Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-27 / 202. szám
HÍRLAP, 1992. augusztus 27., csütörtök FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. A káli polgármesteri hivatal hirdetőtábláján találtuk ezt a „tablót”, amelyet a Kompokon élő Mikó István készített a helyi képviselő-testületről az egyik tanácskozáson. Mikó István mint meghívott vendég vett részt az ülésen, amely — úgy tűnik — nem bővelkedhetett izgalmakban, ha a rajzoló jobb elfoglaltságot nem talált... Talán nem így maguk a képviselők, akik bizony eléggé komoly arcot vágtak a témákhoz... (kzs) „Én csupán az igazamat követelem!...” Keresztapanélkülnemmegy?(2) Néhány hete „Keresztapa nélkül nem megy?” címmel jelent meg egy írás lapunkban, amely a füzesabonyi nagyállattartók gondjairól, problémáiról szólt. Ebben a cikkben olyan kijelentések hangzottak el Kóródi József tehenesgazda szájából, amelyek több, Móricz Zsigmond úti lakost háborítottak föl (a Móricz Zs. úton van ugyanis Kóródi úr istállója, s benne közel hatvan állata). A lakók közül Pintér Ba- lázsné kereste meg a Hírlapot, hogy ellenvéleményét elmondhassa. Bevezetőül szeretnénk leszögezni, hogy — mint az a cikkből ki is derült — a „Keresztapa nélkül nem megy?” című írás nem csupán Kóródi Józsefről és a Móricz Zsigmond utca lakosairól szólt, hanem általában a fü- zsabonyi nagyállattartás rendszabályozásáról, pontosabban rendszabályozatlanságáról. Pintér Balázsné egy kérelemmel a kezében fogad, amelyet, mint mondja, a lakók 80%-a írt alá. — Tehát ez egy kérelem — nyomatékosítja Pintérné —, és nem e^y följelentés, ahogyan azt az újságban olvastuk. S ezt a kérelmet, amely már a második, nem a féljem, Pintér Balázs írta, ahogyan azt az újságban olvastuk, hanem én. Ehhez a fékemnek semmi köze nincs. Egyébként az első kérelemre, amit a füzesabonyi polgármesterhez nyújtottam be, választ nem kaptam, viszont meghívtak a terepszemlére. Ebből gondolhatta Kóródi úr, hogy én feljelentő volnék. Amit kifogásoltunk ebben a kérelemben, az az, hogy nemcsak bűz és nagy tömeg légy van itt, hanem maga az utca sem tiszta. Engem nem zavarna, hogy vonul itt egy csorda, ha lenne árok és járda, mint Besenyőtelken, ahol a 33-as úton naponta több csorda jár. De mi itt közvetlenül a tehéntrágyába lépünk bele. Azzal sem értünk egyet, hogy a terepszemle előtt kiértesítik a kedves ügyfelet, hogy ugyan tegyen már rendet a portáján, mert érkezik a vizsgálóbizottság. Lepjék meg! Ugyanis az a rend, ami a bizottságot fogadta, nem jellemző itt... Továbbá azt nyilatkozza Kóródi úr, hogy tíz éve mint gazdasági utcába költözött a Móricz útra. Akkor ne adta volna el az akkori tanács 100%-os vételárban ezeket a telkeket! Ugyanis ez nem egy gazdasági utca, mert ha én akkor tudom, hogy egy trágyadombon kell élnem, nem költöztem volna ide. Kóródi úr egyébként sem tíz éve költözött ide, hanem úgy'85-86 körül. Akkor sikerült meet eltávolítani, elköltöztek Mezőtárkányba és Egerfarmosra, de újból visszatértek. Másrészt ezek a telkek építési kötelezettség alá estek, az OTP minden évben ellenőrizte, hogy hogyan állunk az építkezéssel. De Kóródi úr nem építkezett. De félreértés ne essék: csak tisztelni lehet, hogy manapság ilyen vállalkozásba fog egy ember, hiszen őrület, hogy milyen sokat dolgoznak — de ne itt! Ne szenvedjen itt ennyi ember. Egyik reggel például nyitva felejtettem a nagykaput, s mire észrevettem, három tehén végigcsatangolt a virágoskertemen. Mikor megjött Kóródi úr, a féljem megszólította, hogy „Józsikám, ne hülyéskedjetek már, hát ügyeljetek már rá, hogy ne jöjjön be a tehén!”. Erre Kóródi úr trá- ár szavakkal küldött el bennün- et a fenébe, majd hozzátette, hogy csukjuk be a kaput, ha ő a csordát hajtja... A szomorú az, hogy mindenki az aláírását adta, de szembe senki sem mondja meg a véleményét, mert félnek ettől az embertől. — Miért, mit tudna Kóródi úr tenni ellenük? — Nem tudom. S higgye el, hogy ez nem személyeskedés, nem szemétség, nem irigység, én csupán az igazamat követelem, amit Füzesabonyban sajnos nem érek el sehol. S azt hiszem, hogy nem is fogok célt érni, mert nem nekünk van „keresztapánk”, hanem nekik. — Ön szerint kicsoda a Kóródi úr „ keresztapja ”? — Jó, akkor nem így fogalmazok. Kijön ide egy tűzoltóparancsnok, nem tudom pontosan, hogy kicsoda, de haver és kész... Kijön valaki a polgármesteri hivatalból, ismerik egymást és kész... Engem nem ismer itt senki, nem vagyok abonyi születésű. De nem ajándékba kaptam ezt a telket, fizettem érte, s attól, hogy nem itt születtem, nekem is lehet igazam... (kácsor) New Egalité-koncert Augusztus huszonnyolcadikén, azaz holnap este nyolc órakor ad koncertet a füzesabonyi művelődési központban a New Egalité nevű együttes. A füzesabonyi illetőségű, három főből álló zenekarról tudni kell, hogy szintetizátoros zenét játszanak, s hogy koncertjükre a belépés díjtalan. Új körjegyző, régi igazgató Halálozás miatt a közelmúltban megüresedett Aldebrő és Tófalu körjegyzői széke. Legutóbbi közös önkormányzati ülésükön pályázat útján új jegyzőt választottak Gulyás István személyében, aki szeptember tizenötödikén veszi át hivatalát. Ugyancsak ezen az augusztusi, ülésen választották újjá az AMK igazgatóját, Hangrád Istvánt. A Börzsöny természeti értékeiről Olvasónk írja: Szihalmon is vannak német katonasírok A Heves Megyei Hírlap 1992. július 27-i számában olvastam a „Német katonasírok Ivádon” című írást. Tökéletesen egyetértek a cikk tartalmával, csupán egy részletére szeretnék reflektálni: „Magyarországon mostanáig viszonylag kevés német katonasírról tudni. Heves megyében pedig szinte ez az egyetlen.” Nem egészen így van. Elmondom, amit én tudok — írta levelében A Ibert 77- bor szihalmi nyugdíjas, volt községi vb-titkár. — Ebben a községben születtem. Itt éltem meg a II. világháború frontátvonulását, mert 15 éves életkorom miatt nem hurcoltak el, mint leventét, tehát szemtanúja lehettem a községben folyó harci cselekményeknek. Nagyon pontosan visszaemlékezek mindenre: 1944. november 11-én vonult át a front. Talán a 3. sz. fő közlekedési útvonal és a budapest-miskolci vasútvonal miatt a németek itt erősebb ellenállást fejtettek ki a szovjet csapatokkal szemben, s nagyobb volt az elesettek száma mindkét részről. Az elesett szovjet katonákat mindjárt a front átvonulása után eltemették egy helyen — a templomkertben —, innen 1945 tavaszán exhumálva Mezőkövesdre szállították őket a közös sírba.) Az elesett németeket pedig a lakosság temette el, a halál színhelyén, tehát a község különböző részein. 1945 kora tavaszán, a szovjet halottak elszállítása után megkezdődött a halott német katonák összeszedése is, és egy közös sírba való temetése a 3. sz. főút mellett lévő Kálvária-domb területén. Mint kíváncsi fiatalok, mindenütt ott voltunk. így a német halottak elszállításánál is. Elképzelhető, a kora tavaszi melegben milyen állapotban voltak az exhumált tetemek! — folytatta olvasónk. — Megfigyeltem, hogy a szihalmi emberek közül egy elszedte a talált azonosító bilétákat (dögcédulákat), az ovális alakú fémlapokat és egyéb talált okmányokat. Az akkori beszélgetések alapján mintegy 50 elesett német katona exhumálására és elhelyezésére került sor a tömegsírba. Az évek múltával lassan feledésbe merült az esemény, és sírdomb sem jelezte, hogy hol fekszenek. — Az én életem, sorsom a későbbiek során úgy alakult, hogy iskoláim elvégzése, majd a katonai szolgálat után a szihalmi községi tanácsnál dolgoztam, mint gazdasági előadó, 1958-tól pedig mint vb-titkár. Úgy emlékszem, az 1960-as évek elején vagy közepén megkeresés érkezett a Magyar Vöröskereszttől, hogy két német katona sírhelyét az NSZK-ból keresik a hozzátartozók, akik Szihalom községből adtak utoljára életjelt magukról, és ha sikerül azonosítani, akkor anyagilag is dotálják a sírgondozást. Konkrétan megadtak két nevet. (Gláser Hugó és Paetzold Erdmaan).|Közöltcm a Magyar Vöröskereszttel, hogy megpróbálunk segíteni, hiszen itt több német katona van eltemetve. Eszembe jutott a gyermekkori emlék, és szerencsére jól ismertem az exhumálásban résztvevő szihalmi embert, aki az azonossági bilétákat elszedte. Közölte, hogy valóban ő szedte el, ám nem fogadták el tőle az akkori elöljáróságon, ezért elásta azokat. De tudja, hogy hol vannak. Kérésemre kiásta és behozta ezeket a fontos bizonyítékokat. Én fel- küldtem ezeket a Magyar Vörös- kereszthez azzal, hogy ezek bizonyára segítenek az elesettek azonosításában. Válaszolták is nemsokára, hogy a keresett két katona közöttük van. Úgy gondolom, hogy akkor már volt egyezmény Magyarország és az NSZK között e vonatkozásban, s a sírgondozást illetően, mert a Pénzintézeti Központ beiktatásával küldték a gondozási dijat. Igyekeztünk mindig rendben tartani a két katona sírját. Sajnos, tudomásunk szerint a hozzátartozók soha nem jöttek látogatni a sírokat. A későbbiek során kaptunk a Magyar Vöröskereszten keresztül egy hivatalos névsort a „Német Vöröskereszt München. 1978. 12. 28.” dátummal, „Háborús sírok jegyzéke” címmel — magyar és német nyelven, és ebben már 37 német katona neve szerepelt. Ezek mind itt estek el, Szihalom községben. E névsor a birtokomban van: a jegyzetben fel van tüntetve, ahogy annak idején megírtam, hogy kb. 50 német katona van a sírban, de azonosító bilétát csak 37 darabot találtak. Fentiek alapján úgy gondolom, hogy a fakereszten lévő két név mellett most már kegyeletes dolog lenne feltüntetni mind a 37 nevet, és nagyobb sírhantot készíteni. Bizonyára újabb hozzátartozók is akadnának, akik szívesen vennék ezt az információt — fejezte be visszaemlékezését Albert Tibor. A földrendezés váratlan akadályai A nyár öröme, gondja Mezőszemerén — Éppen a Hírlapot akartam hívni...!— mondja Bukta Ferenc polgármester, amikor benyitunk hozzá a községházán. Kezében a telefon. — Miről van szó? — Nagyon fel van háborodva a falu, a földrendező bizottság, az önkormányzat és a tsz vezetése is, mert a helyi dolgok intézésébe, a földosztásba beleszól a megyei kárpótlási bizottság. Még a tavasszal, tehát időben — március 17-én — a tsz-elnök és jómagam személyesen adtuk át Egerben a bizottságnak a föld kiosztásának a sorrendjét. S mit tesz Isten? Most közük velünk, hogy az nem jó. Nem a falu melletti területtel, hanem a másikkal, a későbbi időpontra kijelölttel kell kezdenünk szeptember 9-10-11- én a földárverést. — S mi ebben a baj? — A törvényesen megválasztott helyi szervek, s a lakosság által is jónak tartott egyezséget rúgják fel ezzel. Az első „kiállásnál” azon a területen annak a 60 embernek akartuk kiosztani a földjét a községhez közel, aki meg is akarja művelni. Már az ősszel. Szántani, vetni kellene szeptemberben. Az igénylők nagy többsége ezért nem fog licitálni a távolabbi táblákra. Meg- váiják október 20-át, a második fordulót. Addig meg parlagon marad a föld, nem tud sem a tsz, sem a gazda munkához kezdeni. Kinek jó ez? Miért csinálják a megyeszékhelyen mesterségesen a problémát? Miért kavarnak vihart, szitoközönt ott, ahol eddig csend, nyugalom volt? A régi reflexek működnek. így 20 év múlva sem érünk a végére. Jegyzőnk már az országos szervekhez fogalmazza a kérelmünket... Izgatott, haragos hangon mondja mindezeket a polgár- mester. Szinte még a szeme is szikrázik. Mit is mondhatnánk erre? Meg arra is, amit pillanatnyi szünet után az előbbiekhez tesz: "...így is elég problémánk van a munkanélküliekkel. ” Ebben a kis községben 80 körül van a számuk, s ez még tovább növekedhet. Hol biztosítunk nekik munkát, amikor a földre se akarják ráengedni őket? — De, hogy valami jót is mondjak... — vált témát a falu első embere. — Igazán jól sikerült az augusztus 20-i ünnepségünk. Egész napos sportrendezvény után hajnalig diszkóztak a fiatalok, volt birka- és marhapörkölt, és hozzá egy kis itóka. Elkészült az ünnepre a hangoshíradónk is: az egész faluban jól lehet hallani. Öt adó dolgozik, 400 ezer forintunkba került... Hétfőn hozzáfogtak a templom belső festéséhez, restaurálásához, ezt is 250 ezerrel támogatjuk. Felújítottuk a sportöltözőt 200 ezer forintból, annak reményében, hogy végre beindul a sportélet. Amint szavaiból kitetszik, nem múltak el nyomtalanul a forró nyári napok a településen. Félmillióba került az óvoda, a napközi, az iskola festése, az új vizesblokk beépítése. A gyerekek a közelgő tanévnyitó alkalmából fejenként ezer-ezer forintot kaptak tanszervásárlásra. Ez is 400 ezer forintot vitt el a közös kasszából. Tervünknek megfelelően átalakítottuk a szállást biztosító klubot. Januártól önkormányzati otthon lesz: 30 személyre. Négy helyi lakosnak tudnak így új munkahelyet biztosítani. Eldőlt az is, hogy három falunak — Szihalomnak, Egerfar- mosnak és Mezőszemerének — ugyancsak januártól egy gyermek- és egy állatorvosa is lesz. — Újság az is — mondja sietve a polgármester, mert hamarosan Miskolcra kell utaznia egy tárgyalásra —, hogy ha minden igaz, 1993-ban az említett három faluban elkezdődik a gáz bevezetése. Van biztatásunk arra, hogy jövőre 200 állomással bővül a telefonhálózatunk is. S még egyet: 38 artézi kút volt kifolyóval a faluban, ebből 18-at lezártunk, mert egy év alatt félmillió forintra emelkedett a vízdíjunk. Ez félelmetesen sok. Azok is a közös kútról hordták a vizet, akiknek be van a lakásukba vezetve. Ezt nem engedhetjük meg, hiszen ma már nem adnak ingyen semmit. így is az ivóvíz biztosítása miatt — Egerfarmossal közösen — egy tartalék kutat kell fúrat- nunk. Tavasszal ez is készen lesz, 3 millióba kerül. A miskolciakkal éppen erről tárgyalunk majd. Fazekas István Szeptember tizenkilencedikén, délután hat órától hallgathatják meg az érdeklődők azt az előadást, amelyet a „Zöld gyógyítás alapítvány” rendez a füzesabonyi művelődési központban. Az alapítvány egyébként már nem először rendezett Füzesabonyban a természetvédelemmel, valamint a természetgyógyászattal foglalkozó ismeretterjesztő programokat. A szeptemberi előadás a „Börzsöny természeti értékeiről” címet viseli. Felsőtárkány német ’ kapcsolatai Dickenschied községének polgármesterét, s az ottani képviselő-testület néhány tagját látja vendégül a napokban Felsőtárkány. A német vendégek ma érkeznek, s három napon keresztül tartózkodnak majd a községben, hogy cserekapcsolatokat tudjanak létesíteni a két település között. A felsőtárkányi képviselő- testület éppen egy képviselő-testületi ülés után fogadja majd a „kollégákat”, amelynek során féléves beszámolók hangzanak majd el. Ausztriai tapasztalatcsere Aldebrő község önkormányzata augusztus 30-31-én tapasztalatcserét szervez az ausztriai Andau községbe, amelynek keretében lehetőség nyílik majd a családi gazdaságok megtekintésére, a gazdákkal való beszélgetésekre. Holnap: Szabó Iván miniszter jelenlétében Átadják a gázhálózatot Kálban Ünnepélyes fáklyagyújtással fejeződik be az a hosszadalmas munka, amelynek eredményeként elkészült a gázvezeték-hálózat Kálban. Erre a régóta várt aktusra pénteken délután kerül sor, amikorra is a községbe várják dr. Szabó Iván minisztert. A tervek szerint az ipari tárca vezetője 16 órára érkezik a helyi pártok házába, ahol a nagyközség önkormányzati és pártvezetői fogadják. A település vendége ezt követően — 16.30-tól — lakossági fórumon vesz részt a Rózsa utcai mozihelyiségben, ahol rövid bevezető után válaszol az érdeklődők kérdéseire. Az elképzelések szerint este fél 7-kor lobban majd fel a gázláng, a fáklyagyújtásra a minisztert kérték fel a helybeliek. Tóparti nagyparti... A Heves Megyei Modellezőklub kisautó-, kishajó-, valamint repülősbeinutatőját is megrendezték az ifjúsági parkban. Képünkön éppen kisebb modelleket készítenek a barkácsoló kedvűek a klubtagok irányítása mellett... (Fotó: Perl Márton) ...címmel egész napos programot szervezett Poroszló önkormányzata augusztus húszadikán. Habár a nap főattrakcióját a fide- szes országgyűlési képviselők focimeccse, valamint eszmecseréje jelentette, azért a programok között nemcsak a politikának jutott hely... A jó hangulatú, szabadtéri bállal záródó rendezvényről adnak egy kis ízelítőt képeink. Osztatlan sikert arattak — főként a férfiak körében — a tiszafüredi és a miskolci majorettek... *
