Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-26-27 / 228. szám
12 HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. szeptember 26—27., szombat—vasárnap Kertész leszek Nőszirom Az idei, forró nyár próbára tette növényeinket. Könnyen fel lehet sorolni, melyek azok, amelyek kibírták. Közéjük tartozik a nőszirom is, különösen az igénytelenebb, apró fajtája. A kert naposabb, szárazabb részeit, a sziklakerteket hatásosan tudjuk vele díszíteni. Szebbnél szebb, színpompás virágaival már az ókori görögöket is elbűvölte. A szivárvány istennőjéről íris- nek nevezték el. A monda szerint Iris a szivárványon száll alá a földre, ruhája ezüst harmatcsep- pektől csillog, mint az íris virágszirma. A Föld északi féltekéjén mintegy 200 úis-faj fordul elő két, egymástól lényegesen eltérő klímájű területen. A klímához igazodva kétféle tulajdonságú, gyökérképződésű íris alakult ki. Ezek közül az egyik a rizómás írisz. Elterjedési területe: Közép-Európa, Japán, Észak-Amerika lombhullató erdőinek aljnövényzete. Ez a faj hazánkban is fellelhető, igaz, elég ritkán. Ma már az egyik legveszélyeztetettebb növényfaj az íris pumilla, ezért fokozottan védett. Nagyon szép, ezért még a természetbarátokat is arra ingerli, hogy hazavigyék. Pedig az ilyen módon áttelepített növény általában elpusztul. Az ide tartozó fajok hosszabb-rövi- debb rizómával rendelkeznek. Télen nyugalmi állapotban vannak. A kapható növényállomány az íris pumilla keresztezéséből származik. Májusban virágzik. Nagysága szerint három csoportba sorolható: az egészen törpék csak 5-10 cm, a középter- metűek 15-20 cm, a nagyobbak 20-25 cm magasra nőnek. Legnagyobb előnyük — szépségük mellett —, hogy száraz, homokos talajon is virítanak, de elviselik a félámyékot, a száraz meleget, a nedves nyarakat. Vagyis nagyon igénytelenek. Szaporításuk rizómával a legegyszerűbb, amire az augusztusszeptember hónap a legalkalmasabb. Olyan mélyre ültessük, hogy a rizóma felső része még látható legyen. Egymástól 15-20 cm-nél ne kerüljenek mesz- szebbre, így tudunk szép színfoltot kialakítani. Néhány év múlva elszaporodik, a megnagyobbodott töveket kiszedjük, annyi részre szedjük, ahány új növény nevelhető belőle. A rizómák törési felületét hagyjuk megszáradni, csak utána ültessük a földbe. A leveleket, gyökereket visz- sza kell kurtítani. A rizómás nősziromnál igényesebbek a hagymás (gumós) fajok. Elterjedési területük: a Földközi-tenger vidéke, Közép- Ázsia. Ezeket is megtalálhatjuk a kultűrkertekben, nagyon sok ritkaság található köztük. Nagyon korán, már márciusban virágzik az íris danforciae. Gyönyörű, sárga virága csak 10- 15 cm magas, levele virágzás után jelenik meg. Vele egy időben pompázik a kék színű, valamivel nagyobb termetű íris reticulata. A sárga, kék fajok mellett van fehér, viola színű is. Jól társíthatok a tulipánnal, crocusszal. A Kertészet és Szőlészet folyóirat apróhirdetés rovatában sűrűn hirdetik magukat a gyűjtők, kertészek, ahol ezeket a szép, gyakran ritkaságnak számító íriseket be lehet szerezni. A hagymás íris igényesebb rizómás társánál. Laza,jóvízgazdálkodá- sű talajon érzi igazán jól magát. A hagyma behúzódásához száraz, meleg időjárás kell. Esős nyarakon fóliával, üvegbontással lehet védeni a túlzott nedvességtől. A hagymát a földből kiszedve szárítani kell, majd 20 C-fok körül tartani. Kora ősszel kell újra kiültetni, hogy a következő évben virágot hozzon. Ültetési mélysége — a hagyma nagyságától függően — 3-10 cm. A törpe íris bármelyik változata igazi gyöngyszeme lehet kertjeinknek. Kis termete miatt kisebb területen is változatos színhatású virágágyást tudunk belőle készíteni. V. Pénzes Judit „Még ha magyartalanság is...!?” A címbeli nyelvi formát a televízió egyik riportere megnyilatkozásának e szövegrészletéből idéztük: ,,Még ha magyartalanság is, el kell mondanunk, hogy esőstől jönnek a problémák” (Televízió: Ablak, 1992. május 25.). A hallgatót és az olvasót is meghökkenti e riporteri megnyilatkozás. Azt már megszoktuk, hogy egyéni és közéleti beszédünkben egy-egy szó és szólás használatát kritikai megjegyzések vezetik be ilyenformán: pestiesen szólva, hogy ezzel a csúnya kifejezéssel éljek. A legtöbbször a szakzsargon kifejezéseit minősítik ilyen- tén: hogy ezzel a csúnya kifejezéssel szóljak: infrastruktúra. Újabban a bizalmasabb, a pongyolább közbeszéd nyelv- használati formáit, szólásszerű nyelvi fordulatait (megvágták, átejtették, tökmindegy, töksötét) „tisztelik” meg leggyakrabban kritikai megjegyzésekkel. Arra azonban, hogy egy-egy nyelvtani hibázást, jelentéstani bukfencet minősítettek volna még a magyartalanság csapdáját sem elkerülő riporterek, szakértők, nincs példa. Pedig nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy az ilyen jellegű hibázások is egyre gyakoribbak. Kerekasztal-megbeszélése- ken résztvevők között sok a racs- csoló, a sejpegő, a suk-süköző, a hablatyoló, a nyökögő, nyekergő beszélgetőpartner. A hallgatóság idegeit is borzolja a beszéd ritmustalansága és rohanó gyorsasága. A hadarás eluralkodik élőszóbeli megnyilatkozásainkban, a gúnyoroskodó, fanyalgó hanghordozás, olykor a parlagi hangnem, az alkalmi hivatalos hang jellemzővé válik egy-egy kinyilatkoztatásnak szánt beszédrészletben. A természetes, jól érthető beszédhangról — mint az egymáshoz való nyelvi alkalmazkodás feltételéről — is sokan megfeledkeznek. A magyar beszéd alaktani és jelentéstani szabályait, sajátosságait sértő hibázások újabban egyre gyakrabban jelentkeznek. A legfeltűnőbb a -ban, -ben, a -ba, -be ragok helytelen használata. A parlamenti hozzászólásokban is hallhatók ilyen szöveg- részletek: „Az előterjesztésem- be(?) megfogalmazott tények egyenlőrej?) alig ismeretesek.” A megidézett szövegrészlet a hozzászólójelentéstani ismereteinek bizonytalanságáról árulkodik. A rádiós és televíziós riportokban mindkét fél, a riporter és a riportalany felcseréli az egyenlőre és az egyelőre jelentésbeli használati értékét. Egyenlőre vághatjuk le a papiros formáját, de egyelőre, azaz pillanatnyilag, átmenetileg lehetnek ismeretesek a bemutatott tények. A je- lentéskülönbségbeli bizonytalanságról árulkodik a helyiségés helység szavak összecserélése is. Erről tanúskodik pl. a következő mondat: „Ebben a komor és ünnepélyes helységben(?) olcsó humorkodással nem illik tárgyalni.” Az előadó természetesen a helyiségszóra gondolt, tehát arra az épületrészre, amelyben mondanivalója elhangzott, s nem egy nagyobb település (város, falu) fogalmára. Nyelvművelő szakirodalmunk évek óta hívja fel a figyelmet a felé névutó hibás használatára, ám nyelvhasználatunk alig vesz tudomást róla. Szóban és írásban gyakorta hallhatjuk és olvashatjuk, hogy a felé irányt mutató névutót rag helyett használják: A jelentést elküldtük a kulturális bizottság felé (helyesen: bizottságnak). A súlyosabb nyelvtani hibázások rostára tevéséről bizonykodnak azok az írások, amelyek napjaink nyelvhasználatának egy szintén gyakori hibájáról fogalmazzák meg kritikájukat. Az aki névmás helytelen használatáról árulkodnak az alábbi példák: Az olyan vállalat, intézmény, aki(?)..., az a párt, aki. Helyesen az aki névmás helyett az amely névmást kell használnunk. Az aki helyes használatát példázza: Az az ember, aki... Ellenben a család, a nép, bár emberek, személyek közössége, gyűjtőnévként nem az aki, hanem az amely névmás felhasználását követeli meg tőlünk. Jellemző nyelvhasználati jelenségnek tekintjük, hogy napjaink politikai küzdelmeiben az ellenfelekről az ikes igékkel kapcsolatos nyelvtani ismeretük fel- használásával mondanak elítélő kritikát. Egy sajtótájékoztatón hangzott el az alábbi mondat: „Politikai ellenfelem még nem jutott el az ikes igék ragozásáig.” (Népszabadság, 1992. aug. 15.) Dr. Bakos József Az írás, mint jellemünk tükre (A Grafológiai Intézet rovata) „Kalandorok kíméljenek!" 3. sz. minta Avítt, poros hangulatú mondat az, amelyet ezen írás címeként feltüntettem. Olyan szlogen, amely manapság már meglehetősen ritkán bukkan fel a különféle társkereső hirdetésekben. Nos, egyvalami egészen bizonyosnak tűnik: nevezetesen, hogy az igazi szélhámos éppen az ilyen jeligére csap le, hiszen a jelige gazdája mindezzel pontosan elárulja az emberi természet megfejtésében való járatlanságát, ráadásul az effajta mondat némi védtelenséget is sugall. A köznyelv gyakran egy és ugyanazon értelemben használja a kalandor és a szélhámos szót. A törvénytudók és lélekbúvárok különbözőképpen határozzák meg a kalandort és a szélhámost. Feltűnő, hogy e meghatározásokban kevés a tipizálás. Nyíró Gyula professzor szerint a szélhámos a bűnre hajlamos, antiszociális ember, aki más ember bizalmába férkőzve, azzal visszaélve követ el bűntényt. A szélhámos lelki működésének jegye az a biztonság, amellyel felismeri, kivel áll szemben. Éber tudatosság, kiszámítottság jellemzi. A kalandort ezzel szemben élményeiben a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság, a veszély vonzza, a veszély érzése tartja állandó feszültségben. A kaland, élmény tartalma mellékes. Az igazi kalandor vitalitása igen nagy, ez a vitalitás erőtöbbletéből fakad. A kalandortermészet teremthet értékálló eredményeket is, felfedezhet új területeket, rekordjaival utat mutathat újabb erőfeszítések felé. Amikor Mata Hari, a századelő leghíresebb kémnője azt mondta bizalmasának, hogy az izgalmak miatt lett kém — nem mondott valótlanságot. A kémkedés narkózis volt számára, izgató játék, pokoli hazar- déria, az élete volt a tét. Ez a sokszínű, ragyogó asszony, aki tizenkét évig lábához parancsolta a világot, alig múlt negyvenéves, amikor kivégezték a franciák. Hozzá hasonlóan nem kerülhette el sorsát Alfred Redl ezredes sem, aki a prágai hadtest vezérkari főnökeként az oroszok javára kémkedett. Míg a szélhámos mások hiszékenységére épít, addig a kalandor saját találékonyságára. A kalandorok többletenergiája, élményéhsége a kézírásban mindig mozgásos, nagy lendületű formákban érhető tetten. Gyakran a legszélsőségesebb módon eltérnek az iskolás sablontól, vonalaikkal is szívesen „kalandoznak". Iskolapéldája ennek az 1. sz. minta. (Természetesen ilyen esetekben nem írunk ki nevet. Egyik kritikus hangú olvasóm kifogásolta, hogy negatív tendenciákat nem mutatok a kézírásokban. — „Mindenkiről csupa jót ír!” — mondta. Ezúton üzenem neki, hogy az ő kézírásán szívesen bemutatom, amit kért.) Ez a nő rakoncátlan természetű, állandóan játékra és sportra van beállítva, a mindennapi élet jelenségeivel szemben is ilyen magatartást tanúsít, kerül mindent, ami egyszerű, komplikálat- lan, komoly, lapos, prózai, veszélytelen. Könnyen megbolondítja a férfiakat, különösen azokat, akik szeretik a veszélyes játékot. Olyan bátor ember azonban kevés van, aki feleségül is meri venni. Exhibicionista, kitűnő színészi készséggel rendelkezik, szug- gesztív és nagyon intelligens. Könnyelmű, nagystílű, és ösztöneit gátlástalanul kiéli. Az ő jeligéje: „Kalandorok ne kíméljenek!” 2. sz. minta: férfi kézírás, értelmiségi. Kitűnő intelligencia, éles logika, nyughatatlan természet. Mennyi szertelenség, zabo- lázhatatlanság! Szóvégi végvonalai repülnek, az egész íráskép szárnyaló albatroszhoz hasonlít. Nagyvonalú, merész, határozott, keresi az izgalmakat. Állhatatos érzésekre képtelen, mindig az újat, az ismeretlent fogja kergetni. Az útjában álló akadályokat elsöpri, van hozzá ereje. S most — érdekességképpen — álljon itt Mata Hari kézírása (3. sz. minta). Ő 1876. augusztus 7-én született Hollandiában. Eredeti neve Margharetha- Gertruida Zelle. Úgy hiszem, róla elég csupán ennyi információ, hiszen kalandokban bővelkedő élete, sorsa valamennyi olvasónk előtt jól ismert... Katona Agnes grafológus Egy Maistre-mondás A rejtvényábra fő soraiban Joseph Maistre mondása olvasható. Megfejtendők a vízsz. 1. és függ. 30. sz. sorok. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első része (zárt betűk: N, LY, A) 13. Materiális 14. Kankalinnal rokon dísznövény 15. Szarvasmarha első két lába közti testrésze 17. Alifás telítetlen szénhidrogén 18. Becézett Terézia 19. Szabó Ervin monogramja 21. Igeképző 22. Munka- közösség, röv. 23. Fizikai képesség 24. Ételízesítő-márka 26. Részben szétpotyog! 27. Részvénytársaság, röv. 28. Érvényes, jelentősége van 29. A füzetbejegyez 31. Hosszú, keskeny csík 32. Attak, támadás 33. Iskolai tantárgy a diákok nyelvén 35. Szorosan valamihez simuló 37. Mohamedán pap 38. Becézett női név 39. Hidrogén és nitrogén 40. Az egyik oldal (ford.) 41. Jogtalanul eltulajdonító 42. Hé, halló — angolul 43. Kagyló része! 44. Rövidített hosszmérték 45. Magasztos költemény 46. Szópárbaj 47. ... és emberek (Steinbeck) 50. Néhány esztendő (két szó) 51. Krémtöltelékből és ostyából készült csemege 53. Halálos kimenetelű fertőző betegség 54. ... Marino (köztársaság) FÜGGŐLEGES: 1. Gazda, főnök — angolul 2. Adás közbeni állókép a tv-ben 3. Győzelmet arató 4. Kövérkés 5. Tőszámnév 6. Mutatószó 7. Sértetlen 8. ... és kontra 9. Afrikai folyam 10. Magasabbra tart 11. Kufárság kezdete! 12. Négy- évenként megtartott sportrendezvény 16. Szaglászó 19. Hosszabb cérnadarab 20. Valahol tájékozódni tudó 24. Tudomány, munkaterület ága 25. Az asztácium vegyjele 26. A településfejlesztési hozzájárulás rövidítése 28. A látás szerve 29. Válogatott labdarúgó volt (Imre) 30. Az idézet folytatása (zárt betűk: A, T, E) 31. Vezérkar 32. Helyező 34. Fémnek higannyal alkotott ötvözete 36. Dohányzóeszköz 38. Tarló része! 39. Táncosnő volt a régi görögöknél 41. Magasabbra tartá 42. Jónevű, közismert 44. Kábítószer 46. Testrész 48. A máj termeli 49. KYR 50. Amerikai költő (Allan Edgar) 52. Korjelző rövidításe 53. Kilométer, röv. * * * A megfejtéseket október l-jé- ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban közöljük. A borítékra írják rá: Keresztrejtvény. Báthory Attila
