Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-22-23 / 198. szám
2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. augusztus 22—23., szombat—vasárnap Nem tud semmiről, semmit sem írt alá Vasll Biíak tagad. Budapesti kongresszusok nyomán Durva támadások a román sajtóban Lehallgatók a svéd konzulátuson Svédország csütörtökön hivatalosan tiltakozott az orosz kormánynál amiatt, hogy titkos lehallgató készülékeket helyeztek e/a szentpétervári svéd konzulátus épületében. Carl Bildt svéd miniszterelnök stockholmi sajtó- értekezletén hangoztatta, hogy az ügy hosszabb tavon is megterhelheti a két ország kapcsolatait. Bár a lehallgató készülékeket valószínűleg az egykori Szovjetunió kormányának megbízásából csempészték be a konzulátusba, Oroszország, mint a Szovjetunió utódállama felelős az ilyen és hasonló törvénytelen eszközök eltávolításáért — mondotta a svéd miniszterelnök. Felhőszakadás Frankfurtban , Heves zivatar és felhőszakadás keltett riadalmat szerda éjjel Frankfurtban. Westend városrészben néhány perc alatt négyzetméterenként 36 liter víz zúdult alá. Az egész város területén a tűzoltóságnak nyolcvan pincéből kellett eltávolítani a vizet és 30 kidöntött fát elszállítani. Az esővíz hat utcát öntött el. A helyzet akkor éleződött ki igazán, amikor több tűzjelzőt villámcsa- ás ért, és emiatt hamis riadók eletkeztek. „Az elektronika teljesen megbolondult” —jpanasz- kodott a tűzoltók szóvivője. Állítólag a rendőrségnek is hasonló problémákkal kellett megküzdenie. Rakétazápor az afgán fővárosban Csütörtökön az éjszakai nyugalom után újult erővel lángoltak fel a harcok az afgán fővárosban és környékén. A Gulbuddin Hekmatjar vezette Hizb-i-Iszla- mi fundamentalista szervezet fegyveresei rakétákkal lőtték a várost. A kormányerők és Hekmatjar fegyveresei a tüzérségi párbaj mellett utcai harcokat is vívtak és kölcsönösen komoly harci sikerekről számoltak be. Á rakétatámadások következtében számos ember életét vesztette és jelentős anyagi károk keletkeztek. Az áldozatok száma nem ismert. Rakétatalálat érte az üzbég milíciák egyik lőszerraktárát és a kabuli rádió épületét is. A rádió- állomás a 14 éve tartó polgárháború alatt első ízben szüntette be adását. Kongó új államfője A Pán-afrikai Unió a Szociális Demokráciért elnevezésű párt elnökét választották meg csütörtökön Kongó államfőjévé. Pascal Lissouba a szavazatok 61,32 százalékát kapta, míg ellenfele Bemard Kolelas, a Demokrácia és Integráció Kongói Mozgalmának a jelöltjére a szavazók 38,68 százaléka voksolt. A részvételi arány az elnökválasztáson 61,61 százalékos volt. A síiták a muzulmán vallás egyik ágát alkotják. Az iszlámon belül a hetedik században következett be a szkízma, azaz az egyházszakadás, és ekkor vált szét a suta és a szunnita vallási ág. Bár a világban a szunniták vannak többségben Irakban a suták, azaz a 17 és fél milliós lakosság 55 százaléka suta, és csak kisebbség a szunnita. Irak a síita muzulmánok szellemi központja, és itt van eltemetve legnagyobb szentjük, Ali is. Az Öböl-háború után a suták felkelést robbantottak ki Szad- dam Húszéin kormánya ellen. Mivel azonban külső támogatást nem kaptak, a kormányerők leverték a felkelést. Ezt követően mintegy 200 ezer suta a dél-iraki mocsaras vidékekre menekült. Ez védelmet nyújt nekik, hiszen a lápos területekre harckocsikkal, nehéztüzérséggel lehetetlen A büntetőjogi eljárás alá vont Vasil Bilak egykori vezető csehszlovák pártfunkcionárius kihallgatása során visszautasította az 1968-as úgynevezett behívólevél ügyében ellene emelt vádat. A pozsonyi szövetségi rendőrhivatal vizsgálati osztályán lefolytatott egyórás kihallgatás után Vladimír Nechanicky, a csehszlovák főügyészség államügyésze Prágában bejelentette: Bilak azt állítja, hogy semmiről nem tud semmit és semmit nem írt alá. Noha elismerte, hogy az okmányon található aláírás hasonlít kézjegyére, de ezt hamisítványnak minősítette. Bilak ellen az után indítottak eljárást, hogy Moszkvában megtalálták a hosszú éveken át eredménytelenül kutatott „behívólevelet”, amelyet aláírói, az azóta már meghalt Alois Indra, Dra- homír Kolder, Antonín Kapek, Oldrich Svestka, valamint az utolsó élő tanú, Bilak küldtek a szovjet fővárosba Leonyid Brezsnyev kezeihez. Nevezettek külső beavatkozást kértek a Varsói Szerződés fegyveres erőinek 1968. augusztus 21-ikei csehszlovákiai közbelépése előtt néhány héttel. A megtalált levelet Borisz Jelcin orosz elnök juttatta el Prágába az azóta lemondott Németország leggyorsabb mozgó hirdetooszlopai egyenként 167 tonnát nyomnak. Tulajdonosuk a Lufthansa légitársaság. Hét Jumbo-Jet repülőgépről van ugyanis szó, amelyek Frankfurtot és hat másik német nagyvárost .reklámozzák. Törzsükön jól látható az illető város neve és címere, pilótájuk pedig indulás előtt lelkiismeretesen közli a helység nevét. Még az utastérben is ott látható a név és a címer, emlékeztetvén az utast, hogy a Hamburg, a Berlin vagy a München fedélzetén repül. Ami a hatvanas években a központi nagyvárosokkal és a német szövetségi tartományokkal kezdődött, mára már kevésbé jelentős helységek számára is presztízskérdéssé vált. Immár a Lufthansa 200 utasszállító repülőgépe viseli német városok nevét. A légiflotta azonban nem elég nagy, hogy a repülőgép-ke- resztapaság iránti minden igényt kielégítsen. Mintegy 60 helység van várólistán. A gépparkot azonban csökkentik, így nem sok esélyük van a városatyáknak, hogy településük nevét egyszer egy Boeing 737-es törzsén lássák viszont. — Érthető a polgármesterek érdeklődése az ingyenreklám iránt: a légibuszok egész Európában repülnek, és eljutnak behatolni. Az iraki hadvezetés — figyelmen kívül hagyva az ENSZ-tűzszüneti megállapodásokat — ezért próbálja harci gépekkel térdre kényszeríteni a felkelő sutákat. Washingtonban úgy vélik, hogy támogatást kell nyújtaniok a bombazáporban élő sutáknak. Milyen erők vethetők be az iraki gépek ellen? LÉGIERŐ: az Egyesült Államok az Öböl térégében legkorszerűbb katonai repülőgépeivel rendelkezik, azaz F-117-es vadászbombázóval, F-14-es, F-15E és F-16-os vádászgépek- kel, A-10-es csatagépekkel, amelyek a szárazföldi erők támogatására alkalmasak, valamint EF-111 -es és AWACS típusú felderítő repülőgépekkel. Nagy-Britannia a múlt heten jelentette be, hogy hat Tornádó típusú vadászbombázót ..küld a térségbe. A franciák az Öbölben Václav Havel köztársasági elnöknek. Bilak az említett közlései után — ügyvédjével tanácskozva — élt ama jogával, hogy többet nem nyilatkozik. Az államügyész szerint a gyanú okmányokkal kellőképpen megalapozott, de még igazolni kell. A legközelebbi napokban ezért csehszlovák szakértői küldöttség utazik Moszkvába, hogy ellenőrizze a „behí- vólevél” és a rajta található aláírások valódiságát. Bilak ellen a „béke védelméÉszak-Afrikába és a Közel-Keletre is. Természetesen hízeleg sok helyi politikusnak, ha egy ilyen gép az ő városának nevet viseli — magyarázta Marianne Arnold, a Lufthansa szóvivője. A Lufthansa igen komolyan veszi a repülőgép-keresztapasá- got. Amikor 1958-ban, az akkori értékesítési igazgatónak, Bernd Bargnak erre vonatkozó ötlete felmerült, bizonyára nem is sejtette, hogy mily kiváló marketing-eszközt talalt. A névadó városok révén ugyanis a Németország vidéki településeivel való kapcsolatok szoros hálózatát hozta létre a Lufthansa. így, közvetett módon — vélik a légitársaság stratégái — a Lufthansa tevékenysége is kedvező megítélést nyer a lakosság tudatában. Ezen túlmenően a helyi lapok számára is mindig van új alkalom, hogy a vállalatról