Heves Megyei Hírlap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-12-13 / 216. szám
HÍRLAP, 1992. szeptember 12—13., szombat—vasárnap GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. Szüreti napok A hónap végén — 25-27. között—& polgármesteri hivatal szüreti napokat rendez Gyöngyösön. Ez alkalommal a szőlészeti és borászati szakembereket bemutató várja, a nagyközönséget néptáncosok szórakoztatják műsorukkal a Fő téri „táncház” előtt. Lesz virágkötészeti verseny, szabadtéri fúvószenekari műsor, s komolyzenei koncert a Nagytemplomban. Mindezeken kívül utcabál, amatőr színjátszók előadasa, gyümölcsparádé, borrendi avatás, farkasmályi pincelakoma, s még számos meglepetés színesíti a minden bizonnyal sok érdeklődőt vonzó háromnapos programot. Ülünk a gyöngyösi gimnázium tanári szobájában, a tanévnyitó értekezleten. Talán szerencsésnek mondhatjuk magunkat, nincs kedélyt romboló, rosszízű borzongás: senkivel nem akasztottunk tengelyt, nincs belhábo- rú, nem vibrál a levegő. Az igazgató kolléganő, majd a kollegák szólnak, kibontakozik a tanév eleji helyzetkép: néhány millió forintos összeg ráfordításával felújították a felső emeletet, sikere van szakmai körökben a tankönyveknek, amelyeket a kollégák a nyolcosztályos gimnázium számara írtak, sokan vettek részt hazai vagy külföldi szakmai konferencián, főként persze a történészek, az idegen nyelvesek, a biológusok — de az egri anyanyelvi konferencia méltó volt bármelyikhez —, pályázaton jelentős összegeket nyertek el a testnevelők, a németesek, a barlangkutató szakkör és az iskola kórusa. Megérkezett új amerikai kollégánk, Brian Gef- roh, és lesznek ismét külföldi diákjaink. Minden bizonnyal fizetésemelés is lesz előbb-utóbb. Jóleső borzongás, eufória sincs. Ez az, amit megszoktunk. Bizonyára szerencsésnek mondhatjuk magunkat. Ekkor Erzsi kolléganőnk kér szót, aki a nyáron Muzsikus Céh névre hallgató kórusával Sástón táborozott. Napi ötórai éneklés, késő esti koncert a szigeten az ott üdülők örömére. Most mégsem a tűzijá- tékos vízizene az a felejthetetlen élmény, amit úgy érez, hogy meg kell osztania velünk. „ Tudjátok, most is borsózik a hátam, ha eszembe jut, amikor az üdülők megkérdezték, melyik az az iskola, ahol ilyen gyermekeket nevelnek...”— kezdi nem minden felindulás nélkül. Az történt ugyanis, hogy gyermekeink — néhány kis gimnazista meg néhány nagyobb társa kezdeményezésére — se szó, se beszéd, „szemétmentesítették” a tó környékét, s még a hatalmas kukák melletti jellegzetes kupacokat is betöltötték a megfelelő helyre. „Mert vízi- és barlangi túrán is mindig ez az első dolgunk...”— válaszolták a motivációt kutató kérdésre. S már nyoma sincs a lanyhuló figyelemnek, ismerős bizsergés a szív tájékán, ami a Himnusz alattijóleső borzongásra emlékeztet. Pedagóguskörökben ezt a „sikerélmény” szakkifejezéssel illetik: ezért érdemes volt újra és újra figyelmeztetni, megkövetelni akkor is, amikor már azt hittük, hogy szélmalomharc. Dr $7nhrí Istvrín Még nyitva a tavi kemping Fiatal pár ül a parton, tekintetük a vadkacsáktól fel-felborzolt, fodrozódó víztükrön, a zizegő nádon át a színesedő erdőségbe révedez. A lefelé készülő nap még nyárias melegével cirógatja az ifjakat, de simogatásából már az ősz is érződik. Turistabúcsúztatók a mostani hetek, végéhez közelít a főszezon a Sás-tónál csakúgy, mint a Mátra más részein. Az augusztusi ünnepek csúcs- forgalma után ha vannak is még mozgalmasabb hétközepék, hétvégék, a népszerű kiránduló- és üdülőhelyen kétségkívül mérséklődik a vendégjárás. Meglehetősen csöndes a délutáni kemping, noha — mint Treiber Ágota és Szodorai Lászlóné recepciósok mondják — éppenséggel telt ház van most is. Két nyíregyházi és egy budapesti középiskolás csoport érkezett éppen, s gyorsan elfoglaltak minden helyet a kis házakban. Csak még pakolásznak, később mutatják magukat. Csónakok várják őket, s a bejelentett csoportok kedvéért ki-kinyitó kisvendéglő. A diákzsongás bizonyára perceken belül újra visszalopja a szebb időket. Ha pedig elbúcsúznak, jönnek helyettük mások egész szeptemberben, hisz ez a hónap is az országjáró tanulók hava. No meg az idősebbeké is, persze. Hiszen — hogy csupán a Taurus nyugdíjasklubjára utaljunk — két társaságuk is itt víkendezik egymást követően. — Ugyan már az elmúlt hónap végéig 12 ezer 637 vendégünk volt, vitathatatlanul csökkent az érdeklődés az idén — összegzi az „évet” Mayer Róbert kempingvezető. — Legalább 15 százalékkal kevesebben jöttek hozzánk, mint tavaly, s 10 százalékkal az éjszakázás is mérséklődött. A harmadrésznyi külföldi között a volt szocialista országokból úgyszólván csak néhány piacozó kért ágyat. A németek voltak a legtöbben, akik ránk nyitották az ajtót, de a korábbinál nagyobb kíváncsiságot csak a franciák, a dánok mutattak. Olasz, belga annyi jött, mint a múlt esztendőben, s holland is majdnem. Mellettük pedig még angolok, svédek, új-zélandiak, ausztrálok osztoztak a szálláshelyeken. Pontosabban — első ízben — albánok is. No meg legalább 500-600 kutya, hogy a külhoniak természetes útitársait ki ne feledjem! Egyértelműen csupán a valutaforgalmunk nőtt. Márkát váltottak leginkább, de guldent, dollárt, schillinget is elég sokat... Jobbára szobáinkat igényelték, mivel sajátos módon olcsóbb a házban megszállni, mint sátorozni. Kár, hogy fűteni nem tudunk, s ez október közepén akaratlanul is bezáratja velünk a kempinget... A gondok ellenére jól telt az idei tavasz és a nyár, s ki-ki kellemesen érzi magát az ősz elején is. Említésre méltóbb rendzavarás nem történt eddig, az itt tanyá- zók kedélyeit legfeljebb a szemetes környék hűtötte le olykor, a legnagyobb kánikulában is. — Még Szent István király ünnepe előtt is csak többszöri telefonálásra jött ki a gyöngyösi „ Kuka ”, de a tópart — a kemping és a fizetőparkoló ellentéteként — szinte végig olyan képet mutatott, mintha nem lenne gazdája — fűzi a számvetéshez Treiber Ágota. Sokáig kísérnek a búcsúzásnál még utánam kiáltott panaszos szavak. Elgondolkodom rajtuk útközben. Talán a rendetlenség is fékezhette a Sás-tó iránti idei érdeklődést... Gy. Gy. Nemes céllal A fiatal alkotókért Nemes céllal született annak idején Gyöngyösön a „Junior Art Alapítvány”. Létrehozói nem kevesebbet tűztek maguk elé, mint azt, hogy a nehézségek ellenére sem szabad lemondani a szépről, a tökéletesség iránti igényről; a tehetséges fiataloknak feltétlenül meg kell találniuk az önmegvalósítás lehetőségét. S ez utóbbihoz úgy segíthetik az arra érdemeseket, hogy a megszokottól eltérő formában találkozhatnak a művészettel, tehetségük mellé tudást kapnak, s valamennyien részesei is lehetnek az alkotás folyamatának. Az alapítvány nemrégiben Kiállítás a Pincegalériában immár a második alkalommal szervezett Mátrafüredre dánmagyar alkotótábort, amely ezúttal is eredményesnek, sikeresnek bizonyult, s termését — Róka Ágnes, Váradi Béla, Tóth József segítségével — a Mátra Művelődési Központ gyöngyösi Pincegalériájában meglehetősen szépszámú közönség élvezhette. További terv — értesültünk Bari Katalintól, a kuratórium egyik tagjától —, hogy jövőre Dániában még tágabb körű nemzetközi tábort szerveznek a helybeliek és a magyarok mellett finnek, svédek, németek, csehek, olaszok, illetve mások részvételével. Ugyanekkor az imént említett „Euro Art” táboron túl nemzetközi Junior Art-szervezet létrehozására is törekszenek. Közelebbi elképzelésük pedig, hogy a tavalyihoz hasonlóan, idén decemberben újra legyenek Junior Art-napok Gyöngyösön, de ez alkalommal a képzőművészet mellett a zene, az irodalom képviselőivel is kiegészítve a résztvevőket. (gy) R égen elkerültem kedves városomból, de életét, szokásait ma is ismerem. Hamar észre- veszem, ami változott, új lett falai között, s hiányoznak számomra az elveszettek. Fájlalom távolabbról is a „nyomuk sincs” utcákat, épületeket, üzleteket, az átfestett cégtáblákat, az idegenekre cserélt arcokat. Amikor csak itt időzöm, keresem ifjúságom emlékeit, amerre járok. így vagyok a korzóval is, ami egykor ugyanúgy Gyöngyöshöz tartozott, mint a Nagytemplom még mindig, s ameddig a város marad. Ám végigmehetek már kétszer, háromszor, többször is a Fő téren, magamra maradok valamikori élményeimmel. Annyi van belőlük, amit bensőmben őrzök. Nincs semmi, s többnyire senki körülöttem, aki visszahozhatná, megidézhetné néhány percre is a múltat. Pedig a Fő tér maga volt a korzó! Nemcsak ünnepeken, hanem hétköznapokon is leginkább itt futottunk össze egy-egy kis beszélgetésre, sétára. Ide jöttek a hírek. Itt adtunk randevút a kiválasztott leánynak, amikor már nagyobbacskák lettünk. Anda- logtunk, beültünk valamelyik asztalhoz, vagy éppen a teraszon sütiztünk, szürcsöltük a jéghideg limonádét, később a divatosabb Korzó vermutokat, likőröket. S bon tat - tunk palackokat is, ha a kedvünk, hangulatunk úgy kívánta. Jobbára a Fő tér páros oldala volt a kedvenc sétahely, itt hullámzott mindig sűrűbben a nép. Középütt, a parkokkal, majd virágos betonkádakkal szegett részen, ahol a mostani királyszobor helyén egy fehér színű trafik állt, még valamiféle rendje is volt a korzózásnak. Jobbára körbe- körbe haladtunk. Itt, ha olykor egymás vonalába is értünk a visz- szafelé tartó ismerősökkel, a legritkábban léptünk át csak úgy, egyszerűen hozzájuk. Inkább szabályosan előzgettük az előttünk lévőket, mígnem beértünk akihez, akikhez csatlakozni kívántunk. Sétáinkat az sem zavarta különösebben, hogy jó darabig a Fő tér volt az autóbusz-pályaudvar is, pontosabban a korzó páratlan oldala adott helyet az érkező és induló távolsági járatoknak. Sőt, kimondottan élveztük a gépkocsik, a farmotoros, hosszú Ikarusok miatti nagyobb forgalmat, hiszen így idegenekkel is összeakadtunk mindig. Az Utasellátó büfés várótermét legalább olyan szívesen látogattuk, mint a presz- szókat, a pultnál kapható finomságok közül például a rácsos, meggyes linzer kitűnő ízét máig a számban érzem. Most a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodája működik az utascsamok helyén, a „buszmegálló” a centrum akkor még bizony inkább amolyan külvárosnak számító részén, az akkori búzapiacon szolgálja sok esztendő óta az utasokat. A bájos cuki „Vida” és „Zsuzsi” nevét is sokan elfeledték, nem még a helyét! A gyöngyösiek jószerivel csak vásárolni járnak a Fő térre, vagy sietősen végigszaladnak rajta. Nem csupán éjszaka, hanem már este, sőt későn délután sincs olyan élet egyik oldalon sem, főként pedig középen, mint valaha. M egcsöndesedett, elmúlt a korzó. S eltűntek, el-el- tűnnek róla azok is, akiket hajdan hívogatott, ringatott hársil- latú, bizsergető zsongásával, a virágok csillagfényben is pompázó színeivel, s a cipőink alatt csikorgó-szikrázó hóval. Átköltözött annyi mással együtt szép álmainkba... Gyóni Gyula Adácsi munkanélkülieknek Adács polgármestere, Fodor Lajos az elmúlt hét végén tájékoztató gyűlést hívott össze a munkanélküli lakosság számára. A mintegy 150 érdeklődőnek Stich János, a Munkanélküliek Érdekvédelmi Szövetsége országos elnöke, Pócsfalvi Csaba, a Népjóléti Minisztérium főtanácsosa, valamint Vágási József, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium képviselője tartottak ismertetéseket, illetve válaszoltak a feltett kérdésekre. Szó esett az átképzések jelentőségéről, s arról, hogy a szervezett munka- közvetítések mellett az állástalanok saját munkakeresése is fontos, de a jelenlegi helyzeten leginkább az új munkahelyek teremtése segíthet. Ez utóbbihoz kapcsolódott a helyi polgármester bejelentése is, valamint Czakó Jánosáénak, az olasz Benetton cég megbízottjának részletesebb információja a községnek tervezett új varrodáról. A Tri-Ton Szövetkezet yolt épületének megvásárlásával még most október végén meg is nyílik a 30 millió forintba kerülő kisüzem, ahol két műszakban 100- 120 dolgozót foglalkoztathatnak majd exportmunkán. Már megkezdődött az importgépek beszerzése, s az épület átalakításával egyidejűleg a betanításhoz is hozzáfognak. Ha az oktatás s a termelés eredményes lesz, valószínűleg más feladatokra férfiakat is alkalmazhatnak majd, hogy a jelenlegi gondokat Adá- cson csökkenthessék, megszüntethessék. Medve János ■> Domoszló — a közbiztonságért Nem túl régen Domoszló ön- kormányzata korszerű szolgálati lakáshoz, s benne hivatali helyiséghez juttatta körzeti megbízottját, aztán helyet biztosított egy területi rendőrállomásnakis, amit rövidesen már avathatnak. A község legújabb segítsége egy rendőrautó vásárlása, s szintén olyan céllal, hogy a település és környéke közbiztonságát segítCsaládi hétvége Családi hétvége lesz Gyöngyösön szeptember 26-án, szombaton. Játékos ügyességi sport- versenyek, szellemi vetélkedők, technikai eszközök bemutatója, illetve az egészséges táplálkozás jegyében rendezett, árusítással egybekötött kiálh'tás várja az érdeklődőket. Kiállítások A gyöngyösi Mátra Művelődési Központ kínai remekeket, a helyi Adamik Miklós fotóit bemutató kiállításai mellett szeptemberben még Gerő Ervin losonci festőművész tárlatát is megtekinthetik az érdeklődők. Ez utóbbit 25-én nyitják. A vendég: a Holló Színház A Ki mit tud?-nyertes Holló Színház „három hónapon keresztül” Gyöngyösön vendégeskedik. Az elsősorban közép- és főiskolás közönséget váró társulat szeptember 22-én, október 20-án és november 17-én találkozik közönségével, előadásai mellett klubfoglalkozásokon is. Szentimrén tárgyalták Mátraszentimre képviselő- tesülete szeptember 7-én tartotta legutóbbi ülését. A „községatyák” az önkormányzat idei gazdasági feladatairól, a tervek megvalósításáról tárgyaltak. Diafilmet kérnének... A Mátrafüreden nemrég vendégtáborban nyaralt erdélyi kisiskolások említették, hogy sajnos nélkülözik a magyar írók munkáinak diafilmes feldolgozását, s nagyon örülnének, ha ilyenekkel — a használt vagy megunt tekercsekkel — esetleg kisegítenék őket a Gyöngyös környéki intézetek. Megbízásukból az említett ajándékokat az Avar Szállóban várják, illetve készítik elő továbbításra, s előre is köszönik. MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Heves Megyei Hírlapot ............................................példányban. A példányonkénti lapvásárláshoz képest havonta 10 %, éves előfizetésnél 20% a kedvezmény! Előfizetési díj: 1 hónap 319 Ft, negyedév 957 Ft, 1 év 3388 Ft EGYÉNI ELŐFIZETŐ KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESETÉN ESETÉN Név:............................................................... Cég neve: .................................................... Cím: ............................................................. Címe: ........................................................... A z előfizetési dijat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki. Az előfizetési dijat a............................................ számú banki betétszámláról egyenlítem ki. aláírás cégszerű aláírás Gyöngy össolymos büszkesége: az iskola új tornaterme Pedagógus-biztató
