Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-06 / 185. szám

HÍRLAP, 1992. augusztus 6., csütörtök GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. Áll már a pavilon íme, így néz ki a gyöngyösi buszpályaudvar mögött az a pa­vilonsor, amely oly sok vitát vál­tott ki a környéken élők köré­ben. A polgármesteri hivatal már akkor megígérte: a legközelebbi butiképítesnél időben értesítik a lakosságot. Jó hír ez, még akkor is, ha a pályaudvar mellett élőket már nem nyugtatja meg. S te­gyük hozzá: a hivatal sohasem kegyet gyakorol akkor, amikor intézkedéseiről tájékoztatja az érintetteket, hanem a dolgát vég­zi. De hogy az igazságot még to­vább árnyaljuk: a testületi ülések mindenkor nyilvánosak, az azokról készült jegyzőkönyvek szintén, így az állampolgárok — ha érdeklődnek a városuk dolgai iránt — már a döntés előkészíté­sekor bekapcsolódhatnak a vi­tákba. A Mátra Múzeum születésnapja Egy ritka ásvány a gyűjteményből 1957. július 21. nevezetes nap a gyöngyösi Mátra Múzeum éle­tében: harmincöt évvel ezelőtt ugyanis ekkor nyitotta meg ka­puit a nagyközönség számára. Az első időben Nagy Gyula gyöngyössolymosi iskolaigazga­tó, később múzeumigazgató szervezte és irányította a gyűjtő­munkát, amely egyébként már 1952-ben megkezdődött. Az ak­kori járási tanács kezdeménye­zésére, a gyűjtőmunka meggyor­sítása érdekében 13 községben — Gyöngyöspata, Adács, Gyön­gyöshalász, Karácsond, Kisná- na, Nagyfüged, Szűcsi, Visonta, Abasár, Halmajugra, Gyöngyös- solymos, Gyöngyöstaiján és Detk — múzeumi bizottságok alakultak. 1952 és 1955 között a gyűjtött természettudományi és történeti anyagoknak a volt jezsuita gim­názium, a mai zeneiskola biztosí­tott helyet. Később nyűt lehető­ség arra, hogy a szerveződő mú­zeum az addig gyűjtött anyaggal végleges helyére, az Orczy-csa- lád kastélyába költözzön. Milyen is volt az első, még csak öt teremből álló kiállítás? Úgy gondolom, ennyi év távlatából is érdemes fölidézni. A tárlat beve­zető részében a Mátra idegenfor­galmi jelentőségére hívta fel a lá­togatók figyelmét a hegység ma­kettje és színes térképe. Az első teremben a környék sajátos fló­rájával és faunájával, valamint a vidék természeti kincseivel is­merkedhetett meg a látogató, a másodikban ez utóbbiak felhasz­nálásának régi és új formáit talál­ta meg. A kisüzemi és ipari fafel­dolgozás, az ásványok értékesí­tése, a természetes gyógyvizek és a szénégetés mellett itt voltak a vidék ősi foglalkozásának, a pásztorkodásnak emlékei: ruha­darabok, szerszámok, hangsze­rek és egy gyöngyössolymosi go- molyaprés, az 1847-es„szűk”év­ből. A harmadik terem a Mátravi- dék népi építkezésének sajátos­ságai mellett bemutatta Gyön­gyös XVIII. századbeli címerét, az utolsó gyöngyössolymosi vízi­malom makettjét, a gyöngyösi fazekasság néhány változatos formájú és színű mintadarabját. Egy, a századforduló éveiből va­ló palóc szobát is láthatott a láto­gató, koronás végű rózsás ágy- gyal, ládával és más jellegzetes bútordarabbal. A negyedik te­rem tárgyai a népviselet színessé­gét, gazdagságát és sokrétűségét érzékeltették, de megtalálhatók voltak a jobbágyvilág palócságá- nak maga fonta-szőtte, durva vá­szonból készült ruhadarabjai is. Az ötödikben pedig történelmi visszapillantással a vidék híres bortermelését illusztrálták. Ezek érdekességei voltak: a rézből ké­szült, szépen ötvözött díszput­tony 1674-ből, a barokk prés 1789-ből, művészi kivitelezésű borosedények. Az elsőt 1968 után még három állandó kiállítás követte, ezek közül kettő jelenleg is látogatha­tó. Az 1984-es év változást ho­zott a Mátra Múzeum történeté­ben, ugyanis a földszinti hat ter­met, amelyben régebben könyv­tár volt, szintén megkapta. A most odalátogatók május 1-je óta egy érdekes újdonsággal ta­lálkozhatnak: a Mikrokapcsolat Kft. segítségével az intézmény pincéjében élőállat-bemutató nyűt. Géczy József muzeológus Vajon mennyi pénzt kap a térség? Végveszélyben a kisvasutak Itt marad? Megmarad? „Kikötőül” a Mátrai lakótelepen A Dobó útiakat is megkérdezik A gyöngyösi Mátrai úti lakó­telepen, a Mátravasút melletti Dobó utcának nem épült meg a folytatása, illetőleg a csatlakozá­sa a Mátrába vezető 24-es számú főútra. Ezért úgynevezett kikö- tőút létesítését tervezik. Az érin­tetteket, a Mátrai úti lakótelepen élőket is megkérdezik — közvé­lemény-kutatás formájában — a lehetséges megoldásokról. Egy „csillapított forgalmú” kis útsza­kaszról lehet szó, a Dobó úton ezután sem lehet majd szágul­dozni, mert a lakótelepi út mel­lett a házakon túl két gyermekin­tézmény is — óvoda, bölcsőde — működik. Eddig csak bolyongott az erre a lakótelepi részre beté­vedt autós, és a jelenlegi forgalmi rend szerint csak az ovoda mel­lett, s egy irányba — egy kis lakó­telepi autózással — tudott kikec­meregni a Mátrafüredre vezető útra. A tervezők két változatot ja­vasolnak, amelyekről kérik a la­kosság véleményét. Az első sze­rint a Dobó utcát egy 80 méteres útszakasszal csatlakoztatnák a József Attila úti csomóponthoz, ahol Mátrafüred felől balra felál­lósáv épülne. Ezzel egyidejűleg megszűnne az Erzsébet királyné utcával szembeni csomópont, és a lakók a Dobó úton keresztül közelítenék meg a parkolóikat. A második változat szerint nem­hogy megszüntetnék az előzőek­ben említett csomópontot, ha­nem kiépítenék azt, de ehhez a jelenlegi buszmegállót át kellene helyezni. Ennél a változatnál a megnövekedett forgalom a lakó­kat Kevésbé zavarna, mivel az út­vonal vezetése nem teszi lehető­vé a nagyobb sebességre való fel­gyorsulást. A Hírlag információi szerint nem csupán a Mátrai úton van közvélemény-kutatás az útépíté­sekkel, a szabad területek hasz­nosításával kapcsolatosan. A la­kosság, az érintettek véleményét ugyancsak hamarosan ki fogják kérni a Szent Bertalan út átépíté­se kapcsán (a nagytemplom mel­letti régészeti feltárások a Szent Bertalan tér átépítését befolyá­solják, nem az utcáét). Ugyan­úgy, mint a Pacsirta úti lakótele­iket megkérdezik a 3-as és a 4-es számú főút csomópontja melletti, parlagon hagyott terü­let hasznosításáról. (korcsog) Nyerges Pál, a szocialista párt gyöngyösi önkormányzati kép­viselője nemrégiben interpelláci­ót intézett dr. Keresztes György­höz, Gyöngyös polgármesteré­hez a Mátra-kisvasút ügyében. Ebben leírja, hogy tudomása szerint pár hónappal ezelőtt megkereste a polgármestert a kisvasút vezetősége, és tájékoz­tatást adott arról a helyzetről, amely az üzem felszámolásával, megszüntetésével fenyeget., A képviselő így fogalmazott: „Úgy gondolom, hogy Gyöngyös vá­ros közvéleményének, idegen- forgalmának, egyáltalán az ön- kormányzat presztízsének nem lehet közömbös a Mátra-kisvas­út léte vagy nemléte. Ezért kér­dezem a polgármester urat, hogy milyen lépeseket szándékozik tenni a köztársasági megbízott hivatala, illetve az illetékes kor­mányzati tárca felé... Informá­cióim szerint ez év áprilisában a kisvasút feje fölött országos szin­ten is megkondították a vészha­rangot. A helyzet azóta romlott, hiszen például a Börzsönyben lé­vő királyréti kisvasutat helyre­hozhatatlanul leállították. A Mátra-kisvasút vesztesége az áp­rilisban számított hétmillió fo­rinttól eltérően év végére tízmil­lióra várható. Ezért óhatatlan­nak tartom a város vezetésének megfelelő kezdeményező lépé­seit?’ Az interpellációra a polgár- mester írásban válaszolt, majd a testületi ülésen ehhez kiegészí­tésként hozzáfűzte: a kormány több mint 30 millió forintot sza­vazott meg nemrég a kisvasutak karbantartására. Egyelőre azon­ban nem ismert, hogy milyen el­vek alapján, kinek mennyi jut majd ebből. Az írásos anyagból — a válaszból — néhány gondo­lat: „Gyöngyös város 1992. évre jóváhagyott költségvetése nem tartalmaz fedezetet a Mátra Vas­út veszteségeinek finanszírozá­sára, ez a tervezetben nem szere­pelt. Anyagi támogatásunkra nem, azonban erkölcsire számít­hat... A rendezési tervnél rövid távú célok mellett a távlatiakat is figyelembe kell venni. A kisvasút gyöngyösi telephelye és végállo­mása városszerkezeti szempont­ból nincs szerencsés helyen. In­dokolt lenne a vasútállomás mel­lé telepíteni, amit a közlekedési igények is alátámasztanak.” Schmotzer András, a Mátra- Nyugat-bükki Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság igazgatója több országgyűlési képviselőnek s minisztériumi osztálynak eljut­tatta aggódó levelüket, „Ment­sük meg az erdei kisvasutakat!” címmel. Ebben leírja, hogy ’92- től megszüntették a kisvasutak árkiegészítését, amivel mintegy 30 millió forintot vontak el tő­lük. Az elmúlt évtizedekben Ma­gyarországon nagyon sok kisvas­út a felszámolás sorsára jutott. Emléküket ma már csak a múze­umok, és ma még üzemelő né­hány erdei vasút őrzi. Közülük is talán legismertebbek a Mátra és a Bükk vasútjai, a szilvásváradi, a gyöngyösi, a lillafüredi. A jegy­árakat már nem lehet tovább emelni, a vasút veszteségeit pe­dig valakinek finanszíroznia kell. Ma már ezek egyetlen feladata a személyszállítás, a turizmus szol- álata, és mint ilyenek, szervesen ozzátartoznak a környezetünk­höz. Ráadásul segítségükkel az autósforgalmat ki lehet rekeszte- ni erdeinkből, és nem túlzás azt állítani, hogy ez a legkörnyezet­kímélőbb szállítási eszköz. D.J. A gyöngyösi kanáritenyésztő, avagy... ...a Gólya utcai ház pincéjének titka Sőregi Ferenc — kedvenceivel Nem mindennapos szenve­délynek hódol Gyöngyösön Ső­regi Ferenc: Gólya utcai patinás családi házának pincéjében ka­náritenyésztéssel foglalkozik. Büszkeségei mellett, az egysze­rűen, praktikusan kialakított madárszobában beszélgettünk vele. — Hogyan lesz valaki kanári­tenyésztő? — Már gyerekkoromban sze­rettem a madarakat, s néhányat mindig tartottam otthon. Általá­ban kanárikat, de került pinty, papagáj, vadmadár is a kalitká­ba. Egy idő után szakosodtam, majd szaporítottam, párosítot­tam őket, nagyon megtetszett a kanári, emellett maradtam. — Jelenleg mennyi kismadár van a kalitkákban? — Azt egész pontosan nem tudnám megmondani, de több mint száz. Nem számolgatom őket, mert állandóan szaporod­nak, nemrég múlt el a költési időszak. — Mi van olyankor, ha vala­melyikük beteg lesz, állatorvosi ellátásra szorul, meggyógyítja? — Abban az esetben, ha vala­milyen sérülés előfordul, persze, hogy segítek rajtuk. Olyan ese­tünk már volt, hogy az egyiknek eltörött a lába, és a feleségemmel sínbe tettük. Aztán ilyen-olyan vitaminkészítményeket ad nekik az ember, hogy megelőzze a be­tegségeket. Veszteség — egy-két kanári elpusztulása — mindig előfordul, de tömeges megbete­gedés szerencsére még nem volt. — Az etetés, gondozás, szapo­rítás egyrészt nem csekély időt, másrészt anyagi áldozatot igé­nyel... — Az eltartásuk természete­sen pénzbe kerül. Ezek a mada­rak megesznek napi két marék magot, öt főtt tojást, egy jó nagy sárgarépát, meg 2-3 almát. Ezenkívül adok nekik olyan ke­veréket, amely kekszből, prézli- ből, mákból áll, ezzel hintem meg a főtt tojást. Szóval az ele­delt mindennap biztosítani kell... Általában én gondozom, etetem őket, de a feleségem is szokott segíteni. — Van-e kedvenc kismadara? — Kifejezett kedvencem nin­csen. Elsősorban azt szeretem, amelyik intenzívebben fütyül, szépen énekel, gyönyörű tolla van... Az énekesek közül az úgy­nevezett „roller madár" halkabb, finomabb, lágyabb hangon éne­kel. A másik a csapper, ez csatto­gó, magas, éles hangon fütyül, sokkal erőteljesebben, mint rol­ler madarak. — Meg lehet őket különböz­tetni? — Természetesen a madarai­mat mind ismerem, és ehhez ad segítséget a tenyésztési könyv, amelyet gondosan vezetek: hogy mikor tojt le a madár, hány tojása van, mikorra kell kikelnie a fió­kának... (korcsog) Tovább korszerűsödnek az adácsi utak Már annak is örültek az adá- csiak, amikor elkészült a közsé­get Gyöngyössel összekötő hat és fél kilométeres út. Azóta ugyancsak aszfaltborítást kapott a Rákóczi és a Hold utca, vala­mint a falu egyik legsárosabb szakasza, a Táncsics út. Köves lett a Rózsa utca is, s a további tervek között szerepel a mintegy három kilométeres Bajcsy-Zsi- linszky és az ugyancsak ilyen hosszúságú Akácfa út aszfalttal való borítása, valamint a Mátyás király út kiépítése. Felvétel a Vidróczkiba A gyöngyösi Vidróczki Nép­táncegyüttes felvételt hirdet lá­nyok és fiúk részére. Néptánc­óvodájába 4-től 6, néptáncisko­lájába 6-tól 14, utánpótláscso­portjába 14-től 18, zenekarába 10 éves kortól várja a művészet ezen ága iránt érdeklődőket. Az első foglalkozás egyébként szep­tember 15-én, kedden délután 4 órakor kezdődik a Mátra Műve­lődési Központban. A mátrafiiredi szennyvíztisztító sorsa A Heves Megyei Vagyonát­adó Bizottság tájékoztatása sze­rint a mátrafüredi szennyvíztisz­títómű Gyöngyös város tulajdo­nába kerülhet, a képviselő-testü­let határozata értelmében ugyanis az önkormányzat kéri a vagyon átadását. így megvalósul az a törekvés, hogy a várost ellátó vízművek, szennyvíztisztító tele­pek és csatornahálózat egy kézbe kerül, s ez lehetővé teszi Gyön­gyös szennyvíz-, komposzt- és hulladékkezelési programjának megvalósítását is. Nem kell már máshová menni az adácsiaknak... Galériát kapott a művelődési ház (Tudósítónktól) Régi vágya teljesült az adácsi fiataloknak azzal, hogy az ön- kormányzat anyagi támogatásá­val és a Zéta Kulturális Egyesület tagjainak társadalmi munkájával a helybéli művelődési ház előte­rében galériarészt építettek. Szükséges volt ez azért, mert a helyiség bővítését, befogadóké­pességének növelését csak így le­hetett megoldani. Az új részben a földszinten egy bárpulttal ellá­tott korszerű büfét, két úgyneve­zett boxot, az emeleti részen pe­dig öt boxot alakítottak ki. A pa­dozatot táncolásra is alkalmas burkolattal cserélték fel. így a helyiség diszkó és egyéb rendez­vények megtartását is lehetővé teszi. Annál is inkább örvendetes ez a hír, mert így a fiataloknak a jövőben nem kell a szomszéd községekbe utazni csak azért, hogy szórakozzanak. Sőt az is le­het, hogy immár a szomszéd fal­vak tizen- és huszonévesei is egy­re többet látogatnak ide. Az adácsiak július 26-án, a Szent Jakab-napi községi búcsú alkalmával vették birtokukba az új létesítményt. A Zéta Kulturá­lis Egyesület vezetősége és a pol­gármesteri hivatal ezúttal is kö­szönetét mond mindazoknak, akik a felépítésben társadalmi munkát vállaltak. A szépen ki­alakított galéria egyébként Pusz­tai András egyesületi tag kéz­ügyességét dicséri. Medve János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents