Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-03 / 208. szám

HÍRLAP, 1992. szeptember 3., csütörtök HEVES ÉS KÖRZETE 5. Bizonytalan piac, veszteséges termelés Komlószüret — gondokkal Ki tud nagyobbat ordítani ? A csőddel küzdő Hevesi Álla­mi Gazdaságban a napi gondok ellenére is tart a munka. Alig másfél hete kezdték el a komló szüretelését. Ennek külön érde­kességet ad, hogy a Dunántúlon négy, Kelet-Magyarorszdgon vi­szont két állami gazdaság — a ceglédi és a hevesi — foglalkozik ezzel a növénnyel. A hevesiek 70 hektáros ültetvényről takarítják be a termést, amely egy hónapot igényel. Két speciális, belga sze­dőkombájn működik, amelyhez egy német gyártmányé Binder- szárító kapcsolódik. A táblákról speciális szállítókocsikkal hord­ják a termést feldolgozásra, illet­ve zsákolásra. Mint Nagy István igazgatótól értesültünk, a komlónak jelenleg nincs piaca, nehéz a termék érté­kesítése. A hazai sörgyárakat ugyanis zömében külföldi tőké­vel privatizálták, és azok drágáll- ják az itthon termelt komlót. In­kább külföldről behozott ol­csóbb alapanyagból készítik a sört. A gazdaság vezetői ennek ellenére sem adják fel, jelenleg is tárgyalásokat folytatnak az áru értékesítésére, sőt esetleges ex­portjára is. A termés az első tapasztalatok szerint — a fajtáktól függően — közepes. Az aszály ezt a növényt sem kímélte, a tobozok emiatt kicsinyek, sőt a nagy forróság a minőségüket is károsította. A hevesiek nyolcvan tonna termés betakarítására számítanak, amely elmarad a tavalyitól. A műit évben egy tonna komlóért 350 ezer forintot kaptak, az idén viszont ennél lényegesen keve­sebbre számítanak: jó lesz, ha egységnyi terményért 200-250 ezer forintot kapnak a felvásár­lóktól. Mindez nem vigasztalja a gazdaságot, hiszen az említett ár nem fedezi a növekvő termelési költségeket. (Folytatás az 1. oldalról) A beszámolót követő fóru­mon a résztvevők szenvedélye­sen adtak hangot véleményük­nek. Elhangzott, hogy a cigány­képviselő nem kérdezi meg a ci­gányokat, és az is, hogy ha be­mennek az irodába, akkor az ott dolgozók kizavarják őket onnét, csak azért, mert cigányok. Föl­merült az a kérdés is, hogy vajon milyen esélye van a romáknak például a németekhez, szlávok­hoz képest arra, hogy érvényesít­sék és kihasználják a törvény ad­ta lehetőségeket. — Könnyen lehet, hogy a né­metek jobban fognak élni ezek­kel a jogokkal —■ válaszolta a szakértő —, mert sok függ a fel- készültségtől, a szervezettségtől, s ezért is fontosak a beindított ci­gány-népfőiskolák: az érdekeket felkészült, nem pedig hat osz­tályt végzett embereknek kell képviselniük. * * * A fórumok megszokott mene­tét ekkor zavarta meg némi köz­játék. Konkoly Ferenc helyi ci­gány szószóló a rivális szervezet (MCDSZ) nevében szólalt fel, de nem a nézőtéren, ahol helyet foglalt, hanem fölment a szín­padra, s a mikrofonon át szólt az ő népéhez. Pillanatok alatt tö- meggyűléses hangulat lengte be a kultúrtermet, mégpedig a je­lenlévők egy részének tapsával vegyítve. — Jól élnek odafenn... — sü- völtötték a hangfalak —, nekik harmincezer forintos fizetésük van, nekem mennyi...? A bekiabálásokat a „bocsás­satok meg, most én beszélek” mondattal csitította le, majd nyomban rátért a cigánybűnözés indítékainak feltárásához. — A cigányok nem tudnak mást csinálni, csak lopni, csalni — mondta —, ezt a rendszer hoz­ta, úgyhogy ne is csodálkozzanak az országos vezetők. (Hogy pon­tosan melyik rendszerre gondolt, arra nem derült fény... — H. A.) Konkoly Ferenc így folytatta: — És nem segít a város sem, be­mentem a polgármesterhez, de nem ért rá. Mondták, hogy szer­dán van a fogadónap, de enge- met mindig fogadniuk kellene, merthogy én vagyok a szószóló... A vádakat viszonylag egysze­rűen cáfolhatták volna, ám a sza­badságát töltő polgármester he­lyett senki sem képviselte a város vezetését. Igaz, ami igaz, erre Lóié Mihály többször is rámuta­tott. — Hol van az a pénz, amit a Lungo Drom felvett? — kérdezte végül Konkoly. — Elköltötték! — hangzott a bekiabálás. — Eny- nyit akartam... — mondta befe­jezésül a szószóló, s taps köze­pette levonult a színpadról. Ezután Burai Flórián, a Lun­go Drom országos vezetőségi tagja lépett a mikrofonhoz, aki némi önkritikával és keserűség­gel csak ennyit mondott: „Az a fasza cigánygyerek, aki jobban tud ordítani...” Majd hozzátette azt is, hogy abból semmi jó nem származhat, ha egymás torkának ugranak. Röviddel később kiderült, hogy a költségekről pontos könyvelést vezetnek, amit az el­lenőrző szervek is bizonyíthat­nak, ám ez a kijelentés már nem aratott olyan hangos sikert. * * * Kurunczi Sándortól, a Nem­zeti és Etnikai Kisebbségi Hiva­tal képviselőjétől azt kérdeztük, mennyire jellemzőek a cigány- szervezetek közötti — például anyagi — ellentétek? — Sajnos, nem ritkák — vála­szolta —, s ez mindenképpen ne­hezíti az eredményes munkát. Viszonylag hosszú időre és hely­színi tapasztalatokra van szükség ahhoz, hogy ki tudjuk szűrni az úgynevezett fantomszervezete­ket. Mindenki tudja ugyanis, hogy tíz személy összeállhat, és „csinálhat” egy szervezetet, amely aztán kéri és felhasználja a költségvetési források pénzeit. Azért járunk sokat szerte az or­szágban, hogy kiderüljön a való­ság, de azt elmondhatom: a Lun­go Dromnál mindig példás volt a könyvelés. — Meg kell kérdeznem: csak a cigányszervezeteknél jellemző ez a fajta visszaélés, vagy más nem­zetiségek, etnikumok szervezete­inél is? — Ez nemcsak a cigányoknál fordul elő, de ott némiképp jel­lemzőbb mindez... A fórumot követően színvo­nalas cigánymuzsikát hallgathat­tunk, s különösen a kömlői Tér­né Savóra hagyományőrző együttes adott fergeteges mű­sort. Zene közben a külső szem­lélő eltűnődhetett. — Lungo Drom — mondhatta magában... Az út tényleg hosszú. Havas András Tanszersegély a tenki családoknak Ahol segített az önkormányzat Kedves hangú levél érkezett a napokban szerkesztőségünkbe. Egy háromgyermekes tenki anyuka ragadott tollat, hogy beszámoljon a faluban élő családok köszönetéről. A község polgármestere és a kép­viselő-testület ugyanis jelentős anyagi támogatást nyújtott minden rászoruló gyereknek, illetve szüleinek. Az óvodások ezeröíszáz, az általános iskolások háromezer, a felsőbb iskolába járó diákok pedig egyenként négyezer forintot kapnak kézhez, ezzel is enyhítve a szülők terheit az ilyenkor aktuális tanszer-, illetve ruhavásárlásnál. „Ezúton is tisztelettel köszönjük minden szülő nevében a tanév­kezdés előtti támogatást — hangzik a levél —, a polgármesteri hivatal­nak, a képviselő-testület tagjainak, és nem utolsósorban a helyi posta dolgozóinak, akiktől nem kis energiát igényelt a pénz soron kívüli el­juttatása a címzettekhez...” . ­1 Lassan már csónakkal is nehéz lesz közlekedni... (Fotó: Perl Márton) Heves Önkormányzati Hírek Megjelent a hevesi Önkor­mányzati Hírek legutóbbi száma, amely főleg a nyári események­kel foglalkozik. Az első oldalon dr. Hegedűs György polgármes­ter vezércikke található „Néhány gondolat magyarságtudatunk­ról, a népek közötti barátságról, a testvér- (partner-) városi kap­csolatról, valamint a hagyo­mányteremtő hevesi dinnyefesz- tiválról” címmel. Külön rovat foglalkozik az önkormányzat ál­tal hozott rendeletekkel, az „Olaszországi napló” című írás pedig a hevesiek észak-olaszor­szági útjáról számol be. Folytatódik — mégpedig a „Megválaszolatlan kérdések” rovatban — „Az adalékok és sze­melvények közlése Heves XX. századi történetéből.” Ezúttal az 1914-18 közötti időszakot, azaz az I. világháború históriáját tag­lalják. A lap beszámol arról az orszá­gos környezetvédelmi konferen­ciáról, amely nemrégen zajlott a városban, amelynek témája a kommunális hulladékok regio­nális kezelése volt. A sportrovatban a sikeresen megrendezett Báder Miklós sakk-emlékversenyről, valamint a hevesi sportegyesület labdarú­gó-szakosztályáról olvashatnak az érdeklődők. Természetesen ezúttal sem hiányoznak az orgá­numból a könnyedebb műfajok: a rejtvények és humoros írások mellett zenei fejtörő vetélkedőn vehetnek részt a játékos kedvű­ek. Színes fénymásolót kaptak A kora tavasszal a hevesi váro­si könyvtár pályázatot juttatott el a Soros-Alapítványhoz. Ebben egy négyszínnyomású fénymá­soló beszerzéséért folyamodtak. Nemrég érkezett az értesítés, hogy pályázatukat elbírálták, és a gépet 310 ezer forintért — vám- és adómentesen — meg is kap­ták. Az intézmény ezzel mások­nak is szeretne segítséget nyújta­ni szövegszerkesztéshez. így el­sősorban az önkormányzatnak, illetve a Móricz Zsigmond Mű­velődési Központnak. A könyv­tár a Művelődésügyi és Közokta­tási Minisztérium által kezelt Közművelődési Alapból ugyan­csak pályázat alapján 80 ezer fo­rintot nyert el. Ébből ötvenet a már meglévő számítógépes rendszerhez programkészítés­hez, húszezret a gyermek-szín­játszókor további működtetésé­hez és tízezret a helyismeret, a honismeret bővítésére használ­nak fel. Szállás — padlástérben Összefogással most nyárra ké­szült el a hevesi Gyermekház padlásterében három olyan he­lyiség, amelyet szállásnak alakí­tottak ki. A zuhanyzókkal felsze­relt szobákban fogadták az el­múlt hetekben a Gyermekházba érkezett német, cseh és szlovák, valamint erdélyi gyerekeket, to­vábbá a szolnoki metszőkor tag­jait is. Közúti jelzőtáblákat értékesítenek Alig egy hónapja, hogy új te­vékenységi körrel bővítette munkáját az Egri Közúti Igazga­tóság Hevesi Üzemmérnöksége. A megyében elsőként raktárát alakítottak ki közúti jelzőtáblák értékesítésére. Ezeket egy Kis­kunhalason levő társaság gyárt­ja, amelytől bizománybán másfél millió forint értékű árut ad el a hevesi üzemmérnökség. Külön­leges igényeket is kielégítenek, miután soron kívül legyártatják a náluk megrendelt jelzőtáblákat. A lerakatnál mindenkit kiszol­gálnak, így nem kell senkinek Kiskunhalasra utaznia. Az utolsó uszály július 21-én haladt át Kiskörénél Apad a Tisza-tó vízszintje A tavasz óta tartó aszály meg­viseli a növényeket, az állatokat, az embereket, és természetesen kihat folyóink vízhozamára is. A Tisza vízgyűjtő területén az utóbbi néhány hétben nem volt jelentősebb csapadék. Emiatt apad a folyó vize. A 127 négyzet­kilométeres kiskörei víztározót „üzemeltető” Közép-Tiszavidé- ki Vízügyi Igazgatóság szakem­berei mindent elkövetnek azért, hogy a jászsági és a nagykunsági öntözőrendszert táplálják, a Kö­rös völgyében jelentkező vízhi­ányt pótolják, és a települések ivóvízellátását szavatolják. A ki­alakult helyzetről érdeklődtünk Tiszay Józseftől, a Kötivizig kis­körei szakaszmérnökségének vezetőjétől. — Mi a helyzet a vízlépcsők mentén? — A felső szakaszon Tiszalök ellátja a Keleti-főcsatornát víz­zel. Kisköre-felsőnél a korábban beállított 725 centis vízszint au­gusztus eleje,óta naponta 1-3 centit apad. így már 700 alatt van. A gondot az okozza, hogy július 6-án és 7-én volt legutóbb jelentősebb csapadék, amikor 45,4 millimétert mértünk. A nagykunsági rendszerben a má­sodpercenkénti 22-26 köbméte­res vízhozam 12-16 köbméterre csökkent. A jászságiban másod­percenként 3-6 köbmétert en­gednek ki. A rendkívüli száraz­ság mellett nagy a párolgás is, becsléseink szerint 2-4 köbméter másodpercenként. Az apadó vízmennyiséget tehát pótolni kell a kiskörei tározóból, amely most jól működik. Ennek persze az az ára, hogy a tározó szintje is mérséklődik. Vizet biztosítunk az öntözéshez, illetve a halasta­vak működtetéséhez, az utóbbit elsősorban Jász-Nagykun-Szol- nok megyében. A tiszanánai és a sarudi szövetkezetben öntöznek, ehhez a vizet a tározóból emelik ki. — Milyen a vízminőség? — A nagyobb tereken válto­zatlanul az első, illetve a második minősítést kapják a vizeink, ám az elzárt terüfeteken rosszabbat, így például a 33-as út feletti ré­szen Tiszabábolna, Tiszavalk térségében. A felső szakaszon, Tiszalökön, „levegőztetik a vi­zet”, ez azt jelenti, hogy oxigént visznek be az élővilág védelmére. Egy augusztus közepi jelentés szerint az öntözés és a halgazda­ság szempontjából a kiskörei tá­rozóvizének 85 százaléka jó, 10- 15 százaléka tűrhető minősítést kapott. A kialakult helyzet miatt au­gusztus 25-től a Kötivizig kiskö­rei laboratóriumában naponta vizsgálják a Tisza élővizének ál­lapotát a Tiszakécskétől Kiskö­réig terjedő szakaszon. Erre vo­natkozóan Végvári Pétertől, a la­boratórium vezetőjétől a követ­kezőket tudtuk meg: — Eddig rendkívüli intézke­désekre nem került sor, a vizsgá­latokat folyamatosan végezzük. A tározóban levő víz oxigén­mennyisége literenként 4 milli­gramm felett van. Ez elegendő ahhoz, hogy ne kelljen beavat­kozni. Amennyiben viszont a négy milligrammnál kevesebbb lesz az oldott oxigén mennyisé­ge, ez már káros a halak életére. Akkor közös intézkedéseket te­szünk, és a kiskörei duzzasztó­műnél oxigénbevitelre kerül sor. Egyébként a csökkenő vízszint a hajózást is kedvezőtlenül befo­lyásolja. Noha Tiszalök és Kis­köre között a folyó hajózható, lejjebb mindez már szünetel. Legutóbb július 21-én ment át az utolsó, sóderrel megpakolt uszály Kiskörénél. Azóta csak a kishajók tudnak közlekedni. Mentusz Károly Épül a rendelő Aki Tenk felé autózik, az a 31-es számú főút A súlyos költségek enyhítése érdekében az ön­mentén egy gyorsan haladó építkezést vehet észre, kormányzat alapítványt hozott létre. Szívesen lát- A képen egy leendő gyermek- és felnőttorvosi ren- ják azoknak az intézményeknek, vállalatoknak, delő falai, illetve oszlopai láthatók. Az egészség- szervezeteknek, valamint magánszemélyeknek a ügyi létesítmény mellett helyet kap itt szolgálati la- támogatását, akik segíteni szeretnének a községnek kás is. Az igen jelentős — 16 millió forintos — beru- ebben a nemes vállalkozásában. Az érdeklődők a házás bizony komoly feladat elé állítja a telepü- tenki polgármesteri hivatalban kaphatnak bővebb lést. információt ezzel kapcsolatban.

Next

/
Thumbnails
Contents