Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-05 / 184. szám

HÍRLAP, 1992. augusztus 5., szerda HEVES ÉS KÖRZETE 5. Szükség szülte alapítvány Bűnmegelőzés a Tisza-tó ii ál Még tavaly, november elején hozták létre a Tiszta-tó Bizton­ságáért elnevezésű alapítványt, amelyet tulajdonképpen a szük­ség hozott létre. Az ott élők úgy érezték, hogy valamit tenni kell, miután egyre növekszik az ide­genforgalom, és egyre többen lá­togatnak a tóhoz kikapcsolódást, pihenést keresve. Felmerült, hogy nyilván nem csupán tisztes­séges emberek ütnek tanyát nya­ranta a nagy folyó partján, ha­nem olyanok is, akik esetleg a za­varosban igyekeznek halászni. Manapság a főszezonban a Ti- sza-tavi üdülőhelyeken — főként a hétvégeken — akár 50-60 ezer ember is megfordulhat. így nem kis feladatot jelent a rend fenn­tartása. Ennek érdekében szüle­tett a már említett alapítvány, amelyet az Eldorádó Idegenfor­galmi és a Mikromatika Holding, a Jász-Nagykun-Szolnok me­gyei, az abádszalóki, a kiskörei és a tiszafüredi önkormányzatok, valamint a tiszafüredi rendőrka­pitányság hoztak létre. Azzal a céllal kezdték el tevé­kenységüket, hogy a Tisza-tó és környékének közbiztonságát erősítsék, és közreműködjenek a bűnmegelőzésben. Nagyon fon­tosnak tartják, hogy a Tisza-par- ton üdülő, pihenő emberek tud­ják, a rendőrök nem zaklatni, ha­nem sokkal inkább segíteni akarnak rajtuk. Tehát azt szeret­nék, ha a rend őreit partnernek tekintenék. A bűn megelőzésére csomag­terv készült, amely részletesen taglalja, hogy milyen intézkedé­seket tesznek a tó körül, egyebek mellett a személyes biztonság, az ifjúság- és a vagyonvédelem, a kikötők és a strandok védelme, továbbá a balesetmentes vízi és légi közlekedés érdekében. A nagyszabású terv megvalósítása tehát elkezdődött. Semmi más­ról nincs szó, mint hogy a terület gazdái rájöttek, valamit tenniük kell, ha meg akaiják előzni azo­kat a bajokat, amelyekkel a Ba­laton környékén sajnos ma már szinte percenként szembesül az ember. Természetesen azzal is tisztá­ban vannak, hogy ha az elképze­léseket megvalósítják, akkor is előfordulnak majd bűncselek­mények a Tisza-tó körül is. Ugyanis illúzió lenne feltételez­ni, hogy a jövőben nem lesznek lopások, betörések, esetleg ezeknél is súlyosabb bűncselek­mények azon a tájegységen. Csakhogy ezek — abban az eset­ben, ha mindenki teszi a dolgát — mégis kordában tarthatók..! Térkép készült a parkokról A virágos, tiszta Hevesért Bár ez a kánikulai forró nyár nem kíméli a hevesi parkokban, az utak mentén elültetett virágo­kat, fákat, bokrokat sem, mégis szinte nap mint nap erőfeszítése­ket tesznek, hogy megóvják eze­ket a szemet gyönyörködtető kü­lönlegességeket az időjárás vi­szontagságaitól. Fiatal váro­sunkban évek óta sokat áldoznak azért, hogy az ott lakók, illetve az oda érkező idegenek szívesen el­időzhessenek a parkokban, meg­álljának egy-egy régi fa előtt, amely árnyékot nyújt a perzselő nyárban. Ebben az évben az önkor­mányzat költségvetéséből nem futja több a tavalyinál erre, mégis a lehetőségekhez képest min­dent elkövet, hogy virágos le­gyen Heves. Ennek gazdája a he­lyi Városgazdálkodási Vállalat, amelynek dolgozói szívügyük­nek tekintik a virágok ültetését, a locsolást, a folyamatos gondo­zást. Ezt erősítette meg Oroszi Jánosnéfőkönyvelő, akitől meg­tudtuk, hogy erre az évre szerző­dés alapján 888 ezer forint vál­lalkozási dijat kértek az önkor­mányzattól. Ehhez 120-150 ezer forint értékben a testület biztosí­tott virágokat. A vállalat rendszeresen végzi a kaszálást, kora tavasszal rendbe tették a kerti padokat, gondoz­zák a virágágyakat, ápolják az örökzöld sövényeket, a bokro­kat, a fákat, és nem feledkeznek meg ősszel a lehullott levelek, a lombok eltakarításáról sem. Azt is megtudtuk, hogy Hevesen ki­lenc park van, és a zöldövezet 152 ezer 613 négyzetmétert tesz ki. Ennek döntő hányada a belső városrészen található. Napjainkra virágos várossá vált Heves, amit az bizonyít, hogy tavasszal petúniát, muskát­lit, szalviát, tátikát, őszirózsát ül­tettek a múzeum előtt és mögött lévő területen, a Hősök terén, va­lamint a templom környékén. Az első világháborús emlékműnél holland petúnia díszük. A tava­szi hetekben fákkal is gazdago­dott a város, elsősorban a rend­őrség előtt, ahová madárbirset és aranyesőt is ültettek. A polgár- mesteri hivatal előtt és vele szemben a könyvtár közelében ezüst- és feketefenyők, valamint tuják teszik szebbé a környeze­tet. A Bethlen Gábor úti tömb­belsőt 35 méter hosszú sövény díszíti. A Zrínyi úti parkoló pe­dig mahagónibokrokkal beülte­tett. A Zrínyi úton, az ABC-áru- háznál gondos kezek 60 méter hosszúságban fagyalsövényt te­lepítettek. Ebbe a polgármesteri hivatal bevonta a helyi általános iskolásokat is, akik segítettek a munkák előkészítése során. Új feketefenyők és tuják díszlenek a római katolikus templommal szemben, ugyanakkor gyepsző­nyeg díszíti azt a részt, ahol a gáz­vezeték építését már befejez­ték. Az említettek is jelzik, hogy az elmúlt hetekben a vállalat hozzá­értő dolgozói komoly erőfeszíté­seket tettek a szebb, a tisztább, a barátságosabb Hevesért. Termé­szetesen most sem, de ősszel sem állnak meg, miután a legfonto­sabb teendőket havonta megfo­galmazzák. Sőt az önkormány­zattal kötött szerződés mellékle­tében a parkokról térkép is ké­szült, amely segít eligazodni a szakértőknek. (mentusz) Tanfolyamokkal segítik az átképzést Hogy ne maradjanak munka nélkül... Változatlanul sok a munka- nélküli Hevesen és környékén. A megyei munkaügyi központ he­lyi kirendeltségének nyilvántar­tása szerint már meghaladja a háromezret a számuk. Többsé­gük pályakezdő, iskolai végzett­séggel nem rendelkező, segéd­munkás, de akad közöttük szak­munkás, sőt ma már egyetemet és főiskolát végzett egyén is. Ezért elsősorban rajtuk sze­retnének segíteni különféle át­képző tanfolyamokkal. Urbán Zoltánné kirendeltségvezetőtől arról értesültünk, hogy nemrég virágkötő-tanfolyamot indítot­tak a Móricz Zsigmont Művelő­dési Központ szervezésében. Kétszer 15 fős csoport tanul már Hevesen, a 4-es számú általános iskolában Árvái János igazgató által létrehozott alapítvány kere­tében. Ezek úgynevezett szak­mai, szellemi felzárkóztató tan­folyamok, ahol elsősorban nyolc általános iskolát, illetve azt el nem végzett hallgatókat taníta­nak meg többek között a helyes viselkedésre, a kommunikációs készség kialakítására, tulajdon­képpen azokra a legfontosabb dolgokra, amelyek segítik őket abban, hogy önállóan is elboldo­guljanak. A július 6-án kezdő­dött és november második fe­lében záruló két kurzuson a résztvevőktől számon kérik majd, hogy miként sajátították el a praktikus ismereteket. Újabb három tanfolyamot szervez a helyi Universal Oktatá­si Kft., nehézgépkezelői, betaní­tott hegesztői, illetve kereskedel­mi vállalkozó ügyintézői szako­kon. Az előbbi kettőt általános iskolai végzettséggel, az utóbbit pedig érettségivel, illetve szak­munkás-bizonyítvánnyal ren­delkezőknek ajánlják. Mindhár­mat elsősorban a jelenleg mun­kanélküliek átképzésére kíván­ják segítségként felhasználni. Az öt hónapos kurzusok alatt a résztvevők átképzési támogatást kapnak majd. A foglalkozásokat Hevesen, az Agroplan irodájá­ban, bérelt helyiségben, az Arany János utca 1. szám alatt tartják. Továbbra is megbízható partner a Karancshús A dolgozók megvásárolják a Serkövöt...? Immár huszonkét esztendeje működik a tarnamérai, a tarna- örsi és a karácsondi termelőszö­vetkezet által alapított sertéste­nyésztő közös vállalat, közismert nevén a Serköv, Zaránkon. A harminc főt foglalkoztató kis cég az első fél évben is jelentős erőfe­szítéseket tett. Ennek eredmé­nyeként az állatállomány to­vábbra is egészséges, és megbíz­ható kereskedelmi partnerük maradt az immár öt éve meglevő folyamatos szállítójuk, a salgó­tarjáni Karancshús Részvénytár­saság. Mint Varga Józsefné főköny­velőtől értesültünk, az első hat hónapban 3600 hízósertést — 120-125 kilósakat — értékesítet­tek az említett rt.-nek, 31 millió forint értékben. A tavalyihoz ké­pest a felvásárlási átlagár kilenc forinttal emelkedett kilónként. így is mindent elkövettek — fő­leg ésszerű költséggazdálkodás­sal —, hogy igazodni tudjanak a piaci viszonyokhoz. A takar­mánytáp ára emelkedett, és má­zsánként 1600 forintért vásárol­ják. Az első fél évben egy kiló sertéshús termeléséhez 4,1 kiló takarmányt használtak fel. Ez lé­nyegében azonos a tavalyival. Ebben az évben sem számol­nak nagyobb fejlesztéssel, mi­után nincs rá pénzük. A legfon­tosabb karbantartásokat azon­ban folyamatosan elvégzik, amelyre ebben az évben is a tava­lyihoz hasonlóan, egymillió fo­rintot költenek. A technológián sem változtatnak, miután az úgy­nevezett önetetős rendszer az el­múlt évek során jól bevált a tele­pen. Az esztendő második fe­lében is szerződés szerint, a Ka­rancshús Rt.-nél értékesítik az árujukat, amely pontosan, határ­időre fizet. Decemberig szeret­nék elérni, hogy összesen hat­ezer hízósertést adjanak át, ezzel biztosíthatják a tervezett 60 mil­liós árbevételt, és számolhatnak a tervezett ötmilliós nyereséggel is. Ami pedig a közös vállalat át­alakítását illeti, egyelőre még nincs döntés. A három alapító termelőszövetkezet javasolta a Serköv 30 fős kollektívájának, hogy privatizálják, tehát vásárol­ják meg a hatvanmilliós vagyont. A dolgozók most mérlegelik ezt a lehetőséget, és év végéig szeret­nének megegyezni az alapítók­kal a vásárlásról. Hevesiek az itáliai Breganzéban Testvérvárosok lettek A kapcsolatteremtésről már korábban határozott Heves és az olaszországi Breganze. Nemrég hivatalosan is — az itáliai belügy­miniszter jóváhagyásával — dokumentumot fogadtak el erről. Ezt vehette kézhez dr. Hegedűs György polgármester és az általa veze­tett hevesi delegáció, amely július 9-17. között az olaszországi vá­rosban tett hivatalos látogatást. Ennek tapasztalatairól, az együttműködés további lehető­segeiről beszélgettünk dr. Hege­dűs Györggyel. — Képviselő-testületünkből és a bizottsági tagokból, vala­mint a hevesi kamarazenekarból álló delegációnkat — mondta — gazdag program várta Itáliában. Breganze hangulatos város, amely elsősorban a kombájnokat készítő Laverda gyárról, vala­mint borairól nevezetes. Megcso­dáltuk épületeit, történelmi ne­vezetességeit. Jártunk a város középiskolájában, tejfeldolgozó üzemében és borkombinátjában is. Elvittek bennünket a közeü Marosticába, amely hegyi kör­nyezetben terül el, es főtere ma is híres a szabadtéri sakkjátékok­ról. Jártunk Veronában, vala­mint a Garda-tónál, mindkettő nagy élményt nyújtott. — Amellett, hogy gyönyör­ködhettek Itália szép tájaiban, vidékeiben, milyen hivatalos programnak tettek eleget? — Delegációnkat fogadta dr. Antonio Brian, Breganze pol­gármestere, aki átadta az olasz belügyminiszter által a testvérvá­rosi együttműködést megerősítő okiratot. Ezt követően fogadást tartott a városházán, amelyről a helyi televízió is felvételt készí­tett. Beszédet mondott az ese­ményen Vichenza megye taná­csosa is. Ellátogattunk a helyben levő Acli nevű keresztény ifjúsá­gi szervezethez is. Annak képvi­selői bemutatták a szervezet tor­na- és játéktermét, klubját, szín­házát. Azután Breganzéban egész napos megmozdulást szer­veztek tiszteletünkre, és magya­ros ebéddel, illetve hazai borok­kal kedveskedtek. A program színvonalát csak emelte, hogy fellépett a hevesi kamarazenekar Kecsmár László vezetésével, va­lamint a helyi mandolinegyüttes is. Érdekességnek számított az is, hogy a városi, illetve a delegáci­ónk tagjaiból verbuválódott kis­pályás labdarúgók összemérték tudásukat, és az eredmény 3-3- as döntetlen lett. A hivatalos program részeként jártunk Ve­lencében, ahol találkoztam Ser­gio Barbasetti di Prunnal, a ve- netói tartomány kormányának információközvetítő és proto­kollfőnökével. Elismerését fe­jezte ki azért, hogy tartományuk­ból Breganze az első, amely test­vérvárosi kapcsolatot létesített egy magyar várossal, Hevessel. Veronában dr. Vincze Ferenc képviselőtársammal megláto­gattuk a jászberényi születésű és ott élő dr. Pintér Lajos orvospro­fesszort, a tiszteletbeli magyar konzult. Segítségét kértük Heves megye, illetve három olasz tarto­mány: a venetói, a vichenzai és a veronai közötti gazdasági együttműködés lehetőségeinek megteremtésére. Erre ígéretet is kaptunk tőle. — Értesülésünk szerint az itá­liaiak augusztusban viszontláto- gatásra érkeznek Hevesre. — Valóban, augusztus 9. és 17. között — tehát egy hónappal a mi olaszországi kinttartózko­dásunkat követően — városunk­ba váijuk a breganzeiek kilenc- ventagú delegációját, élén a pol­gármesterükkel. Gazdagnak ígérkező programot állítottunk össze nekik. Szeretnénk, ha megismernék a mi szűkebb ha­zánkat, az itt élő embereket, ugyanakkor elvisszük őket Bu­dapestre, Egerbe, Ostorosra, Kis­körére a Tiszához, valamint az erdőtelki arborétumba is. Au­gusztus 15-én részt vesznek az el­ső Hevesi Napokon, amellyel szeretnénk hagyományt teremte­ni, s a következő években is meg­rendezni. Mindent elkövetünk azért, hogy jól érezzék magukat, és valós információkat szerezze­nek Hevesről, a térségről, Ma­gyarországról. Mentusz Károly A breganzei városházán dr. Antonio Brian polgármester köszön­tötte a hevesi delegációt mú mMim Az itáliai város főterén térkép, illetve magyar és olasz nyelven írt tábla várta a hevesieket Vízi vándortáborba indultak Huszonnyolc kezdő evezős — családtagjaival — ma indult út­nak Hevesről tiszai vándortábor­ba. A Gyermekház szervezésé­ben hét csónakkal vesznek részt a hatnapos, Szolnoktól Csongrá- dig tartó evezőtúrán. Exhumálták a földi maradványokat Az elmúlt hét végén exhumál­ták Hevesen, a volt szovjet em­lékmű alatt egykor eltemetett katonák földi maradványait. Er­re meghívást kapott az Orosz Fö­deráció budapesti nagykövete és Ukrajna ideiglenes magyaror­szági ügyvivője is. A maradvá­nyokat egy későbbi időpontban, a hevesi alsóvárosi temetőben helyezik örök nyugalomra. Fórum a fejlesztésről Hétfőn fórumot tartottak He­vesen a város, illetve vonzáskör­zetéhez tartozó települések pol­gármestereinek részvételével. Ezen megvitatták a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet által készített — és a térségre vo­natkozó — fejlesztési stratégiát. Ez egy sorozat része, amely az infrastrukturálisan többszörö­sen hátrányos helyzetű térségek komplex fejlesztésének javasla­tait tartalmazza. A kárpótlás — közelről Hol tart a kárpótlás folyamata Hevesen és a város környékén? Erre adtak választ tegnap este Hevesen, a Móricz Zsigmond Művelődési Központban rende­zett találkozón. A helyi önkor­mányzat, valamint a városi Gaz­dakör közös rendezvényén dr. Magyarfalvi Krisztina, a Heves Megyei Kárrendezési Hivatal ve­zetője, valamint dr. Bárdos Re­zső, a Heves Megyei Földműve­lésügyi Hivatal jogtanácsosa vá­laszolt a felvetett kérdésekre, észrevételekre.

Next

/
Thumbnails
Contents