Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-26 / 201. szám
HÍRLAP, 1992. augusztus 26., szerda EGER ÉS KÖRZETE Nemzetközi nyelvvizsga Egerben A tanév kezdetével ismét számos nyelvtanfolyamot szervez a TIT Bugát Pál Egyesülete, s nemcsak angol és német, hanem olasz, spanyol, valamint francia nyelvekből is. Újdonsággal is szolgálnak. Az úgynevezett ICC-nyelwizsgára is szerveznek felkészítő tanfolyamokat angolból. Az /CCMagyarországon új, de Európa több mint tíz országában elfogadott nemzetközi nyelvvizsgarendszer. A százórás kurzus szeptemberben kezdődik, és decemberben egri vizsgával zárul. Jelentkezni személyesen vagy telefonon lehet. Cím: Eger, Klapka u. 9. Telefon: 36-13-395, 36-11-906. Üres a Tábornok-ház Ebben az esztendőben már nem használják oktatásra a belváros ismert épületét, a Tábornok-házat. A Dobó István Gimnázium tanulócsoportjai átköltöztek a főépületbe és az MSZP által átadott helyiségekbe. A Tábornok-házra egyelőre alapos felújítás vár. Műszaki szakemberek becslése szerint az állagmegóvás és a felújítás 15-20 millió forintot igényel. Jövőre — a tervek szerint — a város kortárs képzőművészeti kiállítóhelyet létesít majd ebben az épületben. Már a szüreti napokra készülnek... Elkészült az egri szüreti napok részletes programja és műsorfüzete. A nagyszabású eseményt az idén szeptember 3. és október 15. között tartják meg. A megnyitó- ünnepségre ezúttal is hívtak külföldi művészeket, így egy litván és egy olasz együttest is. A IV Agria nemzetközi néptánctalálkozót is a szüreti napok keretében tartják meg szeptember 12- én, többek között holland, osztrák, görög résztvevőkkel. Számos kiállítás és vásár teszi teljessé a másfél hónapon át tartó programsorozatot. Felvétel a balettiskolába Talán fél évszázada volt balettiskola Egerben. Most ismét indul a Törvényház utcában. A Gyuricza Liliann és Kelemen Márta vezette kurzusok közül szinte valamennyi életkorban lévők választhatnak. A négy és hat év közötti gyerekeknek mozgáselőkészítőt, a 6-12 éveseknek klasszikus balettet tanítanak. A tizenkét évnél idősebbek musical- és stepp-táncot tanulhatnak. A felnőtteknek aerobic és zenés kondicionáló torna segít rendben tartani a fizikai állóképességüket. Beiratkozni szeptember 1-jétől 10-ig lehet. További információkat a I4-270-es telefonon kapnak az érdeklődők. Vercz Kálmán díjnyertes előkertje A legszebb udvarok, kertek, erkélyek Ki a virágot szereti... Az Európai Virágos Városok című pályázat eredményhirdetésére még szeptemberig várnunk kell, de arról már most hírt adhatunk, hogy Egerben melyek azok az udvarok, kertek, erkélyek, amelyeket a legszebben gondozzák, virágosítják. A nemzetközi versennyel egy időben — a polgármesteri hivatal felhívására — a helybéliek is jelentkezhettek virágos terveikkel. Csaknem félszáz pályázat érkezett be a főmérnöki irodához, közülük öttagú zsűri — Erdei Zoltán az idegenforgalmi, Vár- konyi György az urbanisztikai bizottságból, Kovács Istvánná parképítő és Ferenczi Tamás a városgondozási kft.-bői — ítélte oda a dijakat, melyeket a Szent István-napi rendezvényen vehettek át az érintettek dr. Ringel- hann György polgármestertől. A bírálóbizottság ötödik tagját, Ágoston Ottónét kértem, hogy értékelje a „produkciókat”. — A gyakorlott külföldi pályázóknál már több évtizede hagyomány — mondta —, hogy a városok, falvak között házi versenyeket is hirdetnek, ezekre egész évben készülnek a résztvevők. így gyakran előfordul, hogy az ott első helyen végzettet nevezik be a nemzetközi megmérettetésre. Magyarország egyes települései egyelőre még csak meghívásos alapon vehetnek részt a programon, immár harmadik éve. Óriási kihívás volt ez számunkra, hiszen az elmúlt 15-20 év alatt szinte minimálisra csökkent a virágos felület országszerte. Ennek elsősorban anyagi okai vannak, illetve a figyelmetlenség, nemtörődömség volt az alapja... Most megjelentek a cseijeágyak, a talajtakarók, mert ezek kevesebb gondozást igényelnek. Egerben az ötszázezer négyzetméterből 1200-at virágo- sítottak csak korábban, de két hónap alatt megdupláztuk ezt a területet. Megpróbáltuk a város több pontját felvirágoztatni, hogy érezzék, lássák az emberek, milyen szép és fontos a gondozott környezet. Természetesen az eredeti fotókat is segítségül hívtuk az egyes parkok, terek átrendezésénél. Feldíszítettük az egyes intézményeket is, sok-sok A Flóra Szálló belső tere virágtartó került ezekre a helyszínekre. — Milyen kategóriában voltak jelentkezők? — Nyugaton jól bevált szokás, hogy az építészeti rútságokat virággal takarják el. Külön öröm volt számunkra, amikor egy-egy sivár, szürke betonépület erkélyén színes növények pompáztak. Az lett volna az igazi, ha egy tömblakás homlokzatát virágosítják. Talán jövőre erre is lesz példa. A legszebben virágosított erkélyeket, ablakokat, lakótelepi épületeket, családi házak udvarát, előkertjét, közintézmények homlokzatát, környezetét, üzletek teraszát, kirakatát értékelte a zsűri. Titkos szavazás alapján a következő sorrend alakult ki: családi ház kategóriában két első díj született, ezt Márton József- né, Hevesi S. u. 37., illetve Zsemlye Sándor, Legányi u. 6. szám alatti lakos kapta. Két különböző típusú pályázat, az egyik mai modern epület viszonylag kis telekkel, nagyon ízlésesen vi- rágosítva, a másik régi, felújított ház nagy telekkel, sok növényzettel. A két második díj az Al- magyar-dombra, a Joó János utcába került Vercz Kálmánékhoz és Oskóné Bódi Kláráékhoz. A harmadik helyen pedig Semper- ger József né, Szarvas Gábor utca 4. szám alatti lakos végzett. A „lakótelepi” kategóriában első díjas nem volt, a másodikat Olasz Gyula Markhot F. u. 2. szám alatti lakásának erkélyéért kapta. A két harmadik helyezett: Csáti Joachim Markhot F. 2. és Fülöp Ferencné Faiskola u. 2/a. A pályázó közintézmények között sem találtuk győztest, a második a Tszker Deák Ferenc úti, a harmadik a Városgondozás Eger Kft. Homok utcai telephelye lett. Az üzletek közül szintén nem volt első helyezett, a másodikon a Kopcsik cukrászda, míg a harmadikon a Flóra Szálló végzett. Különdijat kapott az udvarán virágokkal dúsan díszített lovaskocsijáért Bőgős Gyula, Tévesztő köz 8. szám alatti lakos. Reméljük, jövőre még több közintézmény, magánház, szálloda és vendéglátóhely virágosításában gyönyörködhetnek a járókelők, még több dijat oszthatunk ki lakóhelyünkön. ^ ^ Lüktető „kórlap” Évezredes tibeti módszer: a pulzusdiagnosztika A pulzusról az átlagember any- nyit tud, hogy — normál esetben — percenként 72-74-et ver. A szív munkáját, a keringést ellenőrzik tapintásával az orvosok, illetve azok a modern műszerek, amelyekkel pontosan megfigyelhetők a szervezetben lejátszódó folyamatok. Ahhoz viszont már különleges képesség szükséges, hogy valaki a pulzusból korábbi — egészen a kisgyermekkorra visszanyúló — bajokat, megpróbáltatásokat táijon fel. A világon csak néhány orvos, természetgyógyász képes erre, közülük az egyikkel Egerben ismerkedtem meg. Nevéből — dr. Lee Edward— angol úrra következtettem, majd meglepetten találtam magam szemben az ázsiai vonásokat hordozó, mosolygó doktorral, aki a távol-keleti ember bizalmat keltő nyugalmával fogadott. Szülei — angol édesapja és koreai édesanyja — az egykori Szovjetunióban telepedtek le, Edwardádktov is ott született, ma is Szentpéterváron él. A természetes gyógymódok közül a pulzusdiagnosztikát nagyapjától tanulta meg, aki tibeti orvos-természetgyógyász volt. Az unoka is igen fogékony volt az ősi gyógymódokra, arra, hogy segítsen a bajbajutottakon, így az orvosi pályát választotta. Az egyetem elvégzése után évekig a moszkvai pszichiátriai klinikán dolgozott. Azért érkezett Magyarországra, hogy a klasszikus orvostudomány tapasztalatait és a természetes medicinákat együtt alkalmazva segítsen a rászorulókon. Tisztában van azzal, hogy sokan idegenkedve fogadják a természetgyógyászokat, itt is elfeledett, évtizedekig tiltott tevékenység volt. Bizonyítani akarja a hozzáértők, a nagy gyakorlattal rendelkezők létjogosultságát... Kissé vonakodva és félve nyújtottam az alkaromat, amit három ujjával egyszer puhán, máskor pedig erőteljesen megnyomott. Éreztem, hogy az izgalomtól igen felgyorsul a pulzusom. Figyelmeztettem is erre, őt azonban — mint mondta — ez egyáltalán nem befolyásolja. Dr. Lee Edward: „...megpróbálok mindent kiolvasni a szervezetből” Lassan, mintha könyvből olvasna, sorolta gyermekkori betegségeimet, az édesanyám, a féljem, a gyermekeim egészségi állapotát, figyelmeztetett „gyenge” pontjaimra, és ellátott tanácsokkal. Vagyis igazolta mindazt, amiről magam is tudtam. Kellemes, bizsergető bioenergiájával néhány perc alatt megszüntette derékfájásomat. A hatása még órákig tartott... A szív- és érrendszeri, az emésztőszervi, a vese-húgyúti, a nőgyógyászati betegségek felismerésére, gyógyítására, s fájdalomcsillapításra használja különleges képességeit. Mindenkinek egyénre szabottan állapítja meg a terápiát, és felhasználja az ősi és a modem tudomány eszközeit. — Nincs ebben semmi fantasztikus — mondta —, a szükséges információkat mindenki magában hordja, és én, mint gyakorló orvos, megpróbálom mindezt kiolvasni a szervezetből... Az egri Sas Hotelben minderről bárki meggyőződhet szerdától vasárnapig: délelőtt 10-től 13- ig, illetve délután 3-6 óra között. (szüle) Rohamra, srácok...! (Fotó: Gál Gábor) Negyedháznyi boldogság A Betli-duó komolyra fordít Akár egy focimeccsen is érezhetné magát az ember, a negyedháznyi közönség szotyolát köpköd, és olyan tekintetet vet, mintha lagzi lenne, családok összejövetele: „aha, a Jóska is itt van (meg a Mari)”. Ülnek a padokon (szotyola, focimeccs), és üdvözlik egymást régi ismerősként (olyan tekintetek vetése, lagzi). Mialatt a színpadon a Betli-duó gerjed. — Gerjedünk — közli ugyanis elöljáróban a duó egyik fele, amiről egyébként ő nem tehet, hiszen a hangszóró gerjed, s nem ő. S minden bizonnyal a hangszóró hibája az is, hogy inkább már nem is hangszóró. Ugyanis recseg-ropog (na jó: gerjed) egész idő alatt, viszont igenis a javára írható, hogy ezt nem valami hangosan teszi. Ennek ellenére a negyedháznyi közönség hangosan, s általában kívülről fújja a nóták szövegét. Nem törődnek gerje- déssel, elvégre langymeleg nyári este van, s ráadásul a boldogság kék madaráról folyik a szó a színpadon. — „Kék madár” a hetedik, legújabb nagylemezünk címe, kék madár, ami után mindnyájan vágyakozunk. Kék madár... — közli ugyanis a duó valamelyik fele kellő elérzékenyüléssel a hangjában, majd az együttes újból a húrokra, valamint a billentyűkre csap. A közönség egy része, megközelítőleg két-három ember táncra kél. Később már természetesen jóval több érdeklődő lemerészkedik a színpad elé, s ropja a táncot a rivaldafényben. Ezalatt az együttes viccel, a számok közötti rövidke szünetekben poénokat mond. — De fordítsuk komolyra a szót...!— szól azonban egy ilyen szünetben a duó másik fele, s a Betli- duó komolyra fordít: újból a húrokra, valamint a billentyűkre csap — negyedháznyi boldogság. (kácsor) Nyomtatott baklövések A magyar Eger vára nem a cseh Éger vára A közelmúltban a Bródy Sándor Megyei Könyvtár helytörténeti gyűjteményét kerestem fel, ahol a könyvtárosnő egy albumméretű, igen színvonalas kiállítású kötetet tett elibém, s azt mondotta: tekintsem meg az Egerről szóló részt. A kötet „Emléklapok a régi Magyarországról” címet viseli, s a Pannon Könyvkiadó gondozásában Budapesten, 1991-ben jelent meg. A munka a történeti Magyarország városairól a századforduló táján készült levelezőlapok válogatott gyűjteményét tárja az olvasó elé. Az egyes városok előtt rövidre faragott ismertetés kapott helyet, amely után néhány képes levelezőlap reprezentálja a kérdéses helyiséget. Izgatottan lapoztam fel az Eger várost bemutató részt, s majdnem megdermedt a vér ereimben. A nagyméretű kötet kitárulkozó két oldalát betöltő képen egy fákkal benőtt hegy tárult szemeim elé, a hegy tetején egy torony és egy templom maradványa képével. A kép bal felső szélén meglehetősen vastag nyomdai szedéssel a következő két szó olvasható: „EGER KAISERBURG”. A könyvtárosnő is ámultán tárta szét karjait, imigyen szólván: „ Tessék mondani, mi ez? Hát ez mit ábrázol? Hogyan kerülhetett ez a kép az Eger városról készült többi közé?” Miután felháborodásom lecsillapult, alaposan szemre vettem a képet és az „Eger Kaiserburg”, magyarán Eger császár- vár feliratot, s pillanatokon belül megvilágosodott előttem a Pannon Könyvkiadó támasztotta rejtély. A levelezőlap ábráiról valóban helyesen állapítja meg felirat, hogy Égert és a császárvárat ábrázolja, de nem a mi, nem a magyar EGER-t, hanem a csehországi CHEB-et, melynek német elnevezése ÉGER! Hogyan is állunk tehát ezzel az EGER — ÉGER városnévvel, no meg a császárvárral? A mai Csehszlovákia nyugati határa közelében találjuk Cheb városát. Ez a város és széles térsége az 1330-as évekig német császári birtokban volt, s neve Éger volt. A németek azonban a jelen esetben a szókezdő E-t É-nek ejtették és ejtik ma is. Amikor azután cseh kézre került, a város csehül a Cheb nevet kapta. A város fölé magasodó hegy neve Császár-hegy volt, s ott 1945 elején magam is láttam a „császárvár” maradványait, melyek közül a könyvben is látható torony a „fekete torony”, avagy a „pogány torony” nevet viseli, s még állnak egy nagyobb méretű templom falai is, — amint a kötetben is látható. A kötet levelezőlapjait, amint az olvasható, zömében a szerencsi Zemplén Megyei Múzeum ké- peslevelezőlap-gyűjteményéből válogatták össze, bár még néhány magánszemély is szolgáltatott anyagot a kötethez. Hogy ez az inkriminált levelezőlap honnan, minő ellenőrzés vagy csupán szűrés megkerülésével került az 1950 forint árú kötetbe, nem tudható. Az azonban bizonyos, hogy az a személy, aki ezt a képet Eger vára helyett a kötetbe illesztette, történelemből mindenképpen megbukott, mert tudnia illett volna, hogy az egri vár sohasem volt császárvár! Hadd említsem meg, hogy én az 1930-as években több esetben is hallottam egri postásoktól: előfordult már néhányszor, hogy Amerikából érkezett levelek címzése nyomán Egerbe hozta a posta a cseh Égerbe, azaz Cheb- be szóló küldeményt, melyet azután innen továbbítottak rendeltetési helyére. De hallottam fordított esetről is, amikor Chebbe továbbított küldemények végül is jó helyre, Egerbe érkeztek. Szeretném hinni, hogy Olvasóink nem tartják szőrszálhaso- gatásnak, hogy egy bakinál mindenképpen súlyosabbnak, vas- kosabbnak ítélik a fentiek nyomán egy közel kétezer forint árú könyvben ilyen tévedésnek több ezer példányban való széles körű teijesztését. Ezazeset is egyértelműen arról tanúskodik, hogy még mindig nem ismeri polgártársaink egy része a magyar hősi helytállás példaképét: Eger várát! * * * Ha már a nyomtatott baklövések vannak soron, nem hagyhatjuk semmiképpen sem említés nélkül azt a vaskos hibát, amit a Magyar Távközlési Részvény- társaságnak a közeli hetekben megjelent és a telefon-előfizetők részére biztosított telefonkönyvben találtam. A mindenképpen tetszetős kiállítási kötet borítóján egy szép egri városkép kelleti magát. Igen ám, de ha a jámbor polgár belelapoz a kötetbe, a 3. oldalon található impresszum szerint a borító fotója kaposvári utcarészletet ábrázol. Felmerülhet jogosan a nagy kérdés: vajon Somogy megye telefonkönyvében pedig „egri városkép” megnevezés szerepel? Sugár István
