Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-24 / 226. szám
HÍRLAP, 1992. szeptember 24., csütörtök HEVES ÉS KÖRZETE 5. a boltban levő árukészlet minimális. Ugyanakkor nagy élményt jelentett valamennyiüknek a mérai emberek népviselete, az ott élő emberek mélységes hagyománytisztelete. Minden házban van úgynevezett tisztaszoba, ahol a férjhez menés előtt álló lányoknak tartják a stafírungját. Ezt a szobát másra nem is használják. A szekrényt, a ládát zsúfolásig megtöltötték szoknyákkal, kötőkkel, kendőkkel, mellényekkel, pártával, az ágy a plafonig van megvetve ágyneművel, dunnával, párnával. A bútorok gazdagon díszítettek virágmotívumokkal és faragásokkal. Amennyiben a méraiak hagyománytisztelete megszűnne — mint megtudtuk —, akkor lennének igazán szegények, mert a népművészet olyan nagy gazdagságot jelent, amely pénzben szinte ki sem fejezhető. A tarna- méraiak elutazásuk előtt meghívót nyújtottak át a község elöljáróinak, és kérték, hogy látogassanak el hozzájuk. Jöjjön az énekkaruk, a tánccsoportjuk... A személyes találkozásokkal, a tapasztalatok átadásával szeretnének az erdélyi méraiaknak segíteni a mezőgazdaság és az oktatás fejlesztésében, továbbá abban is, hogy közösen megőrizzék a magyar hagyományokat, és ápolják a népművészetet. (mentusz) Eredeti népviseleteket öltöttek Méra lakói a tarnaméraiak tiszteletére A kapcsolatteremtést a névazonosság kínálta Tarnaméraiak az erdélyi Mérán Ennek a nyárnak az egyik nevezetessége volt a tarnaméraiak számára, hogy az azonos nevű erdélyi Méra községgel teremtettek kapcsolatot. A képviselő- testület még tavaly döntött erről, amelyet levélváltás követett, majd végül sor került a személyes látogatásra. A Kolozsvártól alig több mint tíz kilométerre lévő, a hegyvonulatok között hosszan elnyúló, 1300 lelkes, tisztán magyarok lakta településre érkezett a delegáció Bencze László polgármester vezetésével. Az Erdélyből áttelepült — és ma Kaiban élő — Mikó István nyugdíjas agrármérnök kalauzolta a tarna- méraiakat. A megérkezést követő este az ismerkedéssel telt el. A helybeliek közvetlen szívélyességgel fogadták a tarnaméraiakat, akik megtudták, hogy a két esztendeje felbomlott szövetkezet földjeit kiosztották. így főleg állattenyésztésből és — szerény körülmények között — növénytermelésből élnek az ott lakók. Juhot, szarvasmarhát, lovat tartanak, a tejet a csarnokban, a tejtermékeket pedig Kolozsvár piacán értékesítik. Meglátogattak egy helybeli parasztportát is, miközben elbeszélgettek a család mindennapi életéről. Mivel önellátásra rendezkedtek be, így megkóstolták a gazdasszony által készített juhsajtot, házikenyeret. Ezen a portán már látták a gazda törekvését a gépesítésre, miután a magyar gyártmányú Robi mezőgazdasági gépcsalád prospektusait olvasgatta, és érdeklődött a használatuk iránt. A falut járva a tarnaméraiak azt is látták, hogy annak négy kilométeres főútja még nem porta- lanított, gyakorlatilag nincs megoldva a közvilágítás, mindössze egy telefonvonal él, és csupán a vízhálózat kiépített. Az iskola, az orvosi szoba tiszta, de szegényes, A hevesi rendőrség egy éve Több a tettes, több a nyomozás... Dr. Francsics Ottó, a Hevesi Rendőrkapitányság vezetője nemrégiben értékelte egyéves munkájukat. Ebből a beszámolóból az olvasó megtudhatja azt, hogvan áll a településen és környékén a közbiztonság ügye, és azt is, hogy hány — és milyen jellegű — bűncselekményt követtek el. A sajátosságok között említhető az, hogy a környéken igen magas a munkanélküliek aránya, s ennek hatása bizony érezhető is. Ha a nyomozások számát tekintjük: tavaly kétszázötvenhattal volt több, mint azelőtt, ugyanakkor hatvanhárommal több tettest fogtak el. Sajnos, 1991-ben a legnagyobb gondot a rablások elszaporodása jelentette, harminc esetben kellett nyomozást elrendelni. Különösen Heves városára jellemző ez a bűn- elkövetési forma, s főleg idős, egyedülálló sértettek kárara követték el azokat. Ezekben az esetekben a vétkeseket felderítették, s azóta rablás nem is történt itt. A beszámoló azonban hiányosságokról is szól, amelyekkel kapcsolatban intézkedési tervet dolgozott ki a rendőrkapitány. (Például olyan oktatást szerveztek, amelyet házi vizsga követett. Ezen rendőri intézkedésekről készült videofilmét vetítettek, illetve elemeztek.) Hevesen 106 társadalmi, 247 személyi tulajdon elleni, 37 közlekedési, valamint 73 egyéb bűn- cselekményt követtek el. A kapitányság területén a bűnözés 80 százaléka vagyon ellen irányul, s egyre nagyobb teret hódít a szervezett bűnözés. A baleseti helyzetről szólva kiderül, hogy jelentős javulás mutatható ki ezeknek az eseteknek az alakulásában. Ez azonban nem függ össze közvetlenül a kapitányság munkájával. Az országos és megyei akciókon kívül általában havi két közlekedési és közbiztonsági akciót tartottak. Mindezt olykor a szabadidő rovására tették. Az igazgatásrendészeti tennivalók — amely szolgáltatást a lakosság számára végzik — legfőbb célja az volt, hogy gyors, jo színvonalú ügyintézést valósítsanak meg. Újdonság, hogy a kapitányságon már helyben lehet fényképet készíttetni, illetve nyomtatványt, bélyeget vásárolni. Beszédes adat az is, hogy az ügyintézők évente mintegy 10-11 ezer emberrel kerültek kapcsolatba, s panasz nem érkezett. Az értékelt időszakban (a korábbi évhez képest) 32 százalékkal emelkedett a szabálysértési feljelentések száma. Ha ennek összetételét megnézzük, abban a legnagyobb részt a közlekedési ügyek teszik ki (73 százalék), a fennmaradó hányadot pedig a közrend elleni szabálysértések alkotják. Az sem mindegy persze, hogy a megnövekedett feladatokat hányán látják el a hevesi rendőrkapitányságon: évtizedekig szinte változatlan létszámmal dolgoztak, abszolút nem tartva lépést a valós bűnügyi helyzettel. Ebben az évben azonban 14 fős bővítésre kaptak lehetőséget. A vezetés továbbra is az úgynevezett „polgárbarát rendőrség” kialakítását tartja fontosnak, ám ez a kifejezés — mint mondják — nem állandó mosolygást jelent, hanem azt, hogy gyorsak és eredményesek legyenek, azaz a nap 24 órájában 20 perc alatt találjon bárki rendőrt, mégpedig olyat, aki intézkedni tud. Hogy tényleg hatékonyan tudjanak működni, mindig azt a tényt tartják szem előtt, hogy a rendőrség alapfeladata elsősorban a bűnözés üldözése, valamint az ehhez kapcsolódó központi feladatok és a helyi igények együttes szolgálata. Igen fontos követelmény az is, hogy a rendőrség mindig legyen mentes a visszaélésektől. Elengedhetetlenek a közhivatalnoki erények, a kulturált megjelenés, az udvariasság és a pontosság. A kapitányság vezetése folyamatosan szabadul meg a korrupt, az italozó, a pletykás, a lezser, a felelőtlen és a visszahúzódó emberektől. Ehhez azonban a nyilvános kontroll és a lakosság segítsége is szükséges. A beszámoló szól az önkormányzat és a rendőrség kapcsolatáról is. Az önkormányzatiság vezérmotívuma nem mas, mint az, hogy az érintetteket be kell vonni a helyben keletkezett problémák megoldásába, s az ezzel kapcsolatos törvény azt is tartalmazza, hogy a településnek is gondoskodnia kell a közbiztonság helyi feladatainak ellátásáról. Mindez nem jelenthet beleszólást a pártatlanságot követelő egyedi, hatósági ügyekbe, ám ebből nem következik az, hogy a város vezetése ne véleményezhetné a rendőrvezetők kiválasztását, s ne számoltathatná be a közbiztonság helyzetéről is. Konkrét együttműködés képzelhető el bűnmegelőzési és hatósági kérdésekben (közlekedés- szervezés, közterület-felügyelet, adatszolgáltatás, gyámügyek, igazgatásrendészeti ügyfélszolgálat stb.). A kapitány szerint a helyi rendőrség „imázsának” kialakításához hozzátartozik a rendőri munkával nem szorosan összefüggő rendezvények bonyolítása is. Ezzel kapcsolatos jó példa a Hevesen működő, nemet tulajdonú Jagdfeld tésztagyár vezetőinek kezdeményezése. Nevezetesen az, hogy támogatásukkal ingyenes némettanfoíyamot indítottak a kapitányságon a város polgárai számára. Rákhát nevezetes hónapja lesz Rizsaratásra készülnek... Az Európa legészakibb rizstermő területének számító kiskörei Rákháton már készülődnek a betakarításra. A Hevesi Állami Gazdaság földjein október első napjaiban kezdik meg ezt a munkát. A 124 hektáron vetett rizsnek — a többi növénynyel szemben — kedvezett az idei száraz, aszályos időjárás. Több volt a napfényes órák száma, és az árasztáshoz szükséges víz is rendelkezésükre állt. így jó közepes termésre számítanak. Nagy István, a gazdaság igazgatója elmondta, hogy két, nagy teljesítményű lánctalpas kombájnt készítenek fel a betakarításra, amely — az elképzelések szerint — két hétig tart majd. Tavaly hektáranként 2,6 tonnás átlagtermést értek el, az idén viszont ennél közel egy tonnával többet arathatnak egységnyi területről. A termény értékesítésére megkötötték a szerződést régi partnerükkel, a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattal. Várhatóan 43 vagon rizst szállítanak majd folyamatosan, teherkocsikkal a vállalat karcagi hán- tolójába. Azt is megtudtuk, hogy tonnánként 17 ezer forintot kapnak a hevesiek a termésért, így 7,3 millió forint árbevételre számítanak a gazdaságban. Ezáltal minimális nyereséget érhetnek el ebben az évben a rizstermeléssel. Az állami gazdaság földjein jelenleg sincs megállás. A héten befejezik a komló betakarítását. Több mint ezer hektárról gyűjtik össze a kukoricát szeptember végéig, amelyet a rendkívüli aszály nagyon megtépázott. Az átlagtermés ebből a fontos takarmánynövényből négy tonna hektáranként, amely jóval elmarad a várttól. Ezt követi majd a napraforgó betakarítása, amelyre szintén felkészültek a gazdaságban — közel félezer hektáron. Az átlaghozam ebből az olajipari növényből 1,8 tonna hektaranként. Van piaca, miután az Agria Trade Részvénytársaság vásárolja fel. Bár csőddel, rengeteg napi gonddal küzdenek a gazdaságban, mégis már a jövő évi kenyérre gondolnak. A szeptemberi eső jól jött a talaj-előkészítésre. Úgy tervezik, hogy legalább nyolcszáz hektáron vetnek majd őszi búzát, amely területre azonos a tavalyival. Mindent elkövetnek azért, hogy időben földbe juttassák a következő esztendő kenyémekvalójához szükséges magvakat. Szeptember 11-től újra megindult a hajózás Kiskörénél Elmaradt a rendkívüli üzem Nemrég megírtuk, hogy a rendkívüli szárazság miatt apad a Tisza- tó vize is. Augusztus 25-től a Közép-Tiszavideki Vízügyi Igazgatóság kiskörei laboratóriumának munkatársai naponta vettek mintát, hogy vizsgálják a víz minőségét. Mindezt azért tették, hogy pontosan megállapítsák, mennyi annak az oxigéntartalma, elegendő-e a halak életének fenntartásához. Végvári Pétertől, a laboratórium vezetőjétől arról értesültünk, hogy a Tisza felső szakaszán folytatott vízmintavizsgálat beigazolta: nem következett be minőségromlás. így szeptember 4-én megszüntették Tiszakeszi és Tíszűcsege szelvényeknél a napi elemzést. Természetesen továbbra is fenntartják a kiskörei tározóból eltávozó víz napi ellenőrzését. Augusztusban az aszály okozta rendkívüli helyzet miatt a 77- szalöki Vízlépcsőnél úgynevezett levegőztetést végeztéit, tehát mesterséges úton oxigént juttattak a vízbe, az élővilág védelme érdekében. Ez elegendőnek bizonyult, így a kiskörei vízlépcsőnél a rendkívüli üzemmód bevezetésére nem került sor. A laboratórium vezetője azt is elmondta, hogy szeptember 8-án Kiskörénél, a duzzasztó alatt 78,95 méter volt az Adria fölötti vízszint. Az érkező árhullám — amit az esőzések okoztak — hatására szeptember 11-én már 82,33 méterre emelkedett. Ez azt jelentette, hogy közel három és fél méterrel lett magasabb az alvíz szintje a korábbiakhoz képest, ami a hozamot is megváltoztatta. A mérések szerint szeptember 8-án másodpercenként 61 köbméter volt a Kiskörénél elfolyó víz mennyisége. Három nappal később viszont ez másodpercenként már 413 köbméterre emelkedett, tehát közel a hétszeresére. így lehetővé vált, hogy szeptember 15-én újból megindítsak a hajózást Kiskörénél. Mint korábban beszámoltunk róla, ezen időpont előtt, július 29-én ment át az utolsó hajó a zsilipen. A feljegyzések szerint szeptember 11. és 15. között már nyolc uszály és vontató vette igénybe a hajózsili- et lefelé, illetve felfelé közle- edve a Tiszán. Ezek főként sódert szállítottak. Valamelyest tehát javult a helyzet a júliusi-augusztusi állapothoz képest hazank második legnagyobb folyóján. így a Kö- zep-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei a szeptemberi lehűlés és esőzés nyomán további vízminőségromlásra nem számítanak. (m. k.) Most már a csónakok is biztosabban indulhatnak a kiskörei parttól a Tiszára (Fotó: Perl Márton) Lányoknak, asszonyoknak szánják Már a tavalyi idényben megtetszett a hevesi gyermekház kezdeményezése a városban több lánynak és asszonynak. Né- hányan rendszeresen részt vettek az aerobic-tanfolyamon. Ezt az igények alapján újra meghirdették, és október 1-jétől ismét beindítják, mégpedig húsz résztvevővel. Hetente kétszer, hétfőn és szerdán este hat órakor találkoznak majd a résztvevők a helyszínen, a gyermekintézményben. Felújított hangszerek Már a nyári vakáció alatt is a nemrégiben megnyitott új tanévre készültek fel a Hevesi Állami Zeneiskolában. A szünetben négy gordonkát, hét hegedűvonót és öt furulyát újítottak fel. Az iskola a megyei közgyűléstől ötvenezer forintot kapott új hangszerek vásárlására. Értesülésünk szerint ebből szándékoznak tanulótrombitát vásárolni. Üjabb állomásokat kapcsolnak be A lehetőségei alapján — mint korábban megírtuk — újabb állomásokat kapcsol be folyamatosan a Magyar Távközlési Rt. hevesi körzetmestersége. Az alföldi városban év végéig további harminc, a szomszédos Hevesve- zekényben pedig kilencven lakásban szólal majd meg a telefon. MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Heves Megyei Hírlapot .....................................................példány ban. A példányonkénti lapvásárláshoz képest havonta 10 %, éws előfizetésnél 20% a kedvezmény! Előfizetési díj: I hónap 319 Ft, negyedév 957 Ft, 1 év 3388 Ft EGYÉNI ELŐFIZETŐ ESETÉN KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESETÉN Név:........................................................ Cég neve: Cím: ...................................................... Címe: ...... A z előfizetési dijat a ny ugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki. Az előfizetési dijat a ........................................ számú hanki betétszámláról egyenlítem ki. aláírás cégszerű aláírás Ahol megőrizték a díszes tányérokat, hímzéseket, amelyek i berendezés ikességeinek számítanak
