Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-01 / 206. szám

4. HORIZONT HÍRLAP, 1992. szeptember 1., kedd Látószög Mi szól az iskolacsengőből? Véget ért a nagy nyári vakáció, ma ismét becsöngetnek a legtöbb iskolában, megkezdődik az új tanév. A soron követ­kező országos oktatási szezon minden eddiginél nagyobb ter­het szakajt diákra és szülőre egyaránt. Közismert a könyvek, s egyéb tanszerek óriási drágulása, amelynél az önkormányza­tok tiszteltre méltó anyagi áldozatvállalása nem túlságosan vi­gasztaló. Hiszen ha könnyítenek is az induláson, a továbbiak­ban változatlanul fáj a családok gondviselőinek feje. Kopik, apad, ami szeptember elejére a táskákba került, pótolni, gya­rapítani kell ezt is, azt is, a tanuló csak fogyaszt. S aki a fo­gyasztását jobbára egész esztendőben finanszírozza, egyre ke­vesebbet adhat. Fel kell ezt ismernie már az ártatlan tekintetű, szemében még tiszta fényt őrző elsősnek is, noha az érdeklődésének eb­ben a korban igazán más felé kellene irányulnia. Nem is veszi sokuk zokon azt sem, ha történetesen már tanulmányai elején kopottabb az örökölt táska, amivel a suliba kocog vagy ép­penséggel viseltesebb a ruházata, mint remélte a bemutatko­záshoz. Kevésbé követelik a finomabb tízóraikat, beérik az otthon bekapott szerényebb reggelikkel, s örülnek, ha egy- egy egyszerűbb ebéd, vacsora is kínálkozik nap nap után. A nagyobbak, az ifjak pedig még megértőbbek próbálnak lenni. Ők már észreveszik, hogy az otthoni anyagi tartalék is fogyóban, vagy éppenséggel teljesen elfogyott, kimerült az utánpótlás. Az árak elvágtáznak a fizetések mellett, a munka- nélküli segélyből kevésre futja, kiváltképp ha már egyik szülő sincs állásban. Nehéz mindezt elviselni, s az sem irigylésre méltó, hogy a tananyag körül is rengeteg a bizonytalanság. Ismereteket kell elfelejteni, és gyakran egészen másokkal felcserélni, szüntele­nül változnak a könyvek, az oktatási módszerek. Olyannyira, hogy nemcsak a fiatalabb, hanem az érettebb fejeket is alapo­san összekuszálják. Ugyanekkor most, még ma sem egészen egyeznek a taní­tások azokkal, amiket a gyerekek, ifjak maguk körül az élet­ben látnak. A mindennapok sok téves, káros gyakorlata is át, meg átírja a nemesebb gondolatokat, arra neveli a fogékony lelkeket, amitől jobb lenne távol maradniuk. A gazdaságban és a politikában annyi a torz tapasztalat rövid idő alatt is, amennyi lényegesen hosszabb távon is sok lenne. Kinek és mit higyjenek a mostani diákok? S miben re­ménykedjenek? Mit hoz a jövő, lesz-e valami szép, szebb ál­maikból valaha? Sikerül-e felnőniük, mindegyiküknek érté­kes felnőtté válniuk, találnak-e okos munkát, látják-e majd a hasznát is, s mikor? Egy sor megválaszolatlan, s bizonyára még jó darabig megválaszolhatatlan kérdés. Mert a felnőtt sem tud felelni az érdkelődésre, a szülő is tanácstalan egy sereg dologban. S hallgatni sem könnyű. Nehéz szembenézni a kisebb és na­gyobb gyermekkel, aki erre is, arra is magyarázatot vár, sze­retne legalább valamelyest eligazodni mai világunkban, s oly­annyira szomjazza akar a legcsekélyebb biztatást. Az új tanév azért most is csak megkezdődik. De jó lenne, ha a csngőszóból többet is hallhatnánk, mint a további oktatás nyitányát! Vagy legalább a diákjaink sejthetnének valami megnyugatatóbbat életükre, sorsukra... Gyóni Gyula Az első az orvosi vizsgálat Újoncok Minden hadsereg legesendőbb tagja az újonc. Sokféleképpen ne­vezik őket, legismertebb gúnynevük a „kopasz”. Igaz, ami igaz: bevo­nulás után nagyon gyámoltalanok. Kiszakadnak az otthoni közegből, ahol aggódó nők lesték minden lépésüket. Az őrvezető és az őrmester nem annyira galamblelkű, mint az édesanyjuk, bár