Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-03 / 208. szám

HÍRLAP, 1992. szeptember 3., csütörtök _________PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ ______ JL A mit a kárpótlásról (még) tudni kell Megkezdődtek a földárverések KSH-hírek 1992-ben nőtt a vetetlen szántó- területek aránya A Központi Statisztikai Hiva­tal adatai szerint az ország szán­tóterülete 1992. május 31-én 4707 hektár volt, amelyből má­jus 31-ig 4378 ezer hektárt vetet­tek be. A vetetlen terület az 1991. évi 101 ezerről 329 ezer hektárra növekedett. Az összes szántóterület 7 százalékába eb­ben az évben nem került vetés. Gabonaféléket 2649 ezer hektáron, az előző évinél 110 ezer hektárral kisebb területen vetettek. A búza és a rozs vetés- területe csökkent, míg a kukori­cáé és az árpáé növekedett. A cukorrépa vetésterülete az 1991. évihez viszonyítva 23 szá­zalékkal csökkent, napraforgót viszont csaknem 17 százalékkal nagyobb területen termelnek a gazdaságok. Kisebb mértékben, 8 száza­lékkal növekedett a burgonya ve­tésterülete, míg jelentősen vissza­esett a szántóföldi zöldségterme­lés, amit mindössze 88 ezer hek­táron folytatnak. Tovább csökken az állatállomány A Központi Statisztikai Hiva­tal 1992. június 30-i felmérése azt jelzi, hogy az ország állatállo­mányának apadása és az állatte­nyésztési termékek termelésé­nek és felvásárlásának csökke­nése tovább folytatódik. Az állatállományban nagy­arányú csökkenés tapasztalható az átalakulóban lévő szövetkeze­teknél, de a kistermelők is jóval kevesebb állatot tartanak, mint egy évvel korábban. A vállalatok és gazdasági társaságok állatállo­mányának visszaesése mérsékel­tebb. A közeljövőben nem vár­ható állománynövekedés, mivel egy év alatt az anyaállomány minden állatfaj esetében csök­kent, az állattenyésztési termé­kek iránt a belföldi és a külföldi kereslet kicsi, a termelési költsé­gek növekednek, a termelők pénz- és tőkehiánnyal küszköd­nek, és a szervezeti átalakulások sem fejeződtek be. 1992. június 30-án az ország szarvasmarha-állománya 1344 ezer darab volt, az előző év ha­sonló időszakában mérthez ké­pest 14,7 százalékkal kevesebb. A tehénállomány csökkenése meghaladta a 10 százalékot. A sertésállomány 6385 ezer darab volt, az egy évvel korábbi­hoz képest 21,8 százalékkal (1775 ezer darabbal) kevesebb. Ebből az anyakocák száma 494 ezer volt, 16,4 százalékkal keve­sebb, mint egy évvel korábban. Vágómarhából 34,9 százalék­kal (16973 tonnával) és vágóser­tésből 44,9 százalékkal (95.504 tonnával) csökkent a felvásárlás, de tehéntejből is 12,7 százalék­kal (62 millió literrel) kevesebbet vásárolták fel a termelőktől. Augusztus 24-én a Veszprém megyei Lovászpatona község művelődési házában megren­dezték az első földárverést, s or­szágszerte alakulnak már az ön- kormányzatok mellett működő földrendező bizottságok is, ame­lyeknek tagjai kizárólag csak a jogosan földet igénylők lehet­nek. E testületeknek rendkívül fontos szerepük lesz a kárpótlási törvény végrehajtásában: az ön- kormányzatokhoz benyújtott kérelmek alapján fel kell mérni­ük a lakóterületen élők valós földigényét, és erről tájékoztat­niuk kell az illetékes kárpótlási hivatalt, ahol ennek alapján majd előkészítik a licitálás sor­rendjét. Ahogyan mondani szokták: most minden szem e bizottságo­kat figyeli. Fontos szerepük lesz abban is, hogy az árverésre bo­csátott földek között egyaránt le­gyenek jó minőségűek és gyen­gébbek, s ezek aránya megfelel­jen a vidék általános adottságai­nak. Várhatóan számos olyan le­endő földtulajdonos jelentkezik, akik nem akarják vagy nem tud­ják maguk megművelni a jussu­kat, és ezért arra számítanak, hogy bérbe adják a birtokukat. A földrendező bizottságok sokat A pedagógusok szünidei nyu­galmát jócskán megzavarta a közalkalmazotti törvény körül kirobbant botrány. Hiába lépett hatályba július elsejével, mivel nincs pénz a törvény előírásai­nak végrehajtására, marad min­den a régiben. Továbbra sem lesz bérpótlék, jubileumi jutalom, végkielégítés és 13. havi fizetés. Illetve csak ott kaphatják meg mindezeket az alkalmazottak, ahol az iskola vagy az önkor­mányzat ki tudja gazdálkodni. De — ismerve közviszonyainkat — nem sok ilyen hely van az or­szágban... Mivel pénzkérdésekben a megoldás kulcsa a Pénzügymi­nisztériumban keresendő, meg­kérdeztük: mit lép a pénzügyi kormányzat? Aradi Zsolt főosz­tályvezető válaszából kiderült, hogy a közalkalmazottak jogál­lásáról szóló törvény csupán a jéghegy csúcsa! Az ezzel kapcso­latos problémát nem lehet ön­magában kezelni, csak az ágazati (közoktatási, felsőoktatási) tör­vényekkel összhangban. Addig ugyanis képtelenség biztonságo­san megállapítani a közalkalma­zotti törvény anyagi kihatásait, segíthetnek mind a tulajdono­soknak, mind a leendő földbér­lőknek, ha összefogják ezeket a gazdákat, s már eleve úgy osztják fel a területet, hogy azon nagy­üzemi gazdálkodás alakulhasson ki, ne elszórt kisparcellák tördel­jék meg a határt. A törvény lehetővé teszi, hogy a kárpótlásra jogosultak ne csak licitálhassanak, hanem egyez­ségre is juthassanak egymással. Megegyezhetnek abban, hogy melyik földdarab kié legyen, s ebben az esetben a földrendező bizottság feladata, hogy nyélbe üsse az egyezséget. A „csendes földosztásnak” előnyei is van­nak: ha az igénylők egymás közt meg tudnak állapodni, és az egész területet hajlandóak licit nélkül megvenni, akkor egy-egy aranykorona nem 3000, hanem csak ezer forintjukba kerül az új tulajdonosnak. Természetesen lesznek olyan területek is, amelyek nem kelnek el a liciten. Ezekre a területekre ideiglenes használót lehet kije­lölni. Ilyen személy lehet bárki, aki kárpótlásra jogosult, földet szeretne vásárolni, de még nem bírálták el a kárpótlási igényét. amíg például a pedagógusok kö­telező óraszámát nem deklarálja törvény. A főosztályvezető egyébként csodálkozását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy sem a honatyák, sem az érdekképvi­seleti szervezetek nem gondol­tak a pénzügyi konzekvenciákra még a törvény elfogadása előtt! A tényeket — miszerint sem az 1992-es, sem az 1993-as költség- vetési előirányzatokban nem szerepel ez a többmilliárdos ösz- szeg — teljesen figyelmen kívül hagyták a döntés során. Ráadá­sul időközben a központi költ­ségvetés hiánya is jóval a terve­zett fölé nőtt, ami még kilátásta- lanabbá teszi a helyzetet. Aradi Zsolt ennek ellenére je­lezte: az utolsó szót még nem mondták ki a minisztériumban. A költségvetést szeptember vé­géig kell az Országgyűlés elé ter­jeszteni, s addig még számos le­hetőség kínálkozik a tárgyalásra, mind az érdekképviseletekkel, mind az önkormányzatokkal. Ez utóbbiakkal azért, mert a tör­vény végrehajtását szolgáló ösz- szeg egy része az önkormányza­tok költségvetésében keresendő. (Domi) (FEB) Mottó: minden törvény annyit ér, ameny- nyit betartanak belőle Törvény van, változás nincs Olcsóbb, mint a lengyelpiac Kínai termékek a „Gál-féle” boltban Sokan ismerik Egerben a Szvorényi úti Olcsó Aruk Bolt­ját, melyet egy vállalkozó házas­pár, Gál Sándor és Gálné Gás­pár Ilona működtet. Használt ruhákat forgalmaznak itt, és az olcsó árfekvés miatt mindig akadt vevő az árura. Nos, ez üz­letág továbbra is megmarad, azonban kitaláltak mellé valami újat, ami valószínűleg ugyancsak népszerű lesz a vásárlók köré­ben. Kínai ruházati termékek for­galmazásába kezdtek ugyanis, méghozzá a lengyelpiacinál is ol­csóbb árakon. Amikor Gál úr mondott néhány példát, alig akartunk hinni a fülünknek: az üzletben egy gyermekpapucs 200-300 forintba, egy gyermek­cipő 480-550forintba, egy férfi­ing 450 forintba kerül, az alsó­nadrágok, bugyik 60-100 forint körüli árakon kaphatók. A slá­gercikk jelenleg a fehér pamut­póló: ennek darabja mindössze 130 forint, és hatosával, nyolca­sával viszik. S mindehhez ott a garancia: az eladó „nem szívódik fel”, hanem az üzletben megtalálható, és ha hibásnak bizonyul az áru, kicse­réli. — Ha nem titok, árulja el, ho­gyan sikerült ezeket az árakat ki­kalkulálni! Talán ezek is hasz­nált holmik? — kérdeztük Gál urat. — Nem, természetesen vado­natúj cikkekről van szó. Talál­tunk egy olyan, kínai érdekeltsé­gű vállalkozót, akinek ugyanaz az üzletpolitikája, mint nekünk: jobb a sűrű fillér, mint a ritka fo­rint. Az. üzlethelyiség a sajátunk, nem kell bérleti dijat fizetni, így ez sem kényszerít minket áreme­lésre. Úgy gondoltuk, hogy nagy az igény az ilyen olcsó, de jó mi­nőségű árukra, és úgy tűnik ed­dig, hogy nem is csalódtunk. — Ha jól tudom, viszonteladó­kat is kiszolgálnak... — Igen, hiszen egyszerre annyi árut hozunk el, hogy jut belőle más kereskedőnek is. Partnere­ink nagyker-áron kapják tőlünk a kínai termékeket. — Kívánják-e bővíteni a vá­lasztékot? — Természetesen. Már meg­érkeztek üzletünkbe az őszi sze­zon első árucikkei: dzsekik, fér­ficipők. A későbbiekben hír­adástechnikai cikkek forgalma­zását is tervezzük, ezek ugyan­csak olcsóbbak lesznek a hason­ló termékeknél. Jelenleg folya­matban van az engedélyezteté­sük, és remélem, hogy rövidesen, de legkésőbb a karácsonyi sze­zonra már tévéket, rádiómagnó­kat is kínálhatunk vevőinknek. (koncz) Folyamatos a termelés a Csepel Autóban Bár a jogviták még tarta­nak a Csepel Autógyár Egri Gyára körül, közben nem állt meg az üzemcsarno­kokban az élet: mint Szán­tó György fotói is bizonyít­ják, a gyárban folyamatos a termelés, és az elkészült gépipari termékek mind a hazai, mind a külpiacokon vevőre találnak. Információ első kézből: Üjraszövik a szociális hálót A kormány ülésén a készülő szociális törvény tervezete is na­pirendre került. A nagy vonalai­ban már megfogalmazott terve­zetről dr. Lakner Zoltán, a Nép­jóléti Minisztérium helyettes ál­lamtitkára, a szociális válságke­zelő program kormánybiztosa a következőket mondta el: — A kormány úgy döntött, hogy nem toldozgatja tovább a szétszakadóban lévő szociális hálót, hanem újraszövi azt. Sze­retnénk a rászorulóknak valódi biztonságot nyújtó rendszert ki­alakítani. Jelenleg a szociális ellátások­ról szóló törvénytervezeten dol­gozunk, amelyet már az ősszel szeretnénk elfogadásra benyúj­tani a Parlamentnek. Ebben az 1993-tól bevezetésre kerülő új, illetve a továbbélő ellátási for­mákról intézkedünk, de egyben felvázoljuk majd a teljes elképze­lések rendszerét is, hogy módjuk legyen a képviselőknek szándé­kainkat összefüggéseiben átte­kinteni. Első helyen hadd emeljem ki: a kormány szándékai szerint 1993-tól az anyasági segély ala­nyi jogúvá válna. Mint köztu­dott, jelenleg még biztosítási ala­pon jár, és ezért nem fedi le a tel­jes lakossági igényeket. Az új el­látások közül első helyen a gyer­meknevelési támogatást emel­ném ki, amit a jövőben a három vagy több gyermeket nevelő csa­ládok vehetnek igénybe, ahol a legkisebb gyermek 3-10 eszten­dős. A támogatás összege meg­közelíti a gyes összegét. A másik újdonság a tartósan munkanél­küliek jövedelempótló támoga­tása lesz. Ezt azok a rászorulók vehetik igénybe, akiknek mun­kanélküli-járadéka önhibájukon kívül lejárt, együttműködési készségük ellenére sem tudtak álláshoz jutni. A harmadik az úgynevezett lakhatási támoga­tás, amelyet az önkormányzatok fognak megállapítani. Azoknak adható, akiknek a lakásfenntar­tás költségei elérik az adózott összjövedelem 40 százalékát, és az egy főre jutó összjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum másfélszere­sét. Milyen kiadásokat vesznek figyelembe a lakhatási költségek kiszámításakor? Mindenekelőtt a lakbért, albérleti dijat, a lakás­hitelek törlesztési részletét, a vil­lany- és gázfogyasztás költségeit, a fűtés-, a víz-, a csatornadíját, a szemétszállítás költségeit. Újdonság az átmeneti segély, amelyet szintén az önkormány­zatok kezelnek majd. A helyi vi­szonyoknak megfelelő ellátó- rendszerek kialakítását szeret­nénk ezzel ösztönözni. Életbelé­pésével egy időben megszűnnek majd a jelenleg még működő rendkívüli segélyek: a rendkívüli nevelési és a rendkívüli szociális segély, de megmarad ezek rend­szeres változata. Nem változik a gyes, a gyer­mekápolási díj, a közgyógyellá- tási igazolvány konstrukciója sem. Az utóbbiak az elmúlt években alakultak ki, és jól alkal­mazkodnak az országban kiala­kult szociális igényekhez. Terve­ink szerint a gyermeknevelési tá­mogatás, az ápolási díj és a gyes nyugdíjszerző idővé lenne, a vita jelenleg a járulék mértéke körül folyik. (somfai)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents