Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-11-12 / 163. szám
2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. július 11—12., szombat—vasárnap Tesztelik az atomreaktorokat Huszonkétmillió dolláros szerződést kötött az amerikai Mariner Engineering vállalat az orosz és a lengyel kormánnyal, amelyben vállalta: Lengyelországban leteszteli az orosz WER típusú atomreaktorokat. A munka jövő januárban indul be, ám előbb még jóvá kell hagynia az amerikai külügyminisztériumnak és a moszkvai Nemzetközi Kutatási és Technológiai Központnak. A WER típusú reaktorok jóval korszerűbbek a Csemobilban balesetet szenvedett RBMK típusúaknál. Lauda tekintélyes partnere Tekintélyes partnert talált az anyagi gondokkal küzdő osztrák Lauda Air: a Lufthansa leány- vállalata, a Condor 26,5 százalékos részesedést vásárolt az egykori autóversenyző légitársaságánál. Az ügylet 250 millió schil- lingbe került a Lufthansának — ebből 50 milliót az ugyancsak Lauda-érdekeltségű ITAS utazási irodába fektetett. Az együttműködés, amivel Lauda igen elégedett, minden területre kiterjed. Bolgár infláció: 40 százalék fölött Bulgáriában az év első hat hónapjában az inflációs ráta már meghaladta a 40 százalékot. A bolgár sajtóban megjelent szakértői vélemények szerint egyre kevésbé valószínű, hogy a Filip Dimitrov vezette kormány tartani tudja magát ahhoz az ígéretéhez, amely szerint ebben az évben körülbelül 60 százalékkal növekednek majd a létfenntartás költségei. Osztrákok Sztálin áldozatai között Legkevesebb 1000 osztrák esett áldozatául a sztálini tisztogatásoknak az egykori Szovjetunióban — állítják történészek. Máris megerősíthetjük, hogy legkevesebb 600 osztrák vesztette életét a tisztogatások során, de valójában többen lehettek, szerintem legalább ezren—jelentette ki a Reuter tudósítójának Barry McLoughlin, a Bécsben letelepedett angol történész. De történésztársával, Walter Szeve- rával együtt azon a véleményen van, hogy még évekbe beletelhet, amíg sorsukat teljes egészében feltárják. Szevera szerint mintegy 3000 osztrák telepedett le és kapott munkát a Szovjetunióban 1917 után. A két történész bizonyítékot talált arra, hogy két osztrák kommunistát, akik 1934-ben a Szovjetunióba menekültek, négy év múlva ott letartóztattak és agyonlőttek. A hivatalos okmányok ellenben mindmáig azt állítják, hogy szívroham okozta halálukat. Nem született meg a Jugoszláviáról szóló nyilatkozat A gát az orosz vétó volt Korán kezdődött a munka pénteken a helsinki csúcstalálkozó résztvevői számára. A volt Varsói Szerződés és a NATO tagállamainak képviselői a plenáris ülés megnyitása előtt aláírták az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés élő erővel kapcsolatos megállapodását. Az érintett országok haderőinek létszámát csökkentő egyezményt magyar részről Kelemen András külügymi- nisztériumi államtitkár látta el kézjegyével. Mint a konferencia-központban újságírók körében ismeretessé vált, csütörtökön még a plenáris ülés berekesztése után is a késő éjszakába nyúlóan tartott a vezető tisztségviselők bizottságában az egyeztető munka. A vita elsősorban a Jugoszláviára vonatkozó politikai nyilatkozatróliolyl. A dokumentumot ezen a szinten végül is Oroszország vétója miatt nem sikerült elfogadni, bár az okmány az eredetihez képest jelentősen felhígult, veszített erejéből. A sikertelen egyeztetés után döntött úgy Bosznia-Hercegovina, hogy önálló kezdeményezésként a csúcstalálkozó elé terjeszti a dokumentumot, hogy a plenáris ülésen minden résztvevő nyilvánosan, a többiek színe előtt állást foglaljon róla. A péntek délelőtti felszólalások sorában figyelmet keltő volt Eduard Sevardnadze beszéde. A grúz államfő javasolta az EBEÉ-nek, hogy dolgozzon ki külön programot a kaukázusontúli térségben zajló konfliktusok rendezésére. Összesen egyébként tizenkilenc felszólalás hangzott el — köztük olyan, nagy érdeklődéssel várt beszédek is, mint Borisz Jelcin orosz elnöké és John Major brit miniszterelnöké —, s aztán a déli órákban a finn fővárosban összegyűlt állam- és kormányfők aláírják a tanácskozás vaskos záródokumentumát. Antall József magyar kormányfő pénteken megbeszélést folytatott többek között George Bush amerikai elnökkel, délben sajtóértekezletet tartott. Ki kaphat baleseti járadékot? (Folytatás az 1. oldalról) A baleseti járadék mértéke, azaz a havi átlagkeresethez viszonyított százaléka attól függ, hogy milyen fokú a munkaképesség csökkenése. A 16-25 százalék közötti mérték az első, a 26-35 százalékos a második, a 36-49 százalékos a harmadik, az 50-66 százalékos pedig a negyedik baleseti fokozatba tartozik. A járadék a havi átlagkeresetnek —a fokozatok sorrendjében — 8, 10,15, illetve 30 százaléka, amit egyébként a balesetet közvetlenül megelőző 1 év átlagkeresete alapján számítanak ki. (A foglalkozási betegség miatt járó juttatást hasonló módon számolják, de itt a betegséggel veszélyeztető munkahelyen kapott utolsó 1 évi kereset a számítási alap.) Az üzemi baleset utáni járadékot a főfoglalkozásban elért kereset havi átlaga alapján állapítják meg, akkor is, ha a mellék- foglalkozásban vagy másodállásban végzett munka közben történt az egészségkárosodás. Akinek a főfoglalkozáson kívül bejelentett mellékfoglalkozása is van, s főmunkahelyén a munkakörére megállapított törvényes munkaidőnél kevesebb órára alkalmazták, annak — baleseti járadéka kiszámításakor — a mellékfoglalkozásban eltöltött munkaidejéből annyi órát vesznek figyelembe, amennyi főállásban a törvényes munkaidőből hiányzott. A baleseti fokozat változása esetén az új fokozatnak megfelelően módosítják a járadék összegét, s megszűnik a jogosultság, ha a munkaképesség csökkenése a 15 százalékot már nem haladja meg. Szathmári Gábor Ferenczy-Europress Kérdőjelek A világ München után Takaréklángon megtartott találkozó, amely a világ nagy része számára nemcsak a reményektől, de a várakozásoktól is elmaradt. A 7 legfejlettebb ipari hatalom müncheni csúcsának ez az értékelése azonban nem cáfolja, hogy a tanácskozás talán segítette új vágányokra állítani a Földet. Mire számíthat München után a világ? Újabb biztatásokra, hogy a konfrontáció valóban átadja a helyét a kooperációnak. Ez akkor is reménység, ha a Hetek álláspontjainak ismeretében még biztosabbak lehetünk abban: bizonytalanságok és határozatlanságok veszélyeztetik az életet mindenütt, ahol a konfrontáció uralkodik. Mire számíthat a mi kisebb világunk itt, Európa keleti felében? Jó szándékra mindenképpen a fejlettebbek részéről, s ez sem kevés. Ösztönzésre a demokrácia és a piacgazdaság erősítése érdekében. S támogatásra, amennyire az egyezik a támogatni tudók érdekeivel. Az utóbbit főként ne feledjük. Mit kaphat Oroszország? 24 milliárd dollárt és újabb lélegzetvételi lehetőségeket. Tehát többet, mint Gorbacsov kapott, de jóval kevesebbet annál, amit Jelcin várt. Mert a fejlettek nem érdekeltek ugyan a zűrzavarban a FÁK államaiban, de nem támogatják egy új, erős Oroszország megszületését sem. Ez „nagypolitika” a szó teljes értelmében. S mit várhatnak önmaguktól a Hetek? Hogy közülük egyik sem lesz elég erős ahhoz, hogy nyíltan szembehelyezkedjék a többi érdekeivel. Ezért mindenki kivár, helyezkedik, és védelmezi önmaga gazdag házát. A világ többi része számukra csak ez után következik. Vagyis München fő figyelmeztetése: átmeneti helyzetben váijuk a jövőt. De meddig tarthat egy ilyen átmenet? (FEB) Csekk-könyv diplomácia Nagykövetek dollárért A legutóbbi négy évben 11 amerikai üzletembert neveztek ki nagykövetté, miután az illetők legkevesebb 100 ezer dollárral járultak hozzá Bush elnök megválasztásához vagy más republikánus ügyhöz — állapította meg az AP amerikai hírügynökség. Közéjük tartozik Donald H. Alexander, aki január 12-én írt alá egy csekket a Republikánus Párt részére, s a Fehér Ház hat hét múlva felajánlotta neki a hágai nagyköveti posztot. A csekk aláírása és a kinevezés között olyan rövid idő telt el, hogy a szenátus külügyi bizottsága nem hagyta jóvá az elnök döntését. Alexander azt állította, hogy senki sem kért tőle pénzt, s nem is beszélt az adományról senkivel a kormányzatban. Ázt azonban beismerte, hogy két héttel a csekk kitöltése után felhívta a Fehér Házat, s kérte, hogy nevezzék ki hágai nagykövetté, mert tudta, hogy a poszt megürült Meghívtak beszélgetésre, és három hét múlva felajánlották neki a nagyköveti állást—mondta. Nagyköveti kinevezés anyagi hozzájárulásért— ez a gyakorlat már a 18. században elkezdődött az Egyesült Államokban. A legutóbbi években azonban — ahogyan a választási kampányok költségei növekedtek — ez a gyakorlat szembeszökő „csekkkönyv diplomáciává” alakult — állítják egyes politikai körökben. — A nagykövetek az Egyesült Államok szemei és hangjai külföldön. Ha azonban ezt a tisztséget egyszerűen meg lehet vásárolni, ez lealacsonyítja a nagyköveti állást — jelentette ki Ronald Spiers, aki a Reagan-kormány- zat idején a külügyminisztérium igazgatási államtitkára volt. Bush, ha az átlagot tekintjük, megtartotta a választási kampány során tett ígéretét, hogy 2:1 arányban nevez ki hivatásos diplomatákat nagykövetté üzletemberekkel szemben. A 141 nagykövet közül, aki március 31-en hivatalban volt, 104 karriprdiplomata teljesített szolgálatot 37 nemhivatásossal szemben. A szenátus most Alexanderen kívül két másik újonnan kinevezett nagykövet ügyét is vizsgálja. Az egyik Nicholas Salgo, aki 1988-ban 502 ezer dollárt adott át Floridában a Republikánus Pártnak, és stockholmi nagykövetté nevezték ki (korábban budapesti nagykövet volt), a másik John Huntsman, egy utahi üzletember, aki szingapúri nagykövet lett, miután üzlettársaitól nagy összeget gyűjtött össze a Republikánus Part részére. — Jelenleg — hangoztatják egyes washingtoni politikusok — az Egyesült Államok diplomáciai helyzete teljesen megváltozott, s ezért alaposabban kell megfontolni, hogy kit neveznek ki nagykövetté. Korábban egy amerikai nagykövet 30 perc alatt bejuthatott bármelyik NATO-ország kormányfőjéhez, mert „a moszkvai medve rázta a ketrec rácsát”, s az európaiak amerikai védelmet kértek. A helyzet mára megváltozott, s ezt nem lehet számításon kívül hagyni — hangoztatják. Ebdó Madonna melltartója Londonban rövidesen dobra verik Madonna hí* res-nevezetes klip alaki! melltartóját, a hajléktalanok megsegítésére. A Jean Paul Gaultier tervezte, stílus- és divatteremtő, aranyozott színpadi fehérnemű persze nincs akkora, hogy egy hajléktalan elférne benne: csupán az eladásából származó bevételt akarja jótékony célra fordítani az amerikai sztárénekesnő. A fűzőhöz kapcsolódó melltartó várhatóan 10 ezer dollárért talál majd vevőre — vélekedtek az eseményt szervező londoni Sotheby’s árverési cég becsüsei. Elnökjelöltek népszerűségi listája Bush előnyben Amerikai felmérések szerint George Bush némi előnyre tett szert az elnökjelöltek népszerűségi listáján — jelentette az ÁP hírügynökség pénteken. Az ABC televíziós társaság a The Washington Posttal, a CNN pedig az USÁ Today című lappal és a Gallup Intézettel karöltve több mint ezer bejegyzett választónál érdeklődött telefonon. Az eredmények mindkét esetben azt mutatták, hogy jelen pillanatban a Kérdezettek 35 százaléka Bush elnökre, 28-30 százalékuk p>edig a demokrata Bili Clintonra, illetve a jelölését hivatalosan még be nem jelentett független Ross Perot-ra voksolna. A megkérdezettek véleménye szerint a külügyek irányítására Bush elnök lenne a legalkalmasabb (63 százalék), míg a gazdasági problémákat Perot kezelné a legjobban (41 százalék). (MTI) Magyar bírálatok a szlovák kormányprogramról Letűnt korra emlékeztet Általánosnak, hangnemében és szellemében egy letűnt társadalmi rendszerre emlékeztetőnek nevezte Meciarék kormány- programjának javaslatát Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés Politikai Mozgalom alelnöke. Szerdán a szlovák parlament több bizottságában tárgyalták meg az új szlovák kormányprogramjavaslatát. A bizottságokban heves vitát és ellenérzést váltottak ki az ellenzékben levő magyar koalíció nemzetiségi jogokat védő törekvései. Roman Kováé szlovák miniszterelnök-helyettes az Új Szó csütörtöki számának beszámolója szerint azt mondta, hogy a nemzeti kisebbség „töretlen fejlődését az ön- kormányzatok nagyobb jogkörökkel való felruházása segítené elő.” Az önigazgatás gondolatát azonban a szlovák parlament államigazgatási, önkormányzati és nemzetiségi bizottságának szlovák képviselői megengedhetetlennek tartják. Duka Zólyomi Árpád — aki e bizottság alelnöke is egy személyben — úgy ítéli meg, hogy a nemzetiségek jogait megfogalmazó javaslat altalá- nos, és nem tartalmazza a konkrét nemzetközi egyezmények tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségeket. Az Új Szó iskulturális és oktatási autonómia megteremtését indítványozta. Ezt igen erős ellenérzéseket kiváltó vita után azzal vetették el, hogy nagymértékben és „rossz irányban befolyásolná a belpolitikai helyzetet”, ráadásul Magyarországon kívül egyetlen ország sem fogadná el. Ä szlovák parlament művelődési, tudományos és oktatásügyi bizottsága szerdán jóváhagyta a kormányprogram javaslatának azt a fejezetét, amely szerint a szlovák kormány a nemzetiségek lakta területeken megteremti a feltételeit annak, hogy „minden létező iskolatípusban” tökéletesen elsajátítsák a szlovák államnyelvet. Dr. Fóthy János, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom képviselőije arra figyelmeztette a bizottságot, hogy helytelen az „államnyelv” fogalmának használata, mivel a törvény csak „hivatalos nyelvet” ismer. Dusán Slobodnik, a szlovák kormány oktatási, művelődési, sport- és ifjúsági tárcájának vezetője a magyar képviselőt arra emlékeztette, hogy a Meciar vezette párt — amelyhez Slobodnik is tartozik — programjában jelezte: mérlegelni fogja, hogy a hivatalos nyelvet államnyelvvé léptessék elő. A bizottság két magyar tagja, dr. Fóthy János és Bauer Edd a csütörtöki Új Szóban mondták el véleményüket a „mind egészében, mind részleteiben belső ellentmondásoktól terhes és a nemzetiségeket érintő kérdésekben igen szűkkeblű” kormányprogramról. A szlovák parlament alkotmányjogi és külügyi bizottságának ugyancsak szerdán megtartott ülésén Ivan Laluha, a bizottság elnöke ismételten reagált a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának arra az álláspontjára, amely szerint a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbségnek joga van az autonómiához Laluha javasolta, hogy a kérdést a szlovák parlament illetékes bizottsága tárgyalja meg az Együttélés és a Magyar kereszténydemokrata Mozgalom parlamenti képviselőcsoportjaival és az Európa Parlament megfelelő bizottságával is. A szlovák parlament külügyi bizottságának egyes tagjai szerint a kérdést a reciprocitás elvének betartásával, a magyarországi szlovákok érdekeinek függvényében kell megoldani. Nem várható határozott fellépés délszláv ügyben Nehéz hajlandóság nélkül tárgyalni Lord Carrington, az EK jugoszláviai közvetítője csütörtökön újabb tárgyalásokra szólított fel a válságban, de a jelek szerint pillanatnyilag sem az EK-tól, sem az ENSZ-től nem várható új, határozott fellépés. Carrington New Yorkban Butrosz Gálit, az ENSZ főtitkárát, majd a Biztonsági Tanácsot tájékoztatta a válságról és elgondolásairól. Meglepő módon a volt brit külügyminiszter szavaiból kitűnt, hogy ő a hét vezető ipari hatalom (köztük Nagy-Bri- tannia) a müncheni csúcstalálkozón a délszláv ügyben kiadott nyilatkozatának előkészítésében, a szélesebb körű londoni nemzetközi konferenciára vonatkozó elgondolások kialakításában nem vett részt — de mindenesetre meghívja újabb tárgyalásokra Bosznia mohamedán, horvát és szerb vezetőit. Carrington nem volt derűlátó, mondván, hogy nem a tanácskozás helye, összetétele a kulcskérdés, hanem az általános jó szándék: nehéz lesz tárgyalni, ha erre nem mindenki hajlandó. A közvetítő szerint nem reális Alija Izetbegovic bosnyák kormányfő követelése, hogy a tárgyalások megkezdése előtt legyen tartós tűzszünet, és a szerbek helyezzék az ENSZ felügyelete alá nehéz- fegyvereiket, hiszen a másik oldal is jól felfegyverzett. Carrington szerint horvát önkéntesek is vannak Boszniában, ugyancsak nehézfegyverekkel. Az EK-köz- vetítő elutasította a koszovói albánok függetlenülési törekvéseit, mondván, hogy az EK nem ismerheti el határok egyoldalú megváltoztatását, a megoldás olyan autonómia lehet, amilyent a horvátok a krajinai szerbeknek biztosítottak. Éjszakai harcok Szarajevóban Egész péntekre virradó éjjelfolytak a harcok Szarajevóban — jelentette a helyszínről a Reuter brit hírügynökség. A szembenálló felek a repülőteret környező területek ellenőrzéséért vívtak tűzpárbajt és utcai harcokat. A csütörtöki szórványos lövöldözés napnyugta után erősödött fel. Á leghevesebb támadások Dobrinja külvárosát érték, itt több mint 100 tüzérségi lövedék csapódott be. Ugyancsak heves harcok voltak az óváros melletti Grbavicában. Az embargó hátrányai A szerb parlament csütörtökön törvényben hatalmazta fel a kormányt arra, hogy szükség esetén jegyrendszert vezessen be. Szerbiában az ország ellen elrendelt kereskedelmi embargó miatt az üzemanyagot már jegyre osztják. Mostantól a kormány szabadon más termékekre is kiterjesztheti az elosztás rendkívüli rendszerét. A törvény egytől három évig terjedő börtönbüntetést helyez kilátásba a feketézőkkel szemben. A szerb parlament rendkívüli ülésén arról is döntöttek, hogy az embargó miatt munkanélkülivé vált dolgozóknak 8450-13.000 dinár minimális havi járadékot fizetnek. Szakértők szerint a jelenleg 200 ezer főre tehető munkanélküli sereg hamarosan 600 ezer főre növekedhet. A munkanélküliek járadékára a benzinre kivetett pótadóból és a forgalmi adó növeléséből teremtik meg a fedezetet.