Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-28 / 203. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. augusztus 28., péntek Cosic Jugoszláviáról: „Ne csak az egyik felet büntessék” Számos javaslatot terjesztett be a londoni Jugoszlávia-konfe- rencián Dobrica Cosic jugoszláv államfő. Ezekről a Tanjug hír- ügynökség számolt be csütörtö­kön. A politikus szerint Horvátor­szágnak ki kell vonnia csapatait Boszniából, fel kell mondania a muzulmánokkal kötött katonai koalíciót, és tárgyalásokat kell kezdenie a krajinai szerb enklávé vezetőivel. A muzulmán politi­kusoknak fel kell adniuk politi­kai hegemóniára való törekvésü­ket, tárgyalóasztalhoz kell ülniük a szerbekkel és horvátokkal, és nem szabad nemzetközivé tenni­ük a Boszniában folyó polgárhá­borút. A boszniai szerbeknek vi­szont némi területi engedményt kell tenniük, így egészséges han­gulat alakulhat ki a köztársaság három nemzete között. Cosic szorgalmazta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonja vissza 770. számú határozatát, amely katonai beavatkozásra jo­gosít fel államokat, illetve állam­csoportokat, s így Jugoszláviát a boszniai polgárháború túszának szerepébe kényszeríti. — Leg­főbb ideje, hogy ne csak az egyik felet büntessék egy olyan hábo­rúért, amelyben hárman vesznek részt — mondta Cosic, aki egyút­tal sürgette az országa ellen ho­zott szankciók feloldását is. Az államfő végül azt javasolta, hogy a konferencia hozzon hatá­rozatot Bosznia-Hercegovina demilitarizálásáról, és helyezzen minden fegyvert ENSZ-ellenőr- zés alá. Cosic szerint a demilita- rizálásnak ki kell terjednie foko­zatosan a Balkán-félszigetre és az összes olyan államra, amely­nek területi követelései vannak a Balkánon. Etnikai tisztogatás — elutasítva Milan Panic jugoszláv miniszterelnök szerdán Londonban „kate­gorikusan elutasította az etnikai tisztogatás barbár gyakorlatát”, és készségét fejezte ki, hogy védelmi miniszteri minőségében bevesse a jugoszláv hadsereget e gyakorlat tilalmának betartása érdekében — jelentette az AFP. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy kormánya vizsgálatot foly­tat az állampolgárait ért emberi jogsértések ügyében, különös tekin­tettel Koszovóra, a Vajdaságra es a Szandzsákra. — Lépések történ­tek annak érdekében, hogy alkotmányellenesnek nyilvánítsanak az utóbbi két évben Koszovóban hozott intézkedéseket, amelyek korlá­tozzák az albánok jogait — mondotta Milan Panic. A kisebbségek ügye Jeszenszky Géza benyomása szerint a kisebbségek ügye rendkívül nagy hang­súlyt kap a londoni Jugoszlávia-konfe- rencián. — Most gyakorla­tilag minden résztve­vő kimondja, amit mi már elejétől fogva hangoztattunk, hogy valamennyi nemzet és nemzetiségi cso­port helyzetének rendezése nélkül nincs megoldás a volt Jugoszlávia területén — mondta az MTI- nek a magyar kül­döttség vezetője az értekezlet első napjá­nak tapasztalatairól. Elmondta, hogy már elfogadták az el­járási szabályzatot, amely egyszersmind tág keretet nyit az ér­tekezlet folytatására hosszú távon. — En­nek lesznek újabb miniszteri szakaszai, de a részleteket még ezután dolgozzuk ki — tette hozzá. Szüret előtt (Folytatás az 1. oldalról) Közös érdek — hangoztatta —, hogy a jó minőségű, az erede­tüket garantált magyar borok a külpiacokra kerüljenek megfele­lő árakon, hozzájárulva ezzel is, hogy a nemzetgazdaság bevétel­hez juthasson. A főtitkár szólt a szövetség nemzetközi kapcsolatairól is. Emlékeztetett arra, hogy jövőre Svájcban rendezik meg a nem­zetközi kongresszusukat, ame­lyen hazánkat is megfelelően kí­vánják képviselni. Bejelentette, hogy előzetes egyeztetések alap­ján 1995-ben az osztrákokkal közösen hazánkban tartják majd a borrendek nemzetközi kong­resszusát. Bemutatta azt a grafi­kusok által tervezett prospektus­mintát, amelyben hamarosan közzéteszik a 17 hazai borrend történetét, főbb jellemzőit. Ezt követően megismertette a jelen­lévőkkel a szegedi, a velencei és a budafoki borrendek képviselőit, akiket felvettek a szövetség új tagjainak. Felszólalt Johann Leeb, a Burgenlandi Borrendek képvise­lője, aki az osztrák termelők helyzetét, az értékesítés gondjait ecsetelte. Aláhúzta, hogy az osztrák borgazdaság válsága az 1950-es évektől folyamatosan tart. Ezért a következő években jelentős átszervezések várhatók az osztrák szőlő- és bortermelés­ben. A szakmai bizottság elnöke, dr. Oláh László egy memoran­dum megfogalmazására szólítot­ta fel a közgyűlést. Kérte, hogy ezt juttassák el dr. Antall József miniszterelnöknek: ebben vá­zolják a magyar szőlő- és borter­melés válságos helyzetét, kérjék segítségét ahhoz, hogy a bor — mint ősi kultúrcikk — továbbra is megfelelő rangot kapjon, s le­gyen jövője a következő időszak­ban is. A közgyűlés résztvevői végül meghallgatták a hazai bor­rendek beszámolóit. Ma délelőtt az egri városháza dísztermében folytatódik a prog­ram : itt rendezik meg a Magyar- országi Borrendek II. Országos Kongresszusát. (mentusz) Wl ntfkltt í-jk, > írét p te Pétervásárán megnyílik a Péterke Aruház $ / Vas-műszaki cikkek széles választékával várjuk a lakosságot, vállalkozókat, Intézményeket. ÁRUHÁZUNKBAN KEDVEZŐ ÁRON AJÁNLUNK: « tartós fogyasztási termékeket, ® híradástechnikai berendezéseket. ® konyhai kisgépeket, edény és műszaki árukat, N • húzott és hengerelt termékeket, j íf' sP « mezőgazdasági kisgépeket és eszközöket, ® lakásfelszerelési cikkeket, • fűtés és villamossági berendezéseket, * • • gépi, kézi szerszámokat, vasalásokat, • PVC-padlókat. Ide érdemes lesz bejönni! Címűnk: Vasvlll Péterke Áruház Pétervására Keglevichu. 14‘ Tel.: (36)68-436 Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8—16.30, szombaton 8—12 óráig. / Aj? £ , Menesztés Bulgáriában Zselju Zselev köztársasági el­nök felmentette tisztségéből Zdravko Popov külpolitikai ta­nácsadót, mert az „hivatali hely­zetével összeegyeztethetetlen te­vékenységet” fejtett ki. A csütör­töki bolgár napilapok több for­rásból szerzett értesülései szerint az elnöki tanácsadó 10 nappal ezelőtt Libanonban járt Zselju Zselev tudta nélkül, és ott arab fegyverkereskedőkkel tárgyalt. Az állítólagos fegyvereladási tár­gyalások részleteiről semmi nem került nyilvánosságra, a menesz­tett külpolitikai tanácsadóval szemben felmerült vádat hivata­los helyről egyelőre nem erősí­tették meg. Csehszlovákia megszűnik Megegyezés a válásról 1993. január 1-jétől megszű­nik Csehszlovákia, és helyén megszületik a független Csehor­szág és Szlovákia. Erről állapo­dott meg szerdán késő éjjel Brünnben Václav Klaus cseh mi­niszterelnök, a cseh Polgári De­mokrata Párt elnöke és Vladimir Meciar szlovák kormányfő, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom vezetője. A nyolcórás tárgyaláson született döntést a két politikus maga jelentette be újságíróknak. A szétválás menetrendjében is megállapodott a két kormányfő. Eszerint október végéig a szö­vetségi parlamentnek el kell fo­gadnia azokat a törvényeket, amelyek kimondják a csehszlo­vák föderáció megszűnését, rög­zítik a javak elosztását két új önálló köztársaság között, és rendezik a volt Csehszlovákia jogutódlásának kérdését nem­zetközi téren. A cseh és a szlovák parlament november végéig dolgozza ki a két köztársaság együttműködé­sét szabályozó törvényeket. A jövendőbeli cseh és szlovák meg­állapodások azt a célt fogjak szolgálni, hogy „a társadalmi és gazdasági élet normálisan folyta­tódjon” — mondta Meciar. Klaus közölte, hogy a két füg­getlen állam gazdasági együtt­működése vámunió és fizetési unió keretében fog ni. Mint mondta, hosszabb távon saját fizetőesz­köze lesz, de ezek szorosan kap­csolódni fognak egymáshoz, kö­tött átváltási árfolyammal. A két külön fizetőeszköz bevezetése fokozatosan fog megtörténni, Csehszlovákia szétválása után. A hadsereg szétválasztását nem lehet azonnal megoldani — mondta a sajtóértekezleten Me­ciar. Arról viszont megegyezés született, hogy a szövetségi biz­tonsági szolgálat (FBIS) hama­rosan feloszlik, és két köztársa­sági hivatallá alakul át. A két politikus bejelentette, hogy egyetértésre jutottak a FBIS jelenlegi vezetője ügyében kirobbant vitában is. (Meciar egyebek között erre a vitára hi­vatkozva mondta le a hét elején az eredetileg csütörtökre terve­zett tárgyalást, majd később ő ja­vasolta, hogy a találkozót szer­dán tartsák meg.) A megállapo­dás értelmében távozik a FBIS éléről a szlovák Stefan Bacinsk, akit még Václav Havel volt cseh­szlovák elnök nevezett ki, és he­lyére a szintén szlovák Pavel Slo­vak kerül, aki Meciar pártjának a jelöltje. Václav Klaus a sajtóértekezle­ten azt hangsúlyozta, biztos ab­ban, hogy a végleges válás után Prágának jobb Tesz a kapcsolata Szlovákiával, mint jelenleg. (MTI) Rostocki zavargások Lakossági előharcosok? A rostocki zavargások ko­moly, figyelmeztető jelnek tekin­tendők — nyilatkozta Richard von Weizsäcker német szövetsé­gi elnök a Bild című újság tegna­pi számában. Mindenképpen veszélyes — fűzte hozzá —, hogy bandaszerű- en szervezett szélsőjobboldaliak magukat a lakossági elégedet­lenség kifejezésének előharcosa- iként tüntetik fel. A német államfő elmondotta: ott, ahol tömegesen jelentkezik a munkanélküliség, az emberek nehezen értik meg, hogy még ösz­szébb kell szorulniuk, és helyet kell engedniük az idegeneknek. Ez azonban egyáltalán nem in­dokolja a brutális fellépést, külö­nösen nem a teljesen védtelen külföldiekkel szemben — fejtette ki a szövetségi elnök. Egyúttal felszólította a pártokat, hogy együttesen lépjenek fel az erő­szak ellen. Weizsäcker reményét fejezte ki, hogy a külföld helyesen ítéli meg a rostocki eseményeket, és nem éled újjá a Németországtól való félelem előítélete. (MTI) Pétervárott lehallgatták Az orosz állambiztonsági minisztérium elismerte, hogy az egykori szovjet állambiztonsági szervek hosszú éveken át lehallgatókészülé­keket üzemeltettek Svédország szentpétervári (leningrádi) főkonzu­látusának épületében. Andrej Csemyenko, a minisztérium szóvivője csütörtöki moszkvai sajtóértekezletén elmondtä a volt KGB húsz évvel ezelőtt helyezte el a lehallgatóberendezéseket. Az esetet sajnálatosnak minősítette, de hozzáfűzte: ez az eljárás annak idején elterjedt volt a titkosszolgála­tok gyakorlatában. Nem döntöttek a munkanélküli-járulék emeléséről (Folytatás az 1. oldalról) A 900-950 ezer munkanélküli járadéka, a segélyek, ezek társa­dalombiztosítási kiadásai a mun­kanélküliekkel foglalkozó intéz­ményrendszer összességében jö­vőre 120 milliárd forintot igé­nyelne. A költségvetés ebből 60 rhilliárd forintnál többet nem ké­pes vállalni, ezért a másik 60 mil­liárd forintot a 9 százalékra emelt járulékokból lehetne és kellene fedezni. A járadékfizetés maximális másfél éves idejének egy évre csökkentése jövőre csak néhány százmillió forinttal mérsékelné a Szolidaritási Alap kiadásait, de ✓---------------------------------s. Kényelmes sportcipőben szeretne járni? Vásároljon N.Y. AIR légbetétes sportcipőt márkaboltunkból! Címünk: Eger, Kossuth u. 13/a. (Mezőbank épületében) Nyitva: hétfőtől péntekig 9-17-ig, szombaton 9-12-ig ENCI CIPŐBOLT új árukészlettel! Kínálunk.: női bőr­és vászoncipőket, valamint sportcipőket. Üzlet helye: Eger, Hadnagy u. Napsugár u. sarok Nyitva tartás: hétfőtől-péntekig 10- 18-ig szombat: 10-13-ig 1994-ben már 30 milliárd forint­tal. Ha a maximális járadékösz- szeget a minimálbér kétszerese helyett másfélszeresében állapí­tanák meg, az már jövőre néhány milliárd forint megtakarítást eredményezhetne. A vitában a munkaadói oldal felvetette többek között azt, hogy az 1 millió körüli munka- nélküli — a 17 százalékos mun­kanélküliség — a mienkhez ha­sonló, viszonylag elmaradott or­szágban nem reális. Munka van elég, a fő hiba az, hogy a vállal­kozási szféra túlságosan vissza­fogott, nem tud elegendő állást kínálni. A munkavállalói oldal ugyanakkor ezt hangoztatta: Szép függönnyel díszítse otthonát! FÜGGÖNYVÁSÁR A PASZOMÁNYBAN Függöny boltunk Egerben a Dr. Sándor Imre u. 1. sz. alatt. Kínálatunk: 40 féle függöny, sok törölköző és lakástextil. Nyitva tartás: hétfőtől-péntekig 9-18-ig, szombat 9-13-ig Pétervására és Vidéke Takarékszövetkezet értesíti Tisztelt Ügyfeleit, hogy betét- és kölcsön- kamatait 3-4 %-kal csökkenti szeptember 15-től. adózási rendszabályokkal, haté­konyabb ellenőrzéssel számotte­vően csökkenteni lehetne a költ­ségvetés hiányát. Nyilvánvalóvá tették, hogy a munkanélküli-já- rulék emelésének mértékéről csak az adórendszerrel, a társa­dalombiztosítási járulék mérté­kével, a szociális törvénnyel ösz- szefüggésben hajlandók döntést hozni. Véleményük szerint ugyanis, ha ezek a terhek jövőre változatlanok maradnak, akkor se a munkavállalók, se a munka­adók nem viselik el a munkanél­küli-járulék emelését. Az e téren szükséges változások nélkül a já­rulékemelés tovább nehezíti a vállalatok helyzetét, további el­bocsátásokra ösztönöz. A kormányzati oldal rámuta­tott: a társadalombiztosításnak is jelentős, 50-60 milliárd forin­tos hiánya van, ezért nem való­színű a társadalombiztosítási já­rulékok csökkentése. Egyéb­ként, mint hangoztatták, a Szoli­daritási Alapon kívül teljes egé­szében a költségvetést terheli az átképzést, a közhasznú munká­kat, a részmunkaidős foglalkoz­tatást, az új munkahelyek létesí­tését is szolgáló úgynevezett Foglalkoztatási Alap is. A költségvetés már az idén 13,5 milliárd forintot, jövőre pe­dig — a tervek szerint — 22 milli­árd forintot fizet a Foglalkoztatá­si Alapba. A Szolidaritási Alap jövő évi hiányának pótlásáról további konzultációkat követően szep­tember közepén ismét tárgyal a bizottság. A munkavállalói oldal beje­lentette: mivel a MÁV-nál a szükséges egyeztetéseket meg­tartották, így elhárult az akadá­lya annak, hogy a Foglalkoztatá­si Alapból biztosítsák a vállalat részére a részmunkaidős foglal­koztatáshoz a 230 millió forintos támogatást. (MTI) Akcióterv A londoni Jugoszlávia-konfe- rencián tegnap akciótervet fo­gadtak el, amely szerint a tárgya­lásokat folytatni kell a konfliktus rendezéséről. A dokumentum az ENSZ-békefenntartó tevékeny­ségének bővítését is sürgeti. Felszólítás tűzszünetre Az ENSZ Biztonsági Tanácsa azonnali tűzszünetre szólította fel a Karabahban harcoló fele­ket, és aggodalmát fejezte ki a harcok okozta súlyos vesztesé­gek miatt. A BT nyilatkozata ar­ra szólított fel minden felet, hogy támogassa az EBEÉ keretében folyó karabahi rendezési tárgya­lásokat. Izrael elutasította Az izraeli küldöttség vezetője a közel-keleti békekonferencia washingtoni fordulóján elutasí­totta azt a palesztin javaslatot, hogy a palesztinok a megszállt területeken válasszák meg saját törvényhozásukat. A palesztin delegáció vezetője pedig csaló­dását fejezte ki a palesztin ön­igazgatásra előterjesztett izraeli indítvány miatt, hangoztatva, hogy a javaslat kevés változást mutat a korábbi izraeli álláspont­hoz képest. Szerb öröm Milosevic szerb elnök szerda este — mint mondta: örömmel — beleegyezett, hogy nemzetközi megfigyelőket küldjenek Szerbia és Bosznia határára. — így végre majd kiderül, hogy Szerbiából nem támogatják a boszniai szer- bek harcát. Semmi közünk hoz­zájuk — mondta a BBC-nek nyi­latkozva. Kínai „nyitás” Kínában csütörtökön nyilvá­nosságra hozták az ország törté­netének legelső politikai jellegű közvélemény-kutatási adatait. A hivatalos Új Kína hírügynökség által közzétett adat szerint a megkérdezettek 15,2 százaléka elégedetlen az ország jelenlegi politikai helyzetével. Baltikumi csapatkivonás Oroszországnak egyszerűen nincs lehetősége előbbre hozni a baltikumi csapatkivonás befeje­zésére javasolt 1994-es határidőt —jelentette ki Fjodor Selov-Ko- vegyajev orosz külügyminiszter­helyettes. Amerikai—kuvaiti hadgyakorlat Újabb közös amerikai-kuvaiti hadgyakorlat kezdődött szerdán az Öböl menti arab ország Irak­kal határos körzetében: a legna­gyobb a két ország Öböl-háború után született katonai együttmű­ködési megállapodásának alá­írása óta. f Korrupciós pénz Japán legbefolyásosabb poli­tikusa beismerte, hogy mintegy 4 millió dollárt fogadott el párttá­mogatás címén az egyik vállalat­tól, és ezért lemondott a kor­mánypárt vezetésében betöltött tisztségéről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents