Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-03 / 208. szám
HÍRLAP, 1992. szeptember 3., csütörtök Ma még utópisztikus álom, hogy a társadalombiztosítás tíz perc alatt számítsa ki a több évtizedes munkánk után járó nyugdijunkat, vagy 20 másodperc alatt adjon felvilágosítást telefonon, bármilyen illetékességi körébe tartozó kérdésben. Pedig a világ nyugati felén már így mennek a dolgok! Szerencsére, egy Világbank-program keretében hazánknak is esélye van a felzárkózásra. — Ha nem is máról holnapra, és nem is az említett példákhoz hasonló mértékben, de változtatunk a rendszer jelenlegi működésén — tudtuk meg Rittler Attilától, az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság Fejlesztési Irodájának vezetőjétől, aki egyben a világbanki projekt menedzsere is. — A Világbank kiemelten kezeli ezt a programot, mivel hasonló átalakítást eddig még nem finanszírozott. A program végrehajtására 130 millió dolláros hitelt nyújt, amelyhez a magyar fél is hozzájárul. A hitel öt év alatt hívható le, és ötéves türelmi idővel tíz év alatt kell visszafizetnünk 7-7,5 százalékos, igen kedvező kamattal. További kedvezmény, hogy a hitel egy része kiváltható nemzetközi segélyekkel: Phare-, illetve különböző kormánysegélyekkel. — Milyen konkrét célok megvalósítása szerepel a programban? — A működőképes infrastruktúra megteremtése a legfontosabb feladat. Ezen a telefon- és számítógép-hálózat kiépítése értendő. Ma az ügyintézők munkaidejének nagy része azzal megy el, hogy elavult és túlterhelt vonalakon próbálnak meg kapcsolatot teremteni, információhoz jutni. Az ügyfelek, akik érdeklődni szeretnének, szintén reménytelen helyzetben vannak. A program révén lehetőségünk lesz úgynevezett PBX- központok üzembe helyezésére, s ezzel jelentősen megnő a vonalak száma. A végcél az, hogy az ügyfél szinte várakozás nélkül jusson valamelyik ügyintézőhöz, aki az előtte lévő számítógépből kikeresi az érdeklődő adatait, és megadja a kért felvilágosítást. A számítógépbe betáplálj uk az ösz- szes szükséges személyazonosítási, jogosultsági, járulékfizetési adatot. A pontos nyilvántartás révén jelentősen lerövidül a rendszeres vagy eseti kifizetések várakozási ideje. A számítógépes hálózat kiépítésének külön jelentőséget ad az a tény, hogy a munkahelyek többsége ma már nem vállalja a tb-kifizetőhely szerepét. Ez a feladat tehát egyre inkább a megyei társadalombiztosítási igazgatóságokra hárul, amelyek gépi feldolgozás nélkül nem győznék a táppénz, a családi pótlék, a nyugdíj, az anyasági ellátások jogosultságának és mértékének megállapítását. Szeretnénk elérni, hogy a hivatal „menjen” az ügyfelekhez. Ezért szolgáltatóirodákat állítunk fel, ahol személyesen, s a jelenleginél nyugodtabb, kulturáltabb körülmények között intézhetik ügyeiket. Előzetes terveink szerint kétszáz telefonnal, számítógéppel felszerelt irodát nyitunk az országban. A készpénzellátáson kívül az egészségügy finanszírozási rendszerét is korszerűsíteni szeretnénk, megteremtve a társadalombiztosító, a kórházak és a gyógyszertárak közötti információáramlást. — Az elmondottak alapján a tb hamarosan az ország legnagyobb adatbázisával rendelkezik majd. De mikor? A jövő társadalombiztosítója 8-10 év alatt alakul ki, de lát- ha elei már 2-3 év múlva észír ők lesznek. A világbanki p tnek azonban már a jövő e öltségmegtakarításra, ráció: alizálásra kell ösztönöznie. A alakulás során ugyanis jelei összegeket lehet elpazarol) . de megtakarítani is. Az át- mei ti állapot „túlélésére” ezért sti 'giai tervet dolgozunk ki. (FEB) A munkáltató felelősMTés sege a munkavállaló a munkáltató kártérítési felelőssége A munkáltató kártérítési felelősségére lényegesen szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint a munkavállalóira. A munkáltató — vétkességére tekintet nélkül — a munkavállalónak a munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért teljes mértékben felel. E körbe tartoznak olyan károk is, amelyeket a munkavállaló nem közvetlenül a munkavégzés során, de azzal összefüggésben szenved el, például kiküldetés során. Nem vizsgálják tehát, hogy szándékosságból vagy gondatlanságból vétett-e a munkáltató, felelőssége megállapítható. Csak akkor mentesül a felelősségtől, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül elháríthatatlan ok idézte elő, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Ha a dolgozó maga is vétkes volt, a munkáltató a kár e részéért nem felel. Mivel a munkáltató működési körébe esnek, nem mentesítik a felelősség alól azok az okok, amelyek a munkáltató tevékenységével összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából, valamint működéséből erednek. A törvény néhány példát is említ: a munkáltató működési körébe tartozik annak a személynek a magatartása is, akinek a jelenlétét ő tette lehetővé, és az illető megkárosítja a munkavállalót. Még abban az esetben is felelős, ha e károkozó magatartás elháríthatatlan volt. Ha a munkáltató magatartása is hozzájárul a munkavállalót ért kárhoz, a munkáltató felelős. Ha netán a dolgozó hirtelen rosszul lett, s ebbe a munkáltató működési köréből eredő ok is közrejátszott (például nagyon elhasznált volt a levegő), a kárért a munkáltató felel. Mesterséges holdakkal átvilágított gazdaságok az EK-ban Magyarországon egyelőre nincs „veszély” A Közös Piac tagállamainak parasztgazdái vágyakozva emlékezhetnek vissza azokra a „boldog időkre”, amikor a mesterséges holdak szinte kizárólag a rakétákat számlálták, s a csapatmozdulatokat lesték. A brüsszeli központ most olyan megbízást adott az amerikai „Landsat”- nek és a francia „Spot”-nak, hogy hektárról hektárra rendszeresen ellenőrizzék a kiválasztott mezőgazdasági területeket, és a fényképfelvételek alapján naprakész nyilvántartásuk legyen. Az évi ötszázmillió forintos költséggel megvalósuló vizsgálódás kulcsszava a szubvenció. A tizenkettek évente rendkívül jelentős összegű támogatást nyújtanak az agrárágazatnak, s a nagy pénzek nagy csalásokra ösztönözhetnek. A visszaéléseknek eddig gátat vetett, hogy a segély szervezett formában történt, a mezőgazdasági export támogatásának, illetve a felvásárlási árak szabályozásának útján. Januártól kezdve azonban kilencmillió gazdaság egyénileg terjeszti elő kéréseit, s ugyancsak közvetlenül kapja meg a támogatást. Ezért, aki a közös pénztárhoz akar menni, annak egy évvel korábban közölnie kell termelési elképzeléseit, s éppen ezek végrehajtását ellenőrzik majd. Megszűnik az eddig érvényes módszer, hogy például a megtermett gabona mennyiségéből indulnak ki — a különböző termékekkel bevetett földnagyság, valamint a parlagon hagyott terület lesz irányadó. Az „átvilágított parasztgazdák” hiába hivatkoznak arra, hogy a túltermelés csökkentendő, de környezetkímélés szempontjából is műveletlenül hagytak bizonyos területet, a mesterséges holdak leleplezhetik a csalókat, akik felveszik a „parlagdíjat ”, s közben eladják az ott mégis betakarított termékeiket. A vizsgálat szúrópróbaszerűen ötmillió 200 ezer hektáron kezdődik, de hétpecsétes titok, hogy milyen területeket jelölnek ki. A felvételeket komputerek értékelik, és rögtön összehasonlítják a gazdák által benyújtott termelési programokkal, amelyeket szintén a számítógépbe táplálnak. Amennyiben gyanús mozzanatok mutatkoznak, bejelentés nélkül kiszállnak a helyszínre, hogy földi tekintetekkel egészítsék ki az égi szemeket. A tizenkettek szakértői attól tartanak, hogy ha nem tartják kézben az ügyeket, évente akár 375 milliárd forintnyinak megfelelő támogatási összeg lehet visz- szaélések tárgya. Ehhez képest igazán jelentéktelen az a félmilliárdos költség, amellyel az űrből fényképeznek. — Magyarországon ma még csupán társult tagja a közösségnek. De ha teljes jogú tagok leszünk, számíthatunk-e rá, hogy bennünket is átvilágítanak? — kérdeztük dr. Vajda Lászlótól, a Földművelésügyi Minisztérium Közös Piaci Kapcsolatok Önálló Osztályának főosztályvezetőjétől. — A Közös Piacon belüli közös agrárpolitika hazánkat is érinteni fogja. Kétlem, hogy egy ország kivételt kérhet ez alól, de elképzelhetőnek tartom, hogy a végrehajtás módjába lesz beleszólási lehetőségünk. Egyelőre azonban ez a „veszély” nem fenyeget bennünket. Hazánkban egyébként nem a földterület hasznosítása vagy annak termelésből történő kivonása után adják a támogatást. Ennek egyebek között az is oka, hogy az elmúlt években jelentősen csökkent a mezőgazdasági ágazat szubvencionálása, és kevesebb lesz a jogcím is, amelynek alapján az ágazat támogatást igényelhet. A mezőgazdasági export támogatása és a csekély mérvű beruházási anyagi ösztönzés hazánkban nem olyan jellegű, hogy ahho2 műholdas ellenőrzésre lenne szükség. Magyarországnak nincs műholdja, de a Föld körül keringő számos műholdról lehet felvételt készíteni hazánk területéről. Elvileg tehát megvan a lehetőség arra, hogy ha tagjai leszünk a Közös Piacnak é> iá- mogatási rendszerük ránk is kiterjed, akkor hazánkról is készíthető ilyen felvétel. A Magyar Földügyi Térképészeti Szolgálatnak már ma is megvan a technikai felkészül lége és a kiváló szakembergárdája ahhoz, hogy ezeket a műholdfelvételeket olyan szempontból értékeljék, minta közösség tag lámáiban. A szolgálat ilyen jel ’gű felkészültsége ma parlagot lever, kihasználatlan, mivel a magyar támogatási rendszerben egyelőre nincs szükség rá. Vállalkozni pedig szükséges Két ifjú egy Hondán Micsoda szenzáció volt, amikor az első autószalon megnyílt nálunk. Emlékeznek? És manapság? Olyan természetes, hogy sorra jelennek meg ezek az elárusítók. Igaz, sem nálunk, sem Nyugaton nem tolonganak a vevők a gépcsodák körül. Ezért is tűnhet fel az a tény, hogy két fiatalember Gyöngyösön erre a vállalkozásra adta a fejét. Miért? — Két főnök hány főnök? — a HEVES Mm Ne feledje: a legjobb befektetés a HIRLAP-hirdetés! EGER, Baikóczy u. 7. sz. 3301.(PF.:23) T.:36/13-644 Fax: 36/12-333 3Y A D ^ top %lAt amely a megye minden olvasójához szól! kérdeztem meg Czakó Gábort. — Két főnök egy főnök — válaszolta kissé fura arckifejezéssel. — László van kint az üzletben, én pedig az egyéb tennivalókat végzem. Ketten találtuk ki, ketten határoztuk el, hogy elkezdjük a vállalkozást. — Melyikük kap többet a nyereségből? — A jövedelemből...? Eddig még csak hoztuk be a pénzt a bankszámlára. De elvileg ötvenötven százalék a részesedési arány. — Hogyan kezdték el ezt a vállalkozást? — Úgy, hogy lassan már egy éve lesz annak, hogy elhatároztuk: belevágunk az üzletbe. — Miért pont ezt a márkát választották? — Mert úgy tartjuk, ez a legjobb. Egyébként az országos képviselet is akkor indult, tehát egy nyitott piac állott előttünk. — Milyen végzettsége van? — Az itteni Vak Bottyán Szak- középiskolában végeztem, gépszerelő lettem. Emellett szereztem egy középfokú áruforgalmi végzettséget is. Az APEX-néi kaptam állást. Ma is ott vagyok még. Tehát alkalmazott is vagyok. — Gondolt már korábban arra, hogy önállósítsa magát? — Olyannyira, hogy a fizetésemet félreraktam. Ebből lett az induló tőke. — Mit terveznek a jövőt illetően? — Szélesíteni akarjuk a választékot. Bevezetjük a részletfizetést. Használt motorokat is árusítunk. — Mennyi idő kell ezekhez az elképzelésekhez ? — Két-három év, az biztos kell. A cégtulajdonos társ neve Szabó László. — Miért kettesben vállalkoztak erre az üzletre? — Arra gondoltunk, hogy így szerencsésen ki tudjuk egészíteni egymást. — Ez úgy volt, hogy a Pam- puk-sarkon találkoztak, a homlokukra csaptak: Pajtás, vállalkozzunk? pizzena- és ak— Majdnem így. A ban vacsoráztunk együtt, kor jött ez a gondolat. — Kinek voll ez az isteni ötlete? — Czakó úrnak. Szerencsére az üzlethelyiség adva volt, az én családom tulajdona. Ügy állapodtunk meg, hogy az első gazdasági évben nem kell érte bért fizetnünk. Ennyi kedvezményt kaptunk. — És az engedélyek beszerzése? — Mire minden pecsétes papír a kezünkben volt, beletellett úgy egy fél év is. — Amikor bementek az országos központba, és magukra néztek, nem mondták, hogy: Hé, srácok, ne hülyéskedjetek már, még a szakállatok sem serken? — Emiatt csakugyan voltak nehézségeink. De mi úgy voltunk vele, ha hétfő, akkor Pest. Nem tágítottunk. Ahogy telt az idő, úgy változott meg az ő viselkedésük is velünk kapcsolatban. — De akárhonnan nézem, nekem mégiscsak furcsa: van itt két fiú, az egyik húsz, a másik alig több, ilyen korban nem szokás üzlettulajdonosnak lenni. Nem? — Hát éppen ezért, mert nem szokás... Ebbe úgy vágtunk bele, hogy én is szerettem volna valamit csinálni, mert a Fő téren való üldögélés...! Állásom nem volt, munkát sehol sem kaptam — Végzettsége? — Én is a Vak Bottyán lakközépiskolának voltam a tanulója, de én a technikusi képesítést is megszereztem. Arról pedig nem tehetek, hogy nem vagyok harminc vagy harmincöt éves. — Mit vár ettől a vállalkozástól? — Húúúú...! Szeretnénk terjeszkedni. De mindenhez idő kell. — Nem tartanak attól, hogy a számításaik nem jönnek be? — Tartani valamilyen szinten kell, de ha nem bíznánk a jö- vőnfben, akkor nem vágtunk volna bele. G. Molnár Ferenc Szoigáltatóirodák az ügyfelekért Szerveződik • •• rr a jovo társadalombiztosítója