Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-18 / 221. szám

TVR-EXTRA — JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓMŰSOR 16 OLDALON S HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. SZEPTEMBER 18. PÉNTEK HÍRLÁP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 221. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT V Ne feledje! Ma PRESENT- PÉNTEK! Egyes cikkek 10 %-kal olcsóbban! Megéri, ^ ha megkérdi! ^ India az őszi BNV díszvendég-országa India, az őszi BNV díszvendé­ge 26 vezető indiai céggel és ex­portvállalattal, több mint 510 négyzetméteren képviselteti ma­gát a rendezvényen. Az indiai pavilon a Budapesti Nemzetközi Vásárközpont „A” pavilonjában kap helyet. Az indiai-magyar áruforgalom évek óta 125 millió dollár körül alakul, tavaly India főleg Maruti gépkocsikat, mope­deket, kész ruházati cikkeket és textíliákat, bőrárukat, dohányt, jutából készült termékeket ex­portált hozzánk. Nem értek rá Magyar — osztrák agrárgondok Kilátásban a megegyezés Javulnak a meg­egyezés kilátásai Ma­gyarország és Auszt­ria között a mezőgaz­dasági árucsere terén — írta csütörtökön a Der Standard. A lap utal arra, hogy Wolf­gang Schüssel gazda­sági miniszter ma­gyarországi látogatá­sa nyomán körvona­lazódik a kompro­misszum, amelynek hiánya miatt eddig elmaradt a szabadke­reskedelmi szerződés megkötése. Ausztria annyiban kész a kompromisz- szumra, hogy bizo­nyos, a vegyes bizott­ság megallapodása alapján évente újra meghatározandó ér­tékű keretet biztosító - na magyar agráripari termékek számára, de változatlanul nem hajlandó az egyes termékekre lebonta­ni a kvótákat. Az osztrák elképzelés az, hogy ezzel a piaci helyzethez igazodó rugalmasságot bizto­sítsák. Az uj tárgya­lási pozíciót — amely éppen a termékek szerinti kvóták tekin­tetében nem fedi a magyar kívánságot — később, a hazai mezőgazdasági szak­értőkkel folytatott megbeszélések után terjesztik a magyarok elé. Jogerősen elítélték a kommandósokat A Legfelsőbb Bíróság csütör­tökön kihirdetett ítéletében helybenhagyta a volt komman­dósok, az f rendű vádlott Csáki István 13 évi és a II. rendű Szabó János 11 évi fegyházbüntetését. AIII. rendű vádlott Horváth Mi­hály első fokon kiszabott 5 évi börtönbüntetését pedig 1 évi fogházbüntetésre enyhítette. A másodfokú bíróság az I. és a II. rendű vádlottak nyereség- vágyból, társtettesként elköve­tett emberölését „társtettesként, alias indokból elkövetett ember­ölés bűntettének” értékelte. A kifosztás vádját pedig „társtet­tesként elkövetett lopás bűntet­tének” minősítette. A Legfel­sőbb Bíróság a két volt komman­dós bűnösségét „társtettesként elkövetett önbíráskodás vétsé­gében” is megállapította. A III. rendű vádlott, Horváth Mihály terhére első fokon felrótt súlyos fenyegetéssel, hivatalos jelleg színlelésével, felbujtóként elkö­vetett zsarolás bűntettét ugyan­csak megváltoztatta, és „felbuj­tóként megvalósított önbírásko­dás vétségének” minősítette. Mint emlékezetes, Csáki és Szabó rendőri beosztásukkal visz- szaélve, 1990. augusztus 7-én személygépkocsival elvitték új­pesti lakása elől Vécsei Henriket. Horváth megbízásából — 400 ezer forintért — egy nyilatkoza­tot akartak vele aláíratni, amely­ben lemond Horváth Mihállyal szemben fennálló 10 ezer már­kás követeléséről. Vécseit Du­nakeszi határába vitték, majd a nyilatkozat aláírása után a jár­műben dulakodtak, amelynek következtében Vécsei meghalt. A holttestet Debrecen mellett, egy elhagyott helyen felgyújtot­Az ítélet jogerős. Katasztrófa fenyegeti a Tiszát A Tisza és a környezet katasztrófájának elkerülésére közel két­ezer tonna veszélyes hulladékot, zömében nagy mennyiségű nehézfé­met tartalmazó, galvániszapot tároló méregraktárat kellene sürgősen felszámolnia Szegednek. A veszélyes hulladékok lerakóhelyének megszüntetését azonban a város nem tudja és nem is akarja magára vállalni. Lippai Pál polgármester ezért levelet küldött a napokban Ke­mény Attila helyettes környezetvédelmi államtitkárnak, és kérte, hogy az állami költségvetésből juttassanak mintegy 100 millió forin­tot a városnak. Kinevezések a Pénzügy­minisztériumban Kinevezésekről döntött csü­törtökön Kupa Mihály pénzügy- miniszter. Ä szeptember 1-jei hatállyal megalapított Kisvállal­kozói Garanciaalap-kezelő Szervezet vezetőjévé Sebestyén­né Balás Erzsébetet nevezte ki. A Hitelgarancia Részvénytársa­ság alapításának előkészítésé­vel Apatini Kornélnét bízza meg. A kiégett Lada Átány határában a honatyák... Határozatképtelenség miatt elmaradt az Országgyűlés Szo­ciális, Egészségügyi es Családvé­delmi Bizottságának csütörtökre tervezett ülése, mivel a plénu- mon nem jelent meg a kellő szá­mú képviselő. Az elhalasztott bi­zottsági ülésen többek között az 1991. évi állami költségvetést s a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetésének vég­rehajtásáról szóló törvényjavas­latot vitatták volna meg a hon­atyák. Álarcos a benzinkútnál A Tolna megyei Németkér benzinkútjánál szerdán kora dél­után egy ismeretlen álarcos a kútkezelőt, F. Miklós 36 éves paksi lakost egy pisztolynak lát­szó tárggyal a mintegy 20 ezer forint napi bevétel átadására kényszerítette. Az ügyben foly­tatják a nyomozást. A téma: a felelősségbiztosítás Az Országgyűlés Költségveté­si, Adó- és Pénzügyi Bizottsága tegnap foglalkozott az autósok­nál? a kötelező gépjármű-felelős­ségbiztosítási rendszer helyzeté­ről indított népi kezdeményezé­sével. Az ügyben meghallgatta az Állami Biztosításfelügyelet vezetőjét és a Gazdasági Ver­senyhivatal elnökét. A képvise­lők végül is szükségesnek tartot­ták, hogy a hazai oiztosításpia- con a kötelező gépjármű-felelős­ségbiztosítás helyzetéről kikér­jék a továbbiakban a Pénzügye minisztérium és a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium véleményét. „Visszaszáll” a tatabányai turulmadár November 29-én ismét fel­avatják Tatabánya jelképét, a tu­rulmadarat. Ezt jelentették be a Turul-alapítvány kuratóriumá­nak vezetői csütörtökön sajtótá­jékoztatón. Az 1907-ben, Árpád halálának ezredik évfordulóján felavatott emlékmű restaurálását az időjárás viszontagságai, a ki­rándulók rongálásai és a korábbi szakszerűtlen beavatkozások, ja­vítgatások tették elodázhatat­lanná. Zárt illésen Bősről Személyi konzekvenciák is szóba kerültek A bős-nagymarosi beruházás­sal kapcsolatban a személyi kon­zekvenciák levonása is szóba ke­rült az Országgyűlés Környezet- védelmi Bizottságának csütörtö­ki zárt ülésén — mondotta Kiss Róbert (SZDSZ) alelnök az MTI-nek. A testületet Jeszenszky Géza külügyminiszter tájékoztatta kö­zös parlamenti bizottság létreho­zásáról, a beruházás vitatott kér­déseiről. A szakbizottság megis­merhette az Antall József- Vladi­mír Meciar-találkozó részleteit. A bizottsági tagok kijelentették: a beruházásra vonatkozó ország- gyűlési határozatok megfelelő­ek, a kormánynak ezek szerint szükséges eljárni. Többen kife­jezték, hogy a kormány eddig is vontatottan hajtotta végre ezeket a feladatokat. Megengedhetet­lennek nevezték — és a szüksé­ges személyi konzekvenciák le­vonását sürgették —, mert több kormánytisztviselő az országa gyűlési határozatokban foglal­takkal ellentétesen nyilatkozott. A képviselők elfogadhatatlan­nak tartják, hogy a szomszédos ország által bejelentett októberi, novemberi Duna-elterelésig Ma­gyarország mellőzze a hatékony intézkedéseket. (MTI) tú férfi, fején kötött csuklyával állt előttünk, és kiabálva a pénzt követelte. Erre én azonnal szól­tam a dolgozóknak, hogy adják oda, főleg ezresekből és ötezre­sekből. Ezt követően — feltehe­tően azért, mert hirtelen feláll­tam —, a rabló közvetlen közel­ről az arcomba lőtt a gázpisztoly- lyal. Aztán már csak a mentőben tértem magamhoz... Szerencsére a szemem meg­maradt — mondja a főkönyve­lő-helyettes (Kép és szöveg: Szántó György) Tegnap délben Átány ban, a Heves és Vidéke Takarékszövet­kezet helyi fiókjába eleddig is­meretlen álarcos férfi berontott, és pénzt követelt az ott tartózko­dó három dolgozótól. A kezében gázpisztolyt tartó rabló a mint­egy 170 ezer forint megkaparin- tása után közelről arcon lőtte a hevesi cég főkönyvelő-helyette­sét, Krecz Józsefet, akit a mentők az egri kórház szemészeti osztá­lyára szállítottak. Az elkövető(k) ezután az Átány és Kömlő közötti úton au­tót cserélt(ek), s a bűncselek­ménynél használt Lada gépko­csit felgyújtott(ák). A rendőrség az egész megyében nagy erőkkel nyomoz a tettes(ek) után. Délután már egri otthonában kerestük meg a főkönyvelő-he­lyettest. Nem sokkal előtte en­gedték ki a kórházból, s az orvo­sok szerint pár nap elegendő a felgyógyulásához. — Pont záráshoz készülőd­tünk két pénztáros kolléganőm­mel — emlékezett az esetre —, amikor egy erős, kisportolt alka­Munkában a rendőrök és a nyomozók Rablás fényes nappal Átányban Százhetvenezer forinttal menekült az álarcos férfi Kékesi „diagnózis” A vonzó épület kísértetkastélyt idéz Beteg helyett a bútort vaiják Néhány esztendővel ezelőtt az egészségügy berkeiben és a lakosság köreiben egyaránt nem kis riadalmat keltett a kékestetői szanatóri­um egyik szárnyának életveszélyessé nyilvánítása. Az volt a kevés­bé kellemetlen, hogy az épületet ki kellett üríteni. Sokkal inkább aggodalmat okozott a kórházi létesítmény teljes lebontásának ré­A szakemberek első megítélé­se után szerencsére az építmény megmentése került előtérbe, s a rekonstrukcióra írtak ki pályáza­tot. Versenytárgyaláson döntöt­tek a legcélravezetőbb, a legelő­nyösebb ajánlat mellett. így lá­tott Hadobás Ferenc markazi vállalkozó a kivitelezéshez, s tett eleget a megbízásnak az elmúlt év végére. Annak idején lapunk hasábja­in — ahol nyomon követtük a ké­kestetői történéseket — a szana­tórium új épületrészének átadá­sáról is beszámoltunk. A megje­lenésében impozáns, igazán vonzó és korszerű kialakítású gyógyhely láttán a tudósító sem leplezhette csodálkozását, elége­dettségét. Hiszen a feladat meg­oldása lényegesen eltér az átla­gostól, a megszokottabbaktól. Akár példa is lehet a továbbiak­ra, az álmodottjövőt idézheti. Csupán az huthette le a lelke­sedését, hogy a négyszintes, szép építmény hivatalos átadás után hetekkel is üresen várta az egész­ségügyi munkát. Mivelhogy nem jutott pénz a berendezésre... Sajnos, háromnegyed évvel később sem más a helyzet. A „gyógypalota” csupán az első emeleti homlokzatán a teraszon végig futó tarka virágokkal mu­tatja az életjeleit. Belül még min­dig üres. Zárt bejárata előtt az in­tézet más helyeire beutalt bete­gek napozgatnak, élvezik a kelle­mes szeptembert, használják épülésükre a levegőt is, a ha­zánkban páratlan klímát. A máig csöndes szárny csillo­gása ellenére is kísértetkastélyt idéz. Érthetetlen az eset látoga­tónak, betegnek egyaránt. S ter­mészetesen fáj az orvosnak, az asszisztensnek, az ápolónak is, akik az említett falak mögött gyógyítani szeretnének. — Egyedül az vigasztal ben­nünket, hogy a tényleges üzembe helyezésre tulajdonképpen nem is volt határidő, s a valóban pár­ját ritkító épület egyáltalán elké­szülhetett a mai nehéz időkben — magyarázza az érdeklődésre dr. Kósa Erzsébet, a Mátrai Állami Gyógy intézel főigazgató főorvo­sa. (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents