Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-01-02 / 181. szám
HÍRLAP, 1992. augusztus 1—2., szombat—vasárnap EGER ÉS KÖRZETE 5 Hallássérült fiatalok találkozója A Hallássérültek Országos Szövetségének ifjúsági bizottsága és egri szervezete ma délelőtt 9-től a Gép- és Műszeripari Szakközépiskolában országos találkozót szervez csaknem száz hallássérült fiatal részére. A rendezvény résztvevői közlekedési, elsősegélynyújtó és ügyességi számokban vetélkednek. Délután a hallássérült népi táncosok produkcióját diszkó követi. Aki tud, segítsen! Helli Zoltán Tibor 17 éves egri fiatalember, az Egri Közgazda- sági Szakközépiskola tanulója, az ESE labdarúgója súlyos szem- betegségben szenved. Ám a gyógyulásához szükséges műtétet és utókezelést csak Svájcban tudják elvégezni, melynek költségeivel a család nem rendelkezik. A műtétre augusztus 20-án kerül sor. A szülők várják az együttérző emberek, magánvállalkozók, cégek segítségét, adományait a következő számlaszámra: Család- segítő Alapítvány, OTP Eger 725-011914-2. Az adóalapcsökkentő kedvezmény igénybevételéhez az alapítvány igazolást ad. Pályázat — amatőr képzőművészeknek Az 1993-as márciusi tavaszi fesztiválra kiállítással készülnek az amatőr képzőművészek. Az országos bemutató a Pesti Vigadóban lesz, azt megelőzően valamennyi megye kijelöli a tárlatra javasolt munkákat. Erre a Megyei Művelődési Központban decemberben kerül sor. Az érdeklődők nevezési lapot, illetve részletes felvilágosítást az MMK-ban kapnak. A nevezési kategóriák között szerepel festészet, grafika, kisplasztika, textil, kerámia és áj vizuális kísérleti műfaj is. Jelentkezési határidő szeptember 30., a műveket pedig november 5-én és 6-án adhatják be az alkotók. Idegenforgalmi hasznosításra A város és a megyei önkormányzat, valamint a vármúzeum hamarosan hazai és külföldi befektetők részére pályázatot ír ki, mégpedig a Dózsa György tér 4. és a vár Törökkert nevű bástyájánál levő terület hasznosítására. Az utóbbira — az elképzelések szerint — egy 250 négyzetméter alapterületű vendéglátóegységet és egy teraszt terveztek, míg a Dózsa György téri részen ugyancsak idegenforgalmi célokat szolgáló létesítményre gondoltak. Természetjáróknak A Bükki Vörös Meteor ESE természetjárói holnap reggel 7.25-kor Czeglédi Tibomékalauzolásával 16 kilométeres túrára indulnak. A résztvevők felkeresik Mónosbélt, Hársastetőt, a Gi- litka-kápolnát, Szarvaskőt, majd a Lesrét után a Bervába érkeznek. Indulás az Egervár vasúti megállóból. AGRIA TRADE RT. Eger székhellyel felvesz faforgalmazásban jártas, nagykereskedelmi gyakorlattal rendelkező üzletkötőt, kiemelt bérezéssel. Jelentkezés írásban, szakmai önéletrajzzal , Eger,^f^199^címen. Találkozó neves rendezőkkel, szakemberekkel Mától: Agria Filmszemle A Kopcsik cukrászdában A művészek barátsága — a barátság művészete Cziráki Lajos: Lovak (Fotó: Perl Márton) Örömmel üdvözölhetik az egri mozirajongók a mától kezdődő Agria Filmszemle bemutatóit. íme, tizennyolcadik alkalommal kerülnek vászonra az európai filmesszakma legfrissebb alkotásai. Mint ismeretes, az elmúlt évben anyagi feltételek hiánya miatt nem tudta a város megrendezni ezt a rangos eseményt. A Művelődési Minisztérium alapítványa azonban biztos hátteret teremtett a lebonyolításhoz a Heves Megyei Moziüzemi Vállalat számára. Az eseménynek az is a célja, hogy az új munkák bemutatása mellett lehetőséget teremtsen a szakemberek eszmecseréjének, valamint bebizonyítsa azt is, hogy a magyar filmeknek is ott a helyük a mozivásznakon. Kilenc országból érkeztek résztvevők, akik — természetesen az egri közönséggel együtt — 18 játékfilmet, egy egész estés rajzprodukciót, négy főiskolai diplomamunkát tekinthetnek meg az Ifjásági Házban. Találkozhatnak Szabó Istvánnal, Salamon Istvánnal, Kamondi Zoltánnal és Jancsó Miklóssal is. Előadást tart továbbá Kőhalmi Ferenc, a Magyar Mozgókép Alapítvány titkára és Fodor Gábor „Politika és film” címmel. A magyar filmek Európában betöltött szerepét dr. Veress József elemzi majd. Kopcsik Lajos neve gyakran forog kézen-közön, az újság hasábjain is — két minőségben is. Nagy hírű cukrászmester, művészszinten, sok rangos elismeréssel, de legalább akkora publicitása támadt már egri megjelenésekor, mint a művészet pártolójának, a műgyűjtőnek is. Aki attól sem riad vissza — és ma már kézenfekvő, magától értetődő tény —, hogy minden hónapban, egy bizonyos csütörtöki estét azzal foglal le a vár tövében található cukrászdájában, hogy beülteti az újságíró Jámbor Ildikó mellé a festőket, grafikusokat és hasonló „szerzeteket”, azért, hogy egy riport keretében számoljanak be önmagukról, az aktualitásokról, éppen fontos feladataikról, netán mélyebben önmagukról áruljanak el lényegeset. Vállalva azt is, hogy egy ilyen kitárulkozás — szóban-gesztus- ban — nem lesz sikeres. Mert a művész, ha az, leginkább saját vállalt hivatása kereteiben, az alkotásokban képes igazán és teljes őszinteséggel önmagát „leleplezni.” Most, hogy az elmúlt szezont egy művésztalálkozóval zárta le Kopcsik Lajos, az eddig kamaratárlataikkal jelentkező művészek közös szemlét hoztak össze. Olyanok is küldtek be festményt, grafikát erre a baráti tárlatra, akik az elmúlt évben még nem mutatkoztak be ebben a rendhagyó „ateliér”-ben, mint Xantus Gyula is, akinek markáns grafikáit nagy szeretettel látja lakása falai között a műgyűjtő-mestercukrász. Sokan azt gondolják, hogy a műgyűjtéshez óriási pénz kell, a szépséget nagyon meg kell fizetni. Ezt a luxust csak főorvosok és egyéb nagypénzűek engedhetik meg maguknak. Van ilyen is. Akadnak, akik kizárólag tőke- befektetési lehetőséget látnak a műtárgyak gyűjtésében. Ez is megéri. De az még inkább, ha a művészet és a szépség — a kettő nem mindig ugyanaz — barátsággá érleli azt a kapcsolatot, amely a művész és vásárlója között szövődik. Talán furcsának hat a megjegyzés, de mindkét fél javára hasznos ez a bensőséges viszony. A műbarát a vásárláskor, a műterem-látogatáskor megéli-megkapja azt az atmoszférát, amelyben a festő, grafikus, keramikus, szobrász a hétköznapi életét éli. Az alkotó óhatatlanul hozzájut ahhoz az őszinte ragaszkodáshoz, amelyben és amellyel a gyűjtő-barát lelkesíti őt, de el is árulja az okokat, amiért a barátságra igényt tart. Ilyen műbarátot Kopcsikon kívül is ismerünk Egerben, nem is egyet. Azt azonban, amit ő tekintett cukrászdájában és műpártolásával, az csakis az ő egyéniségét minősíti. Bráda Tibor, Kishonthy Jenő, Herczeg István, Kurucz D. István, Lóránt János, Tenk László, Galambos Tamás és a többiek soijáznak még egy ideig a cukrászda csendesebb sarkában. Kínálva azt a lehetőséget, hogy néhány percig elgondolkozzanak az édességre és hűsítőre vágyó vendégek is, mit érez, mit gondol, milyen gondokkal, szenvedélyekkel bajló- dik-bíbelődik egy-egy magyar művész, a nyögve-nyelve alakuló magyar demokrácia második esztendejében. Merthogy a témák és a képek hangosan hirdetik az alkotók szemléletét, hitelét és hitét. Miközben a tárlat puszta tényéből kiolvasható a műbarát Kopcsik szeretete-vonzódása a művek és a szépség iránt, s az is, ahogyan a művészek viszonozzák ezt a barátságot. És a legkevésbé sem leereszkedően. Mert ők ketten, az érem két oldala, elválaszthatatlanul. (-kas) Árva hinták Az biztos, hogy nem a játszótér életünk fő problémája, nem erről beszélnek a Parlamentben, nem miatta száll szekérre — ha száll — Torgyán, s fő a munkanélküliek feje. A játszótéren csak a gyerekeink töltenek el néhány órát. Felülnének a hintára, de nincs hova. Pontosabban fogalmazva: hiányoznak a deszkák. Mint ahogy nincs ülőke a libikókán, és eltűnt a mászókának is egy-két foka. Mondhatja persze erre az egri városgazdálkodás felelős vezetője, hogy kérem szépen, ha nem szedték volna szét, még ma is lenne minden. Bizony uram, a gyerekek, azok gyerekek. Otthon is telefirkálják a tapétát, odakakilnak a bili mellé, összetörik a poharakat. És a szülő lemossa a tapétát, eltakarítja a „büszke művet”, és új poharat vásárol. Amiért felelősek vagyunk, azzal törődünk. A játszótér gazdája a hivatal, s a kopás természetes. A dolgok elhasználódnak. Cserélni, felújítani kellene. Hajdan a KISZ-esek néha rendbe pakolták a tereket, még akkor is, ha ezt leírni most nem mindenki úja le szívesen. KISZ-esek most nincsenek. És az ember nem szívesen mutogat az újonnan alakult szervezetekre. Nincs is miért mutogatni, hisz ki kötelezhetné őket bármire — akár még nemes vállalásokra is. Várhatnánk persze a virágos város után valami újabb európai akcióra, mondjuk a „szép játszóterek” elnevezésűre, és talán akkor flottul nézne ki minden, lenne hol hintázni, tornázni nagyokat. De mikor any- nyira magától értetődő a felállás, minek kívülről jövő ösztönzésre számítani. A játszóterek rondák. Van egy gazdájuk. Mit csinál? (doros) Virágos Eger (Fotó: Perl Márton) A hatvanas évek „divatja”, a szőnyeg- és a ve- gyesvirágszerű ültetés elevenedik fel ismét a parképítésben. Ez a nemes szokás nemcsak Európa nagyvárosaiban, hanem Egerben is újra éledni látszik. Ez volt a véleménye annak a nyolctagú nemzetközi bírálóbizottságnak is, amely az „Európai Virágos Városok” versenyében értékelte a megye- székhely és Noszvaj„színes kavalkádját”. Bár véleményüket szigorúan továbbra is véka alá rejtették — a végeredményről majd csak szeptemberben tudunk hírt adni —, meglepetésüket, csodálkozásukat azonban nem tudták mindig leplezni. Különösen, amikor végigsétáltak az Eger-patak mentén: a mederfal virágágyásaiban petúniák színorgiáját látva úgy nyilatkoztak, hogy a világon is nagyon ritka az ilyen látvány. Hasonló véleményük volt a megye- székhely egyes parkjairól, tereiről, valamint a virágfüzérekkel, díszkosarakkal dekorált Széchenyi utcáról is. Talán a verseny legnagyobb érdeme, hogy a kertészeken kívül az egri polgárok is fontosnak érezték környezetük csinosítását, szépítését, és reméljük, e szép hagyomány megőrzésére a jövőben is követőkre találnak. A tisztiorvos intelmei Vigyázat, romlandó! Az elmúlt hetek szárazsága, rekkenő hősége nemcsak az emberi szervezetre, a növényi kultúrára hat károsan, hanem kedvező feltételeket teremt az ételeinkben — eredendően vagy szeny- nyezésként — meglévő baktériumok szaporodásához. Innen már csak egy lépés a fertőzés és a mérgezés. Bár az utóbbi években csökkent az ilyentájt előforduló megbetegedések száma, fagylaltmérgezésekről szinte nem is hallani, azért nem árt megfogadni a szakember tanácsát. Az egri tisztiorvos, dr. Gombkötő György volt ebben segítségünkre: — Ha már a fagylaltot említettük. Mostanában — szerencsére — egyáltalán nem hallani fagylaltmérgezésekről. így gondtalanul élvezhetik kicsik és nagyok az ízkavalkádot. Ennek egyszerű a magyarázata: a kedvelt finomságok porból készülnek, főzött változatukra senkinek sem adunk engedélyt. Megfelelő hűtőfelszereléssel szinte kizárt a fertőzés. — Gyakran látunk a hűtőpultokban kiolvadt mirelitárukat, amelyek nemcsak gusztustalanok, de bizonyára fogyasztásra sem alkalmasak... — Ne vásároljunk olyan termékeket, melyeken jól észlelhető, hogy kiolvadt, vagy újrafagyasztották. Különösen akkor óvakodjunk tőlük, ha a csomagoláson nem jelölik a gyártó céget, a készítés időpontját, a tartalmat és a szavatosságot. Ha már a beszerzésnél tartunk, figyeljünk arra is, hogy a romlandó ételféleségeket — húsokat, halat, tejtermékeket, tojást, gombát, zöldség- és gyümölcsféléket — lehetőleg a „visszaellenőrizhető”, rendszeresen tiszta és higiénés szemléletet tükröző üzletekből vásároljuk. Kerüljük a házalókat, az illegális árusokat, és különösen óvatosak legyünk, ha gyanúsan alacsony árfekvésű élelmiszereket kínálnak. Gondolnunk kell ugyanis ilyenkor arra, hogy a fertőzések egy része ide vezethető vissza. Állatorvosi ellenőrzés nélküli, illegális vágásokból származó húst se vegyünk, ugyanez vonatkozik az erősen szennyezett vagy töredezett tojásokra is. — Az élelmiszerek tárolása sem mindenütt korszerű a háztartásokban. — Igen fontos a nyers termékek hűtött raktározása, mivel 10 Celsius-fok fölötti hőmérsékleten akár egy nap alatt is megrom- lanak. A húsok esetében ügyeljünk arra, hogy ne szennyeződjenek tőlük a készételek. Ugyancsak különítsük el a jégszekrényben a tojásokat. Ha erre nincs lehetőség, vagyis kicsi a hűtőtér, akkor a tojásokat előzetesen fertőtlenítsük hypós vízzel, legalább negyedórás áztatással. Egy liter vízhez két deciliter hypót adjunk. A kiolvasztott mirelitet ne fagyasszuk újra, hiszen a baktériumok szaporodása már öt fokon megindulhat. A feldolgozásnál vigyázzunk arra, hogy a nyersanyagok ne szennyezzék a készételeket. A húsok felhasználásánál külön eszközöket alkalmazzunk, melyeket hypós oldattal fertőtlenítsünk. — Sokan azt tartják, hogy a sütés-főzés semlegesíti a baktériumokat. — Igen fontos eljárás az ételek hőkezelése, és valóban alkalmas a baktériumok elpusztítására, de bizonyos esetben már nem. Ne süssük a húst nagy tömbökben, mivel a belső részekben a baktériumok életben maradhatnak. Nyáron különösen kerüljük az olyan cukrászkészítményeket, melyekbe nyers tojást tettek. A krémesek, madártejek, pudingfélék és a majonézek is ilyenek. m A kánikulában a tej forralására is nagyobb figyelmet kell fordítani. Kerüljük továbbá a túltárolást és a több napra előrefőzést. Sok bosszúságtól és kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat. (szüle)
