Heves Megyei Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-01-02 / 181. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. augusztus 1—2., szombat—vasárnap Kertész leszek A brokkoli Több olyan növény is akad — így az articsóka, az aszparápusz —, amely dísznövény létére a konyhaművészet asztalán is sze­repel, és olyan is, ami virágot hoz, de azt nem díszítésre, ha­nem fogyasztásra termeljük. Most egy ilyen növényről, a brokkoliról lesz szó. A brokkoli — vagy ahogyan a németek ne­vezik: csirágkáposzta — magas beltartalmi értéke, különleges egyéni Ize miatt a legértékesebb zöldségnövények közé sorolha­tó. Fogyasztható része a húsos virágzati kezdeménye. A vadká­posztából alakult ki a fejlődés- történet során, ugyanúgy, mint a fejes káposzta, a kelkáposzta, a bimbóskel, a karfiol. Közvetlen elődje a karfiolnak. A kettő kö­zötti különbség az, hogy míg a karfiol rózsája fehér, tömör, a brokkolié zöld, lilászöld, lazább, emellett a rózsa alatti szár hosz- szabb. A karfiol egyszerre szed­hető, ám a brokkolinak középső rózsája eltávolítása után még több, kisebb virága fejlődik, ami többszöri szedést tesz lehetővé. Húsos virágzati kezdeménye ízletes, vitamin- és ásványi- anyag-tartalma a karfiolénál ma­gasabb. Termesztése nem nehéz, hasonlóan történik, mint ahogy a karfiolé. Előtermény, utónövény is lehet, így fogyasztási ideje hosz- szú. Legkorábban — szabad földi termesztésből — júniusban szed­hető, de akkor már február vé­gén, március elején el kell vetni a magot melegágyba. Házi szük­ségletre vethetünk — kiürült és az alján kilyukasztott — tejfölös­pohárba is. Szabadba csupán április végén ültethető. A brokkoli szereti a porhanyósra előkészített, mély művelésű talajt. Nagyobb te- nyészterületet, 50x40, 50x50 cm-t kíván. Készüljünk fel a fagyvédelemre a fagyosszentek elmúltáig — egyéni takarással /■■fi Ff: -MF 0j '' - -AL '■%>#’ W 1 .....>­így kell szedni a brokkolit vagy fóliával. Ilyen védelemre majdnem minden hőérzékeny növénynek szüksége lehet. Ha csak néhány tő brokkolit nevelünk, egyesével takarjuk be erre a célra készített, a tetején lyukas „zacskóval”. Nagyobb te­rületen lyuggatott (perforált) fó­liával takarjuk. Ha a fóliát hosz- szabb ideig hagyjuk rajta (mint­egy 3 hét), akkor korábbi sze­désre (kb. 6-8 nap) számítha­tunk. Aki későbbi szedéssel is meg­elégszik, két további nevelési ter­minus között választhat. Április elején szabad földi ágyásba vet­ni, május végén palántázni a vég­leges helyére, vagy még később, június elején vetni, és július kö­zepén ültetni. Tenyészidőszak alatt 4-5 alkalommal fejtrágyáz­ni kell, hogy megfelelő termést kapjunk. Legjobb a négyzetmé­terenként szükséges nitrogén- műtrágyát vízben (20-25 1/négyzetméter) feloldani, mivel így hatásosabb. A brokkoli na­gyon érzékeny a talaj tömörödé- sére, cserepesedésére, kártevői, kórokozói — és az ellenük való védekezés — a karfioléhoz ha­sonlóak. A szedés ideje akkor jött el, ha a rózsa egy-egy része már teljesen kifejlődött, de még zárt, nem lazult fel. Meleg idő­ben ez az időszak rövid, gyorsan Fagyvédelem egyéni takarással és fóliával túlfejlődik, magszárba indul. A rózsa alatt 10-15 centiméterre vágjuk le, hosszabban, mint a karfiolt, mivel ez a szárrésze (csi- rágspárga) is gyenge, finom. Rendszerint a középső rózsa érik be először. Ezt eltávolítva, a többi — valamint az oldallevelek hónaljából fejlődők — tovább nő. 16-20 napra rá elérik a meg­felelő szedési állapotot. A lesze­dett brokkolit minél hamarább fogyasztanunk kell, mivel köny- nyen fonnyad, keseredik. Elő­nye, hogy jól fogyasztható. A mélyhűtővel rendelkezők a téli, vitaminszegény időszakra is tá­rolhatnak a brokkoliból. Mind főételként, mind húsételek mellé nagyszerű... V. Pénzes Judit Egy kívánatos nyelvi jelenségről és gyakorlatról Eddigelé gyakrabban a nem- kívánatos nyelvi jelenségekről írtunk. Most sort keríthetünk ar­ra, hogy egy sajátosan egri szó- és nyelvhasználati jelenségről és gyakorlatról szóljunk. Egyik közleményünkben szóvá tettük, hogy városunkban is feleslege­sen megszaporodtak az idegen eredetű megnevezések, elsősor­ban a különböző vendéglátóhe­lyek, boltok, áruházak névadási gyakorlatában. Ezért örülünk annak, hogy tanúi lehetünk an­nak a névadási jelenségnek és gyakorlatnak, amelyben újraele­venednek azok a hagyományos névadási szokások, amelyek a régi egri megnevezéseket jelle­mezték. Ezeket a megnevezéseket nemcsak „beszélgetős” voltuk teszi még ma is értékes névadási hagyománnyá számunkra, ha­nem az a sajátosan egri jellegze­tesség, hogy a városi környezet­ben jól simulnak bizonyos sajá­tosan egri társadalmi viszonyok­hoz is. Nemcsak abban segítették az egrieket, hogy mit „értsenek” a megnevezések mögött, hanem abban is, milyen szándék húzó­dik meg a megfelelő nevek meg­választásában. Hogy mindezt példákkal is érthetőbbé tegyük, idézzünk meg néhány szöveg- részletet erre vonatkozólag: „A városi polgárság a „Potykában” találkozott” (Breznay: Eger múltjából 169.) — „A városi Bodnár- és Pintze-ház, a későbbi Kacsa-korcsma, a legutóbb megszűnt Köhögő vendéglő 1800-ban” (Egri Híradó, 1990. 67. sz.). Sajátosan egri névadási gyakorlat volt, hogy egy-egy kocsma adott nevet az egri ut­cáknak, közöknek. így a Kacsa kocsmáról a Kacsa-köz, a Hos­szú Pince kocsmáról a Hosszú Pince utca, a Koszorú tér a Ko­szorú vendéglőről. Az 1600- 1800-as évekbeli vá­rosi jegyzőkönyvekben olvasha­tó megnevezéseknek két névtí­pusáról kapunk adatokat. Az egyik típus az egyalakú, egyszerű vagy összetett szavak felhaszná­lásával alkotott névtípus: „A megyebeli notabilitásnak talál­kozóhelye volt az Oroszlány- Oroszlán vendégfogadó” (1799). „Eger várostüzi rende szerint az egyik gyülekezőhely a Galamb kortsmánál volt” (1811). Ebbe a névtípusba sorol­hatók a Csillag korcsma a fürdő­igazgatóság helyén, a Gólya nevű szálloda, ettől kapta a Gólya ut­ca a nevét. A jezsuiták kocsmája a Bárány volt, ettől nyerte nevét a Bárányköz; a Szarvas vendég- fogadó a Makiári kapu mellett; a Király utcára nyíló Remény korcsma; a Törökfő korcsma; a Vadászkürt kocsma, a Német ut­cában fekvő s a Kispipához cím­zett kávéház, stb. A másik névtí­pus a jelzős szerkezetekben mi­nősített megnevezések típusa: Arany Solga, a városi polgárság találkozási helye, a Tihaméren levő Fekete Sas; a város tulajdo­nát képező Vörös Ökör, a közis­mert Három Farkas, a vasútállo­más közelében levő Zöld Koszo­rú kocsma, az 1700-as években közismert Fehér Szarvashoz címzett vendéglő, a Cifra-hós- tyai Fehér Galamb vendégfoga­dó, stb. E rövid felsorolásból az is ki­tűnik, hogy néhány mai megne­vezés, minta Vadászkürt, a Fehér Szarvas vadásztanya, a Fekete Ló vendégfogadó megnevezé­sek nevükkel is jól illeszkednek bele a hagyományos névtípusok sorába. A névváltás új példatá­rában az egyalakú névtípus meg­határozó szerepet vállal. De egy dologban híven követi a hagyo­mányt: ma a név fogalmi és hasz­nálati értékével, hangulati hatás­tényezőivel jól illeszkedik bele a sajátosan egri környezetbe, mint például a török világra emlékez­tető Pasa Borozó megnevezés. Találónak érezzük azokat a megnevezéseket, amelyek már nevükben is érzékeltetik azokat az összefüggéseket, amelyek kapcsolatba hozhatók a nevek fogalmi tartalmával és használati értékével. Ebbe a típusba tartoz­nak pl. a Pipe Baromfibolt meg­nevezés. A pipe, mint hangután­zó, a szárnyasokat, a csibéket, tyúkokat hívogató szó, jól teljesí­ti megnevező szerepét. Ugyanaz mondható el ezekről a nevekről is: Mazsola Autósiskola, Morzsi Állateledelbolt, Gúnya Böngész­de. A mazsola szóval minősítjük a bizalmas beszédhelyzetekben a kezdő, a gyakorlatlan autóveze­tőt, a Morzsi névelem önmagá­ban felidézi a Morzsi kutya meg­nevezést, a gúnya és a böngészde hangulati értékével késztet ben­nünket merészebb képzetkap­csolásokra, a nem bántó éllel megfogalmazott ruhanemű­megnevezések e rokon értelmű szósorának felvillanásai, gönc, viseltes, ódivatú hacuka, cula szavak hangulati hatástényező- érzékelésére. Az sem véletlen, hogy a virág­boltok, virágszalonok újabban ezeket a valóban hangulatos és kifejező neveket kapták megne­vezésükre: Dália, Ágnes, Viola. Magukban is e nevek nemcsak szépek, hanem olyan érzéseket keltenek bennünk, amikről Gár­donyi ilyen szép gondolatokat rejtett e verssorokba: mikor e ne­veket halljuk vagy olvassuk, „a szívünk is feldobog, tavaszt ér­zünk, virágillatot, s az arcunkba sütő májusi napot.” Dr. Bakos József Az írás, mint jellemünk tükre (A Grafológiai Intézet rovata) Grafológia a kriminalisztikában Dr. Agárdi Tamás (pszicholó­gus, grafológus, a Grafológiai Intézet igazgatója) a Rendőrtisz­ti Főiskola „Figyelő” c. lapjában (1991/4.) megjelent tanulmá­nyából: „Az 1991/92. tanévben má­sodízben kerül sor a Rendőrtiszti Főiskola keretein belül a grafoló­gia oktatására speciálkollégiumi szinten. Ezzel a főiskola nem áll egyedül, hiszen az elmúlt oktatá­si évben csaknem tíz felsőoktatá­si intézményben ismerkedtek meg a hallgatók a kézírás elem­zésének módszerével. A vizsgáló munkáját nagy­mértékben meghatározzák a gyanúsítottal való első találkozás kezdő pillanatai. Szabályos küz­delem indul meg ilyenkor, amelynek során a törvényen in­nen és onnan „kóstolgatják” egymást, különböző stratégiát alakítanak ki, amelyet személyi­ségüknek megfelelő rugalmas­sággal alakítanak a helyzethez il­lően. Ebben a küzdelemben fel­becsülhetetlen értékű minden olyan információ, ami segíti az ellenfél megismerését, döntési mechanizmusának feltárását, el­határozásainak a befolyásolá­sát. A hagyományosan alkalma­zott eszközök, a bizonyítékok gondos összegyűjtése, megfelelő ütemű „adagolása”, a gyanúsí­tott személyiségének megszo­kott módon történő feltárása igen hatékonyan egészülhet ki a gyanúsított kézírásának megfe­lelő elemzésével. Olyan helyzeti előnybe hozhatja magát már az első időszakban a vizsgáló, amelynek segítségével mindvé­gig hatékonyan tudja irányítani a vizsgálati munkát. Lépéshátrányba kerül az a vizsgáló, aki úgy ül neki a kihall­gatásnak, hogy majd annak so­rán megismeri delikvensét. A megismerő folyamat során ő ma­ga is alanya lesz a gyanúsított ál­tali megismerésnek, és előfor­dulhat, hogy mire a vizsgáló ki­alakítja a saját taktikáját, addigra a gyanúsított már régen átvette az irányítást. Grafológus segítségével szinte tetszés szerinti mértékben bővít­hetők a kézírás alapján skálázha­tó személyiségvonások, és ilyen­kor még az sem akadály, ha a gyanúsított alacsony szintű isko- lázottságú, gyakorlatlan kézíró. Bár a grafológia megfigyelései a kellőképpen automatizált írás­ra vonatkoznak, megfelelő kor­rekciós számításokkal kiküszö­bölhető az alacsonyabb iskolá­zottságból eredő effektus. A kézírás alapján nem pusztán az első fellépés tervezhető meg. A rendszeres időközönként le­vett írásminta (pl. a kihallgatá­sok között feladatként adott esetleírás) arra is alkalmas, hogy a vizsgáló az előző kihallgatás ér­zelmi, értelmi hatásait nyomon kövesse. (Pl. az oválokban feltű­nő nyitások, a fokozódó jobbra dőlés, a megszaporodó végvona­lak, az ismétlődő fűzéses kötési mód stb. mind a nyitásra, a vallo­más iránti hajlandóságra utalhat­nak.) A szerző a továbbiakban olyan speciális vizsgálati módról ír, amelyben a kézírás mint „po- ligráf” (hazugságvizsgáló) kerül felhasználásra. Helyhiány miatt sem erről, sem „A repülőgép-vezetők bal- esetező hajlama és a kézírás egyes jegyei” című munkájáról nem tudok bővebben említést tenni. Az írásminta, amit bemutatok Önöknek, Egerben sokak által ismert, a csak „autóversenyző”- ként emlegetett személyé. Iga­zán komoly összetűzése nem volt a törvénnyel, viszont sokfelé tartozott, nagyobb összegekkel is. Kézírásának vizsgálata sokfé­le támpontot nyújtott volna a vizsgálatot vezető nyomozó­nak. Először is: rögtön lehet látni, hogy iskolázottsági szintjénél in­telligensebb emberrel van dol­gunk. Meghökkentően kiszámí­tott és betartott térbeosztás, nyílegyenes sorvezetés, mind azt mutatják, hogy írójuk kiszá- mítottan, megtervezetten irá­nyítja és viszi véghez cselekede­teit. Nehezen hozható ki a sodrá­ból, nagy önuralommal rendel­kezik. Világos és pontos gondol­kodású. Nyomtatott betűs írása kör alakú ékezeteivel, az alsó szárak alig látható díszítésével együtt olyan embert sejtet, aki szerepet játszik, álarcban jár az emberek között. Erre a típusra nem a hirtelen felindulásból, hanem az előre el­tervezett cselekedetek a jellem­zőek. A kihallgatás stratégiájának megtervezésénél figyelembe kell venni, hogy ilyen esetben a „rá- ijesztés” és megfélemlítés foko­zatai nem érnek igazán célt, hi­szen egy jó idegzetű és céltudatos emberrel állunk szemben. Katona Ágnes grafológus értté fel ffit* ■ - fut Je/ef - et . JfpréJJ*/ fyttte/o/iae -4} /efeAS vffrtt/etm trait te*— £>/—*> efe r*—é/eire fejt tje* cJe/eíee/tet . U-o fitté Jtiffte srireJéu teem, tő*téteti s*—t eiior iertefr éj iotercrefe/*t*t /etet o* tjfy ejye/ir* f* reee fof fttftte tte/eéeer evfy• wertete - iefy jsrrt/ftt Sié/yeeer feytsal etéete­Egy Tolsztoj-mondás A rejtvényábra fő sorai Lev Tolsztoj egyik mondását tartal­mazzák. Megfejtendők a vízsz. 1. és függ. 32. sz. sorok. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első része (zárt be­tűk: K, K) 13. Ájulásszerű álla­potba jut 14. Magasabb beosz­tásba helyezi 15. Mányoki Ádám 16. Küldeményt kikézbesít 18. Kereskedelmi termék 19. Káli­um és kén 20. Becézett Erika 22. Előfordulna 24. Gyomnövény 25. ...bánya (település Borsod- Abaúj-Zemplén megyében) 27. Eszme, ötlet 28. Kukoricaétel 29. Selejtező egyes versenyeknél 31. Titokban a szobába csempész 33. Hosszú idő múlva 34. Nem kell több 36. Máthé Éva 38. Abortuszbizottság, röv. 40. Új­ságíró (Rudolf) 42. Karika alakú végtag 44. Filc 46. Lármás vesze­kedés 49. Női név 50. Heveny 51. Oijol városának másik neve 52. Súlymeghatározást végez 53. Nyári idénymunka 55. Szappan­márka 56. Tata része! 57. Ä sze­mélyét megelőző helyre 58. Helység Szabolcsban 60. Elekt­ronvolt, röv. 61. Tartomány Hol­landia délnyugati részén 64. An­nál lentebbi helyen. FÜGGŐLEGES: 1. Száraz keleti szél Erdélyben 2. Valakit hűtlenül cserbenhagy 3. A jelenlegi napon 4. Annál lej­jebb 5. A láthatatlan ember c. re­gény egyik főhőse 6. Formálás 7. Európa-kupa 8. Női név 9. Egy másik női név 10. Strucchoz ha­sonló futómadár 11. Szintén ne 12. Adódó lehetőség 17. Dajka népiesen 21. Öreg, vén 23. Egy­kori világbajnok kajakozó (Jó­zsef) 24. Gyakori családnév 26. Kényelmes ülőbútor — névelő­vel 28. Esőtől nedvessé váló 30. Parancs, rendelkezés 31. Férfi­név 32. A mondás folytatása (zárt betűk: H, A, I) 35. Kacatok tárolására szolgáló helyiségek 37. Felhők között paripán járó mitológiai alak 39. Belső illesz­tett résszel van ellátva 41. Füzet 43. Lámpatartozék 45. Van bá­torsága 47. Közlekedési eszköz 48. Erdőben magányosan élő személy 50. Küzdőtér 53. Fun­damentum 54. O ... mio (szép olasz dal) 57. A személye előtti helyre. 59. Növi... (jugoszláv vá­ros) 62. Mutatószó 63. Dánia gk- jele 65. Televízió, röv. A megfejtéseket augusztus 6- ig küldjék be címünkre. A nyer­tesek névsorát szombati lapszá­munkban közöljük. A borítékra írják rá: Keresztrejtvény! Báthory Attila

Next

/
Thumbnails
Contents