Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-19-20 / 222. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. szeptember 19—20., szombat—vasárnap A homeopátia „szelíd gyógymódja” Az érvágás II. Lipóton — klasszikus műhiba volt A „felmentő” ítélet — évtize­dek csendje után — 1990-ben született: „A homeopata gyógy­mód magyarországi alkalmazá­sának tiltása nem indokolt.” Mit is jelent ez a napjainkban mind többet szereplő idegen kifejezés? — kérdeztük dr. Takács Györ­gyit, a Magyar Homeopata Or­vosok Egyesületének titkárát. — A homoion = hasonló, és a pathos = szenvedés szavak ösz- szevonásából származik, és ma­gyarra így lehetne fordítani: ha­sonlót a hasonlóval kezelni. A páciens részletes kikérdezése, vizsgálata után a megállapított betegséget nagy hígítású növé­nyi, ásványi, állati anyagokkal gyógyítják. Vagyis aktivizálják a szervezet saját védekezőerőit, hogy azok győzzék le a betegsé­get. — Mióta ismeri az orvostudo­mány ezt a szelíd gyógymódot? — Nagyjából két évszázada. Hahnemann német orvosgyógy- szerész-vegyész jött rá, hogy ko­rának orvostudománya tévúton jár. Akkoriban az érvágást, a kö- pölyözést, az izzasztást és a has­hajtást tartották a leghatéko­nyabb gyógymódnak. Máig is emlegetett klasszikus műhiba volt II. Lipót német-római csá­szár és magyar király halálos végkifejletű gyógyítása: az ural­kodót érvágással próbálták meg­szabadítani a reumás láztól. Hahnemann sajátos kísérletekbe kezdett, először magán, majd családtagjain próbálta ki az addi­gi gyakorlattól teljesen eltérő gyógymódját: egészséges embe­reknek adott gyógyszereket. A hatás meglepő volt: az úgyneve­zett kínakéreg éppen olyan tüne­teket idézett elő, mint a malária, aminek gyógyítására használták. Kísérletek hosszú sorával Hah­nemann bebizonyította, hogy nagy hígítású, speciálisan kezelt — potenciált — gyógyszerekkel is eredményesen lehet a betegsé­geket gyógyítani. — Hogyan dolgozik a homeo­pata orvos? — Először is alaposan kikér­dezi betegét a családi háttérről, az előfordult betegségekről, megfigyeli a páciens személyi­ségjegyeit, részletes diagnoszti­kai vizsgálatok birtokában állítja fel az anamnézist, és dönti el, mi­lyen összetételű, hígítású gyógy­szert kell szednie. Természetesen arról szó sem lehet, hogy egy mű­tétre váró daganatos beteget, vagy egy szilánkos bokatörést csak homeopátiás kezeléssel rendbe lehessen hozni. Ez a sze­líd gyógymód a klasszikus orvos­lás kiegészítője. — Külföldön nagyon kedvelt a homeopátia, vajon miért? — Egyrészt azért, mert a gyógyszerek főleg gyógynövény­ből, ásványokból készülnek, másrészt azért, mert nincs mel­lékhatásuk, és rendkívül kis dó­zisban kerülnek a szervezetbe. — Nálunk is alkalmazták már ezt a gyógymódot? — A múlt század hatvanas­hetvenes éveiben Európában ha­zánkat tartották a homeopátia fellegvárának. Almási Balogh Pál, aki Kossuth és Széchenyi há­ziorvosa is volt, népszerűsítette ezt a gyógymódot, és egyben egyik alapítója volt a Hasonszen- vi Orvosegyletnek. A két világ­háború között az orvosegyete­men homeopata tanszék műkö­dött, és hazánkban is voltak ho­meopata gyógyszergyárak. — Ma mi a helyzet? — Megalakult a Magyar Ho­meopata Orvosok Egyesülete. Ennek csak azok az általános-, fog- vagy állatorvosi, illetve gyógyszerészdiplorpával rendel­kezők lehetnek a tagjai, akik megfelelő szintű homeopátiás képzésben részesültek. Többen rendelnek is közülünk nemcsak a humán, hanem az állatgyógyá­szatban is. Sajnos, a felírt gyógy­szereket egyelőre csak külföldről tudják a betegek beszerezni, pe­dig a homeopata készítmények jóval kevesebbe kerülnek, mint a hagyományos úton előállítottak. (FEB) Kertész leszek Muskátli t Legkésőbb október első fe­lében be kell vinni a teraszainkat, kertjeinket díszítő, fagyérzékeny évelő növényeket. Közülük leg­érzékenyebb a banán, a citrom, a hibiszkusz, a datura, bougainvil­lea. E két utóbbi a holland virág­kereskedelem felgyorsulásával került a hazai növénytárátok kertjeibe. Még kevesen ismerik, és most tanulják, sokszor saját kárukon, hogyan kell ápolni. Ezeket a növényeket már szep­temberben — inkább előbb, mint később — tanácsos védett helyre vinni, ahol 5-10 Celsius-fokos világos szobában, mértéktartó öntözés mellett várhatják az újabb tavaszt. Hazánkban legnagyobb men­nyiségben muskátlit teleltetnek át. Hosszú hónapokon keresztül (októbertől májusig) kerülgetik a viszonylag rövid ideig tartó nyári virágzásáért. A teleltetés legegyszerűbb módját választ­ják, amikor a muskátlit cserepes­től, ládástól eredeti állapotban helyezik a lépcsőházba, veran­dára, előszobába, ablak közelé­be. A hosszú téli hónapok alatt a növény megcsúnyul, felnyurgul, felkopaszodik. A tavaszi kiülte- tés után nehezen tér magához, mire visszanyeri eredeti szépsé­gét, újra itt az ősz. Akinek a teleltetéshez nincs megfelelő helye, ideje és türel­A délszaki bougainvillea még ritka nálunk, leghamarabb szorul téli védelemre me, az legjobb, ha ősszel engedi megfagyni, és tavasszal új palán­tával ülteti be virágedényeit. Ez drágább megoldásnak látszik, de csak akkor, ha a téli gondozás, ápolás költségeit nem számítják. A muskátli teleltetése minden olyan száraz, szellős, világos he­lyen megoldható, ahol nem kell fagytól tartanunk. Öntözni csak mérsékelten kell. Legmegfele­lőbb az 5 Celsius-fok körüli hő­mérséklet. Ha elegendő helyünk van, és a ráfordított energiát sem sajnáljuk, a teleltetést össze lehet kapcsolni a jövő évi szaporító­anyag előállításával. A muskátli legegyszerűbben dugványról szaporítható. Két fő dugvany- szedési időpontot ismerünk. Az egyik júliusban, a másik szep­temberben van. Számunkra a jú­liusi még túl korai, mivel a lesze­dett hajtás a növény díszítőérté­két rontja. Szeptemberben vi­szont mar a vég közeleg, keve­sebb kárt tehetünk. De ilyenkor is a túl dús, kevés­bé látható helyekről kezdjük a dugványszedést, amit egészen addig folytathatunk, amíg a nö­vény kint tartható. A leszedett szaporítóanyagot sűrűn egymás mellé duggatjuk egy olyan fa-, • ládába, cserépbe, lyu- Kba stb., amit előzőleg laza földkeverékkel töltöttünk meg. Gyökeresedése után alcsony hőmérsékleten, mérsékelt öntö­zés mellett teleltethetjük a tava­szi ültetésig. Egy-egy műanyag rekeszben 25-30 darab dugványt is felnevelhetünk, ami 5-6 köze­pes nagyságú balkonláda beülte­téséhez elegendő, de csak 40x60 centimétert foglal el. Azokat a töveket pedig, ami­ről a szaporítóanyagot szedtük, még mindig átteleltethetjük a már ismertetett körülmények között. A sűrűn egymás mellett nevelt dugványokat márciusban cse­répbe, tejfölöspohárba szétültet­jük. Magasabb hőrmérsékleten (16-18 Celsius-fok) tartjuk, és öntözzük. Néhány hét múlva any- nyit nő, hogy vissza kell vágni. Ezeket a visszavágott hajtásvé­geket dugváhyként lehet tovább­nevelni. Ezt a módszert különösen az ún. „tiroli” futó muskátlinál ajánlom, mivel a teleltetése kö­rülményes, és nagyon gyakran si­kertelen. V. Pénzes Judit Diszkózásra ítélt félj Tel-Aviv rabbikból álló bíró­sága ítéletet hozott, amely arra kötelez egy férjet, hogy hetenként egyszer táncolni vigye feleségét egy diszkóba. A fiatalasszony ugyanis válási keresetet nyújtott be a bíróság­hoz azzal az indoklással, hogy félje elhanyagolja őt, és ezért kénytelen hetenként háromszor táncolni menni egy diszkóba. „Túlságosan fáradt vagyok, mert egész nap keményen dolgo­zom, és este már nincs erőm szó­rakozni menni” — védekezett a férj a bíróság előtt. A bölcs rabbik valóban sala­moni ítéletet hoztak: „a házas­társi béke fenntartása érdeké­ben” kötelezték a férjet, hogy hetente legalább egyszer táncol­ni vigye a feleségét, az asszony­nak viszont megtiltották, hogy férjén kívül más férfiakkal tán­coljon. ÉHÉÉ Mindennapi nyelvünk Szolgálatmegtagadás Lengyelországban A lengyel Legfelsőbb Bíróság megerősítette Roman Galuszko másfél éves börtönbüntetését, amiért megtagadta a katonai szolgálatot. Ezzel az Amnesty International véleménye szerint ő lett az első, akit a rendszervál­tás óta lelkiismereti okokból ítél­tek börtönbüntetésre. A sajtó úgy véli: a bíróság az üggyel pél­dát akart statuálni, hogy így fé­kezze meg az alternatív szolgála­tért folyamodók számának nö­vekedését. Számuk ugyanis a ko­rábbi, néhány százról az idei év első felében már négyezerre emelkedett. Az 1988-as katonai törvény értelmében a besorozott vallási vagy erkölcsi meggyőződése alapján kérheti, hogy alternatív szolgálatra küldjék. E kérése megalapozottságáról azonban a sorozóbizottságot kell meggyőz­nie. Galuszko értelmezését, amely szerint mint hívő katolikus nem foghat fegyvert, a bizottság nem fogadta el, és kötelezte a rendes katonai szolgálatra, majd miután nem volt hajlandó bevo­nulni, a krakkói katonai bíróság ítélte el. A miniszteri utasítás ugyanis csak a különböző szek­ták híveinek teszi lehetővé, hogy vallási meggyőződésük alapján fegyveres helyett társadalmi szolgálatot teljesítsenek, a kato­likusoktól ezt a jogot egyházuk állásfoglalása alapján megtagad­ja. A múlt évben a katonai bíró­ságok szolgálatmegtagadásért 103 fiatalt ítéltek el, de közülük 94 büntetésének végrehajtását felfüggesztették. Idén eddig 45 ilyen ügyük volt, közülük 4 sze­mélynek kell megkezdenie bör­tönbüntetését. A hadsereg egyrészt nyugtala­nítónak tartja a fegyveres szolgá­latot megtagadók számának nö­vekedését, másrészt a munka­ügyi minisztérium gyakorlatilag képtelen az alternatív szolgálato­soknak munkát adni, mert állító­lag sehol sem fogadják szívesen őket. A lengyel hazafiasságnak ugyanis egyik ismérve — főleg a radikális jobboldal szerint — a haza fegyveres szolgálatának vállalása. Egyes pártok, így pél­dául a Független Lengyelország Konföderációja soraiból még olyan javaslatok is elhangzottak, hogy a fegyveres szolgálatot megtagadóktól meg kell vonni a választójogot, és lehetetlenné kell tenni számukra magasabb állami vagy közhivatal betölté­sét. A hivatalos személyek, ha nem is mennek ilyen messzire, mélységes értetlenségüknek ad­nak hangot a fegyveres szolgálat vállalásának elutasítása miatt — úgy vélik, hogy míg a múltban ez teljesen jogos volt, addig a „mi” hadseregünk tagjának lenni már nem okozhat problémát senkinek. Bocaccio egyik mondása Egyre gyakoribb az egyébként és a gyakorlatilag...!? Az élő beszédben, a közéleti és a politikai nyelvhasználat be­szélt változataiban, a rádiós és televíziós vitákban, riportokban és interjúkban modoros gyakori­sággal jelentkezik az egyébként és a gyakorlatilag. Újabban már a társalgási nyelvnek is kedvelt szava lett mindkét nyelvi forma. Gazdag példatárunk arról ta­núskodik, hogy a tudálékosan pózoló, okoskodó és fontosko­dó, s ugyanakkor a bő lére eresz­tett szövegformálásban, a lé­nyegről elterelő szándékkal tar­talmatlan töltelékszóként bi- zonytalanítják el a mondaniva­lót. Különösen akkor, amikor egy-egy, nem éppen kívánatos ügyben megkérdezett, hivatalból illetékes párosával használja fel a két szót, és kezdi válaszát: „egyébként gyakorlatilag kevés adat áll rendelkezésünkre az adott (?) ügyben”. A gyakorlati­lag szó ebben a szövegrészletben nem arra utal, hogy a szóban for­gó ügynek milyen gyakorlati vo­natkozásai vannak, hanem jelen­téslazulással átvitt értelemben ezeknek a kifejezéseknek szere­pét jeleníti meg: valójában, a va­lóságban, voltaképpen. Tehát a gyakorlatilag tartalmatlan tölte­lék, de arra is szolgál, hogy a fel­használót minősítse a kérdéses ügyben: nem vállalja a felelőssé­get, s a mulasztást, visszaélést el­ködösíti, „elkeni”. A gyakorlati­lag felesleges felhasználását te­hát kerülnünk kell, helyette válo­gassunk a megfelelő rokon értel­mű és használati értékű szavak­ból, kifejezésekből: valójában, voltaképpen, a valóságban, stb. Hogy az egyébként milyen be- szédheíyzetekben és szövegösz- szefüggésekben vállal nagy gya- korisággal-szerepet, arról ezek a szövegrészietek bizonykodnak: „ Egyébkénta hőmérséklet emel­kedik, sok napsütéssel.” (Televí­zió: Időjárás-jelentés) „Egyéb­ként milyen volt a világbajnok­ság, a rendezés?” (Magyar Hír­lap, 1991. március 15.) „Egyéb­ként gyakran hallunk a sport ne­hézségeiről”. — „Egyébként üd­vözöl mindenkit” (Televízió: Te­lesport, 1991. márc. 18.) A sportriporterek úgy érezték, hogy modorosán sok az egyéb­ként beszédükben, és az egyéb­iránt használatára kaptak rá, s most már az egyébként és az egyébiránt felváltva szaporodik el a sportközvetítések nyelvhasz­nálatában. A rádiós és televíziós közvetí­tésekben vitázó szakértők általá­ban így kezdik mondanivalóju­kat: „Egyébként azt hiszem... Egyébként erről az a vélemé­nyem...” stb. Bizonyos beszéd­helyzetekben és szövegösszefüg­gésekben az egyébként unos-un- talan emlegetését elkerülhetjük a máskülönben, másképpen, más­ként, s a bizalmas társalgási nyelvben az amúgy nyelvi for­mák felhasználásával. A szakértői kerekasztal-be- szélgetéseken az egyébként köz­lő, kifejező szerepét az egyéb te­kintetben, a problémát más szempontból nézve, mérlegelve nyelvi alakulatokra is bízhatjuk. A különben rágós melléknevünk is beilleszthető az egyébként szó­alak feleslegesen gyakori hasz­nálatát megakadályozó rokon értelmű szósorba: másképp, másként, máskülönben. Cikkünk befejező mondatát kezdhetnénk az egyébként és a máskülönben felhasználásával, de a legkifejezőbbnek azt érez­zük, ha mondanivalónkat ezzel a mondattal zárjuk: Különbenkü- lön is hangsúlyoznunk kell, hogy az egyébkéntezés és gyakorlati- lagozás halmozásával hitelét veszti a mondanivaló éppúgy, mint a megfogalmazás stílusha­tása. Dr. Bakos József A rejtvényábra fő soraiban Bocaccio egyik mondása olvas­ható. Megfejtendők a vízsz. 2., 22., valamint függ. 1. sz. sorok. VÍZSZINTES: 2. A mondás első része (zárt betűk: E, L, A, T) 13. Fogaske­rék jellemző adata 14. Óhajtani 15. Bob betűi keverve 16. Néha- néha levelet küld 18. A rádium vegyjele 19. Cséplési terület 21. Némán átad! 22. Az idézet har­madik, befejező része (zárt betű: T) 24. Arab-félszigeti ország 25. Időhatározó szó 27. Gléda (né­velővel) 28. Tőszámnév 30. Jelez 31. Női név 32. Garázda zsoldos hazánkban a 15. században 35. Részben helyes! 36. Nagy testű szarvasfajta 37. Képző 38. Halk, visszafojtott hangon beszél 39. A tantál vegyjele 40. Női név 42. Bánt, fájdalmat okoz 43. Feszí­tőeszköz (ford.) 44. Parányibb 46. Nátrium 47. Apró 48. Tanár­képző, röv. 50. Víz túlsó szegély­része 52. Jelenleg 53. A leghide­gebb évszak 55. Magad 56. Ecce ... (Munkácsy festménye) 58. Szalai András monogramja 59. Nincs benne semmi 61. Tőkés monopóliumok csoportosulása 64. Aroma 65. Kacag 67. Eper része! 68. A kitűzött feladatot időre teljesíteni tudná 70. Ki, ki­csoda — oroszul 71. Férfiak ud­varias megszólítása 74. Hor­gony. FÜGGŐLEGES: 1. A mondás második része (zárt betűk: A, E, M, T, L) 2. Ki­rályság Arábia északnyugati ré­szén 3. Fodor része! 4. A Magyar Rádió orvosa volt (László) 5. Szégyen, felsülés 6. Lakat Károly monogramja 7. Erek hálózzák be 8. Lendület 9. Az ón vegyjele 10. Fagylalt, németül 11. Női név 12. Helység Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyében 17. Egy másik te­lepülés ugyancsak Szabolcsban 20. Részben vázol! 23. Kérdőszó 26. Verssorok összecsengése 29. Hegység a Cseh és Szlovák Köz­társaság területén 33. Bánatos 34. Tyúkanyó mondja 37. Tö­megközlekedési eszköz 40. Me­lyik személyt 41. Habpatron ré­sze! 43. Történetet felnagyítva ad elő 45. Arab sejkség a Perzsa­öbölben 47. A juh hímje 49. Ma­gához hívatja 51. Piros — néme­tül 54. Pénzösszegből egy részt visszatart 57. Ahhoz hasonló 60. Szintén ne 62. Lovasnapokról is­mert lakott hely Dömsöd határá­ban 63. Puskával tüzelni 66. Fe­keteírófesték 69. Puliszka része! 72. Rádium 73. Mányoki Ádám monogramja. Báthory Attila \ 2 3 4 5 5— 7 S 9 1Ö il \2 13 ■ 14 ■ 15 1 lé ■ 18 iy 20 22 Ti 24 27 i 2Ö 1 29 30 31 32 34 ■35 36 37 ■ 3a 33 40 41 ■ 451 ■ A6 4L 46 49 50 51 52 53 54 55 ■ 56 57 btt 59 60 él 62 63 b4 6b 66 67 70 ■ r 72 — ►

Next

/
Thumbnails
Contents