megpróbálja he­lyettesíteni, amikor bevezeti az újoncot a katonaélet rejtelmeibe. Más, férfiasabb környezet ez, nem könnyű próbatétel megszokni, idomulni hozzá. De nem lehetetlen, mert a „kopaszság” múlandó, s még a legzöldfülűbb újoncból is előbb-utóbb „öregkatona” lesz. Képriportunk az egri Bornemissza Gergely felderítő zászlóaljnál ké­szült. (Fotó: Gál Gábor) Mindaz, ami a katonához tartozik Már angyalbőrben... Szeptember Szeptemberben különös fények villognak. A nap még mosolyog, de már nem fájnak tüzes nyi­lai. A gyümölcs megérett, leszedik, lehull. Dara­zsak dongának és táncolnak felette. Csüggedten lógnak a levelek. Mintha tudnák, hogy nemsoká­ra lehullanak. A délután ferde sugarai aranyba borítják a fákat. Megérett a szőlő. Must szaga pá- rállik a borházak előtt. Készen vagyok — mondja a természet. Megérleltem a gyümölcsöt, telet sze­meket szórtam a kalászokba. Nyári vakáció vi­dám óráival ajándékoztam meg a csüggedt városi embert. Szeptember, beh sok emlék fűződik hozzád! Napjaid csendesek, derűsek. Olyan vagy, mint az asszony, aki túl van élete nyarán. Már csak moso­lyog, és unokája fejét simogatja. Minden elmúlik. Jön az ősz. Szeptember, te már csak emléke vagy az elsuhant nyárnak. Szeptember nagy kezdések ideje is. Most lép először iskolába a kis gyermek. Mostantól dolgo­zik, utat épít a jövőnek, amelyen járni fog, bár nem tudja, merre. Most hagyja el a kis diák falu­ját, bejön a városba, hogy itt járjon iskolába. Nem tudja, hogy most szakadt el a falutól, pajtásaitól, szülei életformájától. A szülők tudják. A nagy­mama meg is siratja. Diákotthon vár rá, szigorú iskolai beosztás, délutáni tanóra. Valamit elha­gyott, és valami felé elindult. A nagybetűs Élet felé. Talán egyetem, később tanári katedra, hiva­tali íróasztal, orvosi rendelő vár rá. Ki tudja? És ki tudja, hogy a nagy reményekkel indulók közül hányán fognak lemaradni, kihullni az élet jelölt­jei közül. Szégyenkezve fordulnak vissza, haza, az elhagyott faluba megkeseredett szájízzel, mert semmit sem találnak meg abból, amit elhagytak. Egerben most tartják a búcsúkat. Megelőle­gezte a Lajosváros már augusztus végén. Szep­tember első vasárnapján követi a Rozália kápol­na. Sokan tisztelik Szt. Rozáliát, ezt a szentéletű olasz lányt, aki magányba vonulva az imádság­nak szentelte életét. Kultuszát elhozta hozzánk a pestis. Ettől a gyógyíthatatlan betegségtől félve- féltek őseink. Ezért építették 1707 után a foga­dalmi Rókus kápolnát, ahol Szent Rozáliát is tisztelték, mint pestistől oltalmazó szentet. Most külön kápolna áll tiszteletére a róla elnevezett te­metőben. Szeptember második vasárnapja Kisboldogasz- szony búcsúja. Kedvelt kápolna a temetőben. Je­lenleg csínnal gondozott, ízléssel karbantartott áhítatos helye a városnak. A búcsú ünnepe a vi­dék kedvenc zarándokló napja. A következő va­sárnap a Fájdalmas Anya búcsúja. Országosan kedvelt zarándokhelyünk, hová külföldről is jön­nek búcsús népek. Mintha egy ív feszülne előt­tünk. Boldog születésnap: Kisboldogasszony — a Golgota fájdalma és hét tőrrel sebzett anyai szív: fájdalmas búcsú. . Ezen az íven egy csillag ragyog, Mária neve. Nem búcsúünnep. De az az édes név a szív leg­mélyebb húijait pengeti meg. Anyák, húgok, menyasszonyok, ifjú hitvesek viselik ezt a nevet: Mária, Marika, régen Mariska. Hány ember lel­kében csendülnek meg drága emlékek, ragyog­nak fel az idő porától fedett érzelmek ennek a névnek hallatára. A hívő ember lelkében Jézus anyjának neve ébreszt tiszta és áhítatos érzelme­ket, üde májusi litániák illatos emlékét. „Neved forró áhítata lehervadna itt a lucskos hideg kö­zönyben, mint halk imák a sárba csuklanak a tip- ró körmenetben. Ki érezné meg itt azt a bölcső­meleg mennyet, amelynek enyhe üde neved imádkozva engemet elmelenget. Ki értené meg itt e hótól fuldokló, elkékült arcú télben neved ta­vaszi szeleit, melyek májust tartanak bennem éb­ren. Hogyan is hangzana a fagyvijjogásban ez a pacsirta-sírás? Recsegő jégmezők fölött hogyan suhoghatna neved — e virágnyilás? Ki értené ne­vednek dallamát, s dallamtalan zenéjét, örök­zsongását, kagyló-bugását, harangkehely-reme- gését, gordonka-hízelgését, s hegedű-ujjongását ezüst-röptű nevednek...?” (Váci Mihály: Ave Mária). Régen sok „búcsú” volt Egerben. Történel­münk legutóbbi vihara után szeptember utolsó vasárnapján búcsúzunk a búcsúk hónapjától Szent Mihály ünnepén a bazilikában. Nagy szel­lem, az égi seregek vezére, így védőszentje a te­metőknek. Annak a templomnak is védőszentje volt, amely a bazilika helyén állott, s temető övezte. Az élők azonban mindig kijebb szorítják a holtakat. így ma ezen a helyen Szent János bazi­likája áll, és helyet ad a plébániának is. Ennek vé­dőszentje Szent Mihály, az erős, testetlen szelle­mek (substantiae separatae) között fejedelem, védője az egyháznak és az egri plébániának. Ün­nepe búcsúzás, nem befejezés. Az ágak hónaljá­ban is az élet reménye, rügyek bujkálnak még a hó alatt is. Szent Mihály is egy erős, múlandóság feletti győzelem reményére mutat, amelyből örök tavasz fakad, ahol nincs hervadás és lomb­hullás. A méla szeptember elmúlik, de megma­rad az erős főangyal védelmében az élet örök re­ménye. Miklós Béla Jelentkezés a Miss Universe Hungary 1993 szépségversenyre 1. A szépségversenyre azon hölgyek jelentkezését várják, akik 1993. február 1-ig 18. élet­évüket betöltik, illetve e dátum előtt nem tölthetik be a 27. élet­évüket és magyar állampolgá­rok. 2. A jelentkezés kizáró okai: — A jelentkezőnek hajadon- nak kell lennie, tehát nem lehet férjezett, elvált és gyermekes. — A jelentkezőről semmiféle akt, illetve hasonlójellegű felvé­tel nem készülhetett, ilyen jelle­gű jogokat a médiának nem ad­hatott el. 3. A jelentkezés feltételei: — A személyi adatlap vissza­küldése, egész alakos, lehetőleg színes fénykép kíséretében. 4. A jelentkezési lap postára adásának határideje: 1992. szep­tember 5. Nevezési díj: 500,- Ft. OKHB Gyula 262-70090. 5. A j elentkezési lapot az aláb­bi címre kérik elküldeni, a befi­zetést igazoló csekkel: Hotel Fiume 5600 Békéscsaba, Szt. István tér 2. Az elődöntők tervezett hely: színei: Győr, Szombathely, Pécs, Eger, Kecskemét, Debrecen, Gyula. Döntő: Budapest, 1993. már­cius 27. bo llir Jelentkezési lap Személyi adataim Családi és utónév: .......................................... S zületési idő: ..................................................... Születési hely: .................................................. Mindenkori ideiglenes lakóhely: .............. I skolai végzettség: .......................................... M i az elképzelése a szépségkirálynőröl? Miért akar a magyar szépségkirálynő-választáson részt venni? Ha Magyarország szépségkirálynője lenne, hogyan változna meg az élete? Idegennyelv-ismeretek: 1...................................... 2...................................... 3............................................. T anult foglalkozása: ... Gyakorolt foglalkozása: Mellbőség: ....................... A szeme színe: .............. D erékbőség: .................... A haj színe:..................... C sípő: ................................ Konfekcióméret: ........... A datok .... Magasság: ........... . ... Fürdőruhaméret: .... Súly: ..................... . ... Cipőméret: ......... . ... Hobbi:.................. M indenki megkapja a felszerelésé'

Next

/
Thumbnails
Contents