Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-09 / 161. szám

HÍRLAP, 1992. július 9., csütörtök HEVES ÉS KÖRZETE 5. Mint már beszámoltunk róla, az elmúlt hét végén — szomba­ton és vasárnap — nagyszabású hármaspróba-vetélkedő zajlott Kiskörén. A Sámson-Tisza-tó triatlonviadal egyre nagyobb népszerűségre tesz szert, s remél­hetőleg a jövőben még több láto­gatót vonz majd. A jól sikerült bajnokság után Kovács Márton, a szervezőbizottság elnöke ez­úton is köszönetét fejezi ki azok­nak, akik lehetővé tették a ver­senyt: így a kiskörei rendőrőrs­nek, a heves-alalkai honvédség­nek, a helyi strand működtetői­nek, valamint a szponzoroknak. Felújítás a művelődési központban Ismeretes, hogy nemrégiben — pályázat útján — új igazgató került a hevesi Móricz Zsigmond Városi Művelődési Ház élére. A belső tartalmi munka megújítá­sát most magának az épületnek a rendbetétele előzi meg. Ezekben a napokban ugyanis felújítási, át­alakítási munkák zajlanak a kul­turális intézményben: több he­lyiség padlózatát cserélik ki, s új­rafestik a falakat is. Éppen ezen tennivalók miatt az elkövetkező egy-két hétben nem lesz na­gyobb rendezvény, az első prog­ramra június 18-án kerül sor, amikor is diszkó várja a táncolni vágyó fiatalokat. Olcsó tornaterem Kömlőn? Nemrégiben Cseh József kömlői polgármester — két, ugyancsak polgármester kollé­gájával — felkereste Kunadacs községet, amely a Duna-Tisza közén fekszik. A látogatás célja az volt, hogy megtekintsék az ot­tani iskola tornacsarnokát, ame­lyet egyébként úgynevezett fél­köríves fémszerkezetek felhasz­nálásával építettek fel. Ez a módszer állítólag ma a legol­csóbb Magyarországon. A váz- szerkezet, amely hatméteren­ként bővíthető, tavalyi beszerzé­si ára áfa nélkül mintegy 2,3 mil­lió forint. Kunadacson ezzel a technikával 5 és fél millióért épült fel a 18x36 méteres csar­nok. Ismeretes, hogy a kormány tornaterem-építési programjá­nak keretében 40-50 százalékos támogatást is nyújthat a pályá­zóknak. Ez az oka annak, hogy Kömlőn gondolkodnak azon: ilyen kedvező feltételek mellett — az iskolakorszerűsítéssel egy időben — községük is vállalkoz­hatna egy tornaterem felépítésé­re. Az egyházi ingