Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-04 / 183. szám
HÍRLAP, 1992. augusztus 4., kedd EGER ÉS KÖRZETE 5 Siker a kémiai olimpián Még fel sem lobbant Barcelonában a 25. nyári olimpiai játékok kezdetét hirdető láng, amikor egy másik neves versengésen, szellemi olimpián Pitts- burghban a négytagú magyar diákcsapat felállhatott a képzeletbeli dobogó második fokára. „Egyéniben” egy arany és három ezüst került a tarsolyukba. Az ezüstérem egyik boldog tulajdonosa ráadásul egri, a Gárdonyi Géza Gimnázium volt negyedikese, Lente Gábor. Elképzeltem, milyen lehet az a fiatalember, aki örökre eljegyezte magát a kémia tudományával. Nem csalódtam. Szerény, mint általában a tehetséges emberek, viselkedése, szigorú tekintete határozott egyéniség benyomását keltette. Es hogy miért szeretett bele a kémiába? A történet nem a szokásos módon kezdődött: — A véletlenen múlt, vagyis nem kisgyermek korom óta készülök erre a pályára. A volt I-es számú általános iskolában kitűnő tanárom, Csapóné Paparó Erzsébet szeretette meg velem ezt a tantárgyat, majd a középiskolában Andó Jánosné és Irlan- da Dezső irányításával, segítségével mélyedtem el a kémia olykor varázslatosnak tűnő, de nagyon is egzakt tudományába. Hetedikes korom óta rendszeresen versenyzők és mindig hejntnttam a döntőbe. A csúcs persze a 24. kémiai olimpiai volt, ahol harminchárom ország legjobbjai vettek részt. — Hogyan készültél a versenyre? — A magyar csapatba hosszú válogató után kerültem be. Az országos tanulmányi verseny volt az első akadály, ahol többszáz középiskolás közül sikerült a legjobb huszonkettő közé küzdenem magam. Az ELTE-n az olimpiai felkészítő tréning után jelölték ki a tengerentúlra utazókat. Az amerikaiak még tavasz- szal küldtek egy hosszú feladatsort, amelyek közül az idén a fizikai-kémiai rész igen sok fejtörést okozott. Sok olyan feladványt is megoldottunk az előkészítő során, melyek egyetemi tételek. — Egy ilyen versenyen biztosan nagyon komoly a hangulat, a bolondozás kizárva. — Ellenkezőleg. A rendezők már a megérkezésünk estéjén vidám játékot találtak ki, persze a kémiával kapcsolatosat. Mutattak egy olyan kísérletet, amelyről először magam is azt hittem, hó- kusz-pókusz: az edényben lévő citromsárga folyadékot gyengéden megrázták, és kékké változott, ha erősebben, akkor zölddé, majd magától átalakult sárgává. A titkot persze nem tudtuk ellesni, de mondták, nem boszorkányság. — A tíz nap alatt jutott-e idő arra, hogy körülnézzetek Amerika keleti táján? — A verseny két napig tartott, de addig folyton dolgoztunk. Természetesen úgy szerveztük az utat, hogy eljussunk Washingtonba és környékére. Fantasztikus élmény volt. — Az egyetemi belépő már az országos verseny után a kezedben volt. — A debreceni Kossuth Lajos Tudomány Egyetemen kezdem szeptembertől a tanévet, és talán egyszer egy jónevű laboratóriumban kutatással folytathatom tovább.. (szüle) Szakmai tapasztalatcserén A török rendőrfőkapitány látogatása Az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőinek meghívásara hazánkban tartózkodott Yilmaz Ergun, Törökország országos rendőri szervezetnek irányítója, munkatársai kíséretében. A vendég elsősorban szakmai tapasztalatokat gyűjtött Magyarországon a közrend és közbiztonság megteremtésével, fenntartásával, a bűnüldöző tevékenység minél hatékonyabbá tételével kapcsolatban. Július 29-én a török rendőri küldöttség Egerbe látogatott. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon találkoztak és megbeszélést folytattak a delegáció tagjai dr. Lantos Bálint r. alezredessel, a HRFK vezetőjével. Ezt követően tájékoztatást kaptak a város és a megye bűnügyi helyzetéről, a rendőrség munkájáról. Megtekintették a szolgálatban lévők által alkalmazott legfontosabb segédeszközöket. Végül megye- székhelyünk törökkori emmlé- keivel ismerkedtek. (Fotó: Perl Márton) A város fényei Egri nyári egyetem Történeti városok védelme Dr. Pusztai János emlékezete Nehéz lemérni azt, vajon hányán köszönhetik egészségüket, meghosszabbított eíetüket annak, hogy az orvostudomány segítségével sikerült megelőzni, vagy Késleltetni egy-egy betegségük kialakulását. így azt is nehéz lenne megmondani, hány emberéletet mentett meg, mennyi szenvedést tartott távol sokaktól hosszú munkássága alatt Dr. Pusztai János megyei pulmono- lógus főorvos. Dehogy sokat, az biztos, hiszen mint a statisztikák bizonyítják, az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent Hevesben a tébécés megbetegedések száma. Egerbe 1956-ban érkezett Pusztai doktor, és 1992-ben távozott 68 évesen, immár örökre. Az utolsó pillanatig dolgozott, hiszen nyugdíjas kora ellenére is megmaradt főorvosnak, irányította azt a precíz, jól szervezett hálózatot, amely rendszeresen végzi a komplex szűrővizsgálatokat, együttműködve az alapellátással es a kórházakkal. E hálózat kialakításáért számos kitüntetést is kapott, de biztos, hogy nem az éremgyűjtési szenvedély tartotta ilyen sokáig a pályán. Inkább az az erő, ami lövészárokba kényszeríti a katonát. Dr. Pusztai János, aki maga is a katonai pályáról érkezett az orvostudományba, háborút vívott a szervezetünkbe betolakodó kórokozók ellen, jól szervezett egészségügyi csapataival. Egy jó harcos most elesett — pár napja volt csöndes temetése. A harc egészségünkét — reméljük — folytatódik... (ez) A világ valamennyi városa — akár spontán fejlődés, akár tudatos tervezés eredménye — történeti település, mert történelmileg meghatározott társadalmak anyagi kifejeződése. A nemzetközi karta a városokra vonatkozik, kicsikre és nagyokra, ezek centrumaira és történelmi városnegyedeire, amelyek őrzik a civilizáció hagyományos és sajátos értékeit, mégis súlyosan fenyegeti őket a fizikai leromlás, értékeik elvesztéses, akár a lebontás is. A Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) szembenézve e drámai kihívással, értékeink jóvátehetetlen pusztulásának veszélyeivel összeállította a történeti városok védelmének nemzetközi kartáját, valamint a műemlékek és történeti együttesek konzerválásának és restaurálásának nemzetközi kartáját. Ázz értékek megőrzése csak akkor lehet sikeres, ha az egész város lakossága résztvesz és közreműködik benne, ezért minden eszközzel erre kell ösztönözni és fel kell tenni a nemzedékek felelősség- tudatát. Mindennek biztosítása érdekében az általános felvilágosítást már az iskolás korban el kell kezdeni. Elő kell mozdítani a különböző társadalmi szervezetek részvételét az építészeti örökség védelmében, az ahhoz szükséges költségek előteremtésében. Többek között ezt fogadta el az ICOMOS VIII. közgyűlése Washingtonban, 1987-ben. Egerben immár hagyomány, hogy nyári egyetem keretében a világ számos országából érkeznek szakemberek, hogy a műemlékvédelemről, az építészeti remekek megőrzéséről cseréljenek eszmét. Az idén augusztus 10. és 15. között rendezik meg az Esz- terházy Károly Tanárképző Főiskola B épületében a konferenciát. Az előadók között: dr. Román András, Fejérdy Tamás, Sedlmayer János, Tóth Zoltán, Winkler Gabor építészek, Ráday Mihály, Dávid Ferenc, művészettörténészek, Mezei András közlekedéstervező. A külföldi szakemberek cseh, angol, kanadai, izraeli és észt nemzetiségűek, akik hazájuk műemlékvédelmét ismertetik majd. Az egri nyári egyetem — a hagyományoknak megfelelően — diplomaátadással zárul. Százezrek a középiskoláknak Az 1992/93-as tanév középiskolai osztályfejlesztésekre a közgyűlés a költségvetés tartalékalapjából elkülönített egymillió forintot. Ebből csaknem hétszázezret az egri kereskedelmi, illetve a mezőgazdasági szakközép- iskola kap csoport-, illetve osztályfejlesztésre. A megmaradó összeget továbbra is elkülönítve a tartalékalapon hagyják, a beiskolázás teljes befejezéséig. Vállalkozó környezetvédők A Heves Megyei Környzetvé- dők Szövetsége aktívan közreműködik a kömyzetbarát termékek (Formetol, Tiosol, stb.), technikai megoldások és hulladékhasznosítási módszerek (például különböző műanyagok újrafeldolgozása) elteijesztésében. Emellett szakértői feladatokat is vállalnak: kísérleteket végeznek például a víztározók vízminőségEger jövője Zavarban vagyok, amikor az egri önkormányzat idegenforgalmi bizottsága elnökének, Bíró Józsefnek úgy teszem fel a kérdést, vizsgáljuk együtt az olvasó számára is az idegenforgalom, a sport és a kultúra helyi állapotát. Mert nem mindegy, hogyan osztják le ma a lapokat: ettől függ a város fejlődése hosz- szabb tavon. Kezdjük a mindig is tömegeket mozgató sportnál, főképp ha a labdajátékokról van szó. — A város sportélete a rendszerváltással nenéz helyzetbe került — mondja. — Megszűntek a diktált sporttámogatások. Mind kevesebb az a vállalkozás, az a vállalat, amely támogatást biztosítana. Marad az önkormányzat. A feloszthatóból nem tudunk annyit adni, amennyi a sportszakosztályok működéséhez elegendő lenne, nem is beszélve a diák- és tömegsportról. Előrelépést az jelentene, ha a város fel tudná mérni, mennyire kihasználtak létesítményei, milyen költségszinten dolgoznak, milyen módszerekkel lehetne javítani a gazdálkodáson, hogyan működhetnének együtt, jobb eredményekkel. El kell dönteni, milyen sportágakat támogathatunk. Szigorúbb feltételeket kell megállapítani a sportegyesületeknek, hogy több legyen a sportért élő ember, mint az abból élő. A diáksportról semmi jót nem tudok mondani. Évekkel ezelőtt több sportágban bonyolítottak le középiskolás bajnokságokat, többször országos eredménnyel, ezt a hagyományt fel kell eleveníteni. Az iskolák közötti versenyeket már az általánosban el lehet kezdeni. A tömegsportnak nincs gazdája a városban. Egykét megszállott létrehoz néhány rendezvényt: százórás futás, úszás, kerékpározás, de ez nem elég. Például a százórás futásban több iskola indul, de a tanárképző, ahol a jövő pedagógusait oktatják — távolmarad. Két versenyágazatot kell kiemelten kezelni: az úszás-vízilabda és a röplabda. Jelenleg a város kb. 54 millió forintot költ a sportra, ennek a fele a létesítmények fenntartására megy el. A többit az eredmények es a létszám alapján osztják el az egyesületek között, ebből kap a diák- és a tömegsport is. — Hány téma és milyen sokágú feladat fonódik össze a kulturális témakörben? — Az egri kulturális, művészeti élet szoros összefüggésben van az idegenforgalommal. A szezon Egerben júniustól október végéig tart, erre az időszakra kell a külföldiek számára is vonzó programokat előteremteni. Evek óta nem volt ilyen. Működött itt nyári színház, de ezt csak a belföldi vendégnek lehetett eladni. — Hogyan kell ezt beindítani, és ha megszületett, végigvezetni a sikerig? — Legalább egy évvel előtte kell tudni a programot, hogy azt az utazási irodák ajánlani tudják a külföldinek. Nagyon sok mindennek kell összejönnie ahhoz, hogy egy kulturális rendezvény rentábilis legyen: a választott művek színvonala, az előadók vonzereje, reklám, az adott környezet, érthetőség, szórakoztatás, kikapcsolódás, stb. Rendezvénysorozatot több évre kell tervezni, majd az újabb igények szerint változtatni. Mindehhez kellő szakértelem szükségeltetik. Égető probléma, hogy Egerben nincs egy 500-1000 főt befogadó előadóterem, konferenciák számára is. Célul tűztük ki, hogy az idei barokk rendezvénysorozatot évente megnyitva nemzetközi hírre emeljük. El kell érnünk, hogy ez az egri barokk fesztivál 1996-ra, a világkiállítás idejére európai hírű esemény lehessen. — Most mennyit kap a kultúra? — Hetvenhét milliót. Ennek 13 százaléka fedezi a rendezvényeket, a többit az intézmények kapják. Nem biztos, hogy ez az osztási arány jó! — A külföldi tőke? Egyáltalán a befektetések, a beruházások? — Már a kérdés feltevés is bizonytalanságot árul el. Magyar- országon nagyon kevés a tőkeerős befektető, ha van is, csak olyanba teszi a pénzét, ahol a legy- gyorsabban profitot tud termelni: ez nem a sport és nem a kultúra. Akik jelenleg itt megmozdulnak, azok kisvállalatok, kft-k tulajdonosai, résztulajdonosai. A magyar szegénység következtében a külföldi tőke feltétlen előnyben van a belföldivel szemben. — De hát ezeket a kérdéseket a nyilvánosság előtt is, főleg szakmai berkekben mozgatni, irányítani, élénkíteni kellene. A szervezésnek adottak a kiinduló pontjai, az önkormányzatok ismerik-e adottságaikat, mikkel gazdálkodhatnak? — A propagandamunkában, remélhetőleg rövid időn belül változás következik be. A városi és a megyei önkormányzat létrehoz egy információs irodát. Feladata lesz a reklámanyagok elkészíttetése, teijesztése, rendezvények, kiállítások, stb. szervezése és népszerűsítése. Ha ezt sikerül végrehajtanunk, nagy lépést teszünk előre. A jelenlegi országos propaganda csekély mértékben foglalkozik a Duna-Tisza közével, mintha ez a táj nem is lenne a térképen. Például az egri gyógyvíz a Magyarországról megjelent kiadványban nem is található. — Milyen a szakember-gárda? Kiket és mit tud az önkormányzat mozgósítani? — A polgármesteri hivatal dolgozóinak többsége becsületes, feladatát ellátni akaró ember. Igyekszik a tennivalókat a legjobb tudása, képességei szerint megoldani. De nem minden esetben tud élni a lehetőségekkel. Ennek oka, hogy a képviselők bizalmatlanok egymás iránt, sokszor személyeskednek fontos témák megtárgyalása kapcsán. — Nehezíti a képviselők munkáját a lakosság részéről megnyilvánuló érdektelenség is. Ennek oka az elkeseredettség, a többletterhek szükségszerű elviselése. Meg kell értetnünk mindenkivel, hogy a negyven éves lemaradást, az eladósodást nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. Ez a folyamat itt is több évet vesz igénybe. A képviselőknek pedig ebben a kritikus helyzetben, az ország mostani állapotában — a sajat helyükön, beosztásukban — a közösség érdekeit kell szolgálniok és nem a pártokéit. És mert kulcskérdés, itt visszatérnék a magyar tőke ügyére, itt is a vendéglátás, a szálloda oldaláról vizsgálva a kérdést. Az a tapasztalat, hogy a jelenlegi folyamatban nem a szakemberek kezébe mennek át a volt állami tulajdonok, hanem az ügyeskedők kaparintják meg azokat. így — mi sem természetesebb — az üzlet színvonala romlik, mert az új tulajdonos azonnal nyerni akar. Farkas András védelméért. Dramatikus népi gyermekjátékok A Megyei Művelődési Központ a Magyar Művelődési Intézet szakembereinek közreműködésével drámajátékvezetői kurzus indít szeptembertől. A tanfolyamra olyan pedagógusok, népművelők jelentkezését vérják, akik érdeklődnek e módszer iránt,, akik gyermekszínjátszó csoportot vezetnek. A résztvevők az egy év alatt megismerkednek a magyar daramtikus népi gyermekjátékokkal, a szöveges és a mimes improvizációval, a szociodráma egyes elemeivel. Az érdeklődők működési engedélyt adó vizsgát is tehetnek. Részletes információ az MMK-ban, a 11- 954-es telefonon. Kinyitott a bibliotéka A nyári szokásos karbantartási munkák miatt egy ideig nem látogathatták az olvasni vágyók a Bródy Sándor Megyei Könyvtárat. A felújítások befejezésével tegnaptól már igénye vehették a bibliotéka valamennyi szolgáltatását az oda betérők.
