Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-30 / 231. szám

A FÖLDSZERZÉS SZABÁLYAI, A TULAJDONOSOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1992. SZEPTEMBER 30. SZERDA MEGYEI HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 231. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT V Van Önnek megtakarított pénze? Elegendő a fele! A másik felére kamatmentes hitelt adunk üzleteinkben. Amit kiválasztott, rögtön elviheti. Tel.: 36/324-600 36/311-494 36/312-636 ^ Ha nem is avatták föl tegnap a demjéni szolgáltatóházat, már az is nagy szó. hogy eljutottak a műszaki átadásig. Annak idején a falugyűlés közfelkiáltással szavazta meg, hogy a faluban költözzön űj és szép épületbe az önkormányzati hivatal, az orvosi rendelő, a posta és a rendőriroda. Amint Vályi János pol­gármester hangsúlyozta: nagy lépés ez a település életében. Tudósításunk a 3. oldalon olvasható. (Fotó: Gál Gábor) Hamarabb alszanak ki a hevesi tüzek Hevesen egy közelmúltbeli tűzeset alkalmával (a Holdfény Pan­ziónál) kiderült, milyen súlyos károk származhatnak abból, ha a te­lepülésen nincs tűzoltólaktanya. Ennek életre hívását elég régóta tervezik, ám most megvalósulni látszik a terv. A korszerű technika, az értékek megőrzése ebben a szegény világban mindenki hasznára válik, meg aztán beszélik azt is, hogy a lengyelpiacon tapasztalható összetűzések megelőzésére sem ártana olykor a kedélyeket lehűtő „spriccelés...” De ez csak vicc. Bár nem lehet tudni, mit hoz a jövő. Drágább lesz a gázolaj Október 1-jétől, csütörtöktől 1 forint 50 fillérrel többet kell fi­zetni a gázolajért, az ipari és a háztartási tüzelőolajért — tájé­koztatta a Magyar Olaj- és Gáz­ipari Részvénytársaság az MTI-t. Az áremelés a világpiaci árak változása miatt vált szükségessé — közölte a cég illetékese. En­nek megfelelően a motorikus gázolaj literenként 44 forint 50 fillérbe, az ipari tüzelőolaj 43 fo­rint 50 fillérbe, a háztartási tüze­lőolaj pedig 19 forint 50 fillérbe kerül október 1-jétől. A benzin fogyasztói ára nem változik októberben. Mint a MOL-nál elmondták: a cég felkészült a téli szezonra, je­lenleg a kőolajkészlet mintegy 20 napra elegendő. A MÓL for­galmazza a folyékony energia- hordozók mintegy 80 százalékát. Gépek a kistermelőiének A kárpótlással összefüggő földtulajdon váltást elősegítendő, gépvásárlási akciót kezdeménye­zett a Szolnoki Mezőgép Válla­lat. Számításba véve, hogy a bir­tokba vett földeket már az ősszel meg kell művelni, gépbemutató­kat, helyszíni vásárokat szervez. Olyan típusú gépeket kínál, amelyeket a kistermelők, közép- vállalkozások azonnal haszná­latba vehetnek. Eddig az ország hét mezőgazdasági tájkörzeté­ben vonultatták fel a választékot, a silókombájnoktól kezdve a szá- lastakarmány-betakarító, mű­trágyaszóró eszközökig. Kedden Törökszentmiklóson tartottak gépvásárt. Az eddigi bemutatókon több mint 10 millió forint értékű gépet vásároltak meg, de ennek több­szöröse kelt el az elárusító tele­peken, az üzletekben. A terme­lőket azzal is ösztönzik, hogy kedvezményes vásárlási feltéte­leket hirdettek meg. Földárverések Az elmúlt héten a 83 meghir­detett árverésből 61 -et tartottak meg az országban, amelyeken összesen mintegy 54,5 ezer aranykorona-értékű föld talált gazdára. Az árveréseken 543-an jutottak tulajdonhoz — tájékoz­tatta az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal illetékese kedden az MTI-t. Továbbra is folytatódik az az eddig tapasztalt tendencia, hogy a kárpótlási földek legnagyobb része 500 forint/aranykorona értéken talál gazdára. Az elmúlt héten mindössze négy megegye­zés született 1000 forint/arany- korona értéken. Az eddig meg­tartott 339 földárverésen már 2457 kárpótlásijegy-tulajdonos vásárolt földet. Az elárverezett földek aranykorona-értéke meg­haladja a 221 ezer aranykoronát, amiből 2675 aranykoronányi volt erdő. A maximális ár, ame­lyet egy aranykoronáért fizettek, még mindig az az 5700 forint, amit néhány héttel ezelőtt egy Somogy megyei árverésen értek el egy adott parcelláért vetélke­dő árverezők. — Heves térsége, egy 20 kilo­méternyi átmérőjű terület, fehér folt volt eddig — mondja Kovács Barnabás tűzoltó főhadnagy, a város megbízott parancsnoka. — Az állami vonulo egységeknek jó fél órára volt szükségük ahhoz, hogy elérjék a várost Jászberény­ből, Mezőkövesdről, Gyöngyös­ről vagy Egerből. Hozzá kell ten­nem, nem csupán oltásról van Két fegyvert és sok lőszert ta­láltak a rendőrök a házkutatás során a Bp. Maccabi SC irodájá­ban, illetve a hétfőn őrizetbe vett Tasnádi Péter klubelnök lakásán — tudta meg kedden az MTI a Pest Megyei Rendőr-főkapitány­ság illetékesétől. Tóth Ernő őrnagy elmondta, hogy a szervezett alvilág felszá­molása során Tasnádi Péter őri­zetbevételekor azért vetették be a rendőrség különleges szolgála­tát, azaz a kommandósokat, mert attól tartottak, hogy a klub irodájában tartózkodó, küzdő­sportokat űző 100 kilós emberek esetleg közbeavatkoznak. Tas­nádi őrizetbevételére 12-14 szó, hanem katasztrófa-elhárí­tásról, és — elsősorban a közle­kedési baleseteknél — műszaki mentésről is. Az idegenforgalom növekedése, a Tisza-tó közelsé­ge is indokolttá teszi a bázis fel­építését. A megyei parancsnok­ság adja a felszerelést, a gépjár­müveket és az eszközöket, és ter­mészetesen az állományt is ő biz­tosítja. Utóbbiak körülbelül har­kommandós és 8 rendőr vonult ki hétfőn kora délután a klub Rá­kóczi úti irodájához, az ott tar­tózkodók azonban nem tanúsí­tottak ellenállást. A rendőr őrnagy elmondta: alapos a gyanú, hogy a klub tag­jai törvénytelen módszerrel is hajtottak be pénzeket. MintTóth Ernő rámutatott: azt nem tiltja a törvényt, hogy megbízás alapján néhány izomember puszta jelen­létével felkérje az adóst tartozása megfizetésére. A rendőrségnek azonban ala­pos a gyanúja, hogy a pénzbehaj­tók fizikai erőszakot is alkalmaz­tak, s így ingatlanok kerültek a klub tulajdonába. mincan lesznek. Az épületet pe­dig Heves városa építteti meg, s ehhez anyagilag járulnának hoz­zá a környező települések. — Nemcsak az úgynevezett il­letőségi területhez tartozó 17 köz­ség, hanem más megyék is az új objektum vonzásába kerülné­nek, legalábbis tűzoltási szem­pontból. így ez a bizonyos kör nem kevesebb, mint 28 telepü­lést foglal majd magába. Például a Jászság egy részét is. Egyéb­ként az átlagos, a ma rendszere­sített műszaki technikát telepít­jük majd ide, az állomány pedig megyén belüli átcsoportosítások után kerül ide, de az sem kizárt, hogy új embereket veszünk fel. (Folytatás a 3. oldalon) Kárpótlási jegyek adásvétele , Az elmúlt héten a Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. 5 millió 485 ezer forint árfolyam- értékű kárpótlási jegy adásvéte­lében működött közre. Ebben az időszakban a kárpótlási jegyek súlyozott átlagára a névértekük 75,95 százaléka volt — tájékoz­tatta a BÉB Rt. illetékese hétfőn az MTI-t. Egyre bizonyosabbnak lát­szik, hogy a kárpótlási jegyek ár­folyama a bizományosi adásvé­telben tartósan a 75 százalék kö­rül marad. A BÉB illetékesei a közelmúltban arról tájékoztat­tak, hogy viszonylag nagy meny- nyiségu eladási megbízással ren­delkeznek, de az eladni kívánók többsége ragaszkodik a 75 száza­lék körüli, illetve még az ennél magasabb árfolyamhoz. Fegyverek és lőszerek a klubelnöknél A Parlament döntésére várnak A megyei tb-adósság: közel egy milliárd! A Magyar Nemzeti Bank tájé­koztatása szerint a Nemzetközi Valutaalap szakértői az idén azt követően jönnek ismét Magyar- országra, hogy a Parlament dön­tést hozott a jövő évi költségve­tésről és a társadalombiztosítási alap hiányáról. Mint ismeretes, Kupa Mihály pénzügyminiszter és Bőd Péter Ákos, az MNB elnöke Washing­tonban részt vett a múlt héten az IMF és a Világbank közgyűlésén, és tárgyalásokat folytattak a há­roméves program helyzetéről. Az ott született megállapodás szerint az IMF képviselői még el­fogadhatónak tartják, ha az ál­lamháztartás hiánya jövőre nem haladja meg a GDP 6 százalékát. Ezt a megállapodást kell jóvá­hagynia a Parlamentnek novem­ber végéig. Az MNB-ben elmondták, hogy a hároméves program kere­tében az IMF 1,1 milliárd SDR-t, vagyis 1,4 milliárd dollár értékű hitelt nyújt hazánknak. Ebből 1991-ben 600 millió dollárt már lehívott az MNB, és az idén újabb 100 millió dollárhoz szin­tén hozzájutott. A további rész­letek folyósítása azonban meg­szakadt, mivel egyetlenegy terü­leten az előirányzott programtól jelentősen eltért a magyar gazda­ság. Az ez évre tervezett költség- vetési hiány 70 milliárd forint, ezzel szemben a tényleges hiány már augusztus végén meghaladja a 122 milliárd forintot. (MTI) Az Országos Társadalombiz­tosítási Főigazgatóság kintlévő­ségei — amelyek mind jobban veszélyeztetik az ellátásokat — mára 71 milliárdfonntot is meg­haladják! A járulékfizetők tete­mes adósságán sajnos szűkebb hazánk is jelentősen osztozik. Mint a Heves Megyei Társada­lombiztosítási Igazgatóság osz­tályvezetőjétől, Kecső Jánosné- tól értesültünk: a területen — a havi négyszázalékos kamatokkal — együttesen 978,6 milliós a tar­tozás, s ebből csupán az egymilli­ósnál nagyobb követelés 66 költ­ségvetési szervezetet, vállalatot, szövetkezetei érint. Legalább hathavi elmaradással, 100 ezer forintot meghaladó summákkal „sárosak” az egyéni, illetve tár­sas vállalkozók közül is 116-an. Az adóslistát a gyöngyösi köz­pontú Mátraalji Szénbányák ve­zeti 214 millió forinttal, majd — sorrendben — 83,72 millióval a hatvani Duna Cipőgyár, 67,26- dal a Hatvani Konzervgyár, 63,96-dal a nagyrédei Sámson Kft., 56,77-dal az egri Csepel Autó Rt., 52,41-dal az egri Vila- ti, 41,87-dal a hatvani General Coop Kisszövetkezet, 36,58-dal a gyöngyöspatai tsz, 31,77-dal az egri KAEV, 27,54-dal a Csányi Állami Gazdaság, 14,51-dal a Parádi Üveggyár Rt., 14,41-dala tarnamérai Tarnaholding Agrár- szövetkezet, 13,96-dal az apci (Folytatás a 3. oldalon) Antall József Madridba látogat Antall József miniszterelnök október 1-3. között háromnapos látogatást tesz Madridban. Az MDF elnökeként részt vesz az Európai Demokrata Unió (EDU) és a Nemzetközi Demokrata Unió (IDU) egymást követő kongresszusán. Ez alkalommal veszik fel az MDF-et az IDU teljes jogú tag­pártjává — közölte a távirati iro­dával a Kormányszóvivői Iroda kedden. A miniszterelnök Madridban találkozik Felipe González spa­nyol miniszterelnökkel, és vár­hatóan kétoldalú megbeszélést folytat az EDU és az IDU kong­resszusán részt vevő kormány­főkkel és pártvezetőkkel. Nem hagyják magukra a rászorultakat Emelkedik a távfűtés dija Tegnap a szokásosnál később kezdődött Egerben a közgyűlés. Ennek oka, hogy az Érsek utca, Dobó tér és Szent János utca ál­tal körülhatárolt belső téren, az „Erzsébet-udvaron” leplezték le Dér Béláné Farkas Erzsébet épí­tészmérnök emlékművét. Dr. Ringelhann György idézte fel az egykori városi tanács általános elnökhelyettesének munkássá­gát. Kiemelte, hogy bár nem volt egri születésű, de valódi lokál- patriótának számított, hiszen egész életében szenvedélyesen, nagy szakértelemmel szolgálta Eger imázsának hazai és nemzet­közi kialakítását, megőrzését. Nevéhez fűződik a rehabilitáció keretén belül a városközpont üz­lethálózatának korszerűsítése, a Céhmesterek udvarának gondo­lata és megvalósítása. Szívóssá­gának köszönhető,. hogy nem bontották le az Ifjúsági Házat, a piaccsarnokot, sőt úgy alakítot­ták át, hogy gyöngyszemként il­leszkedik a környezetbe. A város arculatának megőrzésén dolgo­zott, őrködött, mondta befejezé­sül városunk polgármestere. Ezt követően a résztvevők a Hatvani temetőben megkoszorúzták Dér Béláné sírját. A közgyűlés napirendi pont­jainak tárgyalása előtt kért szót dr. Jakab István, a megyei köz­gyűlés elnöke. Egy újságcikkre hívta fel a képviselők figyelmét, amely a megyei önkormányza­tok szaklapjában, a Comitatus- ban jelent meg, és minősíti a vá­rosi és a megyei önkormányzat közötti kapcsolatot. Dr. Jakab István felháborítónak tartja az írás hangnemét, a megye képvi­selői azzal nem azonosulnak, és elhatárolják magukat az abban foglaltaktól. Hangsúlyozta, hogy jó irányba mozdult el a munka- kapcsolat a két testület között, az együttműködés több területen is rendszeres. Második fordulóban tárgyal­ták a képviselők a Nagylapos ke­leti területének részletes rende­zési tervét, amit végül el is fogad­tak. A következő napirendben a közművelődési dolgozók önkor­mányzati bérfejlesztéséről volt szó. Ennek értelmében olyan döntés született, hogy a 7,5 szá­zalékos bérfejlesztést valameny- nyi intézet dolgozója kapja meg. Elfogadták ezután a költségve­tésről szóló önkormányzati ren­deletek módosítását is. Nem kis szópárbajt váltott ki, vagy aho­gyan Katona Józsefné alpolgár­mesternő jellemezte, gyötrődő vitát a következő napirend, amely a távhőszolgáltatás díjáról és a díjazás feltételeiről szólt. (Folytatás a 3. oldalon) A kisebbségek jogairól tárgyaltak Az Országgyűlés kedden Nagy Ferenc József tárca nélküli mi­niszter expozéjával megkezdte a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényjavaslat ál­talános vitáját. A vitat nem fejez­ték be, azt a jövő héten folytat­ják. A miniszter elmondotta: az előkészítésbe bevonták az úgy­nevezett Kisebbségi Kerékasz­talt, és kikérték minden számba vehető kisebbség véleményét is. A javaslat több fejezetével kap­csolatban megegyezés jött létre a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal és a Kisebbségi Kerék­asztalban képviselt szervezetek között. A tavaly szeptemberre elkészült közös tervezetnek a ko- difikációs munkálatai azonban — mint látható — hosszú időt vettek igénybe. Tökéletes és mindenki érdekét kielégítő tör­vénytervezetet lehetetlen elvárni — húzta alá Nagy Ferenc József. (MTI) Katona Tamás: „Nem a Pálfy-ügyet tárgyaltuk’’ „Nem a Pálfy-ügyet tárgyal­tuk, hanem azt: hogyan lehet a rádió- és televízió-törvényt a hét­főn történtek ellenére megmente­ni, úgy, hogy ne kerüljön sor vég­letes vagy erőszakos lépésekre se­melyik részről”. Ezt Katona Ta­más, a médiaügyekért felelős ál­lamtitkár mondta el a kormány úgynevezett médiabizottságá­nak keddi ülését követően újság­íróknak. A bizottságot a kormány hívta össze annak megvizsgálására, hogy a médiatörvényhez benyúj­tott ellenzéki módosító javasla­tok közül melyeket tudja a koalí­ció elfogadni. A testületben kép­viseltetik magukat mindazon tárcák, amelyeknek közük van a televíziózáshoz és a rádiózáshoz, akár jogi, akár financiális szem­pontból. (MTI) Szegedre kerültek a ’48-as relikviák Csaknem száz éve tartó„pincefogságból”került napvilágra, ponto­sabban a szegedi Móra Ferenc Múzeumba az a szenzációsnak számító gyűjtemény, amely az 1848-as forradalomhoz és szabadságharchoz kötődő tárgyakat és dokumentumokat tartalmaz. Az aradi tizenhá­rom ereklyéinek múzeuma Aradon volt, ahol a századelőn még láto­gathatták az érdeklődők. Aztán az állandó kiállítás anyaga az aradi múzeum pincéjébe került, ahonnan a napokban szállították a Tisza- parti városba. Ä szegedi múzeum szakemberei azonnal hozzákezdtek a relikviák tisztításához, restaurálásához, a dokumentumok rendezé­séhez.

Next

/
Thumbnails
Contents