írjanak. A német légitársaság egészen a közeműltig parádés ünnepség közepette tartotta a „keresztelőt”, mintegy 500 fő — városi előkelők, kiválasztott polgárok és újságírók — részvételébel. Egykor sétarepülés is volt a programban, természetesen a névadó város fölött. A gazdasági nehézségek miatt azonban a Lufthansa immár ezen a téren is takarékosságra kényszerült, és szűkítette a programokat. nem állomásoztatnak légierőt, de a közeli Dzsibutiból Mirage típusú vadászgépeket tudnak szükség esetén bevetni. HADITENGERÉSZET: Az amerikai haditengerészet 19 hadihajót állomásoztat folyamatosan az Öbölben. Köztük van az Independence repülőgép-hordozó is. Az amerikaiak hat hajóval vannak jelen a Vörös-tenger vizein, és 18-cal a Földközi-tenger térségében. A brit királyi haditengerészet három hajót vezényelt a térségbe, köztük a legnagyobb a HMS Edinburgh romboló. A franciák csak egy fregattot küldtek az Öbölbe, de Dzsi- butiban bevetésre készen vár több francia haditengerészeti egység. SZÁRAZFÖLDI ERŐK: A nyugati hatalmak közül csak az Egyesült Államok állomásoztat szárazföldi erőket — 23.800 katonát — az Öböl térségében. Közülük 5.200 tengerészgyalosos, akik kuvaiti katonákkal jelenleg közös hadgyakorlaton vesznek részt. Dzsibutiban mintegy 4 ezer francia katona állomásozik. ről” 1950-ben hozott 165. számú törvény értelmében emeltek vádat. Ha Csehszlovákia két nemzetközi jogalanyú államra válik szét, akkor — az államügyész vélekedése szerint — vagy Prágának kell kikérnie Bilakot Szlovákiától, vagy ellenkezőleg, javasolnia kell a Szlovák Köztársaságnak, hogy vegye át a büntető- eljárás folytatását. A bűncselekményt — mint mondotta — a jelekből ítélve Prágában követték el, jóllehet erre a következtetésre csak igen kevés megbízható okmány jogosít fel. Tűzharc Algériában Muzulmánokat lőttek agyon Az algériai rendőrség szerdán egy tűzharc során agyonlőtt tíz muzulmán fundamentalistát. A fundmentalista szervezetek pár hónappal ezelőtti betiltása óta ez volt a legvéresebb összecsapás a hatóságok és a szélsőséges muzulmán fegyveresek között. Hivatalos jelentések szerint a tűzharc a fegyveresek Algírtól hatvan kilométerre levő rejtekhelyén tört ki, miután a rendőrség egységei körbevették a fundamentalistáknak fedezéket adó félig kész épületet. George Bush elnök harcias hangú, a demokrata többségű törvényhozást és ellenfelét, Bili Clintontélesen támadó beszédével zárult péntekre virradóan a republikánus párt választási kongresszusa. Bush nagy érdeklődéssel várt beszéde hatásos volt hallgatóira, de továbbra sem adott világos, gyakorlati válaszokat arra, hogyan kíván az elnök újjá választása esetén úrrá lenni az ország gazdasági gondjain. Az elsősorban a választási propagandát szolgáló, látványos, négynapos houstoni kongresszus csúcspontjaként harangozták be a hivatalosan is újrajelölt Bush programadó beszédét. Az igen közepes szónok hírében álló elnök ezúttal dinamikusan, hatásosan beszélt, de aligha szolgált olyan vonzó, új tervekkel, amelyek magával ragadják az ingadozó választók millióit. Az elnök (amint a kongresszus legtöbb szónoka) méltatta az elmúlt 12 év republikánus kormányainak külpolitikai sikereit, a hidegháborúban aratott győzelmet, a kommunizmus bukását és kijelentette: ő lesz az első amerikai elnök, aki ellátogat egy szabad, demokratikus Kubába. Az elnök azt ígérte, hogy külpolitikai döntéseiben a pártpolitika nem fog szerepet játszani és hangoztatta: Amerikának nemcsak katonailag és gazdaságilag, hanem az export szempontjából is szuperhatalomnak kell lennie. Az egyórás beszéd — Irak említésén kívül — egyetlen konkrét A romániai sajtó pénteken változatos teljedelemben és hangsúlyokkal foglalkozott a budapesti kongresszusokkal. Jeszenszky Géza levelének széleskörű ismertetésével, illetve a Co- tidianul című ellenzéki lapban megjelent, az előző napok hangulatkeltését élesen bíráló vezércikkel először volt tapasztalható a mesterségesen kavart vihar csendesítésére, illetve az uszítás elutasítására irányuló törekvés; ugyanakkor az elnöki palotához közel álló Dimineata hasábjain az eddigi legdurvább és legnagyobb méretű magyar-ellenes támadás volt olvasható, a lap terjedelmének nagyrészét ez töltötte ki. Jeszenszky Géza válaszlevelét a Romania Libera című ellenzéki napilap címében úgy értékeli, hogy a magyar külügyminiszter megnyugtató biztosítékokat adott. A hatalom felé húzó Ade- varul címében megállapítja, hogy Magyarország igyekszik csillapítani a kedélyeket. Az Evenimentul Zilei azt emeli ki, hogy az erdélyi magyar kongresz- szus résztvevőinek nyilatkozatai nem a magyar kormány álláspontját képviselik. A Dimineata, amelyet az elnöki palota szócsövének tekintenek, pénteki magyarellenes sor- tüzében — nem kevesebb, mint külpolitikai kérdéssel sem foglalkozott. Utalás sem volt a délszláv válságra, sem más, időszerű problémára — újabb jelzésül arra, hogy a választási harcban minden a belpolitikai kérdéseken múlik. Bush igen élesen támadta az évtizedek óta demokrata többségű törvényhozást és önkritikát gyakorolt, amiért két éve (a költségvetési hiány csökkentése érdekében) megegyezett velük adóemelésben. Uj ciklusában az adók csökkentése várható, ígérte, ismét azzal vádolva Clintont, a demokrata jelöltet, hogy az óriási, általános adóemelésre készül. (Clinton a leggazdagabbak adókulcsát kívánja emelni — a tud. megj.) Az elnök elutasította a demokraták tervét az általános betegbiztosítás bevezetésére, de éppúgy csak általános ígéretet tett a helyzet javítására, mint a közoktatás területén. A munka- nélküliség, a szegénység kérdései nem is fordultak elő a beszédben, de Bush hatásosan hivatkozott párthíveinek hazafias érzelmeire, az „amerikai szellemre”, az akadályt nem isrríérő szabad vállalkozásban rejlő megújulás lehetőségére. Bush beszéde az * igazi” választási kampány megindulását jelzi a november 3-i szavazás előtt. A CNN csütörtök esti felmérése szerint Clinton 51:39 arányban vezet Bush előtt — az arány a pártkongresszus előtt 56:37 volt. A szakértők egyre szorosabb versenyt jeleznek. 20 (!) anyagot közöl e témáról — útszeli hangnemben támadja az RMDSZ-t, a romániai magyar nyelvű sajtót, a román demokratikus ellenzéket és Magyarországot, és „leleplező” írást közöl Tőkés Lászlóról, akiről a legenyhébb jelzője, hogy „áruló”. Illusztrációként a címoldalon dákrómai csatajelenet szerepel Tra- ianus oszlopáról, s egy bécsi mi- niatúra a posadai ütközet egy részletével — abban a csatában a Havasalföldre vonuló Károly Róbert magyar király csapatai szenvedtek vereséget. A Cotidianul című ellenzéki napilap viszont hangsúlyozza, hogy a hatalom a két budapesti rendezvény ürügyén valóságos hisztériát indított el, ismét a magyar veszély témáját vette elő, és akárcsak az előre megrendezett marosvásárhelyi események idején, polgárháborúval riogat. Iliescu elnök szóvivőjének arra a kijelentésére utalva, hogy Romániában egy hónapon belül polgárháború lesz, a kommentátor felteszi a kérdést: ki készít elő polgárháborút? A válasz az írás címében olvasható: Iliescu háborúsdit akar játszani. Az államfőnek nem szabad a tűzzel játszania, amikor a térségben Keleten és Nyugaton is igazi háború folyik, figyelmeztet a Cotidianul. (MTI) Pusztít a rák Szibériában Szibéria egyes körzeteiben — feltehetőleg a nukleáris szennyezés következtében — ugrásszerűen növekszik a rákos és egyéb, környezeti ártalmakra visszavezethető megbetegedések száma. A héten az alaszkai Fair- banksben az amerikai szenátus vizsgálóbizottsága meghallgatott két, a problémával foglalkozó orvost. Sven Ebbeson, a fair- banksi Alaszka Egyetem profesz- szora, az Alaszkai-szibériai Orvosi Kutató Program munkatársa közölte, hogy Szibéria egyes vidékein 18-szorosára növekedett a rákos megbetegedések száma. Különösen aggasztó a helyzet a szibériai őslakosok gyermekeinek esetében. Valerij Trufakin, az Orosz Orvostudományi Akadémia szibériai tagozatának elnöke elmondta, hogy az érintett körzetek lakói nem is gyanítják, milyen fenyegetettségben élnek. Az orosz professzor riasztó adatokat közölt: így például Csukotkán, amely mindössze 80 kilométernyire fekszik Alaszkától, a rák a második helyre lépett elő a halált okozó betegségek között. 1988- ban a halálesetek 26,9 százalékát daganatos megbetegedések okozták az 1970-es 10,3 százalékkal szemben. A távol-keleti Magadanban, ahol a légszennyezés az elmúlt tíz év alatt megduplázódott, a rákos megbetegedések 73 százalékkal emelkedtek, a környezetszeny- nyezés okozta betegségek növekedése egészében 42,4 százalékot ért el. Az alaszkai hatóságok az utóbbi időben a Szibériából érkező aggasztó hírek hatására javították a sugárzás-előrejelző rendszert, és ismét működésbe helyezték a hidegháborús riasztó berendezéseket. Washingtoni diplomáciai források szerint az Egyesült Államok konzultációkat folytat szövetségeseivel arról, hogy miként lehetne megakadályozni az iraki katonai repülőgépek berepülését Irak déli területeire, ahova a bagdadi rendszer ellen felkelt síiták menekültek. Ü) dokumentumok a 68-as csehszlovákiai bevonulásról A Varsói Szerződés csapatai az egykori szovjet tábornokok nyomására eredetileg már 1968 júliusának végén — tehát egy hónappal előbb — bevonultak volna Csehszlovákiába, Leonyid Brezsnyev akkori szovjet pártfőtitkár azonban még két további tárgyalási fordulóra szánta el magát. Ez derül ki a Rudé Právo híradása szerint azokból az eddig még nyilvánosságra nem hozott dokumentumokból, amelyeket Antonin Bencik csehszlovák történész — az 1967-70 közötti időszak vizsgálatával megbízott kormánybizottság tagja — rendelkezésére bocsátották. A dokumentumok szerint a Varsói Szerződés csapatai már 1968. július 29-ikén készen álltak a „Duna-művelet” — vagyis a bevonulás — végrehajtására. Ezt követték az eredménytelen csúcstalálkozók a szlovák-szovjet határon, majd augusztus 3-ikán Pozsonyban. Csak ezután véglegesítették a bevonulás időpontját: augusztus 21-ikét — idézi a CSTK csehszlovák hírügynökség a prágai lapot. A dokumentumokból Bencik szerint rekonstruálni lehet a hadművelet előtörténetét is. Eszerint az 1968 őszére tervezett cseh-erdői hadgyakorlatot előrehozták június végére. Ez június 30-ikán fejeződött be, de a szovjet csapatok csak szívós tárgyalások után, augusztus 3-ikán hagyták el Csehszlovákiát. Szárnyaló hirdetőoszlopok Kifosztották az élelmiszerüzleteket is Kivonulás Abbáziából A grúz kormánycsapatok csütörtökön megkezdték a kivonulást Abházia fővárosából, Szuhumiból, ahová két nappal korábban vonultak be. A grúz Államtanács szerda este döntött a csapatkivonás mellett a feszült helyzet enyhítése érdekében. Egy grúz tisztségviselő közlése szerint grúz belügyi, rendőri egységek fogják felváltani őket. A grúz hatóságok a folytatódó rablótámadások miatt továbbra is fenn akarják tartani a bevonuláskor bevezetett rendkívüli állapotot az abház fővárosban. Georgi Gulua, Szuhumi frissen kinevezett grúz katonai parancsnoka csütörtökön közölte, hogy sokan az élelmiszerüzletek kifosztására használták ki a kaotikus helyzetet. Gulua kijelentette, hogy a fosztogatókat a rendkívüli állapot rendelkezéseinek értelmében ki fogják végezni. A múlt péntek óta folyó harcokban a legfrissebb adatok szerint legkevesebb 70 ember vesztette életét. Bush álma a demokratikus Kubáról Élesedik az elnökválasztási verseny
