Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-18 / 221. szám
HÍRLAP, 1992. szeptember 18., péntek SPORT 15. Egri kupaktanács, azaz időkérés a tizennegyedik alkalommal megrendezett torna első meccsén Starnberg, 1992 ősz Az együttjátszás öröme A döntő első szettjében alaposan megszorongatta az ESE a Lohhofot. Itt épp Vojt próbálkozik ütéssel taniuk, míg az egriek most kezdik a finomságok, az összjáték, a variációk begyakorlását. A csapat négy nap alatt nyolc mérkőzést játszott. Kasziba István szakvezető a vártnál sikeresebbnek ítélte meg a túrát, hiszen arra senki sem gondolt, hogy az ESE döntőt játszhat. Az eredménynél fontosabb, hogy a lányok nem rogytak össze a sorozatmérkőzések súlya alatt, és voltak olyan periódusok, amikor kifejezetten jól működött a szerkezet. Jómagam ennél is előbbre teszem azt, hogy ahogy jöttek az újabb és újabb meccsek, a lányokon mind jobban látszott az együttjátszás öröme. Buzdítottak, hajtották, kisegítették egymást, ujjongtak egy-egy szép megoldás után, mosolyogva, felszabadultan röplabdaztak. Kiváltképp a Bratislava elleni mérkőzésre igaz ez, amely érzésem szerint a torna legszínvonalasabb találkozója címet is kiérdemelte volna. A napok nagy részét a városka impozáns sportcsarnokában töltöttük, hiszen futószalagon jöttek a mérkőzések. Estére egy hangulatos olasz étterembe vette be magát a csapat, együtt a szegedi röplabdás fiúkkal, akik úgy mellesleg laposra verték a mezőnyt, és toronymagasan nyerték a tornát. Talán mondanom sem kell, hogy természetesen egri ismerősökkel is összefutottunk. Christoph Wittigre sokan emlékezhetnek a megyeszékhelyen. Családjával másfél éve Lohhofban él, az első ember, akivel összefutottunk — ha nem is teljesen véletlenül —, felesége, Márta asszony volt. Amúgy csodálatba ejtő a németek életritmusa. Nem láttunk rohanó embereket, mindenki kiegyensúlyozott, nyugodt. Tagadhatatlanul jólétben élnek, és ezzel ők tökéletesen tisztában vannak. A hétvégén a starnbergi tó környéke megtelt kirándulókkal, a kristálytiszta vízen megszámlálhatatlan vitorlás, jacht úszkált. Ez a város egyébként a müncheni milliomosok paradicsoma, és a Bayern München labdarúgóinak többsége is itt telepedett le. Ami nem csoda, hiszen gyönyörű, tiszta, üde a táj, megkapóan hangulatos a város. Dióhéjban annyit az egri röplabdás lányok németországi túrájáról. Egy héttel korábban a Tungsram tette le a névjegyét ezen a vidéken, s úgy hiszem, az ESE hasonlóképpen jó hírnevet szerzett magának Bajorországban. Most már a Szuper Liga következik. Szöveg: Budai Ferenc Kép: Szántó György Ezt a sáncot nem lehet átütni. A Creglingen csak az első szettben ijesztett rá az ESE-re A megérkezésünk estéjén fogadásokat kötöttünk arra, hogy vendéglátónk, a Bayern Lohhof vajon egy csoportba „sorsol-e” bennünket a torna egyik legerősebbnek vélt csapatával, a Bra- tislavával, vagy sem. Ha jól emlékszem, ketten kardoskodtunk amellett, hogy ez eleve kizárt, Kasziba edző és Sike doktor viszont megnyugtatott mindenkit, hogy nem szívbajosak a németek. És láss csodát, másnap kiderült, hogy valóban egy ágra kerültünk leendő Szuper Liga-ellenfelünkkel, míg a Lohhof kényelmesen besétálhat a döntőbe. Való igaz, mi nem így csináltuk volna. Mert a betyárbecsület azt kívánja, hogy betartsuk az „egyenlő pályák, egyenlő esélyek” elvét. Meglehet, az ESE nem is azért fogadta el az invitálást erre a nemzetközi tornára, mert mindenáron győzni szeretett volna, sokkal inkább azért, hogy játékba lendüljön a csapat. Hiszen szűk egy hónap van hátra a bajnoki rajtig. Mint ahogy mi magyarok az olaszokat, szlovákokat, svájciakat nem a Dobó-laktanyában szállásoltuk volna el. Persze, szerintem a közelébe sem engedték volna a külföldi csapatokat, nemhogy egy körletet adtak volna nekik, szabad ki-be járással. Igen, nem tévedés, mi több, más együttessel a Stamberghez közeli Bundeswehr kaszárnyában töltöttünk el három felejthetetlen éjszakát. A katonaviselt embereknek van némi fogalmuk az itthoni laktanyaállapotokról, de gyorsan leszögezem, ez a szállás akár motelnek is beillett volna. Leszámítva a hatágyas szobát, a hálózsákot és az éktelenül nyikorgó sodronyos, teknő formájú ágyat. A „vizesblokk”, vagyis a fürdő és a hozzá tartozó helyiségektől viszont elállt a lélegzetünk. Patyolattisztaság, páraelszívó berendezés, automata tusfürdő, hogy ne soroljam tovább. A bejárat mellett található sör- és üdítőautomata, a nemzetközi hívásra alkalmas telefonfülke már csak ráadás volt. Ha nekem valaki azt mondja néhány évvel ezelőtt, hogy egy Christian Klob, a torna menedzsere magyaráz az "egri” Wittig- nek és Kasziba edzőnek német laktanyában fogunk pik- nikezni, hát rövid úton elküldöm az ideggyógyászatra. Erre mi történik, 1992 őszén a kaszárnya kapujában haptákba vágja magát a kiskatona a tiszteletünkre. Szalutáltak a csapat ellenfelei is. Egy kivétellel. A Lohhof még túl nagy falatnak bizonyult. A német bajnokság a hét végén kezdődik, vagyis a lohhofiaknak — ahol két perui és egy orosz vendégmunkás játszik — már a legjobb formájukat kellett nyújTévedés, ez nem egy bankrekiám. Bánhidi Viki találta ezt a kis sündisznót a kaszárnya parkjában Csendélet a körletben. Szendrői Ildinek és Fésűs Zsókának szemmel láthatóan jó kedve van , Tájkép a pozsonyi csata után Kommandós brutalitás Akik látták a Bratislava-Fe- rencváros BEK-mérkőzést, biztos, hogy a vér is megfagyott az ereikben, amikor a tv képernyőjén a megvadult fekete csuklyások válogatás nélkül aprítani kezdték gumibotjaikkal a magyar szurkolókat. A megdöbbenés és a félelem lett úrrá rajtunk, és sokunkban felmerült, hogy ez már politika sportköntösbe bújtatva. Talán érthető, hogy a Fradi edzője, Nyilasi Tibor a meccs után a szlovák rendőrök(?) és a helyi szurkolók vandál, minősíthetetlen viselkedése miatt nem adott nyilatkozatot a szlovák újságíróknak. — Akadtak a mérkőzésnek olyan pillanatai — mondta Nyilasi —, amikor Brüsszel, a Hey- sel-stadion tragédiája jutott eszembe. Féltem tőle, hogy itt is halálos áldozatai lesznek az ösz- szetűzéseknek. Hiszen tombolt a terror, az álarcba öltözött kommandósok — 20 ezer szlovák vastapsa mellett — ütötték-ta- posták a magyarokat, szurkolóinkat, időnként pedig teljesen értelmetlenül valósággal kikergették őket szektorukból. Ettől nem tudtam függetleníteni magam, hol a zöld gyepet, hol a nézőteret pásztáztam. S bizonyára játékosaim sem tudták kivonni magukat a történtek hatása alól. Nem félek kijelenteni: ezek az akciók, ezek a megtorlások engem a fasiszták kegyetlenkedéseire emlékeztetnek. Dr. Szívós István, a Ferencváros ügyvezető elnöke csütörtökön reggel azonnal értekezletet hívott össze, hogy kollégáival megbeszélje a szükséges lépéseket. Annál is inkább, mert egyre érkeztek a telefonok, szurkolók egész sora számolt be az őket ért atrocitásokról, zúzódásos, töré- ses sérülésekről. — Már felvettük a kapcsolatot az OTSH-val és az MLSZ-szel, konzultálunk vezetőikkel, s utána megtesszük a szükséges lépéseket. Levelet írunk az Európai Labdarúgó Szövetségnek, hogy hangot adjunk tiltakozásunknak. Tudomásul kell venni: a rendcsinálásnak is megvan a módja, a sportpályára, a nézők közé egyáltalán nem valók a gumibotos kommandósok. Ilyet még soha életemben nem láttam, ezúttal egyedülálló brutalitásnak lehettünk szemtanúi. Gyöngyösi tudósítónk, Juhász Péter a helyszínen élte át a tragikus eseményeket. Mint tegnap beszámolt róla, a magyar szektorból egy műanyag vizesflakon repült a rendőrök felé, és eltalálta az egyik tisztet. A tettest hamar kézre kerítették, de ezzel nem elégelték meg a dolgot a rendőrök. A kommandósok mintha csak arra vártak volna, hogy összeverhessék a magyar szurkolókat. Ütöttek, rúgtak, nem kímélték a fekvő, tehetetlen embereket sem. Gátlástalanságuk nem ismert határt. A stadionon kívül valóságos embervadászat folyt. Sajgó sebek, törött végtagok, kizúzott busz- és autóüvegek, megalázott önérzet. Ez maradt a csata után. És két hét múlva visszavágó Budapesten. De remélhetőleg csak a pályán! Megyei kézilabda-bajnokság Rajt a nőknél—egy hét múlva Sorozatos mérkőzéshalasztási kérelmek miatt a megyei kézilabda-szövetség úgy határozott, hogy csak egy hét múlva kerül sor a nőknél az első fordulóra. A férfiaknál megtartott mérkőzéseken nem született meglepetés, bár az átalakított Heves győzelme figyelemre méltó a Gyöngyössolymos ellen. Heves — Gyöngyössolymos 17-12 (10-7) Ld.: Fülöp 7, ill. Molnár 9. A néhány évet kihagyó hevesi csapat újbóli csatasorba állása sikeres volt, győzelmüket egy pillanatig sem fenyegette veszély. A további eredmények: Szihalom — Gyöngyösi SE 17-37 (8- 18), Füzesabonyi Dózsa — Dormánd 14-17 (7-8). Cselgáncs Szerencsi Zsolt kétszer dobogós A napokban rendezték meg Miskolcon a Milky-kupa nemzetközi cselgáncsversenyt, amelyen az Eger SE dzsúdósai is részt vettek. Tóth Péter edzőtől megtudhattuk, hogy tanítványai eredményesen szerepeltek. Szerencsi Zsolt és Bóta Zsolt a harmadik, Kovács Gábor és Csathó Lili pedig a második helyen végzett. Ugyancsak Miskolcon, a serdülőle Vasutas-kupáján Szerencsi felállhatott a dobogó tetejére, Úri Péter ezüstérmet szerzett. A versenydömping részeként az ESE cselgáncsozói Tatán is tatamira léptek a Pneu Trade-ku- pán. A legjobb eredményt Szakad János érte el, aki az első helyen fejezte be a küzdelmet, Lő- rincz Attila pedig harmadik lett. Az Eger SE cselgáncs-szakosztálya tanfolyamot indít október elsejétől, amelyre a fiúk és lányok ötéves kortól jelentkezhetnek, mindennap 16-19 óra között a körcsarnok galériáján. orvosegyetemisták nem jelentenek különösebb akadályt a Ko- menczy-legénységnek. Az Egri DSE vasárnap este Gödöllőn játssza első bajnoki mérkőzését, míg az egri főiskolások csapata a jövő hét végén lép először pályára. Rajt a kosárlabda NB ll-ben A Tanép az OSC-t fogadja A tavalyi NB Il-es pontvadászatban a második helyen végzett az Egri Tanép férfi kosárlabdacsapata, s a most induló bajnokságban sem szeretnének lekerülni a képzeletbeli dobogóról. A rendelkezésre álló játékosok listája változatlan, ami pedig az ellenfeleket illeti, nagy csatát vívhatnak az elsőségért a Tungsram és a Malév gárdájával. Kitüntető dolog bajnokságot nyerni, de ha ez bekövetkezne, nagyon megszaporodnának a gondok, mivel a csapat anyagi háttere csak az NB Il-re elegendő, arra is csak szűkösen. Ma 17.30-kor a körcsarnokban az OSC együttesét látják vendégül, így a szurkolók a saját szemükkel győződhetnek meg arról, milyen formában kezdik az újabb bajnokságot a tanépe- sek. Mindenki azt várja, hogy az A hét végén az egri körcsarnok ad otthont a Dobó István- emléktornának, amelyen a házigazdákon kívül a szlovák Léva, a MAFC-Schönherz, az Egri TK és az Egri DSE gárdája vesz részt. A műsor. Szombat, 10: Egri Tanép — Léva, 14: ETK — Léva, 16: MAFC-Schönherz — EDSE, 17: ETK - MAFC- Schönherz. Vasárnap, 9: EDSE - Léva, 10.30: ETK- MAFC- Schönherz, 12: MAFC-Schönherz — Léva.
