Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-17 / 220. szám

> A magyar gazdaságról Folyamatos a kárpótlási jegyek kiadása Az utóbbi hetekben a Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. új számítógépes rendszerre tért át, ezért az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal jogerős határozatainak alapján történő kárpótlási jegyek kiadásában átmeneti fennakadás keletkezett. A két intézmény közleménye szerint a számítógépes átállítás befejeződött, az átmeneti lemaradás pótlása megtörtént, és most már folyamatos a kárpótlási jegyek kiadása. Több repülőjárat Budapest és Amszterdam között A KLM holland légitársaság Budapest és Amszterdam között köz­lekedő járatainak számát hétről tizenháromra növelte az október 25- én kezdődő téli menetrendben. A holland légitársaság új légiegyez­ményt kötött Japánnal és Vietnammal, ezáltal a jövőben nemcsak To­kióba, hanem Osakába és Nagoyába is repülnek majd a KLM utas- és teherszállító gépei. Magyar silók Thaiföldre Négy 7500 tonnás silót szállít a kecskeméti Agrikon-vállalat négy thaiföldi tartományba, a Baan Nakom cég megbízásából. A kukori­ca, szója és rizs tárolására szolgáló, 30 ezer tonna tárolókapacitású si­lóberendezések értéke 7 millió dollár. A távol-keleti országban eddig hengeres fémsilókat egyáltalán nem alkalmaztak, ezért a magyar ter­mék áttörést jelenthet. Ez az eddigi legnagyobb értékű magyar-thai­földi üzletkötés. Speciális papír Fűzfőn? A Papíripari Vállalat csak speciális papírt szándékozik gyártatni a Fűzfői Papírgyár leányvállalatnál — jelentették be a fűzfői munkás­gyűlésen. A hír nagy felháborodást váltott ki, mert az író-nyomó pa­pír előállításának megszüntetése a gyár létét veszélyeztetné. A Fűzfői Papírgyárban munkástanácsot alakítottak, amely kezdeményezi a közvetlen állami irányítás bevezetését. A munkástanács szerint a Pa­píripari Vállalat a fűzfői gyár feláldozásával akaija jövedelmezővé tenni az első fél évben egymilliárd forint veszteséggel termelő, oszt­rák érdekeltségű szolnoki és dunaújvárosi papírgyárat, amelyek fő profilja szintén az író-nyomó papír. Biotermék-tanács A Biotermék-tanács alakuló közgyűlését szeptember 17-én tartják Csongrádon. A májusban alakult szervezet célja, hogy termelési és értékesítési biztonságot nyújtson a vegyszermentes termékek előállí­tóinak. Magyarországon 10 ezer hektáron folyik biotermelés. Szent- Miklóssy Ferenc, a tanács ideiglenes vezetőségének tagja elmondta, fontosnak tartják, hogy a magyar áruk eleget tegyenek az EK-ban 1994-ben életbe lépő biotermelési előírásoknak. A terméktanács megszervezi az áruk minősítését, és a választék bővítésére ösztönzi a termelőket. Ingatlantőzsde Hivatalosan is megkezdi tevékenységét az Ingatlantőzsde. Joó András, az Ingatlantőzsde Egyesülés elnöke elmondta, hogy az indu­láskor 12 tőzsdecég tevékenykedik majd. Kezdetben 50-100 épületet és ingatlant vonnak be a tőzsdei kereskedésbe. Az induláskor csak a 30 millió forint feletti ingatlanok adásvételével foglalkoznak. Az In­gatlantőzsde a Budapesti Értéktőzsde termébeif lesz. HÍRLAP, 1992. szeptember 17., csütörtök 7. Mennyit ér egy márkanév? A válasz az, hogy valamivel többet, mint 31,2 milliárd dol­lárt, ha történetesen a Marlboró- ról van szó. A Philip Morris cég tulajdonát képező cigaretta­márkanév a legértékesebb a vilá­gon — állítja az az új felmérés, amelyet a Financial World című amerikai üzleti folyóirat tett köz­zé nemrég a márkanevek értéké­ről. A második helyet a Coca- Cola foglalja el, amelynek értéke 24,4 milliárd dollár, több mint kétszer annyi, mint nagy riváli­sáé, a Pepsi-Coláé, amely a ne­gyedik helyen fekszik 9,6 milli­árd dollárral. (Harmadik a Bud­weiser, valamint 10 milliárd dol­lár felett, a Pepsi-Cola mögött pedig sorban a Nescafé, a Kel­logg, a Winston és Pampers kö­vetkezik.) A listát egy olyan időpontban hozták nyilvánosságra, amikor Nagy-Britanniában ismét fellán­golt a vita a márkanevek értéké­ről. Terry Smithet, a UBS Phil­lips & Drew értékpapírház kuta­tási részlegének vezetőjét au­gusztus közepén felfüggesztet­ték állásából, miután bírálattal il­letett néhány olyan törvényes könyvviteli gyakorlatot, amely megítélése szerint félrevezető képet adhat a vállalatok pénz­ügyi helyzetéről. Ezek között szerepel a márkaneveknek esz­mei vagyonként történő tőkésí­tése a mérlegekben. Könyvvizsgálók, pénzügyi és marketingigazgatók 1988 óta fo­lyamatosan vitatkoznak az ügy­ről, amikor a Nestlének a Rowntree átvételét célzó ajánla­ta nyomán felmerült az olyan Rowntree-márkanevek, mint például a KitKat és a Quality Street piaci értékelésének kérdé­se. Azóta számos vezető brit vál­lalat, köztük a Grand Metropoli­tan, a Guinness, a Ranks Hovis McDougall és a United Biscuits szerepelteti mérlegében legalább néhány márkanevét. A Guinness például nem tő­késíti sörmárkáját, amely 2,28 milliárd dollárra értékelve a 17. helyen szerepel az amerikai fel­mérésben. A szeszesital-csoport csak az olyan bevett márkákat is­meri el mérlegében, mint a John­nie Walker és a Bells skót whyskik, a Gordons gin és az As- bach brandy, amelyeknél egyér­telmű alapja van az értékelésnek, s amelyeket így külön-külön is el lehetne adni. Ian Duncan, a Guinness pénz- és adminisztratív ügyek­ben illetékes ügyvezető igazgató­ja kijelentette: „Nincs kétségem afelől, hogy a bevett márkák mérlegünkben való szerepelteté­sének gyakorlata korrekt; és úgy vélem, hogy egyre szélesebb kör­ben válik elfogadott gyakorlattá, hogy a mieinkhez hasonló, széles körű fogyasztói bizalommal öve­zett márkák ugyanolyan valós, lényegi és rendkívüli értéket je­lentő vagyonelemek — sőt néha még inkább azok —, mint az in­gatlanok és az üzemek, amelyek több kockázatnak vannak kitéve, és gyorsabban avulnak el.” A márkanév-értékeléssel ösz- szefüggő bírálatok nagyrészt az értékbecslések során alkalma­zott megítélésekre összpontosul­nak; egy-két furcsaság a Financi­al World becsléseiből is kitűnik. A folyóirat a felmérésben al­kalmazott megközelítést az In­terbrand brit tanácsadó cég által kidolgozott módszerekre ala­pozza. A Marlboro márkaérté­kének megállapítása során pél­dául először a márka évi operatív profilját vették — ez 3,4 milliárd dollár volt 15,4 milliárdos forga­lom mellett —, ami 22 százalékos profitszintnek felel meg. Ezután kikalkulálták azt, hogy egy nem márkás cigaretta, amely ugyanakkora tőkét alkal­mazna, mint a Marlboro, mind­össze 462 millió dolláros profitot csinált volna ezzel. Ezt az össze­get azután levonták a Marlboro 3,4 milliárdos operatív profitjá­ból, maradt 2,9 milliárd. Ennek 43 százalékát félretették adózási célokra, így végül maradt 1,7 milliárd dollár. Ezt tekintették a tisztán a márkanévvel összefüg­gő nettó profitnak. Ezt az 1,7 milliárdot azután megszorozták egy, a márkanév erejét képviselő tényezővel, amely a piaci pozíci­ótól, az általános piaci kilátások­tól, az internacionalizálódás fo­kától, a marketingtámogatástól és számos egyéb tényezőtől függ. Ez a bűvös szám általában a 12-20 közötti tartományban mozog. A Marlboro esetében 19-et választottak a becslés ké­szítői, így lett a világhírű cigaret­ta márkaértéke végül is az 1,7 milliárd 19-szerese, azaz 31,2 milliárd dollár. E módszereket alkalmazva a felmérés szerint a Guinness tu­lajdonát képező Johnnie Walker Red Label a világ legjobban fo­gyó skót whyskije — a lista 14. helyére kerül 2,54 milliárd dollá­ros (1,32 millárd font sterling) márkaértékkel, a Gordons gin pedig a 28. helyre 1,1 milliárd dollárral (578 millió font). A két márkanév együttes értéke tehát messze meghaladja azt az 1,39 milliárd font sterling könyv sze­rinti értéket, amelyre maga a Guin­ness becsüli ezeket a híres sze­szes italait. Ezek az aránytalanságok jól szemléltetik azokat a problémá­kat, amelyekkel a könyvviteli szakma ma is küzd a márkanevek értékbecslése során. Ezeknek a problémáknak azonban nem szabad elterelniük a figyelmet arról, hogy a márka­értékelés igenis jó segédeszköze lehet a menedzsermentnek. A márkaértékekről az Egyesült Ál­lamokban folytatott viták nem a vállalaton belüli pénzügyek átte­kintésében játszott szerepükre összpontosultak, hanem arra, hogy használatuk által jogosulat­lan hangsúly helyeződik a cégek rövid távú pénzügyi teljesítmé­nyére. A marketingmenedzserek kö­rében olyan érzés uralkodik, hogy a profitbázisú teljesítmény­értékelések bátorítják az olyan akciókat, mint például a túlárazás és a kiterjedt eladástá- mogatások, amelyek ugyan gyors profitot produkálnak, de hosszú távon hozzájárulhatnak márkaértékek lemorzsolódásá­hoz. Amit a kárpótlásról (még) tudni kell Vállalkozói támogatás is igényelhető Nem lett igazuk azoknak, akik botrányt jósoltak: a termőföld- árverések békésen, nyugalma­san zajlanak. Mindazok, akik még az idén földhöz szeretnének jutni, „soronkívüliség” iránti ké­relmet nyújthattak be, s ebben az esetben a kérelmeket nem hat hónap, hanem 60 nap alatt bírál­ják el az illetékesek. A második kárpótlási törvény alapján kár­pótlásra jogosultak — az 1939 és 1945 között sérelmet szenvedet­tek — október 5-ig, a harmadik törvény alapján kárpótlásra jo­gosultak — az életüktől és sza­badságuktól politikai okból megfosztottak — pedig október 3-ig nyújthatják be soronkívüli­ségre vonatkozó kérelmüket. Mint az dr. Szabady Attilától, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal főosztályve­zetőjétől megtudtuk, az árveré­sek folyamatosan zajlanak, sen­kinek nem kell attól tartania, hogy ha későn jut kárpótlási jegyhez, akkor csak rossz minő­ségű földet vásárolhat. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az árverésre bocsátott földalap teljes egészében nem kel el. Az árverésen részt vehetnek mindazok, akiknek az elvett földje abban a megyében, köz­ségben van, ahol az árverést ki­tűzik. Joga van részt venni az ár­verésen annak is, aki 1991. janu­ár 1-jén az árverező szövetkezet­nek tagja volt, és tagsági viszonya az árverezés időpontjáig fenn­állt, illetve aki 1991. június 1-jén abban a városban, községben ál­landó lakosként volt bejelentve, ahol az árverező szövetkezet földjei elterülnek. Mezőgazdasági vállalkozói tá­mogatást vehetnek igénybe mindazok, akiknek 200 ezer fo­rint feletti a kártérítési igényük. Mit jelent mindez a gyakorlat­ban? Egyetlen példával hadd vi­lágítsuk meg: ha valakinek 250 ezer forint kára keletkezett, az úgynevezett degresszív számítás miatt csak 225 ezer forintnyi kárpótlási jegyet kaphat. De eb­ben az esetben a 225 és a 250 ezer forint közötti különbözeiét támogatásként igényelheti, ha az árverést követő 30 napon belül bejelentkezik az adóhatóságnál és nyilatkozatot tesz, hogy leg­alább öt évig mezőgazdasági vál­lalkozóként művelni szándékoz­za a földet. Ez az utalvány csak termőföldvásárlásra vehető igénybe a saját jogon kapott kár­pótlási jegyek kiegészítéseként. Fontos tudni: az utalvány értéke nem haladhatja meg az 1 millió forintot. Az első kárpótlási törvény alapján jogosultak már nem kér­hetik ezeket az utalványokat, de a második és a harmadik törvény alapján eljárókat megilleti a ked­vezmény. (újvári) Ferenczy-Europress Válságkezelés Észak­Magyar­országon Az infrastruktúra hiánya okozza az észak-magyarországi régió súlyos gazdasági helyzetét, mert emiatt nem érkezik elegen­dő nyugati működőtőke a szer­kezetátalakítási gondok megol­dásához — jelentette ki Gyulai Gábor címzetes államtitkár, a ré­gió köztársasági megbízottja. Ki­emelte, hogy a helyzet változásá­hoz komoly kormányintézkedé­sek szükségesek. Már el is ké­szült és nemsokára a kormány elé terjesztik azt a programot, amely a régió válsággócainak gondjait igyekszik mérsékelni. Csökkent a földgázfogyasztás Az idén augusztus végéig 4,5 millió tonna kőolajat dolgozott fel a Mól Rt., és ennek több mint 10 százaléka bérfeldolgozás volt — adta hírül az MTI. Ez ideig 3,4 millió tonna volt. Az év folya­mán csökkent a földgázfogyasz­tás, elsősorban az ipari termelés hanyatlása miatt. Az import 3,4 milliárd köbméter volt, ez 17 szá­zalékkal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. A hazai kitermelés 3,1 milliárd kötméter, ez 4 százalékos csökkenésnek felel meg. EBRD-forint­kötvény Az Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Bank (EBRD) zöld utat adott a forintkötvény-akciónak: a nemzetközi pénzintézet forint­ban vesz fel kölcsönt a magyar piacon, és a pénzt tovább köl­csönzi magyarországi vállalko­zásoknak — jelentette ki Andres Ljungh, a bank pénzügyi elnök- helyettese. Az EBRD-forintköt- vényeket a bank várhatóan az év vége felé bocsátja ki, mintegy 2 milliárd forintos összértékben, és várhatóan 5-7 éves lejáratra szólnak, a hozamot pedig 20 szá­zalékra becsülik. Privatizációs információs hivatal Privatizációs információs hi­vatal kezdte meg működését teg­nap az ÁVÜ székházának föld­szintjén. Fő feladata a magyar és külföldi befektetők tájékoztatá­sa az időszerű privatizációs lehe­tőségekről és ezek kihasználásá­nak szabályairól, de foglalkozik írásos segédanyagok árusításá­val is. Júliusi pénzügyi mutatók Július hónapban 82 millió dol­lárral nőtt a folyó fizetési mérleg többlete, és ezzel a hetedik hó­nap végére elérte a 739 millió dollárt — mondta Hárshegyi Fri­gyes, az MNB alelnöke a Reuter brit hírügynökségnek. A mérleg aktívumához nagymértékben hozzájárult a külföldi tőke be­áramlása, amely ebben az évben elérte a 825 millió dollárt. Tájékoztató a vámáru vámértékének meghatározásáról tudjuk, ho^t TUDJÁK, DE... A pénzügyminiszter és a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok minisztere 20/1992. (VII. 7.) PG-NGKM együttes rendeleté­ben („a vámjog részletes szabá­lyainak megállapításáról és a vám­eljárás szabályozásáról szóló 39/1976. (XI. 10.) PM-KKM együttes módosításáról”) a 22. paragrafusban az R. 92. paragra­fusának (A vám alapja) (1) be­kezdésének helyébe a követke­zőket rendeli el: „(1) A kiszabásra kerülő vám alapja a vámáru vámértéke. A külkereskedelmi forgalomban beérkező vámáru vámértékét az Általános Vám- és Kereskedel­mi Egyezmény (a továbbiakban: GATT) III. cikkének végrehajtá­sáról szóló Egyezményben, vala­mint ezen Egyezményhez tarto­zó Jegyzőkönyvben foglaltak szerint — egységnyi pénznem­ben (egész számra) kerekítve — kell meghatározni. Az árunyilatkozat-adónak a vámkezelési kérelemben nyilat­koznia kell arról, hogy a vámér­ték kimunkálása a GATT Vám- értékegyezmény melyik cikké­ben meghatározott előírások szerint történt.” Szeretnénk felhívni a T. külke­reskedők figyelmét, hogy eddig a Vám 91 Adat- és Pótlapokon az értékrovatok közül a 222. Vétel­ár rovat 2 tizedes pontosságú ki­töltést, míg a 28. rovatok, illetve a 462. Más összeg rovat tizede­sek nélküli kitöltést igényelt. 1992. augusztus 1-jétől a fent idézett rendelet 22. paragrafusá­nak rendelkezései a mérvadók. Minden értékrovat tizedes nél­kül töltendő ki! (Pl. a számla sze­rinti értéket kerekítve kell a 222. rovatba beírni.) Amennyiben a régi módon előnyomtatott VÁM 91 Árunyi­latkozattal dolgoznak, úgy a tize­desek helyére a 222. rovatban kettő db X-et kell beírni, ha új a nyomtatvány, és nincs a tizede­seknek helye, természetesen nem kell XX-et beírni. Itt szeretnénk felhívni a T. kül­kereskedők figyelmét arra is, hogy a líra (ITL), yen (JPY) és peseta (ESP) devizák 1000 devi­zaegységben jelölendők az ér­tékrovatokban. (pl. a 10.200 egységnyi JPY = 10 JPY) az ér­tékrovatokban a kerekítési sza­bályok figyelembevételével — régi nyomtatványon: 10.XX. új nyomtatványon: 10.) Ismételten közöljük a bér­munkaügyietek helyes kitöltési utasítását, külön kihangsúlyoz­va, hogy kerekített (és fent ki­emelt devizák esetében 1000 egységnyi) devizaérték-összege- ket újanak a megjelölt értékro­vatokba. Csak nálunk vásárolhat KAMATMENTESEN - 24 HAVI RÉSZLETRE I- Szekrénysorok, ülőgarnitúrák- Szórakoztató elektronika, televízióki- Háztartási gépek, fagyasztók- Varrógépek, mosógépek- Gázkazánok, vízmelegítők Tervezze meg vasarlasait! [ EGER Tőrvényházut 15. Tel: (36) 12-491 GYÖNGYÖS Koháry ut 6. fsz. 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents