Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-01-02 / 181. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. augusztus 1—2., szombat—vasárnap Kertész leszek A brokkoli Több olyan növény is akad — így az articsóka, az aszparápusz —, amely dísznövény létére a konyhaművészet asztalán is szerepel, és olyan is, ami virágot hoz, de azt nem díszítésre, hanem fogyasztásra termeljük. Most egy ilyen növényről, a brokkoliról lesz szó. A brokkoli — vagy ahogyan a németek nevezik: csirágkáposzta — magas beltartalmi értéke, különleges egyéni Ize miatt a legértékesebb zöldségnövények közé sorolható. Fogyasztható része a húsos virágzati kezdeménye. A vadkáposztából alakult ki a fejlődés- történet során, ugyanúgy, mint a fejes káposzta, a kelkáposzta, a bimbóskel, a karfiol. Közvetlen elődje a karfiolnak. A kettő közötti különbség az, hogy míg a karfiol rózsája fehér, tömör, a brokkolié zöld, lilászöld, lazább, emellett a rózsa alatti szár hosz- szabb. A karfiol egyszerre szedhető, ám a brokkolinak középső rózsája eltávolítása után még több, kisebb virága fejlődik, ami többszöri szedést tesz lehetővé. Húsos virágzati kezdeménye ízletes, vitamin- és ásványi- anyag-tartalma a karfiolénál magasabb. Termesztése nem nehéz, hasonlóan történik, mint ahogy a karfiolé. Előtermény, utónövény is lehet, így fogyasztási ideje hosz- szú. Legkorábban — szabad földi termesztésből — júniusban szedhető, de akkor már február végén, március elején el kell vetni a magot melegágyba. Házi szükségletre vethetünk — kiürült és az alján kilyukasztott — tejfölöspohárba is. Szabadba csupán április végén ültethető. A brokkoli szereti a porhanyósra előkészített, mély művelésű talajt. Nagyobb te- nyészterületet, 50x40, 50x50 cm-t kíván. Készüljünk fel a fagyvédelemre a fagyosszentek elmúltáig — egyéni takarással /■■fi Ff: -MF 0j '' - -AL '■%>#’ W 1 .....>így kell szedni a brokkolit vagy fóliával. Ilyen védelemre majdnem minden hőérzékeny növénynek szüksége lehet. Ha csak néhány tő brokkolit nevelünk, egyesével takarjuk be erre a célra készített, a tetején lyukas „zacskóval”. Nagyobb területen lyuggatott (perforált) fóliával takarjuk. Ha a fóliát hosz- szabb ideig hagyjuk rajta (mintegy 3 hét), akkor korábbi szedésre (kb. 6-8 nap) számíthatunk. Aki későbbi szedéssel is megelégszik, két további nevelési terminus között választhat. Április elején szabad földi ágyásba vetni, május végén palántázni a végleges helyére, vagy még később, június elején vetni, és július közepén ültetni. Tenyészidőszak alatt 4-5 alkalommal fejtrágyázni kell, hogy megfelelő termést kapjunk. Legjobb a négyzetméterenként szükséges nitrogén- műtrágyát vízben (20-25 1/négyzetméter) feloldani, mivel így hatásosabb. A brokkoli nagyon érzékeny a talaj tömörödé- sére, cserepesedésére, kártevői, kórokozói — és az ellenük való védekezés — a karfioléhoz hasonlóak. A szedés ideje akkor jött el, ha a rózsa egy-egy része már teljesen kifejlődött, de még zárt, nem lazult fel. Meleg időben ez az időszak rövid, gyorsan Fagyvédelem egyéni takarással és fóliával túlfejlődik, magszárba indul. A rózsa alatt 10-15 centiméterre vágjuk le, hosszabban, mint a karfiolt, mivel ez a szárrésze (csi- rágspárga) is gyenge, finom. Rendszerint a középső rózsa érik be először. Ezt eltávolítva, a többi — valamint az oldallevelek hónaljából fejlődők — tovább nő. 16-20 napra rá elérik a megfelelő szedési állapotot. A leszedett brokkolit minél hamarább fogyasztanunk kell, mivel köny- nyen fonnyad, keseredik. Előnye, hogy jól fogyasztható. A mélyhűtővel rendelkezők a téli, vitaminszegény időszakra is tárolhatnak a brokkoliból. Mind főételként, mind húsételek mellé nagyszerű... V. Pénzes Judit Egy kívánatos nyelvi jelenségről és gyakorlatról Eddigelé gyakrabban a nem- kívánatos nyelvi jelenségekről írtunk. Most sort keríthetünk arra, hogy egy sajátosan egri szó- és nyelvhasználati jelenségről és gyakorlatról szóljunk. Egyik közleményünkben szóvá tettük, hogy városunkban is feleslegesen megszaporodtak az idegen eredetű megnevezések, elsősorban a különböző vendéglátóhelyek, boltok, áruházak névadási gyakorlatában. Ezért örülünk annak, hogy tanúi lehetünk annak a névadási jelenségnek és gyakorlatnak, amelyben újraelevenednek azok a hagyományos névadási szokások, amelyek a régi egri megnevezéseket jellemezték. Ezeket a megnevezéseket nemcsak „beszélgetős” voltuk teszi még ma is értékes névadási hagyománnyá számunkra, hanem az a sajátosan egri jellegzetesség, hogy a városi környezetben jól simulnak bizonyos sajátosan egri társadalmi viszonyokhoz is. Nemcsak abban segítették az egrieket, hogy mit „értsenek” a megnevezések mögött, hanem abban is, milyen szándék húzódik meg a megfelelő nevek megválasztásában. Hogy mindezt példákkal is érthetőbbé tegyük, idézzünk meg néhány szöveg- részletet erre vonatkozólag: „A városi polgárság a „Potykában” találkozott” (Breznay: Eger múltjából 169.) — „A városi Bodnár- és Pintze-ház, a későbbi Kacsa-korcsma, a legutóbb megszűnt Köhögő vendéglő 1800-ban” (Egri Híradó, 1990. 67. sz.). Sajátosan egri névadási gyakorlat volt, hogy egy-egy kocsma adott nevet az egri utcáknak, közöknek. így a Kacsa kocsmáról a Kacsa-köz, a Hosszú Pince kocsmáról a Hosszú Pince utca, a Koszorú tér a Koszorú vendéglőről. Az 1600- 1800-as évekbeli városi jegyzőkönyvekben olvasható megnevezéseknek két névtípusáról kapunk adatokat. Az egyik típus az egyalakú, egyszerű vagy összetett szavak felhasználásával alkotott névtípus: „A megyebeli notabilitásnak találkozóhelye volt az Oroszlány- Oroszlán vendégfogadó” (1799). „Eger várostüzi rende szerint az egyik gyülekezőhely a Galamb kortsmánál volt” (1811). Ebbe a névtípusba sorolhatók a Csillag korcsma a fürdőigazgatóság helyén, a Gólya nevű szálloda, ettől kapta a Gólya utca a nevét. A jezsuiták kocsmája a Bárány volt, ettől nyerte nevét a Bárányköz; a Szarvas vendég- fogadó a Makiári kapu mellett; a Király utcára nyíló Remény korcsma; a Törökfő korcsma; a Vadászkürt kocsma, a Német utcában fekvő s a Kispipához címzett kávéház, stb. A másik névtípus a jelzős szerkezetekben minősített megnevezések típusa: Arany Solga, a városi polgárság találkozási helye, a Tihaméren levő Fekete Sas; a város tulajdonát képező Vörös Ökör, a közismert Három Farkas, a vasútállomás közelében levő Zöld Koszorú kocsma, az 1700-as években közismert Fehér Szarvashoz címzett vendéglő, a Cifra-hós- tyai Fehér Galamb vendégfogadó, stb. E rövid felsorolásból az is kitűnik, hogy néhány mai megnevezés, minta Vadászkürt, a Fehér Szarvas vadásztanya, a Fekete Ló vendégfogadó megnevezések nevükkel is jól illeszkednek bele a hagyományos névtípusok sorába. A névváltás új példatárában az egyalakú névtípus meghatározó szerepet vállal. De egy dologban híven követi a hagyományt: ma a név fogalmi és használati értékével, hangulati hatástényezőivel jól illeszkedik bele a sajátosan egri környezetbe, mint például a török világra emlékeztető Pasa Borozó megnevezés. Találónak érezzük azokat a megnevezéseket, amelyek már nevükben is érzékeltetik azokat az összefüggéseket, amelyek kapcsolatba hozhatók a nevek fogalmi tartalmával és használati értékével. Ebbe a típusba tartoznak pl. a Pipe Baromfibolt megnevezés. A pipe, mint hangutánzó, a szárnyasokat, a csibéket, tyúkokat hívogató szó, jól teljesíti megnevező szerepét. Ugyanaz mondható el ezekről a nevekről is: Mazsola Autósiskola, Morzsi Állateledelbolt, Gúnya Böngészde. A mazsola szóval minősítjük a bizalmas beszédhelyzetekben a kezdő, a gyakorlatlan autóvezetőt, a Morzsi névelem önmagában felidézi a Morzsi kutya megnevezést, a gúnya és a böngészde hangulati értékével késztet bennünket merészebb képzetkapcsolásokra, a nem bántó éllel megfogalmazott ruhaneműmegnevezések e rokon értelmű szósorának felvillanásai, gönc, viseltes, ódivatú hacuka, cula szavak hangulati hatástényező- érzékelésére. Az sem véletlen, hogy a virágboltok, virágszalonok újabban ezeket a valóban hangulatos és kifejező neveket kapták megnevezésükre: Dália, Ágnes, Viola. Magukban is e nevek nemcsak szépek, hanem olyan érzéseket keltenek bennünk, amikről Gárdonyi ilyen szép gondolatokat rejtett e verssorokba: mikor e neveket halljuk vagy olvassuk, „a szívünk is feldobog, tavaszt érzünk, virágillatot, s az arcunkba sütő májusi napot.” Dr. Bakos József Az írás, mint jellemünk tükre (A Grafológiai Intézet rovata) Grafológia a kriminalisztikában Dr. Agárdi Tamás (pszichológus, grafológus, a Grafológiai Intézet igazgatója) a Rendőrtiszti Főiskola „Figyelő” c. lapjában (1991/4.) megjelent tanulmányából: „Az 1991/92. tanévben másodízben kerül sor a Rendőrtiszti Főiskola keretein belül a grafológia oktatására speciálkollégiumi szinten. Ezzel a főiskola nem áll egyedül, hiszen az elmúlt oktatási évben csaknem tíz felsőoktatási intézményben ismerkedtek meg a hallgatók a kézírás elemzésének módszerével. A vizsgáló munkáját nagymértékben meghatározzák a gyanúsítottal való első találkozás kezdő pillanatai. Szabályos küzdelem indul meg ilyenkor, amelynek során a törvényen innen és onnan „kóstolgatják” egymást, különböző stratégiát alakítanak ki, amelyet személyiségüknek megfelelő rugalmassággal alakítanak a helyzethez illően. Ebben a küzdelemben felbecsülhetetlen értékű minden olyan információ, ami segíti az ellenfél megismerését, döntési mechanizmusának feltárását, elhatározásainak a befolyásolását. A hagyományosan alkalmazott eszközök, a bizonyítékok gondos összegyűjtése, megfelelő ütemű „adagolása”, a gyanúsított személyiségének megszokott módon történő feltárása igen hatékonyan egészülhet ki a gyanúsított kézírásának megfelelő elemzésével. Olyan helyzeti előnybe hozhatja magát már az első időszakban a vizsgáló, amelynek segítségével mindvégig hatékonyan tudja irányítani a vizsgálati munkát. Lépéshátrányba kerül az a vizsgáló, aki úgy ül neki a kihallgatásnak, hogy majd annak során megismeri delikvensét. A megismerő folyamat során ő maga is alanya lesz a gyanúsított általi megismerésnek, és előfordulhat, hogy mire a vizsgáló kialakítja a saját taktikáját, addigra a gyanúsított már régen átvette az irányítást. Grafológus segítségével szinte tetszés szerinti mértékben bővíthetők a kézírás alapján skálázható személyiségvonások, és ilyenkor még az sem akadály, ha a gyanúsított alacsony szintű isko- lázottságú, gyakorlatlan kézíró. Bár a grafológia megfigyelései a kellőképpen automatizált írásra vonatkoznak, megfelelő korrekciós számításokkal kiküszöbölhető az alacsonyabb iskolázottságból eredő effektus. A kézírás alapján nem pusztán az első fellépés tervezhető meg. A rendszeres időközönként levett írásminta (pl. a kihallgatások között feladatként adott esetleírás) arra is alkalmas, hogy a vizsgáló az előző kihallgatás érzelmi, értelmi hatásait nyomon kövesse. (Pl. az oválokban feltűnő nyitások, a fokozódó jobbra dőlés, a megszaporodó végvonalak, az ismétlődő fűzéses kötési mód stb. mind a nyitásra, a vallomás iránti hajlandóságra utalhatnak.) A szerző a továbbiakban olyan speciális vizsgálati módról ír, amelyben a kézírás mint „po- ligráf” (hazugságvizsgáló) kerül felhasználásra. Helyhiány miatt sem erről, sem „A repülőgép-vezetők bal- esetező hajlama és a kézírás egyes jegyei” című munkájáról nem tudok bővebben említést tenni. Az írásminta, amit bemutatok Önöknek, Egerben sokak által ismert, a csak „autóversenyző”- ként emlegetett személyé. Igazán komoly összetűzése nem volt a törvénnyel, viszont sokfelé tartozott, nagyobb összegekkel is. Kézírásának vizsgálata sokféle támpontot nyújtott volna a vizsgálatot vezető nyomozónak. Először is: rögtön lehet látni, hogy iskolázottsági szintjénél intelligensebb emberrel van dolgunk. Meghökkentően kiszámított és betartott térbeosztás, nyílegyenes sorvezetés, mind azt mutatják, hogy írójuk kiszá- mítottan, megtervezetten irányítja és viszi véghez cselekedeteit. Nehezen hozható ki a sodrából, nagy önuralommal rendelkezik. Világos és pontos gondolkodású. Nyomtatott betűs írása kör alakú ékezeteivel, az alsó szárak alig látható díszítésével együtt olyan embert sejtet, aki szerepet játszik, álarcban jár az emberek között. Erre a típusra nem a hirtelen felindulásból, hanem az előre eltervezett cselekedetek a jellemzőek. A kihallgatás stratégiájának megtervezésénél figyelembe kell venni, hogy ilyen esetben a „rá- ijesztés” és megfélemlítés fokozatai nem érnek igazán célt, hiszen egy jó idegzetű és céltudatos emberrel állunk szemben. Katona Ágnes grafológus értté fel ffit* ■ - fut Je/ef - et . JfpréJJ*/ fyttte/o/iae -4} /efeAS vffrtt/etm trait te*— £>/—*> efe r*—é/eire fejt tje* cJe/eíee/tet . U-o fitté Jtiffte srireJéu teem, tő*téteti s*—t eiior iertefr éj iotercrefe/*t*t /etet o* tjfy ejye/ir* f* reee fof fttftte tte/eéeer evfy• wertete - iefy jsrrt/ftt Sié/yeeer feytsal etéeteEgy Tolsztoj-mondás A rejtvényábra fő sorai Lev Tolsztoj egyik mondását tartalmazzák. Megfejtendők a vízsz. 1. és függ. 32. sz. sorok. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első része (zárt betűk: K, K) 13. Ájulásszerű állapotba jut 14. Magasabb beosztásba helyezi 15. Mányoki Ádám 16. Küldeményt kikézbesít 18. Kereskedelmi termék 19. Kálium és kén 20. Becézett Erika 22. Előfordulna 24. Gyomnövény 25. ...bánya (település Borsod- Abaúj-Zemplén megyében) 27. Eszme, ötlet 28. Kukoricaétel 29. Selejtező egyes versenyeknél 31. Titokban a szobába csempész 33. Hosszú idő múlva 34. Nem kell több 36. Máthé Éva 38. Abortuszbizottság, röv. 40. Újságíró (Rudolf) 42. Karika alakú végtag 44. Filc 46. Lármás veszekedés 49. Női név 50. Heveny 51. Oijol városának másik neve 52. Súlymeghatározást végez 53. Nyári idénymunka 55. Szappanmárka 56. Tata része! 57. Ä személyét megelőző helyre 58. Helység Szabolcsban 60. Elektronvolt, röv. 61. Tartomány Hollandia délnyugati részén 64. Annál lentebbi helyen. FÜGGŐLEGES: 1. Száraz keleti szél Erdélyben 2. Valakit hűtlenül cserbenhagy 3. A jelenlegi napon 4. Annál lejjebb 5. A láthatatlan ember c. regény egyik főhőse 6. Formálás 7. Európa-kupa 8. Női név 9. Egy másik női név 10. Strucchoz hasonló futómadár 11. Szintén ne 12. Adódó lehetőség 17. Dajka népiesen 21. Öreg, vén 23. Egykori világbajnok kajakozó (József) 24. Gyakori családnév 26. Kényelmes ülőbútor — névelővel 28. Esőtől nedvessé váló 30. Parancs, rendelkezés 31. Férfinév 32. A mondás folytatása (zárt betűk: H, A, I) 35. Kacatok tárolására szolgáló helyiségek 37. Felhők között paripán járó mitológiai alak 39. Belső illesztett résszel van ellátva 41. Füzet 43. Lámpatartozék 45. Van bátorsága 47. Közlekedési eszköz 48. Erdőben magányosan élő személy 50. Küzdőtér 53. Fundamentum 54. O ... mio (szép olasz dal) 57. A személye előtti helyre. 59. Növi... (jugoszláv város) 62. Mutatószó 63. Dánia gk- jele 65. Televízió, röv. A megfejtéseket augusztus 6- ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban közöljük. A borítékra írják rá: Keresztrejtvény! Báthory Attila