Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-12-13 / 216. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. szeptember 12—13., szombat—vasárnap Kertész leszek Pillangók A ma már nagyon ritka, védett Aurora pillangó a hajnali órákat kedveli tápláléka beszerzéséhez. Olyan, mint egy különleges virág Nagyon sokan utálják a hernyókat, ugyanakkor gyönyörködni tudnak egy-egy színes, míves mintázatú pillangóban, elfeledkezve arról, hogy ugyanarról az állatról van szó, csak életének más-más fejlődési szakaszáról. A mezőgazdaságnak a hernyó jelenti a legnagyobb veszélyt, mert falánk táplálkozásával elpusztítja kultúrnövényeinket. Amikor a virágról virágra libbenő pillangóban gyönyörködünk, tudat alatt erre is gondolunk. Mindent meg is tettünk annak érdekében, hogy minél kevesebb hernyó és lepke legyen. A környezetvédelemmel foglalkozó írásokból arról kapunk hírt, hogy a legtöbb lepkefajt a kipusztulás fenyegeti. Sajnos, minél szebb, minél színesebb egy-egy faj, annál érzékenyebb, így ezek vesznek ki először. Az egyszerűbb, igénytelenebb fajok jobban bírják a viszontagságokat, sőt időnként nagy tömegben tűnnek fel, hogy csak a legutóbbi, az egri északi lakótelepen lévő hernyóinvázióra utaljunk, amellyel a rádió is foglalkozott. Jelenleg még közel háromezer lepkefaj él Közép-Európában. Ezek közel 40 százaléka ítéltetett halálra a növényvédő szerek, a túlzott műtrágyázás miatt. A kemikáliák közvetlenül is mérgeznek, de közvetett hatásuk is jelentős, mivel a táplálékul szolgáló mezei (gyom-) növényeket is irtják. Azokban az országokban, ahol a környezetvédelemre jobban odafigyelnek, illetve, ahol erre többet költhetnek, a lepkék életben maradásáért is többet tesznek. De miért olyan fontos ez, hiszen úgy tanultuk, hogy a hernyó káros élőlény? A biológusok szerint a lepke az egyik legfontosabb bio-indi- kátor. Jelenlétével jelzi a környezet biológiai tisztaságát, egyben azt is, ha az már szennyezettebb a megengedett értékeknél. Nem tudom, észrevették-e már, hogy környezetünkben milyen kevés az igazán szép pillangó... A lepkék tápláléka a virágban található nektár, amit nyaló szájszervükkel vesznek magukhoz. Általában nem specializálódnak egyetlen virágfélére. Vannak azért olyan növények, amelyek különösen vonzóak számukra. Ezek közé tartoznak a mezei és az ún. „paraszt” virágok, mint például az őszirózsa, a petúnia, a levendula. Ha valaki a kertjébe Buddleia-t ültet, biztos lehet benne, hogy egy egész lepkegyűjteményt vonz oda, amikor virágzik. (A hernyókat nem!) Nagyon kedvelt a szimpla virágú rózsa (a telt nem), amiből köny- nyen ki tudja venni táplálékát. A hernyók számára nagyobb mennyiségű „takarmánynövény” kell. A pillangóval ellentétben a hernyó nagyon szeret egy-egy növényre specializálódni, s egy másik fajra csak akkor megy rá, ha a kedvelt már elfogyott. Nyugat-Európában több olyan hobbikertész, szenvedélyes környezetvédő és gazdag ember akad, aki létrehozott speciális „lepkekertet”. Ezekben a kertekben egész évben tanulmányozni lehet a hazai és a trópusi, illetve a szubtrópusi lepkéket. Mindegyiket a természetes életmódjának megfelelően, nem pedig dobozban, gombostűre szúrva. Ezek közül néhány német lepkekert címét közlöm, hátha kedve támad valakinek egy külföldi útja során ezeket megtekinteni: Lepkekert Friedrichsruk, W 2055 Friedrichsruk; Das Paradies der Schmetterlinge, W 4502 Bad Rothenfelde; Schmetterlingsgarten im Maximilianpark, W. 4700 Hamm 1. A lepkék nagy részét, ugyanúgy, mint a növényeket, védettnek nyilvánították. Többségüket ma már csak ilyen „rezervátumokban” lehet megtalálni. A lepkeház gondolata nálunk is felmerült, s a világkiállítás magyar pavilonja lett volna ilyen. A tervet elvetették, de jó lenne, ha ez az eredeti és értékes gondolat valahol megvalósulhatna. V. Pénzes Judit Olimpiai szereplésünk rádiós sportriportereink nyelvhasználatának tükrében Folyamatosan és érdeklődéssel kísértük figyelemmel rádiós riportereink nyelvhasználatát, s azt az igyekezetüket, hogy — sportnyelven szólva — „teljes erőbedobással teljesítsék” szerepüket. Az egy-egy eseményre, történésre való azonnali reagálás kényszerű voltában sem estek mai sportnyelvhasználatunk divatszavainak csapdájába, s nem halmozták mondanivalójukat a sajtóban gyakorta használt szóalakokkal, nyelvi fordulatokkal. Mai sportnyelvünk gyakori szóformái és nyelvi fordulatai közül elsősorban azokat használták fel, amelyek képszerűségükkel, szemléletességükkel hívják fel a hallgatók figyelmét. De beszéljenek példáink: A csoki fiú (a néger) 40 fokon nevetett (úszás); zabszemes állapotba került; elmennek a korpásba kaparni (vívás); összelapátolt csapatuk gyengélkedett (az osztrák női kézilabdázók között sok az „idegenlégiós”); a kertek alatt sem voltunk ezzel az eredménynyel (vívás); felszúrta, mint a bogarat a tűre (vívás), stb. A versenyző sportolók teljesítményeit minősítő riporteri megnyilatkozások legértékesebb jelenségei között számolhatjuk el, hogy a szakmai oldalon több olyan, eredeti jelentéskömyeze- téből kiszakított, s átvitt értelmű szó-szólás játssza a kulcsszerepet, amelyben népi szóláskészletünk eredeti, ízes, zamatos sajátságai segítenek abban, hogy a riporter elemezni, értelmezni tudja a versenyek egyes mozzanatait, s hallgatóságát arra készteti, hogy vállalja ezeknek a riporteri minősítéseknek valóságtartalmát: mai birkózóink nehezebben, kovászosán indultak; kovászos helyzet alakult ki (birkózás); a 130 kilósok mezőnyében sötét lónak számít (birkózás); ahogy mondani szokták: leiskolázta ellenfelét (birkózás); még tett rá egy lapáttal a rakkolásra (azaz a küzdőkészségére). Minden okuk megvolt riportereinknek, hogy a nyelvi humor, sőt a nyelvi groteszk nyelvhasználati fintoraival is színezzék mondanivalójukat, még akkor is, ha kritikájuk élét emelték ki ezekkel: szétestünk, mint a nagypapa órája (vízipóló). Abban is tudatos nyelvhasználati jelenséget kell látnunk, hogy a bizalmas stílusszínezet, a tréfálkozó szóalakok gyakoribb jelentkezése is színesítette riportereink nyelv- használatát: egy kutya füle ahhoz képest, ahogyan tulcsiznak (hajtanak) az ellenfelek; itt az ideje annak, hogy a csapat fölpörgesse magát (vízipóló). Még arra is vállalkoztak sportriportereink, hogy egy-egy szóhasználati „hökkentménnyel” lepjenek meg bennünket: segítő szerszámukat, a kézi telefonkészüléket a ketyerék szócskával emlegették. A hallgatók nyelvi érzékenységét sem sértették meg a közvetítések sorozatában, s ha rájárt a nyelvük a jó ízlést talán sértő szóhasználatra, azt is ilyen szövegösszefüggésben tették: elnézést a megjegyzésért, az angolok — pestiesen szólva — tök utolsók (evezősök). Éber figyelemmel kísértük nyomon az idegen szavak számát és gyakorisági szerepvállalását, s e téren számbelileg jó a mérleg: kevés idegen szakkifejezést hallhattunk, gyakoriságuk azonban feleslegesnek tetszett. Sokszor hallhattuk a kodifikál szóalakot — az első helyre kodifikálta magát —, ugyanakkor ritkábban hangzottak ennek magyar megfelelői: minősít, képesít, rangsorol stb. A kvalifikáció, kvalifikál szóformák váltották elég gyakran a kodifikál nyelvi formát. Egy-egy sportnyelvi divatszó is elhangzott. Ezekre gondolunk elsősorban: modifikáció (módosítás, változtatás), finálé (befejezés, döntő, hajrá), finalista (döntős), sprintéi, sprinter (nekiered, rákapcsol, rövidtávfutó, gyorsúszó). Ezek a sportbeli, idegen szakkifejezések általában közismertek, s a megfelelő szövegösz- szefüggésben a hallgató jól érzékeli szerepvállalásukat, s mi sem minősítjük őket a felesleges jelzővel. Persze, ilyenre is találhattunk példát. Teljesen feleslegesen emlegette például az atlétikai versenyek riporternője — szinte az idegeinket is megterhelő túlzó gyakorisággal — a mentálisan, fizikálisán szakkifejezéseket. Egyszer sem kísérelte meg magyar értelmezésüket, s a megfelelő szövegösszefüggés sem utalt az értelmi és a testi, a fizikai jelenségek egymást támogató szerepkörére. Riportereink szakmai hozzáértése mellett nyelvi, nyelvhasználati érzékenységük is hozzájárult ahhoz, hogy élővé varázsolták számunkra az olimpiai eseményeket, történéseket. Dr. Bakos József Az írás, mint jellemünk tükre (A Grafológiai Intézet rovata) Ügyvédek Mitől jó a jó ügyvéd? Létezik-e olyan egyéni kepessegkons- telláció, amelynek birtokában a beválás valószínűsége igen nagy lehet? Természetesen létezik, s ennek birtokában megnövekszik az esély a sikerre. A „karrierkapacitás” megállapításánál elkészítjük a kérdéses személy egyéni képességprofilját, és ezt szembeállítjuk az úgynevezett pályaprofillal (ami nem más, mint a vizsgált hivatás által támasztott követelmények összessége). A Grafológiai Intézet pszichológusai, grafológusai együttesen kidolgozták — és alkalmazzák — ezt a módszert, amely a kézírás vizsgálatának új távlatait nyitotta meg. Pillantsunk bele pl. az ügyvédi hivatás gyakorlásánál kívánatos személyi jellemzőkbe. Mindenféle magasabbrendű szellemi tevékenység a viszonylatok lényegmegragadó és jól differenciált, éleslátású felismerésére épül. Ez nem valósulhat meg az értelmi felfogás gyorsasága és könnyedsége nélkül. Ügyvédek esetében kiemelt szerepet játszik az úgynevezett implikatív következtető képesség, ami nem más, mint az összefüggésekben rejlő konklúzió kibontásának, logikus levezetésének képessége. A másik elengedhetetlen feltétel az ún. rendezőképesség, amely gyakorlatilag a „mit” és a „hogyan” kérdésekre válaszoló, értelmes és célszerű cselekvés tervezésének képessége. A mentális (értelmi) képességek közül a teljesség igénye nélkül kiemelhetjük az átstrukturáló képességet, amely a lehetőségek felismeréséből kiinduló manipulációs gondolkodásfunkció. A pálya követelményeihez tartozik továbbá a jó beszédkészség, a gördülékeny szó- és mondatfűzés, a határozott és magabiztos fellépés. A jó ügyvéd egyben jó színész és jó pszichológus is. Tárgyalási taktikáját rugalmas módon alakítja, gyakran alapul véve pl. a bíró lelkialkatát, személyiségparamétereit is. Bizony, néha lehetetlennek ítélt helyzeteket „fordíthatnak át” egy hatásos és jól megkomponált védőbeszéddel, amely a döntésre jogosultakat célozza. (Ezért tartozik a bírói pálya alkalmassági kritériumai közé pontosan az ilyesmivel szembeni immunitás.) Az egyik ilyen híres-hírhedt per volt a ti- szaeszlári per, ahol — Bari vizsgálóbíró szerint is — a védőügyvédnek oroszlánrésze volt abban, hogy az összes vádlottat felmentették. Amikor a vád gyilkosság, ez bizony nem semmi. A híres védő egyébként báró Eötvös Károly volt, aki íróként is ismert volt. Jelenkori példáknál maradva, gondoljunk a Boráros téri HÉV- balesetre, ahol az akkori két védő (az egyik az Ügyvédi Kamara mostani főtitkára, a másik a jelenlegi igazságügy-miniszter) elérte, hogy mindkét gyanúsított csak jelképes büntetést kapott. Dr. Székács György ügyvéd (Gyöngyös): Az írás lendülete, nyomatéka, vonalvezetésének rugalmassága jelzi, hogy dinamikus, határozott tulajdonosa van. Intellektuális önállóságát a leegyszerűsített, egyéni betűformák mutatják. Gyors írás — gyors gondolkozás, írásában is jól megkülönbözteti a lényegest a lényegtelentől. Racionális gondolkozás jellemzi, nem idealizálja a dolgokat. Jól tűri a szerepléssel járó igénybevételeket, magabiztos, határozott. Gondolkodásmódjában a célszerű és értelmes szempontváltás, illetve ennek könnyedsége jellemzi. Vonalvezetése asz- szociációs gördülékenységről árulkodik. Horizontális típus, aki egyidejűleg több szálon és szinten képes követni és kézben tartani a dolgokat. (Bizonyára több olyan olvasónk akad, aki a grafológia titkaival közelebbről is szeretne megismerkedni. Nos, minderre van lehetőség, hiszen a Grafológiai Intézet grafológusképzést indít Egerben, melynek keretében pszichológia, etika, írástörténet, írásfiziológiai, grafológiai analízis- és szintéziskészítés tantárgyak lesznek. Érdeklődni a 36/ 20-538-as telefonon lehet.) Katona Ágnes grafológus Nők egymás között Két hölgy beszélget. Az egyik a vízsz. 1. és 24. sz. sorokban olvasható kérdéssel fordul barátnőjéhez, aki a függ. 30. sz. sorban található szavakkal válaszol. VÍZSZINTES: 1. Az első hölgy kérdésének első része (zárt betűk: N, É, K, G) 14. Nem elméleti 15. Macskaféle ragadozó 16. Van rajta hely a számára 17. Állókép 18. Ébredne 19. Földmunka 21. Levélben közölte 22. Kis házikó 23. Kettőzve: nagy darab, kövérkés 24. A vízsz. 1. sz. sor folytatása 26. Tanárképző, röv. 27. Borítékra újuk 28. Csurgó 29. Te és én 31. Tűzálló agyag (névelővel) 33. Fájdalom 34. A Rákosi-kor- mány minisztere volt (Ernő) 36. Megérkezik hozzám 38. Az ötven százaléka 39. Ady költői álneve volt 4L Szilvaszínűvé válik 43. Ajándékozik 44. ... Dame (híres templom Párizsban) 46.... Aviv (Izrael legnagyobb városa) 47. A kálium és ittrium vegyjele 48. Tartomány Spanyolországban 50. Gléda 51. Újév része! 52. Vívótőr — francia eredetű szak- kifejezéssel (ÉPÉÉ) 53. Köny- nyed társalgás 55. Román város 57. Habzó ital 58. Város Bulgáriában 59. Gyorsan, merészen emelkedik 60. Testmozgástól megizzadó. FÜGGŐLEGES: 1. Szökdécselt 2. Termelőüzemek 3. Félsziget Sado szigetén 4. Mezőgazdasági eszközök 5. Világhírű karmester (az utolsó kockában személyneve kezdőbetűjével) 6. Azonos mássalhangzók 7. Egyházi jókívánság 8. Svájci város 9. Község Baranya megyében 10. Te és én 11. Táplálkozhatsz 12. Olasz labdarúgócsapat 13. Most - németül (NUN) 18. A közlekedési rendszabályok ösz- szessége 20. Egy csepp sem 21. A hajlata 24. Pénzben kifejezhető ár 25. Férfinév 27. Furattal kialakított hengeres test 28. Attila régiesen 30. A barátnő válasza (zárt betűk: U, S, V, Á) 31. Menyasszony 32. Európai határfolyó 33. Ébred 35. ... Művek (könnyűzenei együttes) 37. Az ekesszólás tanítója 38. A hallás szerve 40. Operaénekes volt (Endre) 42. Munkáért kapott bér 44. Erősen romboló hatású bombák töltőanyaga 45. Idegen hármas 47. Óhajtod? 49. A személyemmel — népiesen 50. Ármádia 51. Állam a Vörös-tenger partján 53. A libát etette — régiesen 54. Ellenpontozott, zárt zenei forma 56. Ä hajlata 57. Köny- nyezik 60. A kripton vegyjele 61. Négylábú patás 62. Erőmű része! * * * A megfejtéseket szeptember 17-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban közöljük. A borítékra úják rá: „Keresztrejtvény”. Báthory Attila
