olajat eredeti és átvitt értelemben is használja. Az evangélium metaforái, utalásai, példabeszédei, a jézusi tanítások az elemek dicséretét zengik, mert a megújulásával együtt a lélek is erősebbé válik, es megfordítva is áll a tétel: a keresztség vizével, a bérmálás, a szentségek olajával és a pünkösdi tűzzel, a Szentlélek erejevel nemcsak a lélek képességei újulnak meg, de a test is átalakulhat az Isten templomává. Mert mint az apát mondotta: az ostorosi templomnál is fontomit jelent az egyház, olyan titok, amit átélni kelj, de hallani is vigasztaló róla. És mintha a költők mindig próféták is lennének egy kissé, élete delén a két háború között ilyen mondata is van a versnek: „Jubileum van, világforduló. /A titokzatos kapcsok ereszkednek, /Az óceán színe alatt/. Ismeretlen vulkánok berzenkednek, Süllyedő kontinensek ingának: De itt is, ott is felfe- hérlenek/ A mélyből már új ko- rallszigetek: A tenger új eletet ringat, /S a kibukkanó szirtek szu fején/ Már kell látjuk ifjan és üdén /Oszlopainkat. Ugyan: a világháború rémülete tört-e rá akkor, vagy az, ami aztán még borzalmasabb volt, — ha lehet fokozni. Erre a himnikus alapra hozott még fohászt Babits Mihály és Tűz Tamás költeménye. Az ostorosi lányok-fiúk az ünnephez simuló áhítatot keltettek az énekekkel és dalokkal. Az ostorosi asszonykórus nemcsak díszes ünneplőjét, népviseletét öltötte fel, de a népi énekek átélt zengését adták annak a közönségnek, amelyben a községek lakói, az egn teológia tímárai, élükön a rektorral, a község polgármesterei, az országgyűlési képviselő, a lélek egységében figyelték, hogyan beszél a zene és a vers arról a közösségről, amely generációkat fog egybe, mert a hitnek ilyen áradása is támadhat. Ezt akkor éreztük igazán, amikor Marczis Demeter, a falu szülötte, rokonai és barátai előtt Bach dallamait szólaltatta meg. Handel nagyívű áriáját és Beethoven himnikus ritmusát az Isten dicséretéről, Urbán Péter orgonakíséretével. És hogy el ne feledkezzünk a három kedves szerzetes nővér arcáról sem: az ünnepi mise antifónáit ők énekelték. Ha már lehet és illik, miért ne ünnepelnénk a lélek kiáradásának felemelő pillanatait? Farkas András A legújabb panzió: a Pelikán (Fotó: Perl Márton) MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Heves Megyei Hírlapot...................... .......................példányban A példányonkénti lapvásúrláshoz képest havonta 10 %, éves előfizetésnél 20% a kedvezmény! Előfizetési díj: 1 hónap 319 Ft, negyedév 957 Ft, 1 év 3388 Ft EGYÉNI ELŐFIZETŐ ESETÉN KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESETÉN Név......................................................... Cég neve: ................................. C ím: ....................................................... Címe: ....................................... A z előfizetési díjat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki. Az előfizetési díjat a ............................................ számú banki betétszámláról egyenlítem ki. aláírás cégszerű aláírás
