Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-14 / 217. szám
r> si I ■ SI SI ■ * t 3 •a ■ SI I ft ■ ■* t 3 >■ LI 3 9 m U J J » to n x ra o CM CM I n fi in re '0 <u U) Ul * O £ <75 < N < X. </> cc '3 P LU s o O _i UJ 5 HÍRLAP, 1992. szeptember 14., hétfő HATVAN ÉS KÖRZETE 5. Menedzserképzés Hatvanban A hatvani városi művelődési központ idegen nyelvű menedzser-asszisztens képzést tervez októbertől. A kurzus célja az egyéni vállalkozások, a kft. és a bt. adminisztratív, elszámolási és idegen nyelvű levelezését elvégezni tudó titkár-menedzserek képzése. A tanfolyamot ajánlják a titkárnői beosztásban dolgozóknak — továbbképzési jelleggel, valamint pályakezdőknek. A témakörök között szerepel többek között szövegszerkesztés, információtárolás számítógépen, levelezés, ügyintézés, valamint protokoll-ismeretek. Az érdeklődők bővebb felvilágosítást e témakörben az intézményben kaphatnak. A tragikus napról... A közelmúltban több írásban is foglalkoztunk Hatvan tragikus napjával, az 1944. szeptember 20-i bombázással. A Hatvány Lajos Múzeum Baráti Köre szeptember 23-án, szerdán délután 5 órakor e témában szervez vitaestet, amelyen Sánta László tanár tart bevezető előadást. Zagyvaszántói segély Már hagyomány, hogy Zagyvaszántón is segítséget nyújtanak a szülőknek a tanévkezdés nehézségeiben. Az idén, szeptember elején a helyi önkormányzat úgy döntött, hogy mind a 210 általános iskolásnak ingyen juttat tankönyveket. A célra mintegy százezer forintot fordítottak. Gyermekdivatbemutató Pöttyöske címmel gyerekeknek rendeznek divatbemutatót a hatvani városi művelődési központban. Az érdeklődőket szerdán este 6 órára várják az intézménybe. Politikai kabaré A hatvani Ady Endre Könyvtár és Közösségi Házban a nyár folyamán nagy sikert aratott a Kárpátaljáról érkezett színészek humorestje. Szeptember 28-án este ismét láthatják a népszerű művészeket, amikor is azok politikai kabaréval szórakoztatják majd a nézőtéren ülőket. Szeméttelep Szűcsiben A képviselő-testület tagjai a közelmúltban határoztak arról, hogy Szűcsiben új szeméttelepet építtetnek. A beruházásra 5 millió forintot fordít az önkormányzat, s a tervek szerint jövő év első felében elkészül a létesítmény. Karikatúrák a könyvtárban A hatvani könyvtár nagytermében szeptember végéig tekinthető meg az Erdélyben élő Szabó Ezsébet karikatúráiból válogatott kiállítás. A jellegzetes rajzok a közelmúlt politikai eseményei elé tartanak görbe tükröt. Programok — nyugdíjasoknak Zagyvaszántón évek óta tartalmas programokat szerveznek a nyugdíjasok számára. A nyár folyamán a klub tagjai Szilvásváradon, Gödöllőnél Foton jártak, októberben pedig Hollókőre terveznek kirándulást. Kossuth Lajos emléke Hatvanban Kilencven éve, Kossuth Lajos születésének 100. évfordulóján Hatvan város képviselő-testüle- te díszközgyűlésén hozott határozatot arról, hogy hazánk egyik legnagyobb alakjának méltó szobrot emelnek. Az ezért felelős bizottság — amely az akkori képviselet tagjaiból állt — 1904 márciusában lakossági gyűjtőívet bocsátott ki. A nemes célhoz csatlakozott a Hatvani Hírlap szerkesztősége is, széles körben propagálva a gyűjtőakciót. A Kossuth-szobor felállítása azonban — 11. Rákóczi Ferenc tervezett helyi szobrához hasonlóan — elmaradt. (A Rákóczi-szobor elkészítésére még 1906. szeptember 6-án tisztességes összeg gyűlt össze a Kossuth téri elemi iskolában rendezett kórushangverseny bevételéből. Érthetetlen módon a szobor mégsem készült el.) Kossuth Lajos — a magyar nemzet függetlenségéért, a polgári szabadságjogok hazai kiterjesztéséért, a feudális kiváltságok felszámolásáért vívott XIX. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja — 1802. szeptember 19-én született Monokon. Életéről, tetteiről számos könyv, cikk tudósít. Halálának és temetésének kevésbé ismert körülményeit többek között a Pesti Napló és a Vasárnapi Újság korabeli számai adták hírül. Ezek szerint az agg Kossuth 1894. március 20-án, 22.55 órakor hunyt el Torinóban, a Viva dei Miile 22. szám alatti lakásán. Nyolc nap múlva tartották az első temetési szertartást Torinóban, ahonnan a holttestet — Kossuth feleségének és leányának hamvaival együtt — aznap éjjel különvonat- tal szállították tovább (Ausztrián át) Budapestre. A halottasvonat március 30-án 15.30 órakor érkezett Pestre, a Nyugati pályaudvarra. A szerelvény második kocsi) ából (ez egy feketével bevont, koszorúkkal díszített, fedett tehervagon volt) emelték ki Kossuth sárga színű tölgyfakoporsóját, melyet a Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravataloztak föl. Innen másnap, április 1-jén vitték át Kossuthot a Kerepesi temetőbe. A szabadságharc győztes hatvani csatája előestéjének 45. évfordulóján helyezték örök nyugalomra nemzetünk óriását. A hamvakat hozó vonat fogadásán és a temetésen a hatvani küldöttség is lerótta a kegyeletét. Hatvanban pedig gyászmisén fohászkodott a lakosság Kossuth lelkiüdvéért. (A hatvaniak örökké emlékezni fognak arra, hogy a városunkban 1849. április 2-án vívott győztes csata hírére fogalmazódott meg Kossuth Lajosban a magyar függetlenség kihirdetésének gondolata.) A nemzet kegyeletképpen országszerte utcákat, tereket nevezett el Kossuth- ról. Budapesten ekkor lett a Hatvan felé vezető Hatvani utcából Kossuth Lajos utca, Hatvanban pedig a város főterét tisztelték meg Kossuth nevével. A százkilencven éve született Kossuth Lajosra emlékezünk ma is, meghajtva a kegyelet zászlaját. A nagy szabadságharcos — -már csak az említett szoborterv meghiúsulása miatt is — megérdemelne a várostól legalább egy emléktáblát a Városháza falára. (A fenti cikkben közölt adatok többsége a készülő hatvani helytörténeti szöveggyűjteményből való, amely kiadványról a későbbiekben részletesen is szólunk majd.) Demény-Dittel Lajos A Hatvani Tűzoltó-parancsnokság statisztikája szerint az év első hónapjában 123 tűzeset történt a városban és környékén. A kár meghaladja a 26 millió forintot. Az iparban 10, a mezőgazdaságban 31, a lakóházaknál 18 alkalommal pusztítottak a lángok, egyéb esetekben pedig hatvan- kétszer kellett kivonulniuk a tűzoltóknak. Igen tanulságosak az okok: a legtöbbször a dohányzás miatt keletkezett kár, de majdnem ilyen veszélyes volt a szabadban való tűzgyújtás, s kisebb mértékben az elektromos áram hibája okozott bajt. Olasz Sándor tűzoltóparancsnok tájékoztatása szerint az elmúlt két év alatt jelentősen nőtt a tűzesetek száma: 1990-ben „csak” 68, tavaly már 75, s az idén majdcsak kétszer annyi alkalommal kellett segítségül hívni a tűzoltókat. Ebben az évben a legnagyobb kár a hatvan-kis- gombosi Bogumil-gyógynö- vényraktárban keletkezett. Mintegy húszmillió forint érték veszett oda a közelben lévő száraz gaz meggyújtása következtében. A hatvani tűzoltók egyébként a város és körzetén kívül Nóg- rád, Pest, Szolnok megye településein is az első riasztásnál vannak nyilvántartva, s — bár változatlan létszám mellett — erre fel is készültek. A hátralévő négy hónapban szeretnének kedvezőbb statisztikát készíteni: ez ugyan nem rajtuk múlik, hisz mindent megtesznek a megelőzés érdekében. Szűcs Ferenc Varga József: „A kistraktor és a kukoricadaráló a két kezem munkája...” Jól ismerik a Varga házaspárt Heréden. A családfő, Varga József az ötvenes évek derekán került a faluba. Jó ideig a vasútnál dolgozott pályamunkásként, vonatkísérőként, majd a katonaság után itt állapodott meg. Megismerkedett feleségével, akivel több mint négy évtizede él. — Egészen 1987-ig Visontán, a Gagarin Hőerőműben dolgoztam, míg rokkantnyugdíjas nem lettem — meséli az idős ember. — Eleinte 7000 forintot kaptam, most már fölemelték 10 ezerre a nyugdíjam. Ebből ugyan nem lehet nagy lábon élni, hiszen a feleségem járadéka sem magas. Hatezer forinttal jött el a téesz- től. — Mivel tudják kiegészíteni ezt a szerény jövedelmet? — A konyhára a kertből sok minden kerül, a 800 négyszögöl elég munkát ad kettőnknek. Az az igazság, nem vagyunk nagy- igényűek, s inkább a gyerekeket, unokákat szeretnénk segíteni. Két fiunk van, s mindkettő családos. Az unokák az egész nyarat itt töltötték. — Az udvaron valóságos kis „ gépparkot ” fedeztünk fel... — Ezeket magam barkácsoltam össze. Segítenek a kerti munkában. Az eredeti szakmám géplakatos, lánghegesztő. Míg fiatalabb voltam, másodállásban űztem itthon az ipart. A ház asszonya mosolyogva legyint. — Régen volt már az... Most épp elég a jószágokkal foglalkozni. Bár drága a takarmány, mégis nevelünk néhány kiscsirkét és hét malacot. Van velük vesződ- ség elég. — Földet nem kapnak vissza? — Annak idején volt néhány holdunk, de az az igazság, hogy már nem tartunk rá igényt. Nem is bírnánk már megművelni. Különben is annyi utánajárásba kerülne, hogy inkább hagyjuk az egészet. Megvagyunk mi már öregesen, nincsenek már nagy terveink. „Amit tud, eltesz az ember télire...” — mondja a feleség Az iparosok céhet akarnak Ki képviseli az apci kisvállalkozókat? A rendszerváltást követően az apci iparosréteg tagjai a vállalkozók pártja helyi szervezetében igyekeztek érdekeiket összehangolni; Eredményes működésüket mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a településen a mai napig ez az egyik legnagyobb létszámú szervezet, s hogy a megalakulást követően valóságos rangnak számított, ha valaki bekerülhetett a település életét is nagyban meghatározó pártba. Az azóta eltelt időszak tanulságait Pohárdi József elnök fogalmazta meg legutóbbi beszélgetésünkkor. — Az az igazság, hogy kissé kiábrándult a helyi tagság. Ennek elsősorban az az oka, hogy a kezdeti ígéretekből, a vállalkozók pártjának eredeti programjából alig valósult meg valami. A felsőbb körökben folyik a torzsalkodás, s ma már az is látható, hogy ez a párt a kisiparosok, kiskereskedők érdekeit nem tudja, s nem is akarja képviselni. Palotás János a nagy számok bűvöletében él, és a gyáriparosokkal tárf yal. Ézért bennünket egyre in- ább foglalkoztat a kilépes gondolata, s egy más szervezeti forma kialakítása. — Az IPOSZ-szal milyen kapcsolatban vannak? — Az IPOSZ maximum anynyira képes, hogy méregdrágán elkészíti az adóbevallásokat. Nyoma sincs a hajdani,jó hangulatú közös rendezvényeknek. Úgy látjuk, hogy ma Magyarországon divat a kisvállalkozókra hivatkozni, de senki nem karolja fel őket. Elég, ha csak a hitelezést hozom fel példának. A magas kamatok miatt kockázatos kölcsönt kérni. Az pedig egyszerűen nevetséges, hogy fedezetként nem fogadják el például a termelőeszközöket, a nagy értékű, korszerű gépeket. Ezzel szemben egy szakadt, nyugati márkájú gépkocsi elegendő garancia. — Az Önök pártja csaknem hetven tagot számlálApcon. Milyen terveik vannak a jövőben? — Nem kívánunk direkt módon politizálni. Mostanában azon törjük a fejünket, hogy miként lehetne a régi céheshagyományokat föleleveníteni. Egy laza érdekszövetség feltételeit szeretnénk megteremteni. Külön számlát nyitnánk, s megpróbálnánk egymást segíteni uj piacok felkutatásában, s az értékesítés megszervezésében is, egyfajta fogyasztói érdekvédelemmel ösz- szekapcsolva. Konkrétabban: csak azok az iparosok, kereskedők kerülhetnének ebbe a körbe, akik igazi minőséget produkálnak. (b. k.) Szüreti hordóit A közelmúltban nagy sikerű falunapot tartottak Boldogon. Az egész napos program keretében többek között kisiparosok is kiállították termékeiket. Képünkön szüreti díszhordók láthatók. (Fotó: Gál Gábor) MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Heves Megyei Hírlapot ••«••«•««••••••••••»•••••••••••••••••••••j példányban. A példányonkénti lapvásárláshoz képest havonta 10 %, éves előfizetésnél 20% a kedvezmény! Előfizetési díj: 1 hónap 319 Ft, negyedév 957 Ft, 1 év 3388 Ft EGYÉNI ELŐFIZETŐ ESETÉN KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESETÉN Név: ........................................................ Cég neve: Cím: ...................................................... Címe: ...... Az előfizetési dijat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki. Az előfizetési díjat á •*♦«******•»****•»»»*******••»**•*•••••• számú banki betétszámláról egyenlítem ki. aláírás cégszerű aláírás Nyugdíjas-hétköznapok Heréden „Nem kérünk a kárpótlásból.. Tűzkárok
