Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-03 / 208. szám
HÍRLAP, 1992. szeptember 3., csütörtök HEVES ÉS KÖRZETE 5. Bizonytalan piac, veszteséges termelés Komlószüret — gondokkal Ki tud nagyobbat ordítani ? A csőddel küzdő Hevesi Állami Gazdaságban a napi gondok ellenére is tart a munka. Alig másfél hete kezdték el a komló szüretelését. Ennek külön érdekességet ad, hogy a Dunántúlon négy, Kelet-Magyarorszdgon viszont két állami gazdaság — a ceglédi és a hevesi — foglalkozik ezzel a növénnyel. A hevesiek 70 hektáros ültetvényről takarítják be a termést, amely egy hónapot igényel. Két speciális, belga szedőkombájn működik, amelyhez egy német gyártmányé Binder- szárító kapcsolódik. A táblákról speciális szállítókocsikkal hordják a termést feldolgozásra, illetve zsákolásra. Mint Nagy István igazgatótól értesültünk, a komlónak jelenleg nincs piaca, nehéz a termék értékesítése. A hazai sörgyárakat ugyanis zömében külföldi tőkével privatizálták, és azok drágáll- ják az itthon termelt komlót. Inkább külföldről behozott olcsóbb alapanyagból készítik a sört. A gazdaság vezetői ennek ellenére sem adják fel, jelenleg is tárgyalásokat folytatnak az áru értékesítésére, sőt esetleges exportjára is. A termés az első tapasztalatok szerint — a fajtáktól függően — közepes. Az aszály ezt a növényt sem kímélte, a tobozok emiatt kicsinyek, sőt a nagy forróság a minőségüket is károsította. A hevesiek nyolcvan tonna termés betakarítására számítanak, amely elmarad a tavalyitól. A műit évben egy tonna komlóért 350 ezer forintot kaptak, az idén viszont ennél lényegesen kevesebbre számítanak: jó lesz, ha egységnyi terményért 200-250 ezer forintot kapnak a felvásárlóktól. Mindez nem vigasztalja a gazdaságot, hiszen az említett ár nem fedezi a növekvő termelési költségeket. (Folytatás az 1. oldalról) A beszámolót követő fórumon a résztvevők szenvedélyesen adtak hangot véleményüknek. Elhangzott, hogy a cigányképviselő nem kérdezi meg a cigányokat, és az is, hogy ha bemennek az irodába, akkor az ott dolgozók kizavarják őket onnét, csak azért, mert cigányok. Fölmerült az a kérdés is, hogy vajon milyen esélye van a romáknak például a németekhez, szlávokhoz képest arra, hogy érvényesítsék és kihasználják a törvény adta lehetőségeket. — Könnyen lehet, hogy a németek jobban fognak élni ezekkel a jogokkal —■ válaszolta a szakértő —, mert sok függ a fel- készültségtől, a szervezettségtől, s ezért is fontosak a beindított cigány-népfőiskolák: az érdekeket felkészült, nem pedig hat osztályt végzett embereknek kell képviselniük. * * * A fórumok megszokott menetét ekkor zavarta meg némi közjáték. Konkoly Ferenc helyi cigány szószóló a rivális szervezet (MCDSZ) nevében szólalt fel, de nem a nézőtéren, ahol helyet foglalt, hanem fölment a színpadra, s a mikrofonon át szólt az ő népéhez. Pillanatok alatt tö- meggyűléses hangulat lengte be a kultúrtermet, mégpedig a jelenlévők egy részének tapsával vegyítve. — Jól élnek odafenn... — sü- völtötték a hangfalak —, nekik harmincezer forintos fizetésük van, nekem mennyi...? A bekiabálásokat a „bocsássatok meg, most én beszélek” mondattal csitította le, majd nyomban rátért a cigánybűnözés indítékainak feltárásához. — A cigányok nem tudnak mást csinálni, csak lopni, csalni — mondta —, ezt a rendszer hozta, úgyhogy ne is csodálkozzanak az országos vezetők. (Hogy pontosan melyik rendszerre gondolt, arra nem derült fény... — H. A.) Konkoly Ferenc így folytatta: — És nem segít a város sem, bementem a polgármesterhez, de nem ért rá. Mondták, hogy szerdán van a fogadónap, de enge- met mindig fogadniuk kellene, merthogy én vagyok a szószóló... A vádakat viszonylag egyszerűen cáfolhatták volna, ám a szabadságát töltő polgármester helyett senki sem képviselte a város vezetését. Igaz, ami igaz, erre Lóié Mihály többször is rámutatott. — Hol van az a pénz, amit a Lungo Drom felvett? — kérdezte végül Konkoly. — Elköltötték! — hangzott a bekiabálás. — Eny- nyit akartam... — mondta befejezésül a szószóló, s taps közepette levonult a színpadról. Ezután Burai Flórián, a Lungo Drom országos vezetőségi tagja lépett a mikrofonhoz, aki némi önkritikával és keserűséggel csak ennyit mondott: „Az a fasza cigánygyerek, aki jobban tud ordítani...” Majd hozzátette azt is, hogy abból semmi jó nem származhat, ha egymás torkának ugranak. Röviddel később kiderült, hogy a költségekről pontos könyvelést vezetnek, amit az ellenőrző szervek is bizonyíthatnak, ám ez a kijelentés már nem aratott olyan hangos sikert. * * * Kurunczi Sándortól, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal képviselőjétől azt kérdeztük, mennyire jellemzőek a cigány- szervezetek közötti — például anyagi — ellentétek? — Sajnos, nem ritkák — válaszolta —, s ez mindenképpen nehezíti az eredményes munkát. Viszonylag hosszú időre és helyszíni tapasztalatokra van szükség ahhoz, hogy ki tudjuk szűrni az úgynevezett fantomszervezeteket. Mindenki tudja ugyanis, hogy tíz személy összeállhat, és „csinálhat” egy szervezetet, amely aztán kéri és felhasználja a költségvetési források pénzeit. Azért járunk sokat szerte az országban, hogy kiderüljön a valóság, de azt elmondhatom: a Lungo Dromnál mindig példás volt a könyvelés. — Meg kell kérdeznem: csak a cigányszervezeteknél jellemző ez a fajta visszaélés, vagy más nemzetiségek, etnikumok szervezeteinél is? — Ez nemcsak a cigányoknál fordul elő, de ott némiképp jellemzőbb mindez... A fórumot követően színvonalas cigánymuzsikát hallgathattunk, s különösen a kömlői Térné Savóra hagyományőrző együttes adott fergeteges műsort. Zene közben a külső szemlélő eltűnődhetett. — Lungo Drom — mondhatta magában... Az út tényleg hosszú. Havas András Tanszersegély a tenki családoknak Ahol segített az önkormányzat Kedves hangú levél érkezett a napokban szerkesztőségünkbe. Egy háromgyermekes tenki anyuka ragadott tollat, hogy beszámoljon a faluban élő családok köszönetéről. A község polgármestere és a képviselő-testület ugyanis jelentős anyagi támogatást nyújtott minden rászoruló gyereknek, illetve szüleinek. Az óvodások ezeröíszáz, az általános iskolások háromezer, a felsőbb iskolába járó diákok pedig egyenként négyezer forintot kapnak kézhez, ezzel is enyhítve a szülők terheit az ilyenkor aktuális tanszer-, illetve ruhavásárlásnál. „Ezúton is tisztelettel köszönjük minden szülő nevében a tanévkezdés előtti támogatást — hangzik a levél —, a polgármesteri hivatalnak, a képviselő-testület tagjainak, és nem utolsósorban a helyi posta dolgozóinak, akiktől nem kis energiát igényelt a pénz soron kívüli eljuttatása a címzettekhez...” . 1 Lassan már csónakkal is nehéz lesz közlekedni... (Fotó: Perl Márton) Heves Önkormányzati Hírek Megjelent a hevesi Önkormányzati Hírek legutóbbi száma, amely főleg a nyári eseményekkel foglalkozik. Az első oldalon dr. Hegedűs György polgármester vezércikke található „Néhány gondolat magyarságtudatunkról, a népek közötti barátságról, a testvér- (partner-) városi kapcsolatról, valamint a hagyományteremtő hevesi dinnyefesz- tiválról” címmel. Külön rovat foglalkozik az önkormányzat által hozott rendeletekkel, az „Olaszországi napló” című írás pedig a hevesiek észak-olaszországi útjáról számol be. Folytatódik — mégpedig a „Megválaszolatlan kérdések” rovatban — „Az adalékok és szemelvények közlése Heves XX. századi történetéből.” Ezúttal az 1914-18 közötti időszakot, azaz az I. világháború históriáját taglalják. A lap beszámol arról az országos környezetvédelmi konferenciáról, amely nemrégen zajlott a városban, amelynek témája a kommunális hulladékok regionális kezelése volt. A sportrovatban a sikeresen megrendezett Báder Miklós sakk-emlékversenyről, valamint a hevesi sportegyesület labdarúgó-szakosztályáról olvashatnak az érdeklődők. Természetesen ezúttal sem hiányoznak az orgánumból a könnyedebb műfajok: a rejtvények és humoros írások mellett zenei fejtörő vetélkedőn vehetnek részt a játékos kedvűek. Színes fénymásolót kaptak A kora tavasszal a hevesi városi könyvtár pályázatot juttatott el a Soros-Alapítványhoz. Ebben egy négyszínnyomású fénymásoló beszerzéséért folyamodtak. Nemrég érkezett az értesítés, hogy pályázatukat elbírálták, és a gépet 310 ezer forintért — vám- és adómentesen — meg is kapták. Az intézmény ezzel másoknak is szeretne segítséget nyújtani szövegszerkesztéshez. így elsősorban az önkormányzatnak, illetve a Móricz Zsigmond Művelődési Központnak. A könyvtár a Művelődésügyi és Közoktatási Minisztérium által kezelt Közművelődési Alapból ugyancsak pályázat alapján 80 ezer forintot nyert el. Ébből ötvenet a már meglévő számítógépes rendszerhez programkészítéshez, húszezret a gyermek-színjátszókor további működtetéséhez és tízezret a helyismeret, a honismeret bővítésére használnak fel. Szállás — padlástérben Összefogással most nyárra készült el a hevesi Gyermekház padlásterében három olyan helyiség, amelyet szállásnak alakítottak ki. A zuhanyzókkal felszerelt szobákban fogadták az elmúlt hetekben a Gyermekházba érkezett német, cseh és szlovák, valamint erdélyi gyerekeket, továbbá a szolnoki metszőkor tagjait is. Közúti jelzőtáblákat értékesítenek Alig egy hónapja, hogy új tevékenységi körrel bővítette munkáját az Egri Közúti Igazgatóság Hevesi Üzemmérnöksége. A megyében elsőként raktárát alakítottak ki közúti jelzőtáblák értékesítésére. Ezeket egy Kiskunhalason levő társaság gyártja, amelytől bizománybán másfél millió forint értékű árut ad el a hevesi üzemmérnökség. Különleges igényeket is kielégítenek, miután soron kívül legyártatják a náluk megrendelt jelzőtáblákat. A lerakatnál mindenkit kiszolgálnak, így nem kell senkinek Kiskunhalasra utaznia. Az utolsó uszály július 21-én haladt át Kiskörénél Apad a Tisza-tó vízszintje A tavasz óta tartó aszály megviseli a növényeket, az állatokat, az embereket, és természetesen kihat folyóink vízhozamára is. A Tisza vízgyűjtő területén az utóbbi néhány hétben nem volt jelentősebb csapadék. Emiatt apad a folyó vize. A 127 négyzetkilométeres kiskörei víztározót „üzemeltető” Közép-Tiszavidé- ki Vízügyi Igazgatóság szakemberei mindent elkövetnek azért, hogy a jászsági és a nagykunsági öntözőrendszert táplálják, a Körös völgyében jelentkező vízhiányt pótolják, és a települések ivóvízellátását szavatolják. A kialakult helyzetről érdeklődtünk Tiszay Józseftől, a Kötivizig kiskörei szakaszmérnökségének vezetőjétől. — Mi a helyzet a vízlépcsők mentén? — A felső szakaszon Tiszalök ellátja a Keleti-főcsatornát vízzel. Kisköre-felsőnél a korábban beállított 725 centis vízszint augusztus eleje,óta naponta 1-3 centit apad. így már 700 alatt van. A gondot az okozza, hogy július 6-án és 7-én volt legutóbb jelentősebb csapadék, amikor 45,4 millimétert mértünk. A nagykunsági rendszerben a másodpercenkénti 22-26 köbméteres vízhozam 12-16 köbméterre csökkent. A jászságiban másodpercenként 3-6 köbmétert engednek ki. A rendkívüli szárazság mellett nagy a párolgás is, becsléseink szerint 2-4 köbméter másodpercenként. Az apadó vízmennyiséget tehát pótolni kell a kiskörei tározóból, amely most jól működik. Ennek persze az az ára, hogy a tározó szintje is mérséklődik. Vizet biztosítunk az öntözéshez, illetve a halastavak működtetéséhez, az utóbbit elsősorban Jász-Nagykun-Szol- nok megyében. A tiszanánai és a sarudi szövetkezetben öntöznek, ehhez a vizet a tározóból emelik ki. — Milyen a vízminőség? — A nagyobb tereken változatlanul az első, illetve a második minősítést kapják a vizeink, ám az elzárt terüfeteken rosszabbat, így például a 33-as út feletti részen Tiszabábolna, Tiszavalk térségében. A felső szakaszon, Tiszalökön, „levegőztetik a vizet”, ez azt jelenti, hogy oxigént visznek be az élővilág védelmére. Egy augusztus közepi jelentés szerint az öntözés és a halgazdaság szempontjából a kiskörei tározóvizének 85 százaléka jó, 10- 15 százaléka tűrhető minősítést kapott. A kialakult helyzet miatt augusztus 25-től a Kötivizig kiskörei laboratóriumában naponta vizsgálják a Tisza élővizének állapotát a Tiszakécskétől Kisköréig terjedő szakaszon. Erre vonatkozóan Végvári Pétertől, a laboratórium vezetőjétől a következőket tudtuk meg: — Eddig rendkívüli intézkedésekre nem került sor, a vizsgálatokat folyamatosan végezzük. A tározóban levő víz oxigénmennyisége literenként 4 milligramm felett van. Ez elegendő ahhoz, hogy ne kelljen beavatkozni. Amennyiben viszont a négy milligrammnál kevesebbb lesz az oldott oxigén mennyisége, ez már káros a halak életére. Akkor közös intézkedéseket teszünk, és a kiskörei duzzasztóműnél oxigénbevitelre kerül sor. Egyébként a csökkenő vízszint a hajózást is kedvezőtlenül befolyásolja. Noha Tiszalök és Kisköre között a folyó hajózható, lejjebb mindez már szünetel. Legutóbb július 21-én ment át az utolsó, sóderrel megpakolt uszály Kiskörénél. Azóta csak a kishajók tudnak közlekedni. Mentusz Károly Épül a rendelő Aki Tenk felé autózik, az a 31-es számú főút A súlyos költségek enyhítése érdekében az önmentén egy gyorsan haladó építkezést vehet észre, kormányzat alapítványt hozott létre. Szívesen lát- A képen egy leendő gyermek- és felnőttorvosi ren- ják azoknak az intézményeknek, vállalatoknak, delő falai, illetve oszlopai láthatók. Az egészség- szervezeteknek, valamint magánszemélyeknek a ügyi létesítmény mellett helyet kap itt szolgálati la- támogatását, akik segíteni szeretnének a községnek kás is. Az igen jelentős — 16 millió forintos — beru- ebben a nemes vállalkozásában. Az érdeklődők a házás bizony komoly feladat elé állítja a telepü- tenki polgármesteri hivatalban kaphatnak bővebb lést. információt ezzel kapcsolatban.
