Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-18 / 195. szám

HÍRLAP, 1992. augusztus 18., kedd FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Demjéni gázbekötések Gyors ütemben halad Dem- jénben a gázvezeték szerelése. Három hete láttak munkához, s már majdnem a község végénél járnak a gerincvezeték fektetésé­vel, ugyanakkor a Rózsa, a Petőfi és a Széchenyi úton a családi há­zakhoz is megtörténtek a bekö­tések. A gázfűtés bekapcsolása — Kerecsenddel együtt — a kö­vetkező fűtési idényre várható. Történelmi zászlók Kápolnán Harmincezer forintnyi önkor­mányzati támogatással felújítot­ták Kápolna három történelmi zászlaját, mégpedig az 1848/49- es forradalom és szadadságharc- ra (Kossuth imájára, a kápolnai csatára) emlékeztető lobogót, valamint a helyi iparos kör és a Szív Gárda zászlóit. Aki mer, az nyer! Vállalkozás a kultúrára Mostohagyermeknek számít manapság a kultúra úgyszólván országszerte. Nem a jószándé­kon, az akaraton múlik többnyi­re a kultúra számkivetettsége, sokkal inkább a pénztelenségen, az anyagi erőforrások hiányán. Szihalmon — ahol a szűkös anyagi helyzet éppen úgy szorít, mint bárhol másutt — ezúttal is találtam szembeötlő példát arra, hogy a közös erőfeszítés, a kiút­keresés és az események szeren­csés egybeesése megfordíthatja a dolgok menetét. Terestyák Árpád neve nem idegen ebben a faluban, innen származott el, és a szíve vissza­húzta a sikeres vállalkozót, ami­kor már korábban előnyös egyezséget kötött a képviselő- testülettel egy impozáns műszaki üzlet megnyitására. Azóta is me­cénása a volt falujának, segíti, tá­mogatja az iskolát, a helyhatóság kultúrális törekvéseit, és leg­újabban a művelődési házat. A polgármesteri hivatalban Farkas József polgármestertől kapom a friss tájékoztatást a megállapodásról, amelyen úgy­szólván még meg sem száradt a tinta. — Korábban nem volt igazi gazdája a közművelődésnek, ezért a képviselő-testület kineve­zett egy függetlenített igazgatót, Józsáné Debreceni Edit szemé­lyében, akinek gondja a könyv­tár, a mozi, a fiatalság, a falu kul­turális életének irányítása. A szervezeti rendteremtés ter­mészetesen fontos része a pezs- dülő kultúrális életnek, ám nem lehet hatékony és áldásos mind­addig, amig a lehetőségeket is magaba foglaló tartalmi előrelé- és nem következik be. Nos, eh- ez a változtatáshoz nyújtott újra segítő kezet Teres tyák Árpád, aki „mert” vállalkozni a kultúrára, a szihalmi ifjúság életének a meg­változtatására. — „Club Discó”— olvasom a kultúrház homlokzatán a fiatal­ságot minden bizonnyal vonzó felírást, látom az éppen átalaku­lóban lévő nagy előteret, a mint­egy félmilliós beruházást: két modern biliárd, 2 flipper, video­játék, televízió, hi-fi torony, hogy tovább ne soroljam, de feltétle­nül megemlítsem a Csék Erzsé­bet által vezetett bőfét, ahol a fia­talok, idősebbek kultúráltan fo­gyaszthatnak. A bemutatásnál jelen van a család képviseletében Barbócz Sándor, aki hangsú­lyozza : mindenben együtt kíván­nak működni a kultúrház igazga­tónőjével, s hogy folytatódik a helységek kialakítása, és a tény­leges kultúrát szolgáld tartalmi munka kialakítása is. Még a polgármesteri hivatal­ban hallottam: a megállapodás aláírásakor szóba került, hogy jó lenne irodalmi esteket rendezni, művészeket hívni a faluba, ám ezek „költséges”, jelenleg nem vállalható kiadások. Akkor az aggályokra Teresnyák Árpád így válaszolt: — Szervezzenek bátran szín­vonalas esteket. A ráfizetést „állom ”... Előfordulhat, hogy ezeket ol­vasva némelyekben kétség tá­mad, mert egy sikeres vállalkozó manapság igencsak megnézi, hogy hova teszi a pénzét, és hogy mit miért csinál. Feltételezem, hogy ezt az említett úr is tudja, és nem csupán kegyes jótékonyság­ról, sokkal inkább olyan üzleti vállalkozásról van szó, amely a kölcsönösség alapján egy falu kultúrális életének a fellendíté­sében is lát fantáziát... Szalay István Megúj «lt a kemping (Fotó: Perl Márton) Gazdát cserélt, és megújult Sarudon a Tisza-tóhoz veztő út mellett lévő kempingtábor. Az önkormányzat vette az idén birtokába, és üzemelteti a pihenőhelyet. A csinos, ízléses parkokban nemcsak a hazai, de a külföldi — többnyire német, holland és francia turisták is szívesen eltöltenek itt néhány napot és éjszakát. Szelek szárnyán... A. pilótanő A birka- és borjúpaprikásra hivatalos az egész falu Egerfarmosi nyár Zenés vesperálás Szerdán este hat órakor Osto­roson a fennállásának 250. év­fordulóját ünneplő római katoli­kus templomban ünnepi vespe- rálásra kerül sor, amelyet zenés áhítattal kötnek egybe. Eddig ötvenen jelentkeztek Még az év elején, az egyeztető fórummal azonos időben válasz­tották meg Mezőszemerén a földrendező bizottságot, amely már megkezdte munkáját. Idáig ötven jelentkező akadt, aki visz- szakéri a földjét, átlagban mint­egy 40-50 aranykorona érték­ben. Az árverésre, pontosabban a licitálásra szeptember 9-10-11- én kerül sor a községben. Készül a temetői emlékpark Szombaton ismét társadalmi munkát végeztek a lakók Kere- csenden, a helyi faluvédő egye­sület szervezésében. A munká­val igyekezniük kell, mert a te­metői emlékparkot szeptember 6-án ünnepélyesen szeretnék felavatni. A parkban azoknak az elhunyt helybelieknek sírköveit, emlékszobrait gyűjtik egybe, akikenek sírját már nincs ki gon­dozza. így kerül az emlékparkba többek között Magyari Károly híres tanító síremléke is. Tornaterem épül Felsőtárkányban Mintegy 17,5 millió forintból tornatermet építenek Felsőtár­kányban az iskola udarán. A ki­vitelezési pályázatot a gyöngyösi HÁÉV Fuga Építőipari Szogál- tató Kft. nyerte el. Vállalták, hogy a 12x24 méteres létesít­ményt jövő év augusztus 20-ra átadják. Az önkormányzat szep­temberben adja át a területet az építőknek. A tornaterem mellé 150 négyzetméter kiszolgálóhe­lyiség is épül, amelyet folyosóval kötnek össze az iskolával. Az Öreghegyről nézve: mint­ha megannyi tarka pillangó re­pülne a makiári repülőtér felé. Két motoros, hét vitorlázó gép köröz felváltva a légtérben az itt táborozó egri repülőklub hatvan fős társaságának a legnagyobb gyönyörűségére. Tizenötévestől csupán az egészség szab korha­tárt a repülés szerelmeseinek, azoknak, akik a bentlakásos, ön­költséges tanfolyam résztvevői. Pintér Attila klubelnök mutat be néhány vezetőt, és természe­tesen sorolja a „tagságot” is: a fiatal középiskolásokat, s azokat is, akiknek már a zsebükben van az egyetemre szóló felvételi papír, majd egy kedves, mosolygós pi­lótanőre bízza a házigazda szere­pét. A látottak, a vitorlázó gépek tarka-barka kavalkádja mellett afféle minitanfolyamban része­sülök a néhány perc alatt. Megle­pődik kissé, amikor a sok fiú kö­zött a személye felől kíváncsias- kodom. Mondjon magáról vala­mit... — Csordás Tímea vagyok. Hat éve klubtag, három éve piló­tanő... Kétszeresen megnézem ma­gamnak, miután pilótanővel még nem hozott össze a sors, és mint­ha a hölgyek számára illetlen kérdésemet találná ki, önmaga meséli el: 28 éves, van egy két és féléves kislánya, akit Alexandrá­nak neveznek, a férje is oktató­pilóta, ő maga Egerben a Szilá­gyiban érettségizett, a polgári foglalkozása: kozmetikus. Ennyi talán elegendő is lenne bemutatkozásnak, ha meg nem tudnám, hogy apuka Csordás István is pilóta, aki mögött már tizenegyezer légi óra áll, és aki az USÁ-ban kapott képzést a „Cessna” típusú repülőgépre, így szerezve amerikai repülőgép­vezetői jogosítást. Három éve vagyok pilótanő Egy pilótacsalád életének epi­zódjai villannak fel — boldogsá­gokkal és áldozatokkal vegyesen —, amelyek mögött biztos hát­térként egy megértő nagymama áll, aki magára vállal mindent, ami a családja hobbiját lehetővé teszi. — A repülés a fél életem... Ki­csit már későn lettem bele szerel­mes, de korábban a lehetőségek sem voltak kedvezőek itt, Eger­ben. Most egy kicsit mintha ma­gára maradt volna ez a csodála­tos sport, és csupán a reménye­ink maradtak meg, hogy az or­szágos repülőszövetség mindent megad, amit elvárunk tőle... A szél jó, ám a leszálló lég­mozgás nemigazán kedvez a vi­torlázóknak, ennek ellenére egész nap tart a képzés, tolják a fiúk a „Góbét” a starthoz, és iz­galommal készülnek az indulásra. — Csodálatos érzés ott fenn lenni.. — mutat Csordás Tímea a magasba, és ebben a tekintetben benne van minden mondanivaló. Ez maga a boldogság... (bogácsi) Büfé — rendőröknek Szociális jellegű beruházás ke­retében büfé nyűt Füzesabony­ban a városi kapitányság udva­rán, ahol — főleg az ilyen forró napokban — jól esik többek kö­zött egy-egy hideg kólát, na­rancslevet avagy egy szendvicset elfogyasztani a kapitányság dol­gozóinak. Szabóné Bocsi Kata­lin vállalkozásban vezeti az üzle­tet, amelyben segítője: Bocsi Anna. Képünkön Birinyi István r. zászlóst és Mlinkó Tözsér Györgyit szolgálják ki finomsá­gokkal. A kapitányság távlati terveiben egy étterem kialakítása is szerepel. *** (Fotó: Perl Márton) Akármilyen meleg van, a szo­kásosnál nagyobb a kánikula Egerfarmoson is, ugyancsak lük­tető életbe cseppen bele manap­ság az odalátogató. A művelődé­si ház emeleti részén, az ideigle­nesen polgármesteri hivatalnak kinevezett apró szobákban pél­dául sok az ügyfél. Tovább is tart a szükséges íratok, bizonyítvá­nyok előkeresése a megszokott­nál. Hiába, amikor egynéhány hete átköltöztek ide, hogy helyet adjanak a régi községháza felújí­tásához kezdő munkásoknak, úgy összeraktak mindent, hogy most az éppen szükségeseket ne­héz előkeresniük. — Elnézést is kérünk a lakos­ságtól, hogy ilyen körülmények között fogadjuk őket, az időseb­bektől, hogy emeletre kell feljön­niük, de azzal vígsztaljuk őket: augusztus 20-ra visszaáll a régi rend az újjávarázsolt hivatalban. Köszönet az építőknek, a helyi lakosok társadalmi munkájának, amiért ilyen gyorsan haladunk — mondja a polgármester, Poczok Sándor utalva arra: 1904-ben épült a községháza, ahol ezideig dolgoztak, s az épület a meszelőn kívül nem sokat látott. Nagyon ráfért már a tatarozás, felújítás, így aztán külön helyiséget kap az adó-, a pénzügyi es a gazdasági csoport, a jegyző, a polgármes­ter, lesz gépterem a gázfűtéshez, íratraktár es korszerű vizesblok­kos melléképület is. — A szolgálati lakás és az idő­sek klubja is csatornázva lett, ott is kész már a vizesblokk — foly­tatja tovább, miközben hív, néz­zünk körbe, hiszen szinte vala­mennyi munka a község köz­pontjában zajlik, azért is tűnik ilyen szorgalmasnak, lüktetőnek az élet a településen. A látottak igazolják a szavait: úgy néz ki, hogy Szent István napjára igazán csinossá válik köz­ség. Immár a vízvezetéket sze­relik az ünnepre átadásra kerülő férfi és női fodrászüzletben. Az iskolában már megtörtént a fes­tés, a mázolás, az ajtók, ablakok, székek javítása, már csak a kor­szerű mellékhelyiségeket kell „tisztába tenni”, s akár kezdőd­het is az új tanév: 100 ezer forin­tért technikai eszközöket vásá­roltak a gyerekek okításának se­gítésére. A napközi is megújult, a megnyitójára a napokban kerül sor. Az óvodát is kifestették már, a legkisebbek sem panaszkod­hatnak, mert ugyancsak 100 ezer forint értékben vásároltak ré­szükre játékokat, felszereléseket. Többek között új kisszékeket is kaptak. — Nagyon „ megindultak ” eb­ben az esztendőben. Panaszra ke­vés okuk lehet a helybélieknek— jegyezzük meg a „bejárás” során. — Megtesszük, ami az erőnk­ből telik — hangzik a válasz. — Január elsejétől önálló orvosi körzetünk van: ilyen sem volt még itt. Orvosi műszereket vásá­roltunk 290 ezerért, őszre pedig megjön a számítógép is, amelybe „betáplálják” az összes beteg diagnózisát. Az úgynevezett in- iekciózót megnagyobbítjuk, lesz kartonozó, s korszerű mellékhe­lyiség is. Az építők a községhá- zátóljönnek majd ide dolgozni. — Azután a kultúrház követ­kezik — sorolja tovább a polgár- mester, amint a sétánk befejező­dik. — A lapostetős szigetelése kész, most a belső festésre kerül sor. A mellette lévő tekepályát is felújítottuk, tíz éve nem használ­ta senki. Augusztus 20-ra átad­juk. Szóba kerül még az utak álla­pota is. Nem győzik csinálni, pe­dig nem olcsó „mulatság.” Az útépítés 1400 méteren kész. Most a József Attilává van soron, ahol 12 méteres átereszcsatornát is építettek, miközben körülkerí­tették a hősök temetőjét. Két be­járati kaput is nyitottak a teme­tőre, megteremtve ezzel a kör­forgalom és a könyebb szemét­szállítás lehetőségét. Szeptem­ber elsejétől egyébként beveze­tik a faluban a kötelező szemét- szállítást. Kukáskocsi szedi össze a hulladékot: hogy mely napo­kon, azt majd időben közlik ala­kossággal. A végére hagyja a polgármes­ter, hogy a három falu — Sziha- lom, Mezőszemere, Egerfarmos — gázprogram-tanulmánytervé­nek elkészítésére most kaptak 300 ezer forintot, elkezdték az 1993-95-ös évek céltámogatása hosszú távú igénybevételének tervezését, és ha minden úgy lesz, 1994-re elkészül a négy ki­lométeres portalanított út Mező- tárkányig. Az idén 200 ezer fo­rintot kaptak a megyétől a terve­zésre. Ezután már nemcsak egy úton lehet be vagy kimenni Eger- farmosról... — És el ne felejtsem — teszi mindezekhez a polgármester —, augusztus 20-án lesz egy éve, hogy felavattuk a II. világháború áldozatainak tiszteletére állított emlékművet. Ezt ünnepeljük 11 órától, délben ebéd lesz, mégpe­dig birka- és boíjúpaprikás. Érre hivatalos a falu egész népe... Fazekas István Ötszáz embert vizsgáltak meg Novajon Egészségesebbek a városlakóknál A szív- és érrendszeri megbe­tegedésben messze magasan ve­zetnek a 40-50 év közötti ma­gyar férfiak a világ más országai­ban élő, hasonló korú férfiakhoz képest. Ám a magyar nőknek sem kell „szégyenkezniük”, ugyanis évek óta az előkelő má­sodik helyen állnak — Románia hölgyei után... Ezeket az adatokat is figye­lembe véve határozták el a novaji orvosi rendelő sszakemberei — az egri kórház kezdeményezésé­re —, hogy mindenre kiterjedő szűrővizsgálattal „emelik ki” a helyi, 25 évnél idősebb lakosok közül azokat, akik hajlamosab­bak a koszorúér-megbetegedés­re, tehát az infarktusra. Munká­jukat nagyban segítette az egri 1-es belosztály, valamint a kór­házi labor is. A részletekről dr. Gál Henriette novaji körzeti or­vost, a vizsgálatok vezetőjét kér­deztük. — Részletes és alapos vizsgá­latot kezdtünk el múlt év novem­berében, és az eddigi adatok alapján arra lehet következtetni, hogy a novajiak nincsenek olyan veszélyben, mint a városlakók — mondja a doktornő. — A vér­nyomásuk alig vagy nem maga­sabb, mint varoson. A dohány­zás sem olyan gyakori, viszont rengeteg fizikai munkát végez­nek, s ez a stresszhatást kivédi, így az infarktust is. Ugyanis a rendszeres fizikai munka elő­nyösen befolyásolja a zsíranyag- cserét, csökkenti a koleszterin­szintet, s növeli a szervezet védő­koleszterin-termelését. De jóval több endorfin is termelődik ezál­tal, amely hasonló hatású, mint a morfium, tehát pszichésen is se­gít levezetni a feszültségeket. — Tehát nincsenek nagy ve­szélynek kitéve a falu lakói. Ez azt jelenti, hogy egészségesen él­nek? — Nem, nagyon sok köztük az elhízott, dohányzó és cukros em­ber. Ennek megfelelően a lakos­ság igen jelentős százalékánál emelkedett vérzsír- és koleszte­rinszintet találtunk, s egyáltalán nem volt ritka az extrém, kiugró érték sem. Ám, amint mondtam, nincsenek akkora stresszhatás­nak kitéve, mint a városi lakos­ság. Sokkal többet is mozognak. Érdekes lenne megfigyelni, hogy melyek az alapvető különbségek a városi és a falusi ember élet­módjában most, s mi volt a kü­lönbség a nagyszüleink idején. Száz évvel ezelőtt alig fordult elő az infarktusos megbetegedés, s — az adatok alapján — falun még most is kevés, pedig a szervezet zsíranyagcsere-zavarokban szenved a helytelen táplálkozás miatt. — Hány embert vizsgáltak meg az eddig eltelt időszakban? — Körülbelül ötszázat, s ter­mészetesen munkaidőn kívül, „társadalmi munkában” dolgoz­tunk. Végeztünk vérkoleszterin, EKG, s még egy sor vizsgálatot, de az adatok összegzése még nem történt meg teljesen. — Ebből az ötszázból hányán veszélyeztetettek ? — Élsősorban azok, akiknek több rizikófaktora volt vagy ext­rém magas koleszterinszintje. Ez a vizsgáltak körülbelül tíz száza­lékára jellemző. Ezeket az embe­reket igyekeztünk jobban ellátni, tanácsokat adtunk nekik, de or­vosi kezeléssel is segítettünk azon, akinek erre szüksége volt. A zsíranyagcsere ugyanis diétá­val és gyógyszerekkel kezelhető, és az infarktussal kapcsolatban a megelőzés nagyon fontos... A ko­leszterinszintet egyébként csök­kenti az az amerikai gyógyszer is, amelyet az Egyesült Államok­ban már 12 éve használnak, ná­lunk pedig szinte alig. Ézzel szemben en gyakran fólírom a betegeimnek... (kácsor)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents