Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-06 / 185. szám
HÍRLAP, 1992. augusztus 6., csütörtök PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ Privatizáció Újabb tanácsadók Az Állami Vagyonügynökség döntése értelmében 58 céggel bővült a decentralizált privatizáció második ütemében közreműködő tanácsadó cégek száma. Az ÁVÜ Előprivatizációs Programigazgatóságának pályázatára a megadott határidőig 140 cég jelentkezett. A kiválasztott cégek részt vehetnek a közepes méretű, egymilliárd forint vagyonú és 1000 főt foglalkoztató állami vállalatok átalakításában, illetve segíthetnek a cégek privatizálásában. A második ütemben 273 cég vár privatizálásra. Agromas Kft. Agroteam Kft. Alexander and Co. Kft. Anders Kft. Apport Vagyonértékelő és Műszaki-Gazdasági Szolgáltató Kft. Askwho Tanácsadó Kft. Auditor Kft. Ázsió Kft. B. and Z. Kft. Bankár Tőkebefektetési és Tanácsadó Kft. Batthyány és Társa Rt. Bixbit Kft. Budapest Operátor Ügynökség Kft. CBI Könyvvizsgáló Kft. Cégműves Tanácsadó Kft. Clinvest Magyarország Kft.. CMS Vezetési Tanácsadó Kft. CountSoft Kft. — Cerberus Kft. Dialóg-Plusz Számítástechnikai Kft. Eco-Consulting Kft. Econovum Kft. Észak-magyarországi (Park) Rt. FLC7 Rt. Gauff Budapest Kft. Innovációs Centrum Geoinform Kft. Gruber, Titze and Partners Hemingway Pénzügyi Tanácsadó Kft. Heros Tanácsadó, Privatizációs, Szervezési és Befektetési Kft. Innofinance Rt. Interauditor Neuer + Henzl Tanácsadó Kft. Intercontact Gazdasági Tanácsadó Kft. Kamara-Consulting Kft. Keinbaum és Társa Kopconsult Szaktanácsadó Kft. Közép-európai Hitelbank Rt. Leumi Kereskedelmi Kft. Limes International Rt. Linces International Rt. MA-Trade Kft. Manager Vezetési Tanácsadó Kft. Meritum Kft. Mitropa Consulting Kft. MÜSZI Mezőgazdasági Üzemszervezési, Számítástechnikai és Informatikai Rt. Nemzetközi Vagyonértékelő Rt. OTP Ingatlan Rt. Primo Kft. — Concur Kft. Privát Értékpapír Rt. Profit Invest Kereskedelemfejlesztési és Befektetési Holding Rt. Pylon GmbH Quaestor Brókerház Rt. Real Finance Kft. — Generalbroker Kft. Reorg Gazdasági, Pénzügyi Rt. Resideal Rt. Riverside Budapest Befektetési Tanácsadó Kft. Simon Tanácsadó Kft. Szenzor Tanácsadó Rt. Takarék Rt. Technithom Tervező és Külkereskedelmi Kft. (MTI) A segélyezés új módját keresik Munkanélküli vállalkozók? A mezőgazdaságban jelenleg 50-60 ezerre tehető a munkanélküliek száma, de az év végére — a megyék előzetes becslése alapján — elérheti akár a 160 ezret is. A jelenleg munkaviszonyban állók, ha megszűnik a munkaviszonyuk, a foglalkoztatási törvény alapján jogosultak lesznek a munkanélküli-járadékra. Bajba azok a munkaviszonyban nem álló vállalkozók, egyéni gazdálkodók, kistermelők, a szövetkezeti törvény alapján majdan üzletrészhez jutók, valamint a kárpótlási törvény során kisparcel- lás földtulajdonosokká válók kerülnek majd, akik kiszorulnak a járadékrendszerből. Ők, ha tönkremennek, ma még semmilyen ellátásra nem számíthatnak. Tervezi-e a mezőgazdasági tárca a munkanélkülijáradék-rendszer kiterjesztését a vállalkozói szférára is? — kérdeztük Keller Andrástól, a Földművelésügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitikai Főosztályának vezetőjétől. — Többféle megoldáson gondolkodunk. Az egyik elképzelésünk például, hogy a vállalkozók — mint saját munkáltatók — jövedelmük után fizessék be az 5 százalék munkaadói és az egy százalék munkavállalói járulékot, de a minimálbért alapul véve, legkevesebb 480 forintot. így, ha tönkremennek, ugyanolyan munkanélkülivé válnak, mint azok, akik munkaviszonyban álltak, és úgy vesztették el az állásukat. Ebben az esetben, az előbbi példánál maradva, egy évig a minimálbér (azaz 8000 forint 70 százaléka), fél évig az ötven százaléka, és utána a szociális segély illetné meg az érintetteket. A járadék a befizetett összeg mértékétől függne. Ennek az elképzelésnek a megvalósítása azonban állami támogatást igényel. — A munkaügyi tárca is kidolgozott egy javaslatot. Az miben tér el az önökétől? — Az ő elképzelésük egy biztosítási alapon működő, teljesen önfinanszírozó munkanélkülijáradék-rendszer, állami támogatás nélkül. E koncepció szerint létrehoznának egy önkéntes Szolidaritási Alapot, és a befizetésekből finanszíroznák a kifizetéseket. A befizetés mértéke azonban jelentősen eltérne a mi elképzelésünktől. A teljes önfinanszírozás a mezőgazdaságban . azt jelentené, hogy például a minimálbér esetén nem 480 forintot, hanem annak kétszeresét, háromszorosát fizetné a vállalkozó. Őszintén szólva, kétségeim vannak afelől, hogy az ilyen alacsony jövedelemszint mellett, amely ma a mezőgazdaságot jellemzi, akadna-e olyan gazdálkodó, kistermelő, aki egyéb fizetési kötelezettségei mellett áldozni tudna erre a célra havi 1000- 1500 forintot. — Önnek személy szerint van egy olyan elképzelése is, amely- lyel — ha megvalósul — rögvest a népszerűtlenségi lista élén találhatja magát, holott a jó szándék vezérelte, amikor az előterjesztését kidolgozta... — Való igaz. Abból indultam ki, hogy a jövedelem nemcsak a munkaviszonyból származhat. Hadd mondjak egy példát: X-nek főállású munkaviszonyból származó jövedelme 250 ezer forint, egyéni vállalkozásból származó további jövedelme 120 ezer forint, ingatlanértékesítésből további 500 ezer forinthoz jutott. így egy évben a bevétele közel egymillió forint volt. Időközben elvesztette az állását — kiesett 250 ezer forintja —, járadékra lett jogosult, de több mint 600 ezer forint egyéb forrásból származó jövedelme még van, amely biztosítja a megélhetését. Nem igazán érzem az ő esetében a járadék jogosultságát. Ha a jövőben is biztosítani akarjuk a munkanélküliek lét- fenntartásához szükséges anyagi forrásokat, akkor szorító jellegű intézkedésekre van szükség. Ennek egyik módja lehet azoknak a kiszűrése az ellátottak köréből, akik egyéb jövedelemmel rendelkeznek, és nem igazán szorulnak rá a munkanélküli-járadékra. — Hogyan lehetséges ez a szűrés? — Meg kellene határozni azt a munkaviszonyon kívüli jövedelemszintet, amelytől felfelé megszűnik az ellátási jogosultság. E körben persze csak azok jöhetnek szóba, akik egyéni jövedelembevallást készítenek. Hogy hol az a határ, amely fölött nem fizetnének járadékot, azt törvényben kellene kimondani. Aki ezt a határt túllépi, annak a folyósított járadékot kamatos kamattal kellene visszafizetnie a Szolidaritási Alapba. Mivel a munkanélküliek éves jövedelme utólag válik ismertté, választási lehetőséget kellene számukra biztosítani: a korlátozásra való tekintettel kérik-e a járadékot, vagy sem. Ha igen, nyilatkozatot kellene tenni arról, hogy az ellátást és kamatait a folyósítástól az adóbevallásig történő időszakra visszafizetik, ha az önálló tevékenységből származó jövedelmük a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladta. Természetesen ettől függetlenül a munkaügyi központok segítenék az elhelyezkedésüket. — Közben hogyan érvényesülne az adótitoktartás? — A társadalombiztosítási törvény lehetőségeihez hasonlóan a munkaügyi központ megkeresésére is tájékoztatást adhat az adóhatóság arról, hogy a munkanélküli-járadékos jövedelme az adott — a Parlament által törvényben rögzített — határt meghaladja-e, vagy sem. — Mennyibe kerül most egy állástalan ellátása, és az Ön által javasolt megoldással mekkora összeget lehetne megtakarítani? — Egyetlen munkanélküli ellátása évente 120 ezer forinttal terheli meg a Szolidaritási Alapot, illetve az azt kiegészítő állami költségvetést. Feltételezhető, hogy tíz közül legalább egy rendelkezik egyéb jövedelemmel is. E javaslat elfogadása esetén a megtakarítás évente 10 ezer ember esetében 1,2 milliárd, 100 ezer esetében 12 milliárd forint lenne. Az előterjesztések hamarosan a kormány elé kerülnek. Újvári Gizella A Hírlap és az ÉMGK ajánlatai Információk a biztos sikerhez A gazdasági átalakulás fontos tényezője az időben kapott, megfelelő és pontos információ. Ahhoz, hogy a cégek, vállalkozók sikereket éljenek el a piacgazdaságban, napról napra, sőt szinte óráról órára megfelelő informáltsággal kell rendelkezni. Mostani összeállításunkban is arra törekszünk, hogy a tulajdonosok és gazdasági vezetők segítségére legyünk. Szakmai együttműködési program A Citizenex Democracy Corps — szervezete azzal a céllal jött létre, hogy az Egyesült Államok magánszektorából támogassa a Közép- és Kelet-Eu- rópa, valamint a Független Államok Közössége országaiba irányuló kezdeményezéseket. A SDC Kisvállalkozói Programjának kiteljesítése érdekében elindította Szakmai Együttműködési Programját. Ez elsősorban az 500 főnél többet foglalkoztató vállalatok támogatását hivatott elősegíteni. A SDC az USA üzleti köreivel együttműködve dolgozza ki a támogatás programját. Annak érdekében, hogy ennek tartalmára és lehetőségeire vonatkozó információkat összegyűjtsék, magyarországi látogatásra kerülhet sor. A segítségnyújtásnak sokféle lehetősége van, így szakmai tanácsadásra és csereprogramra is mód nyílhat. Amennyiben bővebb tájékoztatást kívánnak kapni, az alábbi címen kell érdeklődni: 1015 Bp. Ostrom u. 23.1/115. Tel.: 156- 4520, 156-4776. Kamarás menedzseriskola Az ÉMGK a Heves Megyei Munkaügyi Központ által meghirdetett „pályakezdők és fiatalok elhelyezkedését segítő képzés” programjához kapcsolódóan üzletemberképző tanfolyamot indít intenzív nyelvoktatással együtt diplomás munkanélkülieknek. A képzés célja: felsőfokú végzettségű, de szakmájukban elhelyezkedni képtelen fiatalok oktatása, akik a hazai és nemzetközi piacgazdaság viszonyai között eredményesen működő üzletemberekké válhatnak. Az iskolában a résztvevők megismerkedhetnek a cégalapítás és a vállalati, társasági működés legfontosabb törvényszerűségeivel, szabályaival, gyakorlatával. A kamarás menedzseriskola előadói elismert, vezető szakemberek a gazdasági és tudományos életben. A kurzus 16 hetes, hetente 3 alkalommal 8-8 órát töltenek iskolapadban a fiatalok. A sikeres vizsga után kamarás menedzserigazolványt kapnak a hallgatók, s adataik a külföldi társkamarákon keresztül eljutnak azokhoz a külföldi cégekhez, amelyek Magyarországon kívánnak irodát, képviseletet nyitni. További felvilágosítás az alábbi címeken kapható: Heves Megyei Munkaügyi Központ, Átképzési Osztály. Eger, Kossuth L. u. 9. Telefon: 10.011. ÉMGK Heves Megyei Képviselete Eger, Kossuth L. u. 9. Telefon: 12-989. Amerikai nonprofit szervezetek „Assistance to Hungary” címmel jelent meg az amerikai CDC kiadványa, amely közel 300 nonprofit szervezet tevékenységét tartalmazza. A gyűjtemény részletesen bemutatja azokat a támogatási formákat, amelyeket az amerikai szervezetek magyaroknak képesek biztosítani. Ezek kiteijednek az élet minden területére, a képzéstől a környezetvédelemig, a kultúrától az egészségvédelemig, s természetesen a gazdaság különböző ágaira is. Akik részletesebb információkat szeretnének kapni, az ÉMGK Heves Megyei Képviseletén (Eger, Kossuth L. u. 9.) érdeklődjenek. Befektetési lehetőségek Horvátországban Horvátországban egyre több olyan kiadvány jelenik meg, amelyek tájékoztatást adnak a külföldiek beruházási lehetőségeiről, az újjáépítésbe való bekapcsolódás feltételeiről. A napokban jelent meg a Magyar Gazdasági Kamara gondozásában az az információgyűjtemény, amelynek címe: Befektetés Horvátországban. Á kötet áttekintést ad a horvát gazdaságról, a külföldi befektetések jogi kereteiről, az ottani tulajdonformák átalakításáról, az adóreformokról, a kettős adóztatás elkerüléséről, a külföldi befektetők vámeljárásáról. Mindezeken túl a kiadvány tartalmazza még az Újjáépítési Minisztérium, az Átalakulási és Fejlesztési Hivatal, a Horvát Gazdasági Kamara, a Horvát Fejlesztési Alap bemutatását, valamint a vállalatok átalakulásáról és a külföldiek munkavállalásáról szóló törvényeket. A kötetet bárki megvásárolhatja, de a kamara elsősorban a horvátországi újjáépítésbe bekapcsolódni kívánó vállalatok részére ajánlja. Kisvállalkozói program Fentebb már szóltunk a CDC céljáról, s ezen belül is a szakmai Együttműködési Programról. A szervezet másik támogatási formája, a Kisvállalkozói Program a következő jellemzőkkel rendelkező vállalatokra összpontosít: — 50-500 alkalmazott, — már működő vállalkozás, — privatizálás alatt álló vagy már privatizált, — tulajdonosa és irányítója magyar állampolgár. A program megvalósításának első lépéseként a CDC budapesti irodájában elkezdte munkáját Benjamin Danziger, akinek kiterjedt kapcsolatai vannak az ipar, valamint a vállalatvezetői tanácsadás területein. Danziger úr feladatai közé tartozik, hogy felkutassa azokat a cégeket, amelyek hasznosítani tudják egy amerikai kisvállalkozó tapasztalatait és képességeit. Érdeklődni a korábban már említett címen lehet. Összeállította: Molnár Zsolt Az OTP alapítványa a biohumusz-termelők támogatására Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. alapítványt kíván létrehozni a vállalkozók tapasztalatlansága és a piacvesztés miatt nehéz helyzetbe került biohumusz-termelők részére. Az OTP által létrehozandó alapítvány a hiteladósok azon körét támogatná, akik a pénzintézettől vettek igénybe biohumusz termelésére mezőgazdasági kölcsönt, és tartozásuk még fennáll. Az alapítvány célja, hogy azok a biohumusz-kister- melők, akik szociális okokból hiteltartozásukat részben vagy egészben nem tudják törleszteni, támogatást kapjanak a hitel ösz- szegének, avagy a kamattartozás mértékének csökkentésére. A támogatás nyújtásának alapvető feltétele, hogy a kistermelők igazolni tudják szociális rászorultságukat. A támogatás odaítélésében nem az OTP, hanem az alapítvány kuratóriuma dönt majd. Az alapítványt a hatósági jóváhagyásokat követően bírósági nyilvántartásba veszik, és érdemi működését ezt követően kezdheti meg. Az OTP vezetése elhatározta azt is, hogy fél évre, tehát ez év december 31-ig, felfüggeszti a biohumusz termelésére nyújtott hitelek adósai, illetve kezesei elleni végrehajtási eljárásokat. A jövő év január elsejétől a pénzintézet a rá vonatkozó bankfelügyeleti és egyéb előírások szerint jár majd el. MELLÉKLET Mára sokak számára nemcsak a kénveimet, hanem a mindennapokhoz szükséges segítséget nyújtják az autók. A rendszerváltás az autópiacon is megtörtént, az egykori szocialista gyártmányú gépkocsik mellett megjelentek a nyugati csúcs- technológiát képviseld modellek is. Örvendetes módon megyénkben is megszaporodtak a különböző márkaképviseletek, használtautó-telepek, így igazán nem lehet panasz a választékra. Csupán ízlésen és pénztárcán múlik, ki milyen fajtát választ magának. Nos, ebben szeretne lapunk segítséget nyújtani autópiaci mellékletével, amely augusztus 13-i számunkban jelenik meg. Az autótelepek. márkaképviseletek kínálatán túl bemutatjuk a különböző, gépkocsikhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, s hasznos információkkal igyekszünk segíteni a négykere- kúek gazdáit. Kérjük, bemutatkozási igényeiket juttassák el személyesen vagy telefaxon (12-333) hirdetési csoportunkhoz. Részletesebb információkkal kollégánk, Molnár Zsolt szolgál a 20-880- as telefonszámon. Adózók, figyelem! Tájékoztatjuk a tisztelt adózókat, hogy 1992. augusztus 1-jétől korszerűsített 61-es és 17-es bizonylat kerül bevezetésre. 61-es: Bevallás és igénylőlap az általános forgalmi adó visszatérítéséhez. 17-es: Átvezetési kérelem az áfa-bevallás és igénylőlaphoz. A nyomtatványok a Pátria, valamint a Fővárosi Nyomda terjesztésében országosan, kereskedelmi forgalomban értékesítve kaphatók. Az említett nyomtatványokat első ízben az 1992. július havi áfa-visszaigénylésnél lehet alkalmazni, melynek beadási határideje: 1992. augusztus 20. Az esetleg július hót megelőző utólagos áfa-visszaigénylést, amelyet augusztus 1-je után nyújt be az adózó, az új nyomtatványon is megteheti. Átmenetileg 1-2 hónapot figyelembe véve, még mind a két nyomtatványon elfogadjuk az áfa-visszaigénylést. (Az 1992. januártól júliusig, illetve az augusztus 1 -jétől forgalomban lévő nyomtatványokon.) Kéijük azonban a tisztelt adózókat, hogy lehetőségeikhez mérten augusztus 1-je után a legújabb 61-es, illetve 17-es nyomtatványokat szíveskedjenek használni. A 61-es és 17-es nyomtatvány a Tabella nyomtatvány-papír- írószer boltban Eger, Hatvanasezred u. 32. szám alatt kapható.
