Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-17 / 220. szám

4 PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ — MELLÉKLETÜNK A 7—10. OLDALON HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1992. SZEPTEMBER 17. CSÜTÖRTÖK megyei hírlap LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA HL ÉVFOLYAM 220. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT Holnap nyűik aK&P DIVATC.ENTRUM (Eger, Katona tér 1.) A nyitás hetében e hirdetésre 10% árengedményt adunk I minden női, férfi- és sportruházati termékből. Import sportcipők 1500 Ft-os reklámáron, amíg a készlet tart! Másfél milliárd köbméter földgáz az Őrségben Az MTA Veszprémi Akadé­mia Bizottsága szerdán Őri- szentpéteren tudományos ta­nácskozást rendezett az ott talált földgáz felhasználásáról. A tét nagy: eddig 12 próbakutat fúr­tak, és ezekből állapították meg, hogy mintegy másfél milliárd köbméter, a magyar szabvány szerint jó minőségű földgáz rej­tőzik a föld alatt Bajánsenye és Őriszentpéter környékén. Az ér­dekek azonban különbözőek. A földgázra az országnak nagy szüksége van, de a kitermelés a tájvédelmi körzetben, a turista- paradicsomban környezeti káro­sodással jár. Ki lehet-e védeni a károsodást? Ettől függ majd a ki­termelés. Adomány a menekültekért A Magyar Hitel Bank Rt. két­millió forintot adományozott a Magyar Vöröskeresztnek, a me­nekültprogram javára. A Magyar Vöröskereszt 1991 júniusa óta nyújt segítséget a délszláv mene­külteknek. A szervezet részt vett a nagyatádi menekülttábor elő­készítésében, s annak megnyitá­sa után az élelmiszerekről és a személyi higiénés felszerelések­ről gondoskodott. Balesetveszélyes játékgolyó Balesetveszélyes a tajvani im­portból származó kung-fu, vagy apadó labda néven forgalmazott gyermekjáték — állapította meg a Kermi vizsgálata. A különböző színekben kapható, 4 centiméter átmérőjű műanyag golyó a gu­micukorhoz hasonlóan képlé­keny állagú, de annál puhább. Megtévesztő külseje miatt szájba véve fulladást okozhat, másrészt egészségre ártalmas, kioldódó színezéket tartalmaz. A termé­ket magyar nyelvű tájékoztató és korcsoport-meghatározás nélkül árusítják, ez fokozza a balesetve­szélyt. A Kermi a tapadó labdák árusítását megtiltja. Leemelték a zátonyról a hajót Úszódaru segítségével leemel­ték a zátonyról a Mahart hétfőn megfeneklett Vöcsök típusú szárnyashajóját. A több mint 200 ezer dollár értékű jármű az első vizsgálatok alapján úgy tű­nik, nem károsodott nagyobb mértékben, köszönhetően an­nak, hogy sóderzátonyra csú­szott. A kár pontos felmérése azonban csak az után kezdődhet meg, ahogy a hajót kiemelik a vízből. Hazahozták a holtakat, s tovább izzik a gyűlölet Cigánytemetés Túrán Két embert gyászolnak Túrán. Együtt a rumungrók és az oláh cigányok. Az újságok, a rádió, a tévé ugyan ellentmondásos hí­rekről számolt be az elmúlt na­pokban, de az egész ország tud­ja: Varjú mezőőr kioltotta Far­kas Jenő és Nagy Kálmánná éle­tét. A férfi huszonnyolc se múlt, az asszony negyvenéves volt. Hogy mi is történt valójában? Erről a tragikus esemény hely­színén győződtünk meg, ahová elkísért minket egy szemtanú is. Az elmúlt hét szombatján öt-hat cigány a falu határában lévő gyü­mölcsösbe indult körtéért. A nagy zsákmánynak aligha tekint­hető hat-hét kilónyi lopott gyü­mölccsel hazafelé tartván kajtta őket rajta a mezőőr, aki puskájá­val előbb Farkas Jenőt lőtte nya­kon, majd közel háromszáz mé­teren át üldözte az erdőben Nagy Kálmánnét, akin ugyancsak ha­lálos sebet ejtett. A tévéhíradó­ban Varjú vallomása nem volt túl meggyőző, miszerint mindkét esetben véletlenül sült el fegyvere. Kedd délelőtt Túrán, az ABC előtt. Első látásra nyugodt a kör­nyék, csupán a lassan cirkáló rendőrautók utalnak arra, hogy valami még sincs itt rendben. A bolt előtt egy autó: dinnyét árul egy cigány házaspár. — Szemétláda ez az ember, én csak tudom — mondja az asz- szony. — Az apámat, Kati Gá­bort már húsz eve megfenyeget­te, hogy két embert kiirt a család­ból. Mi vályogvetők voltunk, te­hetősebbek. Ezt nem tudta elvi­selni Vaíjú, irigy volt az minden­kire. Fajgyűlölő, világéletében is az volt. Merem fogadni, ha ezt ci­t ány tette volna, hogy két életet iolt, azon nyomban vasra verik. Méga magjukat is kiirtották vol­na! De őt bezzeg elvitték, nehogy bántódása essen. Na, de ha Túrá­ra visszakerül, bosszút állunk raj­ta, addig éljünk! — Ne beszélj már, asszony — formed rá az ura, Makula Lász­ló. — A túrái cigányok nem olya­nok, azért van a törvény, hogy igazságot tegyen. Nem vagyunk mi vérbosszúsak. (Folytatás a 4. oldalon) Csendes kamatcsökkentés a Postabanknál A Postabank „csendben” szeptember 15-étől újabb kamat- csökkentést hajtott végre. A ka­matcsökkentést a pénzintézet üzletpolitikai kérdésnek tekin­tette — mondta az MTI-nek Tarr József, a Postabank vezérigazga­tó-helyettese. A vezérigazgató-helyettes tá­jékoztatása szerint a postabank­jegyek bruttó kamata szeptem­ber 15-től a következőképpen alakul: az egy hónapos futam­idejű postabankjegy kamata 15 százalékra, a 2 hónapos futam­idejűé 15,5 százalékra, a 3 hóna­posé 16 százalékra, a 7 hónapra szóló postabankjegyé 16,5 szá­zalékra csökkent. A lakossági betétszámlakönyv kamata (ami nettó kamatot jelent) 15 száza­lékról 10 százalékra módosult. A postatakarék-jegy értékesítése már július 20-tól szünetel. Tarr József a kamatcsökkentéseket azzal indokolta, hogy idén jelen­tősen csökkent a fizetőképes hi­telfelvevők, adósok köre. Napja­inkban a pénzintézetek egyre in­kább forrásbőséggel küzdenek. Incidens Pozsonyban Kedd éjjel az Arany­homok nevű üdülőtelep báljában nem tisztázott körülmények között ki­alakult incidens követ­keztében 21 magyar ál­lampolgárságú Fradi- drukkert állított elő a he­lyi rendőrség. A magyar konzul közbenjárására hajnalban mindegyiket szabadon engedték. A bár előtt kezdődött az incidens magyar szur­kolók és néhány helyi ci­vil személy, illetve a po­zsonyi rendőrök között. Megjelent egy rendőri kommandó is, amely­nek tagjai az ablakokon átjutottak be a helyiség­be, ahol negyven ma­gyar szurkoló tartózko­dott. Az elővezetett ma­gyarok vallomása sze­rint a kommandósok felszólítás nélkül kezd­ték el kutyákkal együtt a jelenlévők „ártalmatla­nítását”. Több orosz olaj érkezik Az idén 50 százalékkal több kőolaj érkezik a Ba­rátság-vezetéken hazánkba, mint az elmúlt évben — mondta el az MTI érdeklődésére József Gábor, a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság ügyve­zető igazgatója. Az orosz importot azért kellett erő­teljesen növelni, mert éppen egy éve, 1991. szep­tember 16. óta szünetel az olajszállítás az Adria-ve- zetéken a délszláv háború miatt. Az Adria leállása óta az omisalji kikötőben tárol­ják a MÓL Rt. 127 ezer tonna kőolaját — mintegy 18 millió dolláros érték —, amelyet a szállítónak természetesen kifizettek, ám egyelőre nem lehet el­juttatni Magyarországra a nyersanyagot. (MTI) A jelenlegi szárazság később is megismétlődhet Az évszázad legsúlyosabb aszalva A felmérések szerint több mint egymiliiáid forint kárt oko­zott a tavaszi, nyári aszály Heves megyében. Arra is utaltunk, hogy milyen hallatlan erőfeszítéseket tesznek az üzemekben az őszi betakarításért és a jövő évi kenyémekvaló előkészíté­séért. Az aszállyal összefüggésben érdekes meteorológiai elemzést készítettek a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutatóintézetének munkatársai. Erről érdeklőd­tünk dr. Krisztián József tudományos osztályvezetőtől. — Kompolt térsége a Mátra és aszályos az idei tavasz. 1992 déli nyúlványán egyike az ország legszárazabb vidékeinek — mondta bevezetőként. — 1900- tól mérik a csapadékot a faluban, jelenleg a késői utódok, a GATE kutatóintézetének munkatársai. A sokévi átlag 550 milliméter, szeszélyes eloszlással. Feljegyzé­seink szerint ebben az évben megdöbbentő rekord született: az évszázad legaszályosabb esz­tendejét jelezték az adatok au­gusztus végéig. Amilyen kedve­ző volt a tavalyi időjárás, olyan mostoha az idei. Száraz volt a tél, első három hónapjában összesen 30 milliméter csapadék hullott, annyi, mint sokévi átlagban egyetlen téli hónapban. A folyta­tás sem volt kedvezőbb, miután áprilisban és májusban 27 milli­méter eső esett, alig több mint negyede a sokéves 97 milliméte­res átlagnak. Katasztrofálisan nagy lett az első félévi hiány, 164 milliméter. Reménykedtünk, hogy nem folytatódhat az aszály júliusban, de sajnos, hiába. — S mi jellemezte augusztust? (Folytatás a 3. oldalon) A nép vagy a népszerűtlenség kormánya? Az első két év Az Országgyűlés szerdán reg­gel fél kilenckor kezdte rendkí­vüli munkanapját, melyen a ple­náris ülés egyetlen témája a kor­mány elmúlt kétéves tevékenysé­géről szóló beszámoló volt. Az Ügyrendi Bizottság vezetője be­számolt a testület keddi döntésé­ről, ami szerint a kormány beszá­molójáról az Országgyűlés nem köteles határozatot hozni. A kormány nevében Antall József miniszterelnök mondott expozét a kabinet elmúlt kétéves munkájáról szóló írásos beszá­molóhoz. Elmondta: a beszámo­lóval a kormánynak nem volt célja a Kádár-rendszerben meg­szokott önkritikái „násztáncot” járni. Aki ezt az álláspontot ösz- szetéveszti valamiféle arroganci­ával vagy önteltséggel, messze jár a valóságtól. A kormányfő a törvényhozás mindkét oldalától tárgyszerű, korrekt és méltányos vitát kért, hogy a bírálók érdem­ben mutassanak rá: mit kellett volna másként és milyen módon megtennie a kormánynak. A kormányfő arról is szólt, hogy a kabinet hivatalba lépése­kor tisztában volt azzal: útján si­keresen indul, de nehezen halad. Az átalakulás nehézségekkel jár, a vezetésnek népszerűtlen intéz­kedéseket kell hoznia. (Folytatás a 2. oldalon) Kevés a jó építőanyag Jelenleg a magyar építőipari termékeknek csupán 25-30 szá­zaléka felelne meg kisebb változ­tatással az Európai Közösségben alkalmazott normáknak — hangzott el szerdán azon a buda­pesti sajtótájékoztatón, amelyet annak a nemzetközi cégtaláiko- zónak kapcsán szerveztek. A szakemberek szerint min­denekelőtt ki kell dolgozni a kü­lönféle termékeket előállító vál­lalatoknál a megfelelő minőség- biztosítási rendszereket. Szükség van a tanúsítási rendszerek ki­dolgozására is. Egy kutatás ered­ménye azt mutatja: hazánkban mintegy 80 milliárd forintra len­ne szükség ötéves távlatban ah­hoz, hogy a magyar építőanyag­ipar termékei megfelelő minősé­gi színvonalúak legyenek. Az Ybl Bankban rekedt az önkormányzat pénze Fegyelmi eljárás a polgármester ellen A XI. kerületi képviselő-testület pénzügyi ellenőrző bizottsága fegyelmit kezdeményez az önkormányzati testület csütörtöki ülésén Bánhegyi Emil polgármester ellen. A bizott­ság szerint Bánhegyit felelősség terheli ami­att, hogy az Ybl Bank csődbe jutásakor a ke­rületi önkormányzat 150 millió forintja is a bankban rekedt. Szőke László, a képviselő-testület MDF- frakciójának vezetője az MTI-nek elmondta: a pénzügyi vizsgálat megállapítása szerint a hivatal működéséért felelős polgármester nem szabályozta megfelelően a szabad pénz­eszközök felhasználását. Emiatt fordulhatott elő, hogy a pénzügyi osztályvezető, akinek egyébként prémiuma függ a pénzforgatástól, saját hatáskörben 350 millió forintot helye­zett el különböző bankokban. A csődbe ment pénzintézetben rekedt pénznek csak egy része térülhet meg, az is évek múlva. A kialakult helyzet érdekessége, hogy az ön- kormányzat gazdálkodásáért a jogszabályok egyértelműen a testületet teszik felelőssé, amelynek tudomása sem volt ezekről az ügyekről. A mai testületi ülésen a képviselők majd foglalkoznak a polgármester és az alpolgár­mesterek prémiumával is. Várható, hogy is­mét szóba kerül a nemrég csődbejutott Mé­dia 11 jövőjének helyzete. Találkoztak a megyék főorvosai Sötét árnyak az egészségügyön Nem sok biztatót tudott mon­dani az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság helyet­tes vezetője, ar. Hargitay Sándor a megyei önkormányzatok főor­vosainak. A tegnap Egerben megrendezett konzultációjukat dr. Jakab István, a Heves megyei közgyűlés elnöke nyitotta meg. Mint előrebocsátotta, a megyek önkormányzatai igen eltérő mó­don igyekeznek feladataikat megoldani, ezért is fontosak az ilyen találkozók, amelyen köze­ledhetnek egymáshoz az állás­pontok. A tanácskozáson végül tizen­három megye egészségügyi osz­tályainak Képviselői vetettek szamot a helyzettel. Mint dr. Hargitay Sándor elmondta: az egészségügyben, de a társada­lombiztosítás által finanszírozott más területeken is fokozódnak a feszültségek. Nagy árnyat vet a 70 milliárdos kintlevőség, ami szinte behajthatatlannak látszik. A munkanélküliség és a jövede­lemviszonyok miatt sem felel meg a járulékbevétel a várako­zásnak. A másik oldalon minden drágul, a gyógyszerek és a gyó­gyászati segédeszközök jórészt korszerűbbek, de sokkal többe is kerülnek, mint azelőtt. Ez az ár­növekedés sok milliárdot kivesz a társadalombiztosítás kasszájá­ból, s szinte teljesen ellehetetle­níti. Ilyen körülmények között az egészségügy reformjának fi­nanszírozása sem könnyű. Ez a folyamat — mint többször hang­súlyozta a főigazgató-helyettes — a gazdaság állapota miatt ala­kult ki, ezért nem állítható meg könnyen. Amikor a hetvenmilli- árdos kintlevőségről érdeklőd­tek tőle, Kupa Mihályra hivatko­zott, ugyanis a pénzügyminiszter szerint úgy 300 milliárdnyi jöve­delem hiányzik a gazdaságból. Ha végrehajtási jogosítványt is kapott a társadalombiztosítás, a nincsből képtelen bevasalni a tartozást. Több részletkérdéssel kapcso­latban is kiderült: sok bizonyta­lanságot rejt a finanszírozás jö­vője. Ezután olyan kérdéssel ve­tettek számot a szakemberek, amely viszont jószerivel már el­dőlt: Szolnoki Andrea, a főváro­si közgyűlés egészségügyi és szo­ciális bizottságának elnöke a gyógyszertári központok sorsá­ról szólt. Mint a Magyar Köz­lönyben közzétették: ezek nem kerültek az önkormányzatok birtokába. (gábor) * *

Next

/
Thumbnails
Contents