Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-10 / 162. szám

4. A TUDOMÁNY VILÁGA HÍRLAP, 1992. július 10., péntek Különös, gyakran különc embernek tartották Nopcsa Ferencet, aki az 1900-as évek elismert geológusa, a kihalt sárkánygyíkok, a földtörténeti középkor óriásai­nak egyik legkiválóbb szaktekintélye volt. Legendák övezték megjelenését, és legalább annyira műveinek fogadtatását. Nopcsa Ferenc 115 esztendeje szüle­tett, és rövid élete során maradandót alkotott tudományában. Juhásznak öltözve, hamis iratokkal barangolt a Balkánon Ahogy a hírszerző tiszt leírta a madárrá válást ponyáról a bécsi akadémia ki­Erdély szülöttje volt Nopcsa Ferenc. A Vajdahunyad egyik előkelő családjának leszárma­zottjaként Déván látta meg a napvilágot 1877. május 23-án, egy nemesi portán. Szüleinek hatalmas birtokán nevelkedett, majd tanult. Főiskolai tanulmá­nyait a bécsi Theresianumban folytatta. Akkor fordult igazán a földtan tudománya felé, amikor szülőföldjén, a szentpéterfalvai birtokukon számos ősmarad­ványt talált. Ezek között a legne­vezetesebb egy dinoszaurusz­koponya volt. Főiskolai tanulmányai alatt el­sősorban őslénytani kérdésekkel foglalkozott. A századforduló első éveiben szinte bejárta teljes Európát. Eljutott Olaszország­ba, Kréta szigetére, Franciaor­szágba és Angliába is. Ez utóbbi útján Londonban, a British Mú­zeum őshüllőgyűjteményét ta­nulmányozta. 1903-tól erőtelje­sen felkeltette érdeklődését Al­bánia geológiája. A következő négy esztendőben rendszeres kutatásokat folytatott a balkáni országban. 1910-től több alka­lommal felkereste Albániát, ahol geológiai, őslénytani és néprajzi anyagot gyűjtött. Eg. utóbbiból kiemelkedtek az énekek, a babo­nák, a népi hagyományok, a jog­szokások, a különböző ruházati és eszköztörténeti adatok. Beszélt németül, angolul, franciául. Ismert egy sereg szláv nyelvet, közöttük a románok, al­bánok, macedónok nyelvét. Nem csupán a szakirodalommal, hanem az európai tudományos intézetek szellemével is megis­merkedett. T öbbször megfordult Bécsben, Münchenben, Stutt­gartban, Tübingenben, Frank­furtban és Berlinben, azok mú­zeumait tanulmányozva. Járt Baselban, Zürichben, Brüsszel­ben, felkereste Párizs, Le Havre, Bordeaux és Marseille gyűjtemé­nyeit. Dolgozott Milánóban, Bo­lognában, az angol szigetország­ban Cambridge-ben és Oxford- ban. Ismerte Bukarest és Belgrad gyűjteményeit, Moszkva tekin­télyes tudományos intézeteit. Bejárta Törökországot, Görög­országot, a Balkánt, Itáliát és Egyiptomot. Számos nagyjelen­tőségű könyve, monográfiája hirdeti nevét a legkülönbözőbb nemzetek szakirodaimában. Bécsben volt az állandó laká­sa, a kis Singergassébanegy régi­módi bérházban, ahová világjáró útjairól időnként vissza-vissza- tért. Az egyszerű lakásban tar­totta összezsúfolva Európa egyik legnagyobb őslénytani magán- könyvtárát! Ezer és ezer kötet szólt a kihalt őshüllőkről. Nagy könyvkereskedő cégeket bízott meg azzal, hogy megkaphassa a külföldön bárhol megjelenő, tu­dományában fontos szakmunká­kat, folyóiratokat, cikkeket, könyveket. Mindazt az irodal­mat, ami kutatásaihoz segítségül lehetett. Az 1890-es években a bécsi egyetemen földtanból és őslény- tanbóldokum diplomát szerzett. Huszonkét esztendős, amikor el­ső terjedelmes munkáját a már említett erdélyi sárkánygyík-ko­nyomtatta. Hamarosan egyik ős­lénytani közleménye követte a másikat. Nagy részük a kihalt sárkánygyíkokkal, a dinosza­uruszokkal foglalkozott. A cso­dálatos őshüllők testének bonc- tani felépítése, származásuk és rokonsági kapcsolatuk rejtélye, különös életük sok őséletbúvárt vonzott. Ezek közé tartozott Nopcsa Ferenc is. A szerteszóró­dó irodalom, a töméntelen lelet, a felmerült nagyjelentőségű bio­lógiai problémák gyakran való­ságos szakmai háborúkat rob­bantottak ki. Amikor Nopcsa látta, hogy a dinoszaurusz-maradványok hiá­nyában, összehasonlító anyag nélkül nem boldogul a feltornyo­suló tudományos nehézségek­kel, elhatározta, hogy hosszabb tanulmányútra indul. A belga fő­városba, Brüsszelbe utazott. Ott találni Európa egyik őslénytani gyűjteményét. Az öt-hat méter magas növényevő sárkánygyí­koknak egész csordája fogadja a látogatót a pályaudvar nagyságú üvegteremben. A két lábon álló sötét, majdhogynem fekete ször­nyeteg csontvázak látványa min­den várakozást felülmúl. Louis Dollo, a múzeum nagynevű ős­lénytanprofesszora ásatta ki és írta le ezeket az ősállatokat. Nála dolgozott egy ideig Nopcsa Fe­renc, aki sok értékes tanácsot és útbaigazítást adott fiatal kollégá­jának. Dollo figyelmeztette arra is, hogy nagyszabású munkájá­hoz megfelelő tudományos anyag csak Londonban, a British Múzeumban található. Nopcsa megfogadta Dollo tanácsát, és amikor végzett brüsszeli tanul­mányaival, átkelt a La Manche csatornán, és letelepedett Lon­donban. Az első angliai útján hat jelentős tudományos értekezést írt az őshüllőkről. Ott kezdett igazából behatóan foglalkozni azokkal, amelyekből a tudo­mány feltevése szerint a mada­rak származtak. Egyébként feljegyezték róla, hogy különc, nyugtalan, de igen jó eszű, kalandvágyó ember volt. Az első világháború idején pél­dául hírszerző tisztként szolgált Erdélyben. Hol juhásznak öltöz­ve, hol hamis igazoló iratokkal ellátva barangolt a Balkánon. Nevettető és életveszélyes kalan­dok tömegén esett át, sokszor hajszálon múlott az élete. 1925- ben hazatért, és a Budapesti Földtani Intézet igazgatását vet­te át. Négyéves vezetői pályafu­tása során újjászervezte ezt a fontos tudományos intézetet. Annak felvirágoztatására töre­kedett, de 1929-ben súlyos be­tegsége miatt meg kellett válnia az intézettől. Visszaköltözött Miután Nopcsa Ferenc első al­kalommal átlépte Londonban a British Múzeum küszöbét, sze­Bécsbe, ahová kedves könyvtára és az őshüllők tudománya várta. Alig múlt ötvenéves, amikor sú­lyos idegbántalmaktól elgyötör­tén, lelkileg meghasonulva, 1933. április 23-án önkezével vetett véget életének. Érdemes felidéznünk néhány főbb művét, amelyeket ma is őriznek a könyvtárak. így a Bu­dapesten 1905-ben megjelent Gyulafehérvár, Déva, Ruszka- bánya és a romániai határ közé eső vidék geológiáját, továbbá az 1911-ben ugyancsak Budapes­ten közzétett A legsötétebb Eu­rópa — vándorlások Albániában kötetet, az 1916-os megjelenésű Adatok az észak-albán parti hegyláncok geológiájához mun­káját. 1923-ban Berlinben jelent meg alapvető műve, A hüllők családja, amely az utóbbi fél év­század egyik legnagyobb szabású és a külföldi irodalomban is talán legtöbbet emlegetett őslénytani tanulmánya volt magyar szerző­től. Nopcsa Ferenc az ősállattan­ban nem elégedett meg a leletek puszta leírásával, hanem számos rajzrekonstrukciót is készített az mélyesen senkit sem ismert a múzeum tudósai közül. De a be­mutatkozás még abban az órá­egyes ősgyíkokról, és elsősorban arra törekedett, hogy életmód­juk, sajátosságaik, kipusztulásuk körülményeinek kutatása során az élettan módszereit alkalmaz­za. Ezzel új irányt szabott az ős­lénytannak, és egy új iskola meg­alapítója lett. 1912-ben a Londo­ni Geológiai Társulat tagja lett. Itthon 1917-ben a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező, majd 1928-tól rendes tagja volt. Választ adott a madarak repülé­sének elméletére. Mint az 1906- ban, illetve 1907-ben megjelent cikkeiben írta: „A repülő őshül­lők és a denevérek négylábú, fán lakó állatoktól erednek, és mind­két pár végtagjuk alkalmatlanná vált a földön történő helyváltoz­tatásra. A madarak viszont két lábon földön futó és nem fán élő alakoktól származnak. A futás közben csapkodó elülső végtag fokozatosan szárnnyá módosult. Ez nem befolyásolta a szárazföl­di mozgást. Futott is, repült is az állat. És ez biztosított i\pki előnyt valamennyi légi versenytársa fö­lött...” Ez volt a híres „futómadár ős” elmélet. (mentusz) ban megtörtént, éspedig a követ­kezőképpen. Erre Bisztray Gyu­la: Jókedvű magyar tudósok cí­mű, 1972-ben megjelent köny­vében így utalt: „Amint nézelődött, észrevet­te, hogy a 25 méter hosszú óriás­gyík csontvázán az egyik csont rossz helyre van erősítve. Nem sokáig töprengett, hogy mitévő legyen. Odalépett az oriásgyík- hoz, leemelte az eltévesztett csontot a vasállványról, és a megfelelő helyre erősítette. Ez a vakmerőség még a méltóságtel­jes teremőrökben is felforralta a közmondásos „angol hideg­vért”. Nagy riadalom támadt, de a titokzatos látogató kutyába se vette az őrök tiltakozását. Jelen­tették a dolgot az igazgatóság­nak, mire az egész tisztikar kitó­dult a terembe. Nopcsa éppen el­készült a munkával, és moso­lyogva mutatkozott be a csodál­kozó társaságnak. Elmagyarázta a javítás okát, amit a bölcs veze­tőség vita nélkül el is fogadott. És tüstént dolgozóasztalt ajánlottak fel neki a múzeumban...” „Hogy lehet ehhez nem érteni...?” Már utaltunk arra, hogy Nopcsa Ferenc első nagy tudományos fel­fedezését szülőföldjén, Vajdahunyad megyében tette, amikor egy ős­maradványt talált. Ezt megvizsgálásra Becsbe vitte Eduard Suesshez, a nagy hírű osztrák geológushoz. A korabeli leírások szerint a találko­zó így rekonstruálható: „A fiatalember szerényen kopogtatott az ajtón, vigyázva, hogy közben el ne ejtse a jókora csomagot, amelyet oly féltő gonddal ho­zott idáig. — Tessék! — hallatszott bentről az osztrák geológus hangja. — Professzor úr! Bocsánat, hogy zavarom, Nopcsa Ferenc vagyok Erdélyből. Ezt találtam a birtokunkon... Óvatosan kibontotta a csomagot, csaknem teljesen ép ősállatko- ponya került elő, egy talán százmillió éve kihalt dinoszaurusz hatal­mas megkövesedett koponyája. — Úgy!... Ezt találta? Hát akkor úja le! — Hogy értsem azt, hogy írjam le? Én nem értek az őslénytan­hoz... — válaszolta a fiatalember, kissé meghökkenve. — Nem ért hozzá? Ilyet még életemben nem hallottam! Hogy lehet ehhez nem érteni? Tanulja meg! Aztán majd beszélgetünk...” A teremőrökben felforrt az „angol hidegvér” HEVES MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONT MÁR MOST JELENTKEZHET a Heves Megyei Munkaügyi Központ szervezésében ősszel induló — szakképesítést nyújtó — tanfolyamokra! EGERBEN 8 általános iskolát végzetteknek: virágkötő kistermelői borász nőiruha-készítő faipari megmunkáló hegesztő + minősített hegesztő cipőjavító Érettségizetteknek: idegenforgalmi üi. + nyelv külkereskedelmi idegen nyelvi levelező ügynök-üzletkötő + nyelv felsőfokú üzleti menedzser (angol nyelvismerettel rendelkezőknek) közép- és felsőfokú reklámszervező felsőfokú külkereskedelmi üi. + nyelv felnőtt szakápoló felsőfokú ügyintéző + titkár + nyelv titkárnő + af. számítógép-kezelő + szövegszerkesztő + nyelv gépíró + szövegszerkesztő Érettségivel vagy szakmával rendelkezőknek: szakács-cukrász 4- nyelv felszolgáló + nyelv ács-állványozó Érettségizetteknek és diplomásoknak: középfokú angol nyelvvizsgára felkészítés + számítógép-kezelő biztosítási bróker Diplomásoknak: ^ üzletemberképzés + üzleti nyelv __________________________ G YÖNGYÖSÖN 8 általános iskolával rendelkezőknek: virágkötő nőiruha-készítő + nyelv Érettségizetteknek — diplomásoknak: középfokú számítógép-kezelő -I- nyelv kf. áruforgalmi, nemzetközi szállítmányozási + vámügyi tanfolyam + nyelv biztosítási bróker HATVANBAN 8 általánossal rendelkezőknek: szobafestő-mázoló építőipari fenntartó szövő, kosárfonó, kézi és gépi hímző (komplex tanfolyam) Érettségizetteknek: gépíró + számítógép-kezelő + szövegszerkesztő kf. vámügyi szaktanfolyam + nyelv komplex képzés (szövő, kosárfonó, kézi és gépi hímző) biztosítási bróker HEVESEN 8 általánossal rendelkezőknek: kesztyűkészítő kosárfonó és -javító tejtermékgyártó faipari megmunkáló A tanfolyamra jelentkezni személyesen lehet a lakóhely szerinti Munkaügyi Központ kirendeltségein 1992. augusztus 15-ig. Felhívjuk az érdeklődők figyelmét, ha a napi bejárás megoldható — jelentkezhet bármely városban induló tanfolyamra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents