Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-29-30 / 204. szám
HÍRLAP, 1992. augusztus 29—30., szombat—vasárnap 7. Jogos emberrablás? UFO-lesen Káosz a körök körül Az 52 méter hosszúságú ún. „szögpiktogram" Marlborough környékéről Az „almaemberke”, amelyet csak szerkesztéssel lehet pontosan felrajzolni Az amerikai kontinens csaknem egészére kitérj edő vihart kavart a washingtoni Legfelsőbb Bíróság közelmúltbeli döntésével, amellyel jogszerűnek minősítette, hogy a szövetségi igazságszolgáltatási szervek más országok területén elfogjanak és az Egyesült Államokba kényszerítsenek gyanúsítottakat, s ott állítsák törvényszék elé őket. A Latin-Amerika-szerte — hol mérsékeltebben, hol élesebben, de szinte egyöntetűen — megfogalmazott tiltakozás érthető: az elvi határozat egy olyan konkrét ügyben született, amelynek főszereplője mexikói. Humberto Alvarez Machain mexikói állampolgárt 1990 áprilisában Guadalaj arában vették őrizetbe az amerikai Kábítószer-ellenes Ügynökség nyomozói, s vitték magukkal az Egyesült Államokba, ahol most folyik ellene bírósági eljárás. Az ügynökség egyik Mexikóban tevékenykedett tagjának meggyilkolásában való részvétellel vádolják. Mexikó az elfogadhatatlannak minősített döntésre válaszul azonnali hatállyal megtiltotta, hogy a drogellenes küzdelem ösz- szehangoiasára hivatott amerikai kormányhivatal képviselői az országban tevékenykedjenek, s hazahívta a hasonló feladattal Amerikában működő ügynökeit. A kormány felfüggesztette a két ország között 1978 óta érvényben lévő kölcsönös kiadatási egyezmény hatályát is, addig, amíg a történtek fényében „felül nem vizsgálják a szerződést”. Mindennek végső soron a kábítószer-csempészet elleni harc látja kárát, hiszen az Egyesült Államokat Latin-Amenkával A parkolóban egymást érik a magyar autóbuszok, a kerítésen belül, a 680 ezer négyzetméteren szinte mindenütt hallatszik magyar szó, és ennek megfelelően ott vannak a magyarul tudók a személyzet soraiban, a jegyszedők, a parkőrök, az állatgondozók, a vendéglőkben felszolgálók között. Húsz éve, amikor a Bécshez közeli Gansemdorfban megnyílt az azóta kalandparkkal bővült szafaripark, még nem így volt. A határon átjutni maga is kaland volt, ha a magyarnak erre lehetősége nyílt, nem a szafariparkba igyekezett, nem beszélve arról, hogy nehezen szerzett keményvalutáját sem itt akarta elkölteni. Igazából a helyzet 1989-ben változott — mondja a park egyik osztrák vezetője. — És milyen jól jött az nekünk. Akkor éppen a csődből kellett kikecmeregni: több mint egy évtizedes, nagyon sikeres felfutás után újítani akartunk, és a környezetet védve, a vadállatok közötti körutazást autóbuszok és gépkocsik helyett vonatra próbáltuk terelni. Már minden Készen állt, hatalmas E énzeket öltünk bele, amikor a atóságok visszavonták az engedélyt. Ä csőd szélén álltunk, üs akkor jött a látogatók rohama — Keletről. A gansemdorfi szafari- és kalandpark ma Budapesten, Prágában, Pozsonyban és Brünnben képviseletet működtet. Meisel Judit, aki a budapesti ügyeket intézi, inkább reklámfőnöknek nevezi magát, miután utazások szervezése egyáltalán nem tartozik a feladatkörébe. Annál inkább az, hogy a park húszéves fennállásán rendezett ünnepségre újságírókat, tévéstábokat hívjon, s persze, ötleteket adjon az osztrák igazgatóságnak, kit kell a nevezetes ünnepre meghívni. Mondjuk egy 80 főnyi gyerek- csoportot a két magyarországi S.O.S gyerekfaluból, a köztársaösszekötő déli határon át vezet a szárazföldön érkező drogszállítmányok egyetlen útja, ezért különösen fontos a két ország bűnüldözésének összehangolt fellépése. Ám miként Carlos Salinas mexikói elnök kijelentette: „szükség van az együttműködésre, de nem a függetlenségünk sérelme árán”. Vezető dél-amerikai politikusok pedig az ügy veszélyes, precedensértékű nemzetközi jogi következményeire mutatnak rá. Carlos Andres Perez venezuelai és Guillermo Endara panamai államelnök egyaránt a „nemzetközi jogi normák súlyos megsértésének” minősítette a washingtoni legfelsőbb bírósági döntést. Patricio Aylwin chilei elnök szerint „egyetlen állam sem alkalmazhat erőszakot és követhet el bűnt — márpedig az emberrablás bűn — az igazságszolgáltatás érdekében”. A brazil igazságügyminiszter a nemzetközi közösség alapvető elvei elleni lépésként jellemezte a döntést, és Kormánya nevében védelmet ígért azoknak a brazil állampolgároknak, akik hasonló helyzetbe kerülnének. Carlos Menem argentin elnök véleményevedig: „Ez több mint hiba, ez bún”. A washingtoni kormányzat, enyhíteni próbálván a kétoldalú kapcsolatokban támadt feszültséget, már egy nappal a döntés után ígéretet tett Mexikónak arra, hogy hasonló, „hivatalos” emberrablás a jövőben nem fordul elő. Kérdés azonban, hogyan tud majd a Bush-kormányzat tekintélyveszteség nélkül kilábalni a szamára is kényelmetlenné vált ügyből... sági elnök feleségének védnöksége mellett. Meisel Juditnak nincs túl nehéz feladata, amikor propagandát kell csinálnia ennek a létesítménynek. Egész Ausztriában, és még azon túl sincs párja az afrikai típusú vadasparknak, ahol a látogatók 650 különféle állattal, nagyvadakkal találkozhatnak. Nem ketrecekbe zártan, hanem csak úgy, amint szabadon sétálÍ 'atnak az árnyas utakon autózó átogatók között. A parknak ez a fő vonzereje — a többi rész, amit kalandparknak neveznek, végül is másutt is megtalálható, meg ha a félóránként más-más helyszínen kezdődő show-műsorok igazán egyediek is. Van papagájrevü, műugró- bemutato, fóka-show, medve- idomítás, és persze, járkálnak a látogatók között jelmezbe öltözött, gólyalábakon billegő hivatásos mulattatok. Nem utolsósorban a parknak ezen a részén a gyerekek végre hozzá is nyúlhatnak az állatokhoz: az állatóvodát nem véletlenül hívják itt „simo- gató-állatkertnek”. Akik itt dolgoznak — az állatok mellett —, vagy megszöknek egy hét után, vagy örökre itt ragadnak — mondja az igazgató. Megszöknek, mert nincs munkaidő, mert fárasztó, mert az állatok mellett nem mindig a legtisztább a „munkahely . De aki megszereti őket, az aligha válik meg tőlük. Rengeteg a visszatérő vendég. S mivel a működtetők — mellesleg magáncégről van szó — igen büszkék a létesítményre, gondosan figyelik, honnan érkeznek a vendegek, s mennyien. A húsz év alatt tóbb mint otmillióan fordultak itt meg, 104 országból, még Ausztráliából és Úi-Zé- lanaból is volt látogató. Jo volt tehát az ötlet húsz evvel ezelőtt — s akitől származik, Edwyn W. Wiesinger igazgató nyugodtan néz a jövő elé. A legtöbb kutató szerint a búzatáblákban keletkezett körök a század legnagyobb rejtélyét jelentik. Más vélemények azt állítják, alig van még egy olyan téma, amihez ne fűződne ennyi csalás és hazudozás, mint a búzakörökhöz. Pedig az utóbbiakból már bőven akad a földkerekségen, főleg Angliában, de a titokzatos lenyomatok már megjelentek hazánk területén, a Székesfehérvár és Hatvan mellett elterülő táblákon is. Sok eddigi kutatói próbálkozás mondott csődöt. Némely ábra keletkezését a szakemberek megpróbálták olyan jelenségek számlájára írni, mint a forgószél, de más alakzatok létrejötte előtt teljesen értetlenül állnak. Angliában 1973-ban találták meg az első kört egy kisebb kalászosban. Átmérője körülbelül 4 méter volt. A következő évben ugyanitt fedeztek fel egy hasonló méretűt. Az évek során a körök száma egyre gyarapodott, ezzel arányosan a méretük is (átmérő) növekedett. Akkoriban 5 és 12 méter között változtak a méretek. Tökéletes alakzatban feküdtek le a gabonaszálak. A körök kerülete élesen rajzolódott ki. Az a legcsodálatosabb az egészben, hogy a tulajdonos este kiment a földjére, ahol mindent a legnagyobb rendben talált, de másnap reggel, amikor újból kisétált, ott voltak a körök. Az ember egyszerűen nem akart hinni a saját szemének. A gabona soha sincs letörve, hanem általában az óramutató járásával ellentétes irányban teljesen lelapított. Kár szinte nem is esik a termésben, le lehet aratni. A magyarországi esetekről szintén el lehet mondani mind a két alkalommal, hogy hogyan is történtek. Nagy Júlia, A Velencei Növény-egészségügyi és Agrokémiai Állomás szaktanácsadója így nyilatkozott: „A búzaszálak kevéssé törtek el, inkább csak lefektette őket a különleges erő... Azért meglepő az egész, mert olyan szabályos alakzatokat láttunk, amelyeket általunk ismert gépekkel és eszközökkel nem lehet csinálni. Évtizedes pályafutásom során sok letarolt búzatáblát láttam, de még ilyet nem. (...) Szemlélőként, magánemberként azt mondhatom, hogy csakis valamilyen felülről jövő erő fektette le a búzaszálakat ilyen szabályos körben.” Az angliai kutatók bizonyossággal állítják azt is, hogy soha nem találtak a körökhöz vezető láb-, illetve keréknyomokat. Érdekes az is, hogy egyes kisebb körök olykor a nagyobb körök „bolygóiként” jelennek meg, máskor hármas-négyes csoportokban rendeződnek el. De az is előfordult, hogy négy-öt kisebb kör vett körül egy nagyobbat. Akadt olyan eset is, amikor a kört egy vagy több koncentrikus kör övezte. Sokszor ezzel együtt még az említett, bolygószerű körök is megjelennek. Fronxfield- ben létezett egy 70 négyzetméter nagyságú, az emberi agy labirintusaira emlékeztető formáció. Még különösebb az 55 méter magasságú, „almaemberke” formájú ábra, amely a matematikában a káoszkutatásokból jól ismert. Ezt az alakzatot nem lehet csak úgy egyszerűen megrajzolni, hanem pontról pontra meg kell szerkeszteni. Ezért is megdöbbentő ilyen szabályos idom létrejötte a gabonaföldön. Figyelmet érdemlő alakzat még az a 85 méter hosz- szan elterülő „delfin” alakzat, amely Beckhampton Wiltshire mellett található. Dél-Angliában tavaly öt hónap alatt 98 kör keletkezett, ebben az évben pedig már több mint 200 új formációt figyeltek meg. Némelyik gazdaságban csak néhány kört találtak, de van olyan hely, ahol 28 különböző alakzat alakult ki egyetlen gabonatáblán. A körök keletkezése független az időjárási körülményektől. Különös viszont az, hogy a körök Stonehenge-től 35 mérföldes sugarú körön belül helyezkednek el. Ennek ellenére néhány természettudós véleménye továbbra is az, hogy ugratás az egész. Valakik tréfából csinálták a köröket. A hétköznapi elmék egészen másképp vélekednek. Szerintük mindmáig senki sem tudja megmondani, hogy a körök miért és hogyan keletkeznek. Létrejöttükre nincs semmiféle elfogadható magyarázat. Rendkívül kirívó dolognak bizonyul, amikor egy „nagy csapat sündisznó” körbe-körbe masíro- zásával magyarázták az ábrák létrejöttét. Szokványos és kissé „unalmas” feltételezés, hogy az ÚFO-k le- és felszállóhelyei a lenyomatok. De gondoltak már arra is, hogy a helikopterek rotorja által keltett légörvény okozta forgószél a „ludas”. Magyarázat akad bőven, s természetesen felmerült annak a lehetősége is, hogy emberek készítették a köröket. Általában nem fogadják el ezt a feltételezést, hiszen a körök és ábrák már hihetetlen nagy számban léteznek, ráadásul rendkívül sok időbe telne a tréfamester embereknek az ilyen alakzatok létrehozása. Angliában jelentkezett két nyugdíjas férfi, azt állítván, hogy a hamps- hire-i grófságban 1978 óta 200 gabonakört készítettek egy kötél és egy pózna segítségével. Vajon a többi bonyolult ábra kitől származik? Még bemutatót is rendeztek az állítólagos tettesek. A körök első látásra nagyon jól néztek ki, de később kiderült, hogy az ily módon készült ábráknál a gabonaszálak eltörtek, s a kalászok nem maradtak a gabo- naszálakon. A két nyugdíjas utóbb még azt is kijelentette, azért jelentkeztek, hogy a kormány ne költsön feleslegesen tovább pénzt a hivatalos vizsgálatokra. Valamint még az is kiderült, hogy beismerésükkel némi pénzt is akartak kersni, ami — bosszúságukra — nem sikerült. Hála helyett viszont 20 farmer kártérítési pert indított ellenük. Ha mégis az egész valamilyen furfangos tréfamesterek munkája lenne, miért tennék, s vajon mi hasznuk lenne belőle? Egy televíziós társaság kamerái előtt egy katonai alakulat megpróbálta elkészíteni a köröket a gabonatáblában — hasonló eljárással, mint ahogyan a két „ál-körkészítő” tette. Amikor ezt mechanikus módon kísérelték meg, a gabona szintén minden esetben eltört, tönkrement. Ha valaki egy ilyen, mesterségesen előállított kör közepébe állt, majd egy olyanéba, amely rejtélyes módon keletkezett, azonnal megláthatta a feltűnő különbséget a kettő között. A mesterségesen készített körben a gabonaszár törött. A többinél nem tört el, hanem — valamilyen okból meglágyulva — meghajolt, majd újból megszilárdult. Felülről is lefényképezték a köröket, remélve azt, hátha találnak valamilyen víznyelőket, vagy ősi építmény romjait, esetleg olyan kőzetformációt, amire a gabonaelhajlás visszavezethető lenne. De ilyenekre sem leltek. Az angol „körkutató tudósok” olyan területen, ahol számos körábra keletkezett, nyolc napon át tartó éjjel-nappali megfigyelőszolgálatot szerveztek. Odatelepítettek egy sor megfigyelőeszközt, videokamerákat, sugárzásmérőket. Azt remélték, hogy a fáradhatatlan megfigyelők előtt majd csak feltűnik egy éppen születésben lévő kör. De — sajnos — nem történt semmi. Ami pedig különösen figyelemre méltó, hogy abban a nyolc napban egész Dél-Angliában nem alakult ki egyetlenegy kör sem. Pedig a megfigyelés lefolytatása előtt 91, utána pedig 150 keletkezett. Logikusnak látszik azt feltételezni: bárki is készítse a köröket, tudatában volt annak, hogy figyelik ténykedését. Ebből pedig arra kell következtetnünk, hogy a körök és egyéb ábrák keletkezése mögött értelem áll. S azonnal felmerül a kérdés: miféle ismeretlen, földönkívüli intelligencia vagy erő munkája, netán nyilvánosságra nem hozott, nagy teljesítményű katonai eszközök használata során keletkeznek az ábrák? És még tovább is folytathatnánk a kérdéseket, amelyekre nincs válasz. Angol televíziósok megdöbbenve számoltak be arról az esetről, amikor az egyik legnagyobb kör közepén éppen felvétel készült. Az akusztikai mérőműszerek erős zajokat észleltek, és a kör közepén lévő emberek erős energiamezőkről számoltak be. Az angliai kutatók újabb feltételezése, hogy a körök keletkezése valamilyen ismeretlen energia áramlásával és zajjal párosul. Mindmáig — sajnos — nincs egyértelmű magyarázat a gabonakörök keletkezésére! S azok hazánk búzatábláin is megjelentek. Itt azonban a helyszínre kivonuló akadémiai bizottság — a gabonaszálak lehajlásán kívül — semmi természetelleneset nem tapasztalt. y Tana Judit A 85 méter hosszú delfin Hatvan határában .is megjelentek a titokzatos alakzatok Vadaspark — sok-sok magyarral
