Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-10 / 188. szám

HÍRLAP, 1992. augusztus 10., hétfő EGER ÉS KÖRZETE 5 Szeptemberre minden kész Iskolafelújítások, „órarend” szerint A nyári vakáció alatt sem áll meg az élet teljesen az iskolák­ban, sőt éppen ilyenkor van dan­dárja a felújításnak, karbantar­tásnak, nagytakarításnak, hogy szeptemberben kulturált körül­mények között kezdődhessen a tanév. Persze, az efféle munkák­nak „anyagi vonzata” is van, ami a mai szegényedő világban gon­dokat okozhat. Ezért aztán arról érdeklődtünk az egri városhá­zán: elkészülnek-e a munkákkal a tanévkezdésre, hátráltatja-e pénzhiány a felújításokat, illetve az új beruházásokat, merthogy szerencsére ilyenek is vannak. Mint Burai Györgytől, a fő­mérnöki iroda beruházási cso­portvezetőjétől megtudtuk, biz­tatónak mondható a jelenlegi helyzet, hiszen ügy tűnik, hogy minden meglesz határidőre. így építkezések, szerelési munkák nemigen okoznak majd fennaka­dást, kényelmetlenséget az isko­lákban ősszel. Kivétel lesz talán a 212. Szá­mú Ipari Szakmunkásképző In­tézet új épületrésze, mely koráb­ban az Országos Érc- és Ásvány­bányák Vállalat tulajdona volt. Itt is készen lesznek szeptember­re a belső munkálatokkal, tehát a tantermek kialakításával és be­rendezésével, maximum külső festési munkák maradhatnak, amik érdemben az oktatást nem befolyásolják. Már most készen van viszont a Neumann János Gimnázium és Szakközépiskola tetőtér-beépítése, ahol egy, 30 diáknak komfortos szállást biz­tosító kollégiumi részleget alakí­tottak ki. Befejezték a Gép- és Műszeripari Szakközépiskola el­ső emeletének átalakítását is, itt szintén kollégium működik majd, az eddiginél otthonosabb feltételeket biztosítva. Ugyan­csak jól halad a 10. Számú Álta­lános Iskola bővítése is: itt négy­gyei több tanterem áll majd az oktatómunka rendelkezésére ősztől, és elkészül az aszfaltozott sportpálya is. Megkezdődtek a beruházási munkálatok Felnémeten, ahol, mint ismeretes, egy' üj, 12 tanter­mes humángimnázium épül. Je­lenleg már az alapozást végzik, és 1993 őszén már „élni” fog az intézmény, ha minden a tervek szerint alakul. Nem önkormányzati beruhá­zásban ugyan, de újabb középis­kola kezdi meg működését Eger­ben szeptembertől: a Lenkey Já­nos Honvédkollégim területén kialakított h on védgimnázium. Tizenhat tanterembe* folyik majd itt a tanítás, a katonai pá­lyára való felkészítés, és ezzel megszűnik a „katkolosok” más középiskolákban való vendéges­kedése. A jó hírek mellett természete­sen kisebb-nagyobb problémák­kal is szembe kell nézni, bár ezek függetlenek a tanévkezdéstől. Mindjárt az első, hogy megcsú­szott a Dobó-gimnázium tető- szerkezete, és várhatóan na­gyobb felújításra szorul majd. A csúszást sikerült megállítani, és megfelelő szakértői vizsgálatok után megindulhat a valószínűleg több millió forintos renoválás. A Dobóhoz kapcsolódó hír, hogy visszaadták a városnak a Tábor­nok-házat, helyette az iskola melletti épületben alakítottak ki két nagy tantermet. A Tábor­nok-házat jelenleg a GAMESZ kezeli, az biztos, hogy lesz vele munkája az építőmestereknek, a műemlék épület ugyanis a vize­sedéstől kezdve számos „beteg­séggel” küszködik. Folytatásra vár a „Kéri” félbemaradt beru­házása is. Tankonyhát, tantermet és tanszállodáttervezett ide az is­kola korábbi vezetése. Az első kettő el is készült, ám közben el­fogyott a pénz. A folytatáshoz szükséges összegeket most pá­lyázati úton próbálja biztosítani az önkormányzat, ám hogy ez mikor sikerül, egyelőre bizony­talan. Ha tanszálloda tehát nem is, de új és felújított tanterem tehát lesz elég a városban, így aztán, kedves diákok, lehet készülni az új tanévre: sehol sem csúszik a tanévkezdés a renoválások las­súsága miatt... (kj) Valóban „árva” sok hinta Egy megszűnt építési fonna alapján születtek Árva hinták címmel közöl­tünk egy glosszát az egri játszóte­rek állapotáról. A polgármesteri hivatal főmérnöki irodájának ve­zetője, Gadavics Gyulává laszolt az írásra. Mint közli, a várost négy részre osztották, és még a múlt évben pályázatot írtak ki a területek köztisztasági, park- fenntartási feladatainak elvégzé­sére. A vállalkozók a részletes pályázati kiírás szerint gondoz­zák a parkokat, tereket. A koráb­bi években beépített, és a vagyon­leltárban szereplő parkok, ját­szóterek karbantartását is ők végzik. Az északi városrészen lévő játszóterek és eszközeik egy ré­szét társadalmi munkában (a ko­rábbi tanács által biztosított anyagból) a lakóközösségek épí­tették meg olyan megállapodás alakján, hogy a fenntartásról a lakóközössegek gondoskodnak. Ezek a játszóterek nem az önkor­mányzat tulajdonai, de a hiá­nyosságokért a hivatal nem von­hatja felelősségre a lakóközössé­get. Ezt az építési formát meg is szüntette a főmérnöki iroda, pontosan a cikkben feltárt gon­dok miatt. Jelenleg — a rendelkezésre ál­ló pénz függvényében — csak szalcfelügyelettel, szakvállalko­zóval építhető játszótér, melye­ket később a vállalkozók fenn­tartási feladataiba bevonják. A társadalmi munkában épült játszóterek átvételére és a fenn­tartási költségek biztosítására az 1993-as költségvetés tervezése során javaslatot tesz az iroda. Az északi városrészen ebben az év­ben két játszóteret vettek át, de tudomása van a főmérnöki iro­dának arról is, hogy a területen dolgozó vállalkozó több olyan hintát is megjavított, ami nem az ő feladata. Az egri játszószerekfelét átfes­tették, kijavították, és felújították az Erzsébet-udvarban a város egyetlen fa-játszóterét is. A hivatal felmérte a rongálá­sokat is, a becsült kár mintegy 3 millió forint. A játszótereken kí­vül vandál kezek összetörtek több padot, szemétgyűjtő edényt, köztéri alkotásokat. XXX Ez tehát a helyzet, de a gyer­mek még nem értheti meg. A ki­csik játszani szeretnének, a szü­lők pedig azt, hogy ép maradjon a kisnadrág. Valahogy tehát orvo­solni kell a játszóterek betegsége­it, mert kár volna, ha gazdátla­nok maradnának a hajdani jó szándékból született kis színes foltok a betonszürkeségben. Nem kellene ezeket az „ árvákat” minél hamarább örökbe fogad­ni, mielőtt végleg tönkremenné­nek? (A szerk.) Nemrég újították fel a város egyetlen fa-játszóterét Két nap: 5,30 forint Gáz van az átalánnyal? Gázszünet volt a városban, mint bizonyára olvasóink is ész­revették. Ennek kapcsán kere­sett meg bennünket Oroszné Klárik Erika olvasónk az északi lakótelepről, ahol mérőórák hí­ján átalányban fizetik a gázfo­gyasztást a lakók. Ezzel kapcso ­latban kérte, hogy továbbítsuk kérdését az illetékesekhez: le­vonják-e a két, gáz nélküli napra eső részt a gázszámlából, vagy pedig ezt a Tigáz „ vágja zsebre”? A kérdésre az a választ kap­tuk, hogy nem vonják le az át­alányszámlákból a gázszünetre eső összeget. Elsősorban azért nem, mert olyan kis összegről van szó általában, hogy több költséggel járna az adminisztrá­ció, mint maga az inkriminált té­tel. Példaképpen: egy átlagos­nak nevezhető lakásban élők 312 forintot fizetnek egy negyedévre, vagyis havi 104 forintot. Ebből kiderül, hogy az egynapi összeg körülbelül 3,50 forint. A mosta­ni gázszünet másfél napig tartott, vagyis kb. 5 forint 30 fillért kelle­ne levonni a számlákból. Az ilyen módon „felszabaduló” ösz- szeget karbantartási munkála­tokra fordítják. Megtudtuk azt is, hogy a gázszünet valójában néhány órás volt, hiszen az első napon még lehetett főzni, vizet melegíteni a városi vezetékben levő gázzal, másnap pedig dél­ben már újra volt gázszolgálta­tás. Ezek tehát a szolgáltató ér­vei, amit egyesek bizonyára elfo­gadnak, mások viszont aligha­nem ragaszkodni fognak olva­sónk gondolatmenetéhez, és úgy vélik: ha nem is sokkal, de meg­károsítják őket. Ez az átalánydíj (egyik) hátránya: pontos mérés hiányában számtalan vitára ad­hat okot, melyek nagy részében csak egy mérőóra tudna igazsá­got tenni, senki más... Legtöbbször az idősek és a nagycsalá­dosok kopogtatnak Hatvanmillió, szociális Folyamatosan és nagy szám­ban érkeznek a segélykérelmek az egri polgármesteri hivatal egészségügyi és szociális irodájá­hoz, ahol a polgármester megbí­zásából látják el a kérelmek elbí­rálását, az azokkal kapcsolatos feladatokat a hivatal dolgozói — kaptuk a felvilágosítást Punyi István csoportvezetőtől. A felté­telekről az állampolgárok a vá­rosházán, vagy a Deák Ferenc úti családsegítő intézetnél rendsze­resen érdeklődnek. Az idén az önkormányzat költségvetéséből és a várható hozzájárulásból mintegy 60 mil­lió forintot lehet segélyekre és juttatásokra fordítani. Ezenkívül számos olyan támogatás is léte­zik, amelyeket az állami költség- vetés biztosít. Ide sorolható a mozgáskorlátozottak közleke­dési, kötelező gépjármű-felelős­ségi és vásárlási segélyei, a mun­kaügyi ellátásból kikerülők meg­segítése, lakbér-hozzájárulás, hadigondozotti pénzellátás, sor­katonai családi segély, tej- és tej­termék-utalvány, vakok szemé­lyi járadéka. Az önkormányzati segélyek három csoportba sorolhatók: a megélhetés biztosításához nél­külözhetetlen adományok (rendszeres és eseti szociális se­gély), a gyermekek tartásával, nevelésével kapcsolatos támoga­tások, speciális személyi szük­ségletekhez kapcsolódó juttatá­sok, például közgyógyellátási igazolvány, ápolási díj. A rendszeres szociális segé­lyezettek száma a nyugdíjjogo­sultság általánossá válásával fo­lyamatosan csökken. Emelkedik viszont az eseti segélyezettek száma, elsősorban az energiaár­emelkedés, valamint a tartós munkanélküliség és a lakáshitel magas kamata miatt. Az egyedü­lálló idősek, a munkanélküliek, a nagycsaládosok szorulnak leg­gyakrabban segítségre. Az első fél évben a fűtési számlák rendezéséhez 2 millió segélyre 571 ezer forintot adtak a csalá­doknak. Az összeget egyes laká­sokra lebontva, a jövedelemtől függően differenciálták. Eseti segélyt akkor állapítanak meg, ha a kérelmező megélhetése ne­hézségbe ütközik. Veszélyezte­tettnek veszik a gyermekek eltar­tását azoknál a famíliáknál, ahol az egy főre jutó összes jövedelem 6125 forintnál kevesebb. A leg­súlyosabb helyzetben az ala­csonyjövedelmű többgyermekes családok vannak, különösen, ha ez betegséggel, munkanélküli­séggel párosul. Az idén eddig 700 családban átlag 900 gyermek részesült rendszeres nevelési segélyben, amelynek legkisebb összege 1625 forint volt havonta. A rendkívüli nevelési segélyből pe­dig mintegy 900 általános iskolai tanuló kedvezményes étkezteté­sét sikerült megoldani. Forintok­ban számolva mindez 4 millió 798 ezret tesz ki. A Népjóléti Minisztériumhoz pályázatot nyújtott be az iroda a nevelési segelyek kiegészítésére. Hamarosan kezdődik a tanév, és ez mindig nagy terhet ró a csa­ládokra. Az egészségügyi iroda felkérte az iskolákat, az óvodá­kat, hogy állítsák össze a nehéz anyagi helyzetben lévő tanulók névsorát. Az érintettek augusztus 20. körül kézhez kapják a juttatáso­kat. Tervezik továbbá az első osz­tályosok ingyenes tankönyvellá­tását is. A különleges személyi szük­ségletekhez kapcsolódó támoga­tások leginkább a közgyógyellá­tásban jelentkeznek. Erre azok jogosultak, akik már idősek, nagycsaládosok, ahol a jövede­lemhez képest aránytalanul ma­gas a gyógyszerköltség. Az ápolási díj & beteg vagy fo­gyatékos hozzátartozó gondozá­sát végző személynek jár, ha az kereső tevékenységet nem folya­tat, nem nyugdíjas, és az ápolás feltétlen indokolt. Kamara is segít A Münsteri Kézműves Kama­ra az Eger és Vidéke Ipartestület számára egy szakmunkásokat továbbképző, mestervizsgára előkészítő intézetnek a létreho­zását helyezte kilátásba. Az ön­kormányzatjúniusi ülésén a kép­viselők megvitatták a felajánlást. Az intézet felállításához alapve­tő feltétel, hogy az Eger és Vidé­ke Ipartestület fogadóképessé­gét bizonyítsa, tehát a képzésnek helyet találjon, s az intézmény működését biztosítsa. A 212-es szakmunkásképző új épületré­szében mintegy ötszáz négyzet­méternyi területet biztosítanak erre a célra. Egyébként háromé­ves ütemezésben a Münsteri Ka­mara hárommillió márkás fej­lesztést tervez rogramjaiban. Nyári esti muzsika Az idei nyár bővelkedett zenei programokban Egerben. Szabad téren is többször szólaltatták meg hangszereiket helyi és ven­dégmuzsikusok. Augusztus 19- én szerdán délután 6 órától az If­júsági Ház előtt Fajcsák Attila és barátai régi korok dallamait, nép- és tánczenéjét szólaltatják majd meg. Tanfolyamok, szeptemberben Még javában tart a nyár, de már most kell jelentkezni a TIT szeptemberben induló nyelvtan- folyamaira. Németből és angol­ból kezdő és haladó kurzusokat indítanak. Százhúsz órás képzést is terveznek az angol és német mellett olasz és francia nyelvből. Jelentkezni a 11-906-os és a 13­Műemlékvédelmi nyári egyetem A középpontban: a történelmi városok Az elmúlt esztendőben átme­neti krízist élt át az egri nyári egyetem két tagozata. A társa­dalmi szervezetek, intézmények átalakulásával bizonytalanná vált, hogy hogyan és miből finan­szírozzák e nagy hagyományú rendezvényeket. Az eddigiek­ben a műemlékvédelmi és a film- művészeti kurzus is külföldi résztvevőkre „épült”. Tavaly ne­hezebb volt biztosítani a jelent­kezők részvételét a kelet-európai országokban történő társadalmi változások miatt, hiszen koráb­ban (a szocialista intézmény- rendszerben) a résztvevők több­sége hivatalos küldött volt. (A költségeiket, mint kiküldöttekét térítették.) Mára már tisztázó­dott a helyzet. A filmművészeti kurzust átvették a mozisok, a műemlékvédelmi egyetemet pe­dig továbbra is a TIT szervezi, együttműködve az Országos Műemlékvédelmi Hivatallal és az ICOMOS-szal, a nemzetközi műemlékvédelmi szervezettel. — Ebben az évben már gördü­lékenyebben, kevesebb gonddal járt a szervezés — válaszolt ér­deklődésünkre dr. Tóth Vilmos­áé, a TIT Bugát Pál Egyesületé­nek ügyvezető igazgatója. — Igaz, a műemlékvédelmi kurzus látogatóinak egy része már törzs­vendég. Évről évre visszajárnak, mert meg vannak elégedve a ren­dezvény szakmai nívójával. Igyekszünk a műemlékesek szakmai tanácsaira támaszkodva mindig aktuális témát választani. Idén a Történeti városok védel­me és chartája címet adtuk a ta­nácskozásnak. Ez a téma közvet­lenül Egert is érinti, hiszen nap­jainkban is nagy gond a műem­lék épületek védelme, az abban lévő lakások korszerűsítése, vagy a közlekedés szervezése. — Az augusztus 10-től 15-ig tartó tanácskozásra neves hazai és külföldi előadókat hívtak. Van-e a programban változás? — Nincs. Lehetőleg szeret­nénk elkerülni. Ráday Mihály, Román András, TóthZoltántart előadásokat, hogy néhány nevet említsünk a hazaiak közül. Gior­dano Conti olasz szakember a bolognai, Jim Johnson angol építész az edinburghi, Dinu Bumbaru kanadai előadó a montreali tapasztalatokkal is­merteti meg az egyetem résztve­vőit. Izraelből és Észtországból is várunk előadókat. A hallgatók összetétele is érdekes. Tizenöt olasz vendéget várunk, de érkez­nek Finnországból, Hollandiá­ból, Szlovéniából, Izlandból, lesz spanyol, ukrán, lengyel, cseh és szlovák résztvevője a találkozó­nak. Az Egri Építészkor meghí­vására öt erdélyi magyar építész is érkezik, s két román szakem­bert is várunk. —- Köztudott, hogy a kulturá­lis rendezvények nem nyeresége­sek. Milyen az anyagi háttere en­nek a nemzetközi fórumnak? — Ebben az esztendőben az európai barokk városok nemzet­közi éve alkalmából Eger ide­genforgalmi támogatáshoz ju­tott. Ebből a pénzből kaptunk mi is, így a műemlékvédelmi nyári egyetem is része az egri barokk fesztiválnak. Az egri önkor­mányzat is hozzájárult a költsé­gekhez. A részvétel 18 ezer öt­száz forintba került a jelentke­zőknek. Ez azt hiszem, méltányos, mert nemcsak szállást, étkezést, de nívós szakmai programot is nyújtunk. Az egriek számára nyitott a program. Az Eszter- házy Károly Tanárképző Főisko­la B-épületében augusztus 10- től 15-ig szívesen várjuk az ér­deklődőket. ti- Q 395-ös számon lehet, vagy Eger­ben a Klapka u. 9. alatti székház­ban személyesen. Vállalkoznak az iskolák is... A közelmúltban felmérést ké­szítettek az egri polgármesteri hivatal munkatársai arról, hogy milyen kiegészítő tevékenységet végeznek az önkormányzat úgy­nevezett költségvetési szervei, így az iskolák, a kulturális és szo­ciális intézmények. Több közép­iskolai kollégiumot használnak kereskedelmi szálláshelyként, így a Petőfit és a József Attilát. Turistahelyek vannak — többek között — a mezőgazdaságiban, a 212-es szakmunkásképzőben, a GMSZ-ben és a Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskolá­ban, és — a profilnak megfelelő­en — a Kereskedelmi és Vendég­látóipari Szakközépiskolában. Jellemző, hogy sokan szerveznek tanfolyamokat, továbbképző kurzusokat (Például a Neu­mann, a Szilágyi, a Dobó és a Gárdonyi gimnáziumok.) A tan­műhelyek „termelnek is”: a GMSZ-ben, a mezőgazdasági­ban. Ebben a városban különösen fontos ez a téma... (Fotó: Peri Márton)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents