Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-25 / 227. szám
HÍRLAP, 1992. szeptember 25., péntek HATVAN ÉS KÖRZETE 13. Bővült a választék a lakótelepen Üj kézben az ABC „Hatvan polgárainak” Válasz egy ismeretlen szerző címére Lapunk augusztus 27-i számában jelent meg „Hatvani kérdőjel” című írásom, amely a vásártér — beleértve a lengyelpiacot is — vállalkozásba adásával foglalkozott, éspedig a kisárutermelők szemszögéből világítva meg a téma hátterét. Jószerint abbéli aggályomat fejeztem ki: a majdani vállalkozók — a mind több haszon reményében — úgy megemelik a piaci árusítóhelyek bérleti diját, hogy az egyértelműen a különböző termékek árusítóit, közvetve pedig a vásárlókat sújtja. Fenti cikkemre — elég későn ugyan — visszatért egy olvasói levél, amelyet szeptember 15-én fogalmaztak, s ebben az ismeretlenségbe burkolózó „hatvani polgárok” szóvá teszik, miszerint felvetett gondjaim ellenére a városi kép\ jő-testület időközben vállalkozásba adta a telepuLs piactereit, mégpedig az önkormányzat költségvetési bizottsága elnökének, valamint egy vasutasnak. Mi több: a levél fogalmazói vádolják a polgármestert, mint aki figyelmeztető levelüket semmisnek tekintette. Le kell szögeznem, hogy névtelenségbe burkolózó olvasóink különböző megnyilvánulásait, kritikai hangvételű leveleit mindig figyelmen kívül hagyom. Egyszerűen becstelennek vélem, hogy amíg én vásárra viszem a bőrömet egy-egy kényes ügy okán, addig éppen az érdekeltek megbújnak az ismeretlenség homályában, onnan lövöldözve orv nyilakkal kiszemelt áldozataikat, bírálatuk célpontjait. Most mégis papírra vetettem kikívánkozó mondandómat, de nem a kapott fenyegetőző, városszerte szétpostázott levél miatt, hanem örömömet kifejezendő. Mi történt ugyanis augusztusi cikkem publikálása óta? Kérem, jóleső érzéssel jelezhetem, hogy amiért pennát fogtam, az — lényegét tekintve — beteljesült. Vagyis a képviselő-testület vállalkozásba adta ugyan az ominózus árusítóterületeket tisztes összeg ellenében, de kötelezte az érintett két személyt a piaci célt szolgáld telkek, területek kibeto- noztatására, korszerű árusítóhelyek és egészség- ügyi objektumok létesítésére záros határidőn belül. Amennyiben pedig a vállalkozók e feltételeknek nem felelnek meg, akár azonnali hatállyal felbontható a szerződés. Nos, ezt tudva immár, piszkáljak, támadjak egy egészségesnek ígérkező vállalkozást? Erről szó sem lehet! Legfeljebb akkor és olyan esetben, ha a vállalkozók nem teljesítik kötelmeiket, vagy visszaélnek monopolhelyzetükkel, kiuzsorázván a kistermelőket, kiskereskedőket, bárhonnan is hozzák fel portékájukat, terményeiket a hatvani vásártérre, illetve piacra. Úgy vélem, ehhez éppúgy jogom van, mint amilyen alapon a képviselő-testület állást foglalt a piacterek vállalkozásba adásának kérdésében. Moldvay Győző A gazdasági világválság idején A munkanélküliek segítése Az Erőmű-lakótelepen lévő ABC-áruházat augusztus végén adta bérbe az Aroma Kereskedelmi Vállalat. A petőfibányai Székely István vállalkozó nyitott itt — egyelőre — élelmiszer- és vegyiáru-boltot. Az eladótérnek ma még csak a felét rendezték be, ám a szomszédban szeptember elsejétől tőkehúst is lehet kapni. — Igazán jó a forgalmunk, kezdettől nincs okunk panaszra — hallottuk Oláh József névezetőhelyettestől. — Az üzletben négy kiszolgáló van, általában a főnök jár az élelmiszerek után, s én veszem át az árut. Az első napokban még előfordult, hogy kifogytunk a tejből, kenyérből, de ma már név szerint rendelnek az itt élők frisset. — A vevőkörük a lakótelepiekből áll? — Javarészt. Ez sem kevés, hiszen nyolcszázan laknak itt. De már egyre többen jönnek hozzánk Lőrinciből, a város túlsó feléből is. Vasárnap is nyitva tartunk, s meg kell mondani, nagy a forgalom ilyenkor. Az alapvető élelmiszereken kívül többféle süteményt kínálunk, megtalálják itt a vásárlók a reformételeket is. Nemrég alakítottunk ki egy „bébisarkot”, errefelé sok a kisgyerekes mama. Sokan keresik a diabetikus készítményeket, ezek választékát még módunkban áll bővíteni. — S mi lesz az áruház másik felében? — Hamarosan ajándék-iparcikk részleg nyílik a Kertvárosi ABC-ben. No és a terveink között szerepel egy úgynevezett kézigyógyszertár létrehozása, ahol előrecsomagolt orvosságokat lehet majd kapni. Hagyományőrző társaságot szerveznek Silkó Róbert települési képviselő kezdeményezésére megyénk legfiatalabb városában szeretnék megalakítani a „lőrinciek hagyományőrző társaságát”. Céljuk, hogy felkutassák a helységben még fellelhető, a település múltjára vonatkozó tárgyi, szájhagyományi, írásos dokumentumokat, emlékeket. Mindezek arra szolgálnának, hogy megírhassák a város történetet. Hagyományt kívánnak teremteni, hogy a következő nemzedékjobban megismerhesse lakóhelye történetét. A társaságba mindenkit várnak, idősebbeket és fiatalokat egyaránt, akikben megvan az érdeklődés, a lelkesedés a település iránt. A tagság csak önként vállalt kötelezettséget jelenthet, hisz mindenki csak annyit tehet, amennyire képes. Az első összejövetelt még szeptemberben tervezik megtartani: az időpontról a város lakosságát értesíteni fogják. A csatlakozási szándékot előre is be lehet jelenteni a polgármesteri hivatalban, a Tájházban, vagy bármelyik települési képviselőnél. A közreműködők jó szándékát előre is köszönik. Az 1929-33. évi nagy gazdasági világválság hullámai Ma- gyarorszagra is átcsaptak, hatása Hatvanban is megnyilvánult a gazdaságban, a társadalomban es a politikai életben. Nehezen lehetett értékesíteni a megtermelt javakat. Különösen érvényes volt ez a megállapítás a mezőgazdaságra, de az ipari üzemek is kénytelenek voltak csökkentett kapacitással dolgozni. A cukorgyárban például kevesebb répát dolgoztak fel, kevesebb cuKrot állítottak elő, rövidebb ideig tartott a cukorgyártási kampány, külföldön mélyen leszállított áron kínálták a cukrot. A munkások bérét csökkentették, a munkaidőt növelték, kevesebb munkást foglalkoztattak, mint a korábbi években. így próbálták átvészelni a nehéz eveket. Voltak olyan üzemek is, amelyek minden erőfeszítés ellenére sem tudtak talpon maradni. Ezekben az években szűnt meg éldául a téglagyár, amelyet Fe- ete János alapított a Hegyalja utcában, de megszűnt a cukorgyár telepén lévő régi gőzmalom, a Csányi úton pedig a palagyár. lesújtott a válság a kisiparra és a kiskereskedelemre is. Az iparosok alig kaptak megrendelést, a kiskereskedők nem tudták eladni az áruikat, pedig adták volna szívesen még hiteibe is: a sót, cukrot, a petróleumot, a lisztet, a zsírt. Általános volt a hitelkönyv vezetése: egyik a vásárló birtokában, a másik a kereskedőnél. A kormány nem nyújtott támogatást a megélhetési gondokkal küzdő munkanélkülieknek: nem adtak segélyt. „A kormány akar segíteni, biztatást is ad eleget, de tovább nem megy” — írta a hatvani újság. Ennek aztán az lett a következménye, hogy félelmetesen megnövekedett a nincstelenek elégedetlensége: „A nagy munkanélküliség réme jár, izgat a rosszul öltözött tömegek között” — riogatja olvasóit a hírlapíró. A félelem nem volt alaptalan, 1930. január 26-án nagygyűlést tartottak az ipari és a földmunkások a Káposztás-féle vendéglőben. Határozatukat egy-egy küldöttség vitte az elöljárósághoz. Követelték, hogy haladéktalanul szervezzenek közmunkát az ínségesek számára, de azt is, hogy a közeljövőben megválasztásra kerülő képviselő-testületben a munkásoknak is legyen megfelelő számú képviselőjük. Az elöljáróság nem utasította vissza a jogos kívánságokat, hanem megértéséről biztosította a küldötteket. A nyomor enyhítése érdekében hamarosan megindították az ínségmunka-akciót. Ennek keretében ősszel és tavasz- szal utakat, árkokat javítgattak, utcát tisztítottak, fákat gallyaztak, télen havat lapátoltak. Az ínségmunkás azonban hetenként csak két-három napot dolgozhatott, hogy minél többen juthassanak munkához. Voltak nagyobb méretű közmunka-akciók is: 1500 méter hosszúságban újraburkolták a Horváth Mihály utcát, ezek keretében építettek meg Hatvan és Túra között a már meglévő műutat, feltöltötték a régi Kálváriadombból a „sárgödröt”, megerősítették a Zagyva gátját. A kormány és a megye anyagi támogatásával egyéb építkezési akciókat is lebonyolítottak. Ezekben az években építették fel a régi tűzoltólaktanya helyén a rendőrkapitányság épületét, a bíróság házát, s a reáliskola (ma gimnázium) épületére egy újabb emeletet húztak, de ide számíthatjuk az új hatvani katolikus templom és a rendház megépítését, valamint azt, hogy a cukorgyárban új répaszelet-raktárt és kőkerítést építettek. Szorgalmazták egy igazi kórház létesítését is, de ehhez a kormány nem adott támogatást. A hatvani munkások nem várták tétlenül a gazdasági élet jobbra fordulását. Igyekeztek munkát találni a város határain túl is. Még külföldre is elmentek. A mezőgazdasági munkások aratáskor elmentek még Fejér megyébe is, summásnak pedig Békés megyébe, Mezőhegyesre. A legtöbben azonban Hatvan határain kívül Budapesten próbáltak munkához jutni. Az útiköltség azonban olyan drága volt, hogy még a hatvani „malte- roslányok” is gyalog mentek hétfőn Csányba munkára, és gyalog jöttek haza a hét végén. Arra nagyon vigyázták az illetékesek, hogy munka nélkül pénzbeli segélyt senki ne kapjon, legfeljebb a betegek. Ritkán előfordult, hogy az elöljáróság a nélkülöző gyermekes családoknak természetbeni segélyt adott: lisztet, krumplit, babot, továbbá tüzelőt, ruhaneműt. A nyomor kisebbfokú enyhítésében volt szerepe a társadalmi jótékonykodásnak. Már 1929- ben ingyenes ebédakciót indítottak a szegény sorsú iskolás gyermekek megsegítésére. A felnőttek számára népkonyhát üzemeltettek a téli hónapokban. A következő évben Lévay Mihály prépost szervezett akciót a nélkülözők megsegítésére. Az Első Hatvani Magyar Asztaltársaság 1929 karácsonyán harminc gyermek számára ajándékozott ruhaneműt, a Katolikus Nőszövetség pedig húsz öltöny gyermekruhát és huszonöt pár cipőt adományozott. Hatvány Sándor halálának tizedik évfordulója alkalmából a Hatvány család a szegény lakosságnak tíz vagon szenet adományozott. 1930-ban Vár- konyi Sándor főjegyző kezdeményezésére megalakult a Hatvani Társadalom Jótékonysági Szövetsége. Ennek keretében létrehoztak egy sor szakbizottságot: a népkonyhára felügyelő, a tüdőbeteg-gondozó, a csecsemőgon- dozo, a szegényeket felruházó, az iskolás gyermekeket segélyező és a munkaalkalmat teremtő bizottságot. Kinyilvánították azt a reményüket, hogy a szövetség gondoskodni tud Hatvan szegényeiről a társadalom fillérjeinek ósz- szegyűjtésével. Ez a remény azonban nem vált valóra. Á munkanélküliség, a nélkülözés, a koldulás megszűnésére még évekig kellett várni. Németi Gábor Iskolafogászat Csányban Lapunkban már hírt adtunk róla, hogy a közelmúltban korszerűen felszerelt, röntgengéppel ellátott fogorvosi rendelőt építettek Csányban. így a helybélieknek már nem kell Hatvanba utazniuk. A tanév kezdetétől megvalósították az iskolafogászatot is: rendszeresen ellenőrzik és kezelik a csányi általános iskolásokat. Játszdházi hétvége A hatvani Városi Művelődési Központban szombaton délelőtt 9- től 12 óráig játszóházi hétvégére invitálják a gyerekeket. Az óvodásoknak, kisiskolásoknak mesefilmeket vetítenek, a nagyobbak asztali tolltartót, könyvjelzőt készítenek. Megszervezik a megunt játékok csereberéjét és a könyvek böngészdéjét. Ezenkívül különféle társasjátékokkal is múlathatják a gyerekek az időt. Ingyenes orvosi tanácsadás A hatvani Családsegítő Szolgálat szerdánként megszervezte az ingyenes orvosi tanácsadást. A Hatvány Irén utcában délelőtt 10- tól 12 óráig várják mindazokat, akiknek egészségügyi problémájuk van. Lőrinci alapítvány A város képviselő-testülete alapítványt hozott létre „Lőrinci kultúrájáért és sportjáért” elnevezéssel. Az önkormányzat az alapítvány vagyonául 200 ezer forint összegű induló tőkét biztosított, melynek hozadékát használják fel a kultúra és a sport támogatására. A városlakók az alapítvány célkitűzéseiről Víg Zoltántól, a kulturális és sportbizottság elnökétől kaphatnak bővebb felvilágosítást. Az alapítvány szövege megtekinthető a polgármesteri hivatalban Nagy Jánosnénál és a Magvető Könyvtárban. Tervezzünk tárgyakat! A hatvani Városi Művelődési Központ nyolctól tizennégy éveseknek pályázatot hirdet. Praktikus sulieszközök, kellékek, játékok rajzát és kivitelezett változatát várják az intézménybe október 16-ig. Az ötletes munkákat zsűri értékeli, s egy kiállítás anyagául szolgálnak majd az ősz folyamán. A fődíj egyelőre még meglepetés, eredményhirdetés pedig október 30-án lesz a művelődési központban. Ivóvíztisztító Szűcsiben Mivel Szűcsiben már régi, elavult a vízhálózat, ivóvíztisztító művet hoz létre az önkormányzat. A szűrőberendezés a vas- és mangántartalom tisztítására szolgál. A terveket 300 ezer forintért készíttették el, a kivitelezés mintegy 20 millió forintba kerül majd. Az önkormányzat a beruházásra céltámogatást nyert el. Gombolyag-díj Hatvanban a Városi Művelődési Központban ügyes kezű mamáknak, nagymamáknak, „kötőzsonglőröknek” hirdetnek pályázatot. A pulóvereket, kardigánokat, kötött ruhákat október 26-ig juttathatják el az intézménybe. A legszebb darabokat kiállítják majd, az első három helyezett pedig nagy mennyiségű fonalat kap jutalmul. mm. Speciális szakiskola Hatvanban — a városi művelődési központban — október elejétől kezdik meg tanulmányaikat a Pályakezdők Speciális Szakiskolájában a hallgatók. A különleges képzési forma részleteiről Matiszlo- vicsné Horváth Évától, az intézmény igazgatójától érdeklődtünk. Elmondta, hogy a Budapesti Művelődési Központban már eredményesen működik hasonló kurzus, s tőlük kapták az ötletet is. Az idén először lakástextil-készítő szakot indítanak, amely kiegészül lakberendezési ismeretekkel is. Elsősorban nyolc általánost és gimnáziumot végzett — s eddig elhelyezkedni nem tudó — fiatalok jelentkezését várják. A képzés időtartama két év. A hétfőtől péntekig tartó, napi hatórás foglalkozások keretében a közismereti tárgyakon kívül gyakorlati oktatásban részesülnek a jelentkezők. A tervek szerint a későbbiekben bőrdíszműves, valamint virágkötő és virágüzleti eladó szakokat is indítanak. Azt is megtudtuk, hogy a követelményszint magas, hiszen szakmunkásvizsgát csak a közepesnél jobb eredményt elért tanulók tehetnek majd a tanfolyam végén. A szakiskolába október 10-ig jelentkezhetnek az érdeklődők. A kiscsoportos foglalkozások az elképzelések szerint október közepén kezdődnek. Fotókiállítás a Hatvani Galériában A Hatvani Galériában a közelmúltban nyílt meg Kovács Katalin budapesti fotóművész kiállítása. Képeink a velencei karneválon készült fotókból adnak ízelítőt. < Perl Márton felvételei)
