Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-22-23 / 198. szám

HÍRLAP, 1992. augusztus 22—23., szombat—vasárnap SPORT 15. A város negyven éve feledésre ítélte Árpád, a harmadik Bitskey FUTBALL- FOCI­LABDARÚGÁS - FUTBALL ­FOCI - LABDARÚGÁS - FUTBALL A Hatvan bünteti a Harcikat? Eger volt a mindene, egri szí­nekben érte el sportolóként szá­mottevő eredményeit. Mint jó­nevű hátúszó öt egyéni magyar bajnoki címmel büszkélkedhet (egyet pedig váltóban szerzett), az egri úszósport aranykoráról szólva mégsem emlegetik a leg­kiválóbbak között. Két azóta már elhunyt bátyja, Zoltán és Aladár; Szigritz Géza, valamint a kétségkívül legnagyobb Bárány István neve mellett, nem min­denkinek jut az eszébe Bitskey Árpádé. Beismerem magam is csak keveset tudtam róla, ezért érdeklődéssel tekintettem a ta- lákozó elé, amelyen alkalmam nyílt szót váltani az egri úszás méltatlanul háttérbe szorított nagy öregjével. A bagi iskola melletti apró szolgálati lakás, nem csupán haj­lék, menedék is számukra. Már jó régen itt pereg életük, itt töltik mindennapjaikat pedagógus fe­leségével. Árpád bácsi a százade­lőn látta meg a napvilágot, és nem csupán a külleme szikár, egyenes tartású a lelke is. Mi sem áll távolabb tőle, mint a vég nél­küli kesergés, hányattatásairól csak elejtett félszavakból érte­sülhet az újságíró. Arról, hogy az egykori vezérkari tisztet miképp serkentette távozásra szeretett városa még az ötvenes években, arról, hogy képtelen volt Eger­ben lakáshoz jutni, feleségének kenyérkeresetet biztosítani. Ha­marosan belátta, hogy fel kell szednie a sátorfáját, ha nem akar végképp lehetetlen körülmé­nyek közé kerülni. Bár a politikáról, az akkori idők keserveiről is lehetne jócs­kán diskurálni, mégis inkább ar­ra vállalkoztunk, hogy kettesben bejáijuk az egri úszosport „for­rásvidékét.” — Alighanem Árpád bácsi az egyetlen, aki még beszámolhat az egri úszásnak nem csupán a si­kert sikerre halmozó 1920-as éveiről, hanem a még korábbi időkről is... — Először 1918-ban léptem rajtkőre, még a húsz meteres uszodában. Hala édesapámnak, korán megismerkedtem az úszás örömeivel, hiszen ő volt a meste­rem. A múlt század utolsó évti­zedének neves magyar kardvívó­ja adott arra, hogy a fiait megta­nítsa úszni. Az első versenyem­ről csak arra emlékszem, hogy édesanyám összecsapta a kezet, amikor meglátta, milyen na­gyokkal kell úsznom. Felkiáltott: — Szűz Máriám! Ilyen nagyok­kal úszik ez a gyerek, de hisz’ még csak béka! Később már a legkisebbek korcsoportjának megjelölésére is használták ezt a szót, egészen a mai napig élnek vele. — Mi alapozta meg Árpád bá­csi szerint az egri úszósport hír­nevét biztosító eredményeket? — Ha nincs Bárány Géza, nincs egri úszás sem. Az ő nagy­szerű ötlete, és érdeme, hogy fel­épülhetett a város mindmáig egyetlen uszodája, amely akkori­ban még egyedülálló volt az or­szágban. Mivel kellemesen lan­gyos vize volt, egész évben lehe­tett tréningezni. Csakhogy 1921- ig jobbára csak lubickoltunk, minden elképzelés nélkül. Ez akkor változott meg, amikor Egerbe érkezett Bánóczv Eper­jesi Béla, aki keményebb mun­kára fogott minket. — Hogyan zajlottak abban az időben az edzések? — Nem stopperrel a kezében Bitskey Árpád (jobb szélen) nagy ellenfelei, Bitskey Aladár és a német Deutsch (középen) (Archív felvétel) kell az edzőt elképzelni, ahogy manapság járkál a medence pártján. O is velünk szelte a vizet, de az utasításokat tőle kaptuk. Másfél-két kilométert leúsztunk egy-egy alkalommal, de az időt senki sem mérte. Ám a komo­lyan vehető edzésekre mégis ez a rendőrírnok szoktatott ra min­ket, és később már jöttek az eredmények is. — Az ötvenes nyitott uszodát csak 1925-ben adták át. Addig milyenek voltak a körülmények? — Olyanok, hogy sportembe­rekké válhattunk, a szó nemes értelmében. A húsz méteres me­dencéről előbb le kellett szed­nünk a békanyálat, hogy úszni tudjunk. Öltöző nem létezett, a parton kapkodtuk magunkra a ruhát, félig-meddig még nedve­sen, megesett, hogy télen csonttá fagyott rajtunk. A háború utáni inflációs időkben, vasárnap is kukoricakása került az asztalra, pedig apám a járásbíróság elnö­ke, jól fizetett ember volt. A pén­zéért mégsem kapott jóformán semmit. Ha nem ilyen időket él­ünk, talán a sportban is többet tudunk elérni. — Együtt edzett a legnagyobb egri úszónak tartott Bárány Ist­vánnal. Milyen emlékeket őriz róla? — Bárány nem volt annyira szorgalmas, mint amilyen tehet­séggel megáldotta a sors. Szeri­nem nem ébredt rá a módszeres tréningek jelentőségére, esze ágában sem volt gyötörni magát, épphogy csak úszkált. Ennek az­tán a Los Angeles-i olimpián lát­ta kárát, ahol már döntőbe sem jutott a 100 méteres gyorsúszás- ban. Ő, aki négy évvél korábban még a legendáshírű Johnny We­ismüller mögött csapott célba Amszterdamban! Én egyébként nem is őt, hanem Kádas Gézát tartom a legtöbbre az egri úszók közül, hiszen sokoldalúbb volt, 100-on és 400-on is világklasz- szisként jegyezték. — Melyik a legkedvesebb győzelme? — Már javában edzősködtem, amikor 1936-ban a magyar baj­nokság előtt óriási szalagcíme­ken azt olvastam, hogy az akkori menőnek, Gombosnak csak a rekord az ellenfele. Ezen felmér­gesedtem, vonatra ültem, és megvertem 200 háton. Ez volt az utolsó bajnoki címem. — Ki volt a legtehetségesebb tanítványa? — Úszóként Cele, vagyis Er­délyi György, ő kiutazhatott a berlini olimpiára, edzőpalánta­ként pedig Bakó Jenő, aki már ti­zenévesen is érdeklődött az edzéselmélet iránt. Később nem véletlenül lett a válogatottak mestere, sok nagyszerű úszó nőtt fel a kezei alatt. — Úgy tudom, Árpád bácsit nemcsak úszóként ismerték. — A síugrást, a lovaglást is igen kedveltem, és a száz méteres futásban is jó időre voltam ké­pes. A katonatiszti pálya sokol­dalúságot követelt meg. — Számtalan serleget, érmet, oklevelet őriz a szobájában. Nem provokációnak szánom a meg­jegyzést, de Egerben az ősztől sportmúzeum nyílik... — Dr. Székely Ferenc, a Heves megyei szövetség főtitkára már megkeresett többször is. Meg- hánytam-vetettem magamban a dolgot, és úgy döntöttem, hogy trófeáimat felajánlom a sport­múzeum részere. Meséljenek majd ők a múltról... Buttinger László Még egyszer a herédi diadalról Kemenár és Patócs volt a hős A labdarúgó Magyar Kupa első országos fordu­lója nem mindennapi szenzációval szolgált, hiszen a Heréd NB Ill-as csapata elbúcsúztatta a Vasas nagyhírű gárdáját. A diadal értékét csak emeli, hogy rajtuk kívül csupán a bonyhádiak ütöttek el élvonalbeli együttest a továbbjutástól a Csepelre mért vereséggel. A herédi drukkerek néhány napon belül átélhet­ték a pokol minden kínját, illetve a menyország gyönyöreit. A Balassagyarmattól elszenvedett ve­reség a bajnoki rajton nem bizonyult a legjobb esz­köznek ahhoz, hogy megnyerjék a szurkolók jóin­dulatát. Aztán kisvártatva, ugyanott, vagyis a selypi S án már örömünnepet ülhettek a vasárnap meg akodó hívek, akik leginkább Kemenárt és Pató- csot éltették szerdán este. Meg is volt rá minden okuk, hiszen Kemenárnak fontos szerep jutott a bravúr kiharcolásában. A hosszabbításban lepke módjára röpködött a kapufák között, egész egysze­rűen megbabonázva a fővárosi focistákat. Egyik nagyszerű védése követte a másikat, majd a bünte- tőrugások során azzal adta meg az alaphangot, hogy megfogta a Vasas első 11-esét, amit Claude végzett el. Amikor harmadszorra kellett a kapuba állnia, akkor meg Kecskésnek okozott nagy-nagy bosszúságot. A herédi ítéletvégrehajtók közül azért kell külön kiemelni Patócsot, mert a sorsdöntő, ötödik 11-est — nem Sáfrán rúgta! — ő juttatta Ba- bócsy hálójába. Nem remegett a lába, példátlan hi­degvérrel tette, amit kellett. Az a közönség, amely nem is olyan rég még kör­zeti bajnoki meccsekre járt Heréden, most igen há­lás volt a Kristyán-fiúknak. A néhány napja még szitkozódó szájak most dicsérő szavakat ismétel­gettek, többen rikoltozva adtak hangot túláradó örömüknek. Lapunk sportrovata is gratulál a heré­di csapatnak, és sikeres folytatást kíván, mind a ku­pában, a 64 között, mind a bajnokságban, Jászbe­rényben. (buttinger) Nem más, mint a valóság dur­va elferdítése lenne, ha azt állíta­nánk, hogy NB Il-es csapataink rajtja megmelengette a szurko­lók szívét. Sok örvendezésre nem is volt okuk, hiszen sem az Eger, sem a Hatvan nem rúgott golt, és Zagyva parti gárda révén egyetlen pont került abba a bizo­nyos tarsolyba. A kudarc persze a sportnak is velejárója, ám az is sajátosságai közé tartozik, hogy aki felsült, már rögtön a csorba kiköszörülésén töri a fejét. A fel­készülés mindkét csapatunknál ennek szellemében zajlott a hé­ten. Tóth Dénes a hatvaniak mes­tere egy-két mondat erejéig el­időzött a bagi 0-0-nál. Elmond­ta, hogy mindenféleképpen nyerni szerettek volna, csakhogy terveik hajótörést szenvedtek az átkos gólképtelenségen. A fiúk betartották a taktikai utasításo­kat, és egészen a helyzetek kiala­kításáig úgy is játszottak, ahogy kell, ám a tizenhatosnál elfogyott a tudomány, a legjobb lehetősé­gek is kimaradtak. Az edző szo­morúan konstatálta, hogy a csa­patban alig akad olyan focista, aki veszélyes lenne a kapura is. Már kaphatók az igazolványok Az Eger SE - SBTC- Salgglas találkozón már kap­hatók lesznek a Röplabda Ba­ráti Kór által kibocsátott pár­toló tagsági igazolványok, amelyek a női röplabdacsapat valamennyi mérkőzésére (bajnoki, kupa stb.) egyben belépőül Is szolgálnak. A ka­tonák, diákok és nvugdijasok 150», a többi érdeklődő 20(H) forintért válthatja meg. Ez azért lényeges megállapítás, mert a Kazincbarcika ellen en­nek megfelelően kell kidolgozni a legcélravezetőbb taktikát, azt, ami az annyira áhított győzelem­hez vezethet. A hatvaniak „ök­le” ugyanis visszaadhatja azt a csapást, amit a múlt héten a Bar- cika mért az Egerre. Csakhogy az ellenfél tavaly óta jelentős mértékben megerősödött, ezért a döntetlen is benne lehet a pak­liban. Más már nem nagyon, hi­szen utána két idegenbeli fellé­pés következik Egerben és Ba­ján, vagyis a hazai vereség gén nyomasztó lenne. A csapatnál mindenki egészséges, a kisebb sérülésekkel bajlódók is rendbe jöttek. Akárcsak Orovecz, aki­nek játékára ma már számíthat­nak. Varga Zoltán nem szívesen emlékezett vissza az ominózus barcikai meccsre, de annyit le­szögezett, hogy első hazai mér­kőzésükön az SBTC-Salgglas el­len gyökeresen más felfogásban kell futballozni. Szeretné a csa­pat helyrehozni az előző heti ki­siklást, s ennek megfelelően há­rom csatárral veszi fel a küzdel­met. Az edző reméli, hogy a po­fon időben érkezett, hiszen a ja­vításra bőven van még lehetőség. Nehézség, hogy a tapasztalt Bo- dolait a múlt heti meccs lefújása után kiállította a játékvezető rek­lamálásért, ezért ő három mér­kőzésen nem szerepelhet. Helyét Főto veszi át. Vojtekovszki és Ka- nyok változatlanul sérült, Búd pedig rúgást kapott a bal térdére, ami bevizesedett. Néhány edzést kénytelen volt kihagyni, de re­mény van rá, hogy vasárnap már pályára léphet. Melyik a Heréd igazi arca? A labdarúgó NB III. Mátra csoportjában az első fordulóban kellemetlen meglepetést okozott a Herá/híveinek, mivel pályavá­lasztóként vereséget szenvedett at SBTC megüresedett helyére visszakerült, sokáig kiesettnek számító Balassagyarmattól. Azóta hétközben mar bekövet­kezett a Magyar Kupában az el­lenkező véglet, és óriási fegyver­tényként elütötték a továbbju­tástól a Vasast. Most aztán vég­képp tanácstalan a szurkoló, és joggal teszi fel a kérdést: melyik hát a Heréd igazi arca? A tényéknél maradva, Kris- tyán István edző érdeklődésünk­re a következőkről számolt be: — A fejekben kellett rendet tenni, mert a fegyelmezetlen játékunk miatt veszítettünk. A korábbi vé­delemből ketten is hiányoztak, s ez zavart okozott az új szerkezet­ben. Mindenki támadni akart, így következhetett be, hogy a kü­lönben tartózkodó gyarmatiak három gólt is rúgtak. Szerdán az­tán megmutatták a fiúk, hogy merőben más felfogásban is tud­nak futballozni. Ekkor már a fe­gyelmezettség dominált, enélkül nem érhettük volna el ezt a bra­vúrt. Ez persze nem tehet elbiza- kodottá bennünket, mert nem lesz könnyű dolgunk Jászbe­rényben, hiszen ők is veszítettek a rajtnál, ők is javítani akarnak. Mindezek ellenére nem kizárt, hogy elhozunk egy pontot a Jás­zság fővárosából. Á váratlan győzelemmel kez­dő Balassagyarmatnál vendéges­kedik ma a Füzesabony. Megyő- ződésünk, hogy nem tisztelik majd a kelleténél jobban leg­utóbbi bravúrjuk miatt a gyar­matiakat, és egészséges önbiza­lommal megpályázzak a pont­szerzést. Ha megtalálják Fehérék a góllövőcipőt, akár nyerhetnek is. A Gyöngyös határozottan esélyes arra, hogy második győ­zelmét is megszerezze a Török- szentmiklós ellenében. Ez nem teheti elbizakodottá a hazaiakat, akikre ez a tulajdonság szeren­csére nem is jellemző. Ha a sors úgy hozza, bizonyára meg is szenvednek a két pontért. Bíz­vást jó játékkal is párosul az aka­rásuk, és akkor örülhetnek a Mátra alján. A Tisza-csojjortban szereplő Bélapátfalvi Építők háza táján változatlanul téma a csoportbe­osztás, noha biztató rajtot vettek Tiszaújvárosban az Olefin SC el­leni 0-0-al. Ma hazai környezet­ben az újonc Abaújszántó gárdá­ját fogadják. Nem lenne csekély­ség, ha az ismerkedés a Tisza- csoporttal győzelemmel is páro­sulna. Újoncrandevú Besenyőtelken A megyei labdarúgó bajnok­ságban szombaton kettő, vasár­nap pedig öt találkozón dől el a pontok sorsa. A nyolcas mérkő­zésszám azért nem jön ki, mert az Apc hétközben már megütkö­zött a Recskkel. (0-6). Ami a fennmaradó kilencven perceket illeti, a műsor szerint érdekes­ségben nem lesz hiány ebben a fordulóban sem. Itt van mindjárt a selypiek si- roki vendégszereplése, ami iga­zán heves ütközetet ígér. A Tar- naörs ellen nem éppen könnyű csatában diadalmasKodó Selyp háza tájáról kellemetlen hírek ér­keztek. A kapus Szendreitüszős- mandula-gyulladása miatt ma­rad távol a kaputól, az előző for­dulóban megsérült Zelnik lábát pedig már be is gipszelték. Sza- balics továbbra is harcképtelen, míg Kerepesi húzódással bajló­dik. Még szerencse, hogy a ko­rábbi maródiak, Králik és Szabó újra Varga edző rendelkezésére állhatnak, különben komoly gondok támadhatnának az ösz- szeállítás körül. A novajon vereséggel kezdő Sírok otthonában így sem lesz könnyű dolga a Kinizsinek, fel­tehetően még az egyik pontért is meg kell izzadni a Pázmándi-le- génység ellen. Még az esetben is, ha enyhülne a tomboló kániku­la... Az otthonában vereséggel raj­toló, ámde óvó Gyöngyöshalász Kompokra látogat. Dr. Ördög Istvánt érthetően még mindig foglalkoztatta a hevesiek elleni mérkőzés, amit véleménye sze­rint le sem lett volna szabad ját­szani, ha Birincsik játékvezető határozottabb. Hangoztatta, hogy nem csupán ő, hanem az egesz halászi sportvezetés is úgy véli, jobban tennék a hevesiek, ha beismernék tévedésüket. Rátérve a soron következő feladatra, elmondta, hogy csapa­tuk kétségkívül sokat gyengült tavaly óta, ráadásul a felkészülés sem egészen az elképzelések sze­rint alakult. Ez a Halász, nem az a Halász — ezt mindenképpen fi­gyelembe kell venni az esélyla­tolgatásnál. Tavaly még mi is ket­test tettünk volna a Kompolt — Gyöngyöshalász mérkőzésre, most viszont az ikszet is csupán megkockáztatjuk... A Heves Nagyrédére utazik, és nagy kérdés, hogy mennyire zavarta meg Budai Sándor fiait a halászi herce-hurca. Ha nem kü­lönösebben, akkor jó meccset, kemény ütközetet lathat a Ma­gyar Kupában az Olefint kiverő csapat közönsége. Besenyőtelken újoncrandevú­ra kerül sor, a Felsotárkány láto­gat az alföldi település sportpá­lyájára. Tippjeink: Sírok — Selyp X, Heves — Nagyréde X, Tarnaörs — Poroszló 1, Tamalelesz — Tenk 1, Kompolt — Gyöngyös­halász X, Besenyőtelek — Felső- tárkány 1, Domoszló — Novaj X. Pályáról-pályára Labdarúgó NB /., szombat: Diósgyőr — MTK 17, Pécs — Nyíregyháza 17, Veszprém — Vasas 17, Kispest-Honvéd — BVSC 17, Rába ETO — Vác 19, Siófok — Videoton 19, UTE — Csepel 19, FTC —— RplfpcpeQKQ 1Q TO Labdarúgó NB II., szombat (17): DVSC - Sze­ged, Hatvan — Kazincbarcika, Ádám (Marcsok, Horváth Gy.). Vasárnap (17): Gödöllő — Szarvas, III. kér. TVE — Kiskőrös, Hajdúnánás — Tiszavas- vári, Kaba — BMTE Törley, Baja — Bag, Eger — SBTC-Salgglas, Bajkai (Hornyák, Bede). Labdarúgó NB III., szombat (16.30): Jászbe­rény — Heréd, Bogár, Dunakeszi — Pásztó, Balas­sagyarmat — Füzesabony, Földi, Szolnoki Cukor — Szolnoki MÁV, Rákospalota — St. Kohász. Vasár­nap (16.30): Monor — Karcag, Gyöngyös — Tö- rökszentmiklós, Molnár L., Rakóczifalva — Jásza­páti. Megyei bajnokság, szombat (16.30): Sírok — Selyp, Heves — Nagyréde. Vasárnap (16.30): Tar­naörs — Poroszló, Tamalelesz — Tenk, KomJ>olt — Gyöngyöshalász, Besenyőtelek — Felsőtarkány, Domoszló — Novaj. 10AKV13 .' Sportműsor Szombat Kézilabda: Füzesabony — Kazincbarcika, NB Il-es női mérkőzés, 10. Ökölvívás: Bornemissza Gergely serdülő és ifjúsági em­lékverseny, Eger, körcsarnok, 16. Vasárnap Ökölvívás: Bornemissza Ger­gely serdülő és ifjúsági emlékver­seny, Eger, körcsarnok, 9. Labdarúgás: Eger körzet I. osztály (17): Andomaktálya — Egerbocs, Egerbakta — Vécs, Egercsehi — Egerszólát, Isten­mezeje — Szilvásvárad, Kisnána — Balaton, Párád — Noszvaj. II. osztály (17): Dohánygyár Éger — Bükkszék, Egerszalok — Vá­raszó, Kerecsend — Demjén, Makiár II. — Mátraballa, Nagy- visnyó — Márkáz, Pétervására II. — Ándornaktálya II., Szajla — Hevesaranyos.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents