Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-09 / 161. szám

Figyelő Észak-magyarországi Innovációs Centrum (Park) Rt. A minta életképes.. Miután társasági törvényünk akkortájt még nem létezett, ezért a műit századi kereskedelmi tör­vény alapján jött létre 1987-ben az Észak-magyarországi Inno­vációs Centrum (Park) Rt. A miskolci központú cég az ország első klasszikus részvénytársasá­ga volt, amelyhez az északi régió­ból, így Heves megyéből is csat­lakoztak. A 147 milliós alaptő­két 54 részvényes adta össze, az­zal a fő célkitűzéssel, hogy az új társaság a szerkezetváltást a ma­ga módszereivel próbálja meg előremozdítani. Az indulásnál két alapszakirány szolgált erre: a számítástechnikai és az iparfej­lesztési vonal. Később, ahogy a piaci körülmények változtak, a cég azoknak megfelelően, rugal­masan alakult, 1988-ban például már a kereskedelem is megjelent a palettán, azután pedig hitel­közvetítéssel és lízingügyietek­kel is kezdtek foglalkozni. Ki­épült az országos képviseleti há­lózat, s jelenleg 19 nagyvárosban — vagyis az egész országban — rendelkeznek képviselettel. Amint azt Pap Gyula sajtó- és reklámfőnöktől és Bartha Zol­tán kereskedelmi menedzsertől, az egri képviselet vezetőjétől megtudtuk, ma az IC(P) Rt. te­vékenységének négy fő iránya a vagyonkezelő-privatizációs, a pénzpiaci-vállalkozási, a lízing­vállalkozási és a kereskedelmi. Az induláskor elért szép eredmé­nyek — 30 fős létszámmal 40 milliós árbevétel 3 hónap után, 1 évet követően 12 százalékos osz­talék — mára megsokszorozód­tak: tavaly például 34, 5 milliár­dos forgalmat produkált a rész­vénytársaság. Az elmúlt években egyébként számos cég alakult az IC(P) Rt. mintájára. Az rt. kiter­melte saját konkurenciáját, ám legalább bebizonyosodott, hogy a minta életképes. — Mi voltunk az egyetlen vi­déki alapító tagja a tőzsdének — mondja Pap Gyula —, ma pedig hatvan százalékban uraljuk a másodlagos pénzpiacot, és banki tevékenység folytatására is van­nak jogosítványaink. A rész­vénytársaság, amely egyébként alapvetően magáncég, az elmúlt év végén vegyes vállalattá vált. Jelenleg 250 embert foglalkozta­tunk, jórészt fiatal, magasan kva­lifikált, felsőfokú végzettségű, nyelvvizsgával rendelkező mun­katársakat, dr. Csornai Zoltán Adó­mulasztókat bírságoltak Az év eddig eltelt részében 363 vállalkozót és magánsze­mélyt összesen 622 ezer forint bírsággal sújtott az APEH Jász- Nagykun-Szolnok megyei igaz­gatósága, mert késedelmesen teljesítették adóbevallási kötele­zettségüket. A megyében több mint 3000-en elmulasztották adóbevallásukat benyújtani, kö­zülük 72-re összesen 720 ezer forint mulasztási bírságot szab­tak ki, mivel felszólításra sem ad­ták be adóbevallásukat. (MTI) elnök-vezérigazgató irányítása alatt. Mellesleg tizenkét másik cégben van érdekeltségünk, négy éve működik egy ukrán­magyar vegyes vállalatunk, és ér­dekességként említhetem, hogy létezik egy német-magyar video­stúdiónk is: például a TV2 mű­sorában látható összes insertet ott gyártották. — Szó volt arról, hogy a keres­kedelem is a tevékenységi ágak közé tartozik. Kik a főbb partne­rek? — Például csak Heves megyé­ben körülbelül 500 céggel állunk folyamatos kapcsolatban. Ugyanakkor igen jók a külföldi összeköttetéseink is. Harminc­hat országgal kereskedünk, töb­bek között Romániával, Jugo­szláviával, s a Független Álla­mok Közössége országaival is. — Az egri képviselet munkája mennyiben járult, járul hozzá a sikerhez? — Egerben főként kül- és bel­kereskedelmi ügyletek szervezé­sével, lízinggel, hitelközvetítés­sel foglalkozunk — veszi át a szót Bartha Zoltán —, s az előbbiek terén, a kereskedelmi ügyletek lebonyolításában úttörő volt a képviselet. Most azt tervezzük, hogy egy mezőgazdaságitermék- adatbankot hozunk létre, amely­nek révén közvetlen kapcsolatba kerülhetünk a különböző terme­lőszövetkezetekkel, és segíthe­tünk a piackeresésben, (rénes) HÍRLAP, 1992. július 9., csütörtök 7. Veszélyben a síbiznisz Svájc turizmusát máris súlyo­san veszélyezteti a globális klí­maváltozás. A felmelegedés kö­vetkeztében a mai síterepek nagy része hamarosan használ­hatatlanná válik. Az alpesi ország legfőbb tu­risztikai vonzereje, a kiváló sípá­lyák sokasága, a klímakutatók szerint végveszélybe került. A globális felmelegedés ugyanis máris látható súlyos hatással lesz Svájc turisztikai iparára. Az 1500 méter alatti síterepek van­nak a legnagyobb veszélyben. Ha ugyanis beválnak a klímaku­tatók borús előrejelzései, akkor már tíz éven belül háromfokos felmelegedés várható. Ebben a magasságban ez a változás azzal jár, hogy esetleg csak néhány na­pig, legfeljebb egy-két hétig lesz hó. Ha a mostani, majd féléves síszezon ilyen katasztrofálisan összezsugorodik, az egész Svájc gazdaságát súlyosan fogja érinte­ni. A helybeliek, a téli turizmus­ból élők egyébként már kaptak ízelítőt abból, milyen következ­ményei lehetnek a klímaválto­zásnak. A három évvel ezelőtti katasztrofálisan hószegény sze­zonban a becslések szerint mint­egy 700 millió francia frank be­vételtől estek el a vendéglősök, szállodások, a sípályákat üze­meltetők. A síoktatók és a hegyi vasút munkásai az 1989-1990-es szezonban tömegesen voltak kénytelenek munkanélküli-se- gélyrt igényelni. Ha a meleg telek még nem is általánosak, bizonyos jelek arra utalnak, hogy a klímakutatók prognózisai sajnos nem állnak messze a valóságtól. Az Alpok­ban egyre gyakoribb a hó nélküli karácsony, ami azelőtt elképzel­hetetlen volt, a húsvét viszont gyakran havas, és ez az évszakok átrendeződésére utal. Ráadásul egyre több a termé­szeti katasztrófa az Alpokban, amit a szakértők ugyancsak az éghajlatváltozással magyaráz­nak. A lavinák, hegyomlások egyik kiváltója ugyanis a koráb­ban örökké fagyott hegyoldalak néhány fokos felmelegedése, ami omlásokat vált ki. Ilyenkor hatalmas, néha több száz méter hosszúságú darabok szakadnak le a hegyoldalakról, maguk alá temetve utakat, vasutakat, lakó­házakat. Amerikai szakértő a magyar mezőgazdaságról Stabil belső viszonyok kellenek Peter McNeil és neje három hétig tanulmányozták lehetőségeinket Közel három hétig tartózkodott megyénkben az International Executive Corps amerikai szakértője, Peter McNeil. A nemzetközi szakértői szövetség elsősorban a volt keleti blokk országai, főként az egykori Szovjetunió iránt érdeklődik. Az elmúlt esztendőben több mint 400 munkatársuk járt ebben a térségben. Jelezve ezzel is: munkájukat komolyan veszik. McNeil urat előbb arra kértük, is­mertesse néhánv mondatban az IESC tevékenységi körét. — A mezőgazdasági szövet­kezetek üzleti támogatásától egészen a magántermelők meg­segítéséig terjed mozgáskörünk. Feladatunk elsősorban az, hogy megosszuk a szakemberekkel ta­pasztalatainkat, s ezek alapján konkrét együttműködési formá­kat hozzunk létre. — Az IESC a tanácsadó-szer­vezetekhez hasonlóan, már visz- szavonult szakemberekből áll? — Eddigi munkánk és szakér­telmünk alapján válogattak ki bennünket, s mivel többségünk már nyugdíjas, ezért meglehető­sen sok időt tudunk eltölteni egy-egy területen. — Ön már másodszor jár Ma­gyarországon, mi a véleménye az itt látottakról? — Egyszerűen le vagyok nyű­gözve. Ugyan most problémák vannak Önöknél, de a lehetősé­gek olyanok, amelyekkel kevés ország büszkélkedhet. Remé­lem, a nehézségek csak átmene­tiek lesznek, és csak idő kérdése, hogy a piacok megnyíljanak Önök előtt. — Tanulmányozta-e a mező- gazdaságban és az élelmiszer- iparban jelenleg érvényes szabá­lyozásokat, s mit szól ezekhez? — Elsősorban nem ilyen jelle­gű problémákkal foglalkoztam, a sityi#// ______ _ r Egy lap H EVES M»' HÍRLAP «■* * minden olvasójához Ne feledje: a legjobb befektetés a HÍRLAP-hirdetés! EGER, Baritóczy u. 7. sz. 3301.(PF.:23J T.36/13-644 Fffic 36/12-333 SZOl! de vannak szakértők, akik erre a témára specializálódtak. Annyit azonban látok, kényes terület ez, nagyon sok tényezőnek kellene megváltoznia ahhoz, hogy a ter­melés biztonságosabban foly­hasson. — Hogyan látja, milyen szer­kezeti változásokra lenne feltét­lenül szükség? — Abban feltétlenül bízom, hogy a nagyobb termelőegysége­ket, állami gazdaságokat és szö­vetkezeteket nem darabolják tel­jesen szét, hiszen többségük ren­delkezik azzal a tudással, tech­nológiával, amellyel versenyké­pesek lehetnek. Természetesen a tulajdonviszonyoknak változni­uk kell, hiszen mindenki szíve­sebben foglalkozik azzal, ami az övé. — Ón szerint hogyan őrizhet­né meg, illetve szerezhetné meg a FÁK piacát Magyarország? — Először is meg kell szilár­dulniuk ezeknek a piacoknak, hogy egyáltalán kereskedelem­ről beszélhessünk. Nemrégiben a volt szovjet köztársaságok köl­csönt kaptak gazdaságuk erősí­téséhez. Amint ezt folyósítják és a rubel is stabilizálódik, lehet ke­reskedni velük. Oroszország mindig is élelmiszert hozott be, s a továbbiakban is szüksége van a magyar termékekre. — Egyre többet panaszkod­nak a magyarok amiatt, hogy a Független Államok Közössége felé irányuló segélyprogramok­ból kimaradnak. — Nem vagyok abban biztos, hogy ez így történik. Egyébként sem gondolom, hogy a magyar- országi fejlődést elsősorban a se­gélyprogramokban való részvé­tel határozná meg. Az előrelépés alfája és ómegája: a pénz olcsób­ban elérhető legyen. Azt hiszem, a kormánynak és minden olyan gazdasági erőnek, amely ebbe a szférába akar befektetni, segíteni kell ennek megoldásában. Csak a banki kamatok csökkenése te­heti lehetővé, hogy az emberek kölcsönöket vehessenek fel, s hosszú távra tervezhessenek. Mindezek mellett nagyon fontos még, hogy változzon a gondol­kodásmód, hiszen a többség olyan közgazdasági környezet­ben nőtt föl, amelyben mindent felülről irányítottak. Visszaka­nyarodva egy pillanatra a kölcsö­nökhöz, ez a téma az Egyesült Állomokban a Mezőgazdasági Minisztériumhoz tartozik. Az in-» tézmény elsődleges feladatának tekinti, hogy mezőgazdasági cik­kekre rövid, gépekre közép-, földre pedig hosszú távú kölcsö­nöket nyújtson. A kölcsönök le­járati ideje kb. 6 hónap, 5-7 év, 20 év, s a kamatlábak 12 százalé­kosak. _ — Ezek egyelőre nálunk el- képzelhetetlenek, valósak vi­szont azok a törekvések, amelyek szerint hazánknak minél előbb csatlakozni kell az Európai Kö­zösséghez. Ön hogyan ítéli meg a lehetséges integráción belül a magyar mezőgazdaság helyze­tét? — Természetesen léteznek olyan erők, amelyek szeretnék megakadályozni Magyarország csatlakozását. Ám úgy látom, ezek kisebbségben vannak, így a csatlakozás előbb vagy utóbb, de megvalósulhat. Ahhoz viszont, hogy az ország a közösségen be­lül megőrizze versenyképessé­gét, elsősorban a minőség-ellen­őrzés és a csomagolás terén kell előbbre lépnie. Azt is elképzel­hetőnek tartom, hogy a sikeres beépüléshez már meglévő, nyu­gat-európai cégek segítségét kell kérni, vagy vegyes vállalatokat alapítani. — Köztudott, hogy az európai és világpiac már nem a termelő versenyfutását hozza, hanem az állami költségvetésekét. Éppen ezért arra lennék kíváncsi, mi­ként látja a magyar állam szere­pét a versenyképesség biztosítá­sában? — Mindenekelőtt szüksége­sek olyan stabil belső viszonyok, amelyek biztonságot nyújtanak a belföldi termelőknek. így tehát elengedhetetlen az agrárpiaci rendtartás törvényének megho­zatala, hiszen csak ezek után tud­hatja a farmer, miből és mennyit kell termelnie. — Végezetül, miután Ön ha­zatér, hogyan tudja segíteni me­zőgazdaságunkat és élelmiszer- iparunkat? — Természetesen tájékozta­tom kollégáimat az itteni lehető­ségekről, s ezek figyelembevéte­lével megpróbálom segíteni a tő­kebeáramlást. Szeretném, ha a magyar export is élénkebb lenne, elsősorban borkivitelben gon­dolkodom. Mindezeken túl arra is lesz mód, hogy igény esetén újabb szakértők érkezzenek Ma­gyarországra. Molnár Zsolt Az IBUSZ irányai 23 ezer vendégének 95 úttí­pusból s 57 teljesen új lehetőség­ből kínál az IBUSZ választékot az ősztől, tavaszig — tájékoztat­ták a sajtót a minap Budapesten a legnagyobb hazai utazási iro­dánk vezetői. Ajánlataiknál megpróbáltak a tömegigények­hez közelíteni, igazodni, így a programok mintegy ötödé 10 ezer forint alatt, több mint fele 10 és 30 ezer forint között meg­vásárolható. Változás, hogy a már megszokott elegáns, színes prospektusban témánként, úti­célonként csoportosították a kí­nálatot, több mint 40 százalék­ban közeli helyeket, ausztriai, csehországi és szlovákiai kirán­dulásokat, pihenéseket javasol­nak. A szervezett utakban a ko­rábbinál több a körutazás, a vá­rosnézés, előtérbe kerültek a ké­nyelmesebb csillagtúrák, non­stop látogatásokra is mód van már Párizsban, Rómában, Lon­donban, Firenzében és Szaloni- kiben. Természetesen gondoltak a módosabb ügyfelekre is, akiknek több exkluzív úttal próbálnak kedvükben járni. Kísérlet szá­mukra Dominika és Madeira, s izgalmas ajánlat Dél-Afrika, Brazília, vagy világ körüli uta­zással New York a Queen Eliza­beth 2. fedélzetén és Concorde- dal — 668.530 forintos irányár­ral. A kiutaztatásnál szakmai utak és nyelvgyakorlás lehetőségeivel csalogatják a vendéget, a beuta­zásnál pedig — több más mellett — a motoros világbajnoki futam, illetve a Forma-1 élvezetével. A belföldieket a Balatonnal is sze­retnék megnyerni híveiknek, ezért a siófoki szállodasoron már hatezer forintért árulnak egyhe­tes pihenést, ami alig több, mint amennyit napjainkban némely beutalóért fizet a honpolgár. IBUSZ-terv, vállalkozás For­tuna Kft.-jük két új szerencsejá­téka is, amelyről rövidesen majd többet hallunk, tudunk. (-ni)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents