Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-28 / 229. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. szeptember 28., hétfő Orosz nacionalista-kommunista lap Németországról AIV. Birodalom már létezik Kambodzsa Még messze az igazi béke Tájfun Kelet-Kínában Ötvenhárom ember meghalt, ötvenegy pedig eltűnt a kelet-kí­nai Csöcsiang tartományban szerdától szombatig a Ted nevű tájfun pusztításai következtében. Napi átlagban 200 milliméter eső hullott a tartományra, s a he­gyes vidéken a felázott talaj lezú­duló sártömegei falvakat temet­tek maguk ala. A tájfun Sanghajt is érintette, de emberéletet ott nem követelt. Az anyagi kár becsült értéke 2,3 milliard jüan (418 millió dol­lár). Visegrádi Háromszög A Visegrádi Háromszög jövő­je alapvetően a csehszlovák helyzet alakulásától függ — véle­kedett Bronislaw Geremek pro­fesszor, a Szejm külügyi bizottsá­gának elnöke az MTI tudósítójá­nak kérdésére válaszolva. A kül­földi tudósítók egy kis csoportjá­val tartott találkozón a lengyel politikus úgy fogalmazott: jelen­leg nem lehet megbízható választ adni arra, mi lesz Szlovákia önál­lóvá válása után. Úgy vélte azon­ban, hogy új problémák jelent­kezhetnek majd. Az egyik az at­tól való félelem, hogy a csaknem 40 milliós Lengyelország a térség nagyhatalmává léphet elő, a má­sik a magyar kisebbség problé­mája Szlovákiában. Belga kuriózum Kevesen tudják, hogy aligha­nem Belgiumban gördül le a fu­tószalagokról a világon a legtöbb gépkocsi — legalábbis egy főre számítva. A Brüsszelben Közzé­tett adatok szerint 1991-ben 1 millió 513515 járművet szereltek össze az országban, ami egyéb­ként 7,8 százalékos csökkenést mutat az 1990. évi rekordhoz ké­pest. A járművek 91 százaléka személygépkocsi vagy vegyes használatú jármű volt, 6,6 száza­léka kisteherautó, 1,5 százaléka kamion. Noha belga autómár­kák nincsenek, számos nagy vi­lágmárka kocsit szerelnek össze ebben az országban. A Magyar- ország területének egyharmadát elfoglaló, tízmilliós Belgium tel­jes járműparkja (traktorokat, motorkerékpárokat, haszonjár­műveket és buszokat is beleért­ve) tavaly 4 millió 731199 jármű­ből állt, ebből 3 millió 928906 a személygépkocsi. A német birodalmi ambíciók újjáéledését látja Jugoszlávia fel­bomlásában és a Szerbia elleni állítólagos politikai kampány­ban a közismerten konzervatív kommunista beállítottságú Szov- jetszkaja Rosszija. Az újság szemleírója, Eduard Limonov szélsőséges, hidegháborús for­dulatoktól hemzsegő írásában nem kevesebbett állít, mint hogy a IV. német birodalom valójában már ma is létezik. Limonov, a német- és francia- ellenes élű művében úgy látja, hogy a jelenlegi délszláv háború valójában a balkáni német érde­kek helyreállítását célozza, hi­szen egyedül a szerbek állnak Németország útjában. Mindeh­hez Franciaország nyújt segéd­kezet, amely csereben az új Eu- rópában betöltendő vezető sze­repéért, saját érdekei helyett a nemet érdekeket védelmezi. Li­monov megfogalmazása szerint Párizs a francia külpolitikát né­metre cserélve még saját szövet­ségesét, Szerbiát is képes felál­dozni. — 80 millió germán diktálja mostantól az európai politikát. ...Németország fizikailag állítja helyre a Balti-tengertől az Ad­riáig húzódó birodalmát — ol­vasható a cikkben. Majd a balká­ni helyzetet megvilágítva Limo­nov így érvel: Németország 1941-tol eltérően most nem pán­célos hadosztályokat küld Jugo­szláviába, hanem egykori vazal­lusai, Horvátország és Szlovénia elismerésére kényszeríti az euró­pai közösséget, így ösztönözve a szeparatizmust. — Szlovénia és Horvátország a német társaságba lépve Né­metországgal, Ausztriával és Magyarországgal alkotja majd a IV. birodalmat. Annak, hogy Németország meg akaija-e erő­síteni jogilag is ezt a társulást, lé­nyegében semmi jelentősége. A IV. Birodalom valójában már ma is létezik” — állapította meg Li­monov. A szerző nem rejti véka alá azt a véleményét sem, hogy mindeb­ben tevőleges szerepet játszott Mihail Gorbacsov szovjet exál- lamfő, a „tiszteletbeli német” is. Szerepét érintve egyebek között így ír: „elárulta a fél világot, az SZKP-t, az arabokat, a kelet-né­meteket, a kubaiakat és még sok tízmillió embert. Elárulta Jugo­szláviát is. Megfosztva a világot a Szovjetuniótól, megnyitotta az utat a büntetlen nyugati hódítás és uralkodás előtt*. Limonov külön szólt arról, hogy a gorbacsovi áruló politikát folytatja a „testvér” (Jugoszlá­via) vonatkozásában az uj orosz vezetés is, amely ahelyett, hogy tartózkodott volna a szavazástól, maga is az ENSZ Jugoszlávia el­lem lépéseit támogatta. Norodom Szihanuk herceg, a kambodzsai Legfelsőbb Nemzeti Tanács elnöke bejárta az ellensé­geskedő kambodzsai frakciók ál­tal ellenőrzött területeket, és tár­gyalt a frakciók vezetőivel. Kö­rútja végeztével bizakodóan nyi­latkozott a békés rendezés kilá­tásairól. Mint mondta, az összes frakció vezetői megerősítették, hogy elfogadják őt ideiglenes ál­lamfőként, és támogatásukról biztosították tevékenységében. Ezt ő komoly eredményként könyvelte el, pedig a lojális nyi­latkozatok mit sem változtatnak azon a tényen, hogy megakadt a kambodzsai rendezés folyamata. A szélsőbaloldali Vörös Khmer szervezet nem hajlandó folytatni a tavaly októberben aláírt párizsi békeszerződés megvalósítását: nem szereli le fegyveres alakulatait, és nem en­gedi be az ENSZ kéksapkás ala­kulatait az általa ellenőrzött te­rületekre. Kilátásba helyezte továbbá, hogy bojkottálni fogja a jövő má­jusra tervezett általános válasz­tásokat. Szihanuk azt mondta az Új Kína hírügynökségnek adott nyilatkozatában, hogy a rende­zés a Vörös Khmerek nélkül is továbbmehet, hiszen Pol Pót A horvát parlament pénteken amnesztiatörvényt fogadott el: hatálya alá esnek azok a horvát­országi polgárháború idején el­követett bűntettek, amelyek nem tartoznak a nemzetközi konven­ciók által háborús bűnökként számon tartott kategóriába. A törvényjavaslatot három és félórás vita után túlnyomó több­séggel fogadta el a 137 tagú tör­vényhozás, amelyben az elnök, Franjo Tudjman Horvát De­frakciója csupán az ország terü­letének 15 százalékát ellenőrzi. Ez több mint kétséges, hiszen a Vörös Khmerek a korábbi fegy­verszállításoknak köszönhetően ütőképes hadsereggel rendelkez­nek, és keresztülhúzhatnák min­den békés számítást, lehetetlen­né tehetik az általános választá­sok megtartását. A népirtásról hírhedtté vált frakció vonakodásának indokai: szerinte még mindig tartózkod­nak vietnami csapatok Kambo­dzsa területén, továbbá rendezet­len a vietnami-kambodzsai ha­tár kérdése, s a kambodzsai béke- szerződés túl nagy adminisztratív hatalmat hagyott a Vietnam-ba- rát phnompeni kormány kezé­ben. Amíg ezeket a kérdéseket megoldatlannak látja, addig nem hajlandó folytatni a békeszerző­dés megvalósítását. Követeli, hogy az ENSZ ellenőrizze és bi­zonyítsa meggyőzően a vietnami csapatok távozását Kambodzsá­ból, valamint ragaszkodik hozzá, hogy az összes frakció képviselő­it tömörítő Legfelsőbb Nemzeti Tanács vegye át az adminisztra­tív hatalmat a phnompeni kor­mánytól. A helyzetet tovább bonyolítja, mokratikus Közössége (HDZ) 85 hellyel rendelkezik. Az ülést élőben közvetítette a horvát tele­vízió. Az amnesztia célja — mint az AP rámutat — a szerbek és hor- vátok közötti feszültség enyhíté­se, a menekültek otthonaikba történő visszatérésének meg­könnyítése. Sokan ugyanis vo­nakodnak ettől, mert tartanak a másik etnikai csoporthoz tarto­zók bosszújától. hogy a vietnami megszállás ellen a nyolcvanas években alkotott koalíció két nem kommunista frakciója is részben egyetért a Vörös Khmerek követeléseivel. Son Sann volt kormányfő, a Kambodzsai Nép Nemzeti Fel- szabadítási Frontjának vezetője úgy nyilatkozott augusztus vé­gén, hogy a határ kérdését feltét­lenül tisztázni kell a békés rende­zés folyamán, mert a vietnami megszállók beljebb tolták a két ország határát (helyenként min­tegy húsz kilométerrel) a Viet- nam-barát phnompeni rendszer­rel kötött egyenlőtlen szerződé­sekben. Hasonlóképpen véleke­dett Szihanuk is, de szerinte a ha­tárkérdésről ráérnek tárgyalni a békeszerződés rendelkezéseinek teljes megvalósítása után, a de­mokratikusan megválasztandó új kormányra kell bízni e problé­ma megoldását. Döntő lehet a továbbiakban Kína magatartása. Elodázhatja a rendezés folyamatát a Vörös Khmereknek nyújtott aktív tá­mogatás felújításával, avagy po­litikai befolyásának latbavetésé- vel rábírhatja a polpotistákat az egyszer már elfogadott békeszer­ződés betartására. Mint emlékezetes, a jugoszláv néphadsereg által támogatott szerb fegyveresek hatalmukba kerítették a köztársaság egyhar­madát a horvát függetlenség 1991. júniusában történt kinyil­vánítása után. A háborúban leg­kevesebb 10 000 ember veszítet­te életét. Az ENSZ béketervé­nek megfelelően a jugoszláv néphadsereg kivonult a vitatott területekről, amelyeket ENSZ- ellenőrzés alá helyeztek. Janajev a puccsról Az unió szétesését akartam megakadályozni (gondolom, a bizott­ság többi tagja is), ez a fő oka annak, hogy részt vettem az augusztusi eseményekben — jelentette ki Gennagyij Janajev, volt szovjet alelnök a moszkvai Pravda szombati számában megjelent interjúban. A Matrosszkaja Tyisina (Matrózcsend) nevű moszkvai börtön kényszerű vendégszeretetét élvező tavalyi vezető összeesküvő szerint Gorbacsov pontosan ismerte az ország helyzetét, amikor az állam­csínykísérlet előtt szabadságra indult. — A minisztertanács utolsó ülésén még ki is mondta, hogy ügy látszik, szükség lesz rendkívüli in­tézkedésekre. Utasította a megfelelő állami szerveket a rendkívüli ál­lapot intézkedéseinek kidolgozására. Még Foroszban is ügy nyilatko­zott, hogy a jelek szerint be kell vezetni a rendkívüli állapotot, azzal a fenntartással, hogy ezt a Legfelsőbb Tanács ülésén kell elhatározni — mondta egyebek között Janajev. A volt alelnök szerint az a kijelentés (ha egyáltalán volt ilyen), tőgy Gorbacsovot fizikailag is meg akarták volna semmisíteni, „nyil- /ánvaló hazugság”. A Rendkívüli Állapotot Ellenőrző Bizottságban izóba sem került ez a változat. Horvát parlament Amnesztiatörvény Kínai-amerikai viták Száznyolcvan fokos fordulat Mélypontra jutott az utóbbi hetekben az amúgy sem barátsá­gos amerikai-kínai viszony, mé­lyebbre, mint 1989-ben a pekingi demokratikus mozgalom elfojtá­sa után. Ennek egyik fő oka az, hogy az Egyesült Államok kor­szerű harci gépeket szándékozik eladni Peking legfőbb ellenlába­sának, Tajpejnek. A másik fő ok a felek végsokig éleződött keres­kedelmi vitája." A Bush-kormány két héttel ezelőtt jelentette be, hogy enge­délyezi 150 darab korszerű F- 16-os harci repülőgép eladását Tajvannak. Ez 180 fokos fordu­latot jelent az eddigi amerikai kormánypolitikához képest: Washington az utóbbi tíz évben tiltotta korszerű fegyverek Taj­vannak történő eladását az 1982 augusztusában megkötött kínai­amerikai megállapodás értelmé­ben, amelyben az amerikai fél megígérte, hogy fokozatosan csökkenti tajvani fegyvereladá­sait, és azonnal leállítja a legkor­szerűbb amerikai fegyverek taj­vani értékesítését. Peking azonnal tiltakozott, hangoztatva, hogy Washington felrúgta a megállapodást. Állás­pontja szerint az Egyesült Álla­mok az F- 16-osok eladásával be­avatkozik Kína belügyeibe, aka­dályozza Kína és Tajvan újra­egyesítését. A Bush-kormány érvelése szerint a fegyyerügylet azért vált szükségessé és indokolttá, mert Kína gyors ütemben szerez be korszerű fegyvereket külföldről, fenyegetve ezzel a délkelet­ázsiai térség biztonságát. (Kína az idén 25 darab SU-27-es harci repülőgépet vásárol Oroszor­szágtól, s további 48 Szuhoj-gép beszerzését tervezi a közeli esz­tendőkre.) Az amerikai F-16- osok eladása Tajvannak — was­hingtoni érvelés szerint — ezeket a kínai fegyverbeszerzéseket el­lensúlyozza. Kína válasza erre az amerikai érvelésre a következő: „korláto­zott mennyiségű” fegyvervásár­lásaihoz — mint szuverén or­szágnak — joga van, más ország ebbe nem szólhat bele. Az Egye­sült Államok ellenben Kína egy „lázadó tartományának” (értsd: Tajvannak) akar korszerű fegy­vereket eladni, beavatkozva ez­zel Kína belügyeibe. A hivatalos Új Kína hírügynökség kommen­tárja szerint különben is más a Bush-kormány valódi indítéka, mint amit bevallott. Eszerint Bush — az elnökválasztásra ké­szülve — szavazatnyerés remé­nyében döntött így, tekintve, hogy a legkevesebb 4 milliárd dollár értékű F-16-os üzlet min­tegy ötezer munkahelyet ment meg a gyártó cég, a General Dynamics Texasi (Fort Worth-i) üzemében. Peking nemsak sza­vakban vág vissza: a kínai kor­mány tájékoztatta az Egyesült Államokat, hogy kivonul a Biz­tonsági Tanács öt állandó tagál­lamának fegyverzetellenőrzési tárgyalásairól, ami azt jelenti, hogy a jövőben a nemzetközi korlátozások figyelembevétele nélkül, saját belátása szerint dönt külföldi fegyvereladásairól. ^ Tisztelt Vásárlóink! ^ Tájékoztatjuk Önöket, hogy a MÓL RT. kápolnai töltőállomása 1992. szeptember 30-án korszerűsítés miatt bezár. A munkálatok előre látható időtartama 3 hónap, ürelmüket és megértésüket kérjük. MÓL RT. Marketing ^sKereskedelmilgazgatósá^ A másik ütközőpont a két or­szág kereskedelmi vitája. Was­hington szerint Kína mesterséges akadályokat állít az amerikai áruk útjába: importkvótákkal, adminisztratív csűrés-csavarás- sal akadályozza azok bejutását a kínai piacra. Ennek folytán — az amerikai statisztikák szerint — 13 milliárd dolláros amerikai ke­reskedelmi deficit halmozódott tavaly Kínával szemben, ebben az évben pedig 15 milliárdos amerikai deficit várható. Az egy éve tartó viták után most Was­hington határidőt szabott Pe- kingnek a kereskedelmi gátak le­bontására: ha október 10-ig nem születik erről megállapodás a két fél kereskedelmi tárgyalásain, az Egyesült Államok száz százalé­kot is elérő büntetővámokat vet ki 3,9 milliárd dollár értékű kínai árura. Kína szerint mindez másként van: neki volt tavaly 1,8 milliárd dolláros deficitje az Egyesült Ál­lamokkal szemben. A jócskán eltérő statisztikai adatok mögött az áll, hogy Kína nem számítja bele exportjába a Hongkongon át, reexport útján az Egyesült Ál­lamokba kerülő áruit. (Az ame­rikai statisztikák viszont igen.) Márpedig a kínai exportáruk zö­me hongkongi közvetítéssel jut el az amerikai kontinensre. Pe­king visszavágással fenyeget: a maga részéről 4 milliárd dollár értékű amerikai árut terhel meg büntetővámokkal, ha Washing­ton csakugyan kiveti büntető­vámjait a kínai árukra. Sőt, búzát akkor egyáltalán nem vesz az r > MENYASSZONYOK! Eredeti amerikai modellekkel nienyasszonyiruha kölcsönző nyílt. Eger. Koháry n. 15. sz. alatt. Egyesült Államoktól, s ez bizony érzékenyen érintené az amerikai agrárszektort. Washington jóelőre megkont­rázta ezt a fenyegetést: ha Peking így cselekszik, akkor ő meghiú­sítja Kína visszavételét a GÄTT- ba. Az amerikai kongresszus egyik bizottsága közben Szabad Ázsia Rádióállomás létesítését kezdeményezte, hangsúlyozot­tan elsősorban a kínai hallgató­ság számára, azzal a céllal, hogy cenzurázatlan hírekhez juttassa az ellenőrzött kínai sajtóból ke­vés érdemi információt nyerő kí­nai lakosságot. A sokféle feszültséget alig enyhíti, hogy a Bush-kormány nemrégiben engedélyezte ameri­kai műholdak eladását Kínának. A kínai külügyminisztérium szó­vivője csak annyit mondott erre: ezt a döntést sokkal hamarabb meg kellett volna hozni Was­hingtonban. j Sí A nagy érdeklődésre való tekintettel változatlan ÁRENGED­MÉNNYEL 30 - 50 % de megújult árukészlettel váijuk kedves vásárlóinkat Szőrmeboltunkban Eger, Dobó út 26. Nyitva: hétfő kivételével 9-17 óráig. New York-i magyarok Külügyminiszterünk a hazai helyzetről A hazai helyzetről, az ország külpolitikájáról tájékoztatta a New York-i magyarság képvise­lőit pénteken este Jeszenszky Gé­za. A külügyminiszter a főkon­zulátus és a magyar ENSZ-kép- viselet fogadásán beszélt, amely­re a magyar átalakítás történeté­ről rendezett fényképkiállítás al­kalmából hívták meg New York és környéke magyarságát. A miniszter szólt a demokrati­kus ellenzéknek a változásokat előkészítő harcairól, munkájá­ról, az elmúlt 3 évben megtett út­ról, a fiatal demokrácia vívódá­sairól, megosztottságáról. Mint mondotta, tudatában van annak, hogy a külföldi magyarság is megosztott az óhaza politikájá­nak kérdéseiben, de egy szabad országban nem kelthetnek meg­ütközést tüntetések: sem az, amelyen nemrég a szabad sajtó­ért, a tisztességes tájékoztatásért tüntettek, sem a csütörtöki, ame­lyen a demokráciáért — jóllehet a demokráciát Magyarországon nem kell félteni, mondotta Je­szenszky Géza. Nagy tapsot ka­pott a külügyminiszter, amikor kijelentette: tovatűnt a korszak, amikor Magyarország politikáját Moszkvából irányították — de ma nem irányítják sem New Yorkból, sem Tel-Avivból — cél­zott Csurka István tanulmányá­ra. Jeszenszky a hét végén a New Brunswick-i Magyar Házban tartott előadást a környék ma­gyarságának, majd mától foly­tatja kétoldalú tárgyalásait az ENSZ-közgyűlésen. A külügy­miniszter csütörtökön szólal fel az általános vitában. SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TANFOLYAMOK: — azoknak, akik használni is akarják a gépet — 1. ALAPISMERETEK, gyakorlattal. 48 óra (du.) díja: 4800 Ft/fó' (jogi személynek 6000 Ft) Egyéb modulok (kellő számű jelentkező esetén) 2. SZÖVEGSZERKESZTÉS gyakorlattal 3. IRODATECHNIKAI ismeretek (gép, fax, másoló, stb.) 4. FELHASZNÁLÓI PROGRAMOK bemutatása, gyakorlása. 5. Igény szerinti modul összeállítása. Kedvezmény már 2. modultól. Jelentkezés, felvilágosítás: Egri Szoftverfejlesztő Kft. Éger, Klapka u. 9. Tel.: 12-577

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents