Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-22-23 / 198. szám
Aki MÄtTEL játékot vásárol 500 Ft felett, 1 db ajándékot kap, I I ) \ r \ 1 I ! !< U i ID ft i I i C < HÍRÉ AP, 1992. augusztus 22—23., szombat—vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 9. Férfi irodalmár és gasztronómus „asszonybőrben” A magyar irodalom- és művelődéstörténet több jelesének (Apor Péter, Gvadányi, Mikszáth, Tömörkény, Bródy, Móricz, Krúdy stb.) számos, a gasztronómiával foglalkozó írása ismert. Mellettük van egy igen jelentős, és ilyen minőségében alig idézett, írónak is kiváló személyiség: Emma asszony. Kiss József az 1890-ben indított „Hét” című szépirodalmitársasági lapjával minden olvasója igényét igyekezett kielégíteni. (Ez az újság az első nyugateurópai stílusú társasági folyóirat Magyarországon.) Mivel olvasóközönsége között nagy számban voltak nők, rovatot indítottak számukra. A lap munkatársa, „Emma asszony” vállalkozott az úttörő kezdeményezés fölkarolására, a rovat gondozására. 1893-tól kezdte írni leveleit. Válaszolt a hozzájuk forduló olvasók kérdéseire. Igyekezett tanácsot adni testi-lelki problémáikra. A rovat háztartási tanácsokkal, receptekkel is szolgált. Emma asszony máig tanulságos, összegyűjtött levelei Kardos Péter válogatásában és előszavával, a Magvető Kiadó „Magyar Hírmondó” sorozatában 1985- ben láttak napvilágot. „Egy nő- imitátor a nőemancipációért” alcímet kapott az összeállítás. Emma asszony ugyanis nem más, mint Ignotus (Veigelsberg Hugó), aki 1891-től volt a Hét munkatársa... Nem foglalkozunk életével és munkásságával, csak Adyval, Babitscsal, Móriczcal való barátságát, József Attila melletti korai kiállását, és a „Nyugat” megjelentetésében vállalt, Hatvány Lajos és Fenyő Miksa melletti kiemelkedő szerepét hangsúlyozzuk. Kardos Péter Emma asszony (Ignotus) szinte valamennyi irodalmi, társadalom- és művelődéstörténeti kezdeményezését ismerteti, értékeli. „Egy harmincas éveiben járó, pesti, közép- osztálybeli polgárasszony portréját rajzolja magára, akit a szokásos, unt, kompromisszumos viszony fűz az urához; ő maga nem keres, kitartják, vállalja viszont a háztartás minden nyűgét, neveli két gyermekét, gimnazista leányát és kisfiát” — mutatja be azt az írói bravúrt, ahogyan Ignotus a rovatvezető „nőiségét” magára szabta, kezdte és végezte. Sajnos, Kardos Emma asz- szonynak a gasztronómiával kapcsolatos munkálkodását meg sem említette! Ezt a lényeges hiányosságát megemlékezésükkel pótoljuk: A századforduló egyik legérdekesebb, nagyanyáink körében kedvelt, a gasztronómusok által is elismert volt Emma asszony összeállításában „A Hét szakácskönyve”. A gasztronómiai értékeken túl sok irodalom- és műveltségtörténeti adat, megfigyelés, kuriózum, értékelés stb. található benne. Kiss József és Emma asszony érdeme, hogy ilyen különleges szakácskönyv kerülhetett az olvasók kezébe... Nézzük meg megjelentetésének előzményeit: 1901-ben még külföldön is ritka volt, nálunk meghökkentő: szokatlan ötlettel lepte meg olvasóit az újság és Emma asszony. Ismerte érdeklődésüket, igényüket. Munkatársakat — recepttudó és -küldőket — keresett olvasói levelében: írják meg konyhájuk különlegességeit, kedvelt ételeiket, süteményeiket. Felszólító sorainak a vártnál élénkebb visszhangja lett: a fővárosi és vidéki főzőkanál-forgatóktól megindult a receptek áradata... Történt még valami: a kortárs irodalom kitűnőségei — akik Emma asszonnyal nap mint nap együtt „éltek és dolgoztak” a Central kávéház „Hét” asztalánál — is mind megszólaltak. Kö őseikből számos gasztronómia ihletésű leírás, színes irodaion örténeti érték kerülhetett a készülő receptkönyvbe. Többek között például Bródy Sándor a mái ’ a szakembereket is foglalkoztató „zsírjára pörkölés” tudor nyáról írt. Tömörkény Ist- vár íovellisztikus írása a tőle mei zokott derűt és realitást sem nélkilözi, s a halpaprikás ízű paprikás krumpli fortélyát és a bakagombóc minden csínját- bínj:.t ismerteti. Valószínűleg tőle való az ún. „birkakolbász” nevű, zsírban sült tészta is. (Több elbt zélésében is olvasható ez a jellegzetes alföldi étel.) A zsi- ván\ pecsenye elkészítéséhez Bársony István írása adott tanácsokat. A nők közismertjei közül Jászai Mari és Erdős Renée is közreműködött a szakácskönyv gyarapításában. Ji :ait is felkérte Emma asz- szony. A Sváb-hegyen nyaraló írófejedelem a következőket írta neki 1901. július 11-i dátummal: „Megpróbáltam konyhareceptet írni. le semmi jóízű dolog nem sült belőle. Asszonyaink jobbat tenek ehhez. Hiszen a mi étel nk készítésénél éppen a szájíz hatása, amit definiálni nem lehet.” Korábban kitűnő, tanulmánynak is beillő dolgozatot írt Jókai „Nők a tűzhely mellett” címmel, ám ceptet adni — ezt az asszonyok dolgának ítélte... Mikszáth Kálmán is jelentkezett (Ő már korábban, 1890- ben megjelentetett a Hétben egy azóta is sokszor idézett tárcát: ,;A magyar konyha” címmel.) írásiban olvasható például a kif- li-smarni, az almás rétes, a pőréiévé stb. eredete, Mikszáth anekdotázó stílusában. Érdekesség, hogy irodalmiművészeti életünk jeleseinek feleségei (Fadrusz Jánosné, Né- gyessy Lászlóné, Sebestyén Káról yné, Herman Ottóné stb.) is helyet kaptak a receptszerkesztők között. Ide kívánkozik az a különlegesség is, hogy „New York-leves”-t „egy író ember küldte közlésre” — írta magyarázatul Emma asszony, (Kedvence volt ez a leves, és ő a „küldő” is?). Néprajzi megfigyelései, leírásai (például a szabolcsi szüreti ételek, az erdélyi ízek, a rituális konyha és különlegességei) máig is a legkiválóbbak. Külön tanulmányt érdemel a szakácskönyv szép irodalmi nyelve, az étel- megnevezések sokszínűsége stb. (Pl. koldustáska-leves, paprikás csibével töltött palacsinta, füle- farka tarhonyával stb.). A könyv bevezetőjéből máig megszívlelendő, hogy: „Akit az effélék érdekelnek, e gyűjteményből világosan megláthatja, mint szűrődnek össze a mi konyháinkon Nyugat és Kelet majd minden főzőmódjai. Látja, egyre finomodva s fejlődve, feljutnak a paprikás csirke, a botjú- pörkölt, a túrós táska, a tejfölös főzelékek, a töltött káposzta és — Isten, áldd meg a magyart! — a rétesek Csimborasszójáig. Látja észak felől lehatolni a tésztás és krumplis ételeket; délkelet felől mind hatalmasabb erővel a paradicsomos, zöld és vörös paprikás fogásokat; délnyugat felől az ízes, borsós és sajtos olasz ételeket, és — a zsidó konyha közvetítésével — a Provence meg a Raj- na-vidék, meg Velencze, meg Spanyolország páczolt vagy hagymás ételeit, vegyülve a délnyugat, s a lengyel északkelet czukros és mandulás húsételeivel. A káposzta meg a halikra, meg a czibere-, czékla-, s egyéb savanyú levesek rokonná teszik a mi főztünket az orosszal s a románnal, a kukoriczamálé is a mi hazánkon át egyesíti a Campag- nából elszakadt oláh pásztornépet a Campagnában most is ott élő olasz pásztorral. Hát a sváb gombócz, a német-olasz kolbász meg más egyebek, amiken azonban kivétel nélkül megérzik, amiről Jókai Mór az „Új földe- súr”-ban külön regényt írt: a magyar föld átalakító ereje? Mert hiába, akárhányféleképpen főzzünk is, sehol sem főznek úgy, mint nálunk, s nem utolsó érdekessége éppen a Hét olvasói re- czeptjeinek, hogy némi figyelemmel mindig kilátni belőlük a finom nuance-ot, melyben a franczia vagy olasz, vagy északi vagy délszláv étel magyar verziója az eredetitől különbözik.” A szakácskönyvben név szerint is helyet kaptak a receptek beküldői. (Emma asszony is szerepelt, és külön Ignotus is, és édesanyja is. A szerző nem oldotta fel inkognitóját!) „A főzéssel is úgy áll a dolog, mint az asz- szonyi ruhával; alapjában az asz- szonyok rayonja, a férfi vagy egyáltalában nem ért hozzá, vagy — ritka esetekben — viszont megdöbbentő ízléssel és eredetiséggel, s a legjobb szabók s legjobb szakácsok mégiscsak a férfiak.” — az idézetből mégis kibújt Emma asszonyból a férfi és a jó tollú író egyaránt... Dr. Draveczky Balázs Emma asszony könyvéből a húsvéthoz is köthető ünnepi és különleges ételekből válogattunk: Herisza Örmény étel. Fartővéget főzünk húslének; míg fő, tiszta búzát is főzünk. Ha a hús jól megfőtt, 8-10 cm hosszú darabokra vágjuk, s e darabokat szálára tépjük. Ekkor a jól megfőtt búzát és húst sorba összerakjuk; a levest libazsírból készült rántással feleresztjük, s az ösz- szerakott húst és búzát vele leöntjük. Odatesszük, hogy egyszer felfonjon. Mikor kitálaljuk, még kevés libazsírt öntünk rá. Angol bárányczomb ménta-mártással Bárány czombját megsóznak, egy órán át állatják, borssal meghintik, s erős tűzön, forró zsírral szorgalmasan öntözgetve a sütőben megsütik. Ügyelni kell, hogy a bőre fölül kerüljön. Szép szeletekre vágják, s angol Mint-sauce-szal tálalják. Angol Mint-sauce Gyenge fiatal mentaleveleket megmosnak, s körülbelül három evőkanálnyit metélnek belőlük. Egy tálban két evőkanálnyi por- czukorral 1/4 órát állatják, aztán egy csésze jó boreczet- tel öntik le, s két órát állatják használat előtt. Az eczet ezalatt magába szíja a mentát, s pikáns íze van. Zsidó hamis hal Főzzünk egy liter vízben egy nagy vöröshagymát, sárgarépát és gyökeret egy jó félóráig. Bármely fajta szárnyas fehérjét finoman megvágni, egy tojássárgáját bele, egy kevés mandulát fehéren, sót, egy kevés fehér borsot és petrezselymet. A már megfőtt zöldségbe rakjuk az így elkészített csirke fehéijét, kis hosszas (hal alakú) formát csinálva belőle, és ha ezt így megint 30 perczig főzni hagytuk, egy levesestányérban egy evőkanál lisztet vízzel jól elkeverünk, 5 kr. ára (5-6 dkg) tisztított és gorombán megtört mandulát teszünk bele, még ebbe is kevés petrezselymet. Föleresztjük ezzel a már ezalatt puhára főtt szeletkéket, és újra 10 perczig főni hagyjuk. Esetleg egy pár koczka czukrot is lehet bele tenni tetszés és ízlés szerint a tálalás előtt. Omácska Más néven vaczak. Alkalmasint rácz étel. Vágj vereshagymát finomra, s pirítsd meg zsírban. Végy nyers paradicsomot, meglehetős sokat, hasíts egy-egy paradicsomalmát 4 felé, végy ugyanannyi zöldpaprikát, hasítsd ezeket ugyancsak szét, ha erősek, távo- lítsd el a bennük levő ereket, s főzd víz hozzátétele nélkül puhára. Tálalás előtt sózd meg. Sültekhez, különösen kácsapecsenyéhez pompás. Egerben telepszik meg Orvoslás, gyógyszerek nélkül Egy extraszensz — Grúziából Általában nem olvasok hirdetéseket, ezen a kánikulai délelőt- tön mégis köztük tallóztam, s ekkor fedeztem fel azt az információt, hogy dr. Léna Lazarjeva grúziai extraszensz Egerben, a Bartók Béla út 19. szám alatt fogadja a segítségre szorulókat. Gyötört a kánikula, visszafogott a lustaság, mégis úrrá lettem rajta, mert sarkallt az érdeklődés, a szellempezsdítő diskurzus reménye. Nem is csalódtam. Személyisége rögvest megigé- zett. Nem elsősorban egzotikus szépsége, hanem varázslatos karaktere miatt. 1. Fura riportalany. Mindjárt ő kérdez, s egy ideig nem is hagyja abba. Valósággal feltérképez, arra keresve választ, hogy miért érkezett hozzá szemben ülő partnere. A minősítés nem túlzás, hiszen hamarosan azzá fogadott, s az sem zavarta, hogy az azonos hullámhosszon lévők kedélyességével figyelmeztettem, hogy szeretném minél hamarabb betölteni szerepkörömet. 2. 1984-ben, Moszkvában szerzett diplomát. Tbilisziből, hazája fővárosából jött ide. Mint mondja: nem véletlenül. — Azt szerettem volna, ha a legszínvonalasabb képzést kapom, s ezt csak az egykori Szovjetunió fővárosában biztosították. Mindjárt klinikán helyezkedtem el, gyakorlati tapasztalatokra törekedve. Nyitott szemmel jártam, így aztán gyorsan rájöttem, hogy nem jó, nem helyes úton járok. Nem értettem egyet a megszokott kórházi módszerekkel. Gyötrődtem amiatt, hogy a felszínen mozgunk. Pontosabban fogalmazva, a kórtünetekkel birkózunk, s közben elsikkad a lényeg, a bajok igazi oka. Eszembejutott annak a jósnak a megállapítása, aki hangsúlyozta, hogy bioenergiámmal mások javát szolgálhatom. Döntöttem, s elhatároztam: indulok a pillanatnyilag ismeretlen ösvényen. 3. A híres Dzsuna iskolájába „iratkozott” be, s nem is bánta meg. — Meggyőződtem zseniális adottságairól. Arról, hogy nem véletlenül bízott benne Brezs- nyev főtitkár, mert számos esetben szinte csodás hatást produkált. Ebben a körben sajátítottam el mind az elméleti, mind a gyakorlati tudnivalókat. Emellett foglalkoztam homeopátiával, a tibetiek örökségével, s természetesen az indiai filozófiával, illetve a lélekvándorlás magasrendű erkölcsi rendszerével, és annak szakmámat is érintő vonatkozásaival. Fokozatosan alakult ki eszköztáram, amelyről aztán kiderült, hogy célravezető. 4. Következnek a műhelytitkok, azok, amelyeket sikerek sora fémjelez. — Végül is a megtanultam a hagyományos orvoslás előírásait ötvözni az intuíciós diagnosztikával, s az energiamasszázs- zsal. Itt megállunk. Jelzem: én leszek a páciens, tegye azt, amit ilyenkor csinál. Máris a rendelőben folytatódik a beszélgetés. Megszabadulok fémtárgyaimtól, gyűrűimtől. Látszatra „megadom” magam, valójában azonban hatványozott éberséggel lesem ténykedését. Sajátos kézmozdulatokkal a fejtől halad lefelé, s közben csoportosítja a részleteket. Semmit nem hagy ki, minden mozzanatnál alaposan elidőzik. Összegzése tökéletes. Nem állhatom meg szó nélkül: — Lenyűgöző... 5. Ennyi elég is volt egy napra. Megemészteni talán túl sok is. Ezért aztán 24 órával később folytattuk ott, ahol korábban abbahagytuk. — Nincs ebben semmi rendkívüli. Az én dolgom az, hogy helyreállítsam a szervezet sérült, a betegségeket jelző energiaburkát. Általában 5 kezelés szükséges ehhez, s aztán kezdődhet az öngyógyítás. Abból a belső gyógyszertárból megszerezhető minden. Más megközelítésben azt hangsúlyozván, hogy rendeződik az ember és az univerzum megbomlott összhangja, vagyis káros mellékhatású tabletták nélkül is elérhető az az egészséges állapot, amelyre valamennyien vágyunk. 6. Nézem a „vendégkönyvet.” Ebbe csak az ír, aki akar. Idősek és fiatalabbak. Köszönik a beavatkozást. Szülők nyilatkoznak gyerekük nevében. Senki sem ösztönözte őket, mégis az elismerést nyomatékolják. Azt hiszem, ez az a többlet, amelyre minden hivatását kedvelő törekszik, ám mégis keveseknek dukál. Témát váltunk. Terveiről faggatom. Itt telepszik meg. Innen indul konferenciákra, bemutatókra. Legközelebb Londonba, hogy aztán megint visszatérjen. Hirtelen szívéhez nőtt ez a város, úgy vélem, a barokk településen élők sem járnak rosszul, ha nála kopogtatnak, mert számos garanciát ígér. Nemcsak oklevelével, hanem rendkívüli képességeivel is. Október elején a nagyközönség is találkozhat vele, hiszen az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület, valamint a Hevesi Napló szervezésében nyilvános riport keretében ad majd ízelítőt mindabból, amivel a sors megáldotta, amit a rászorultak számára akar kamatoztatni. Megnyerő emberséggel. Pécsi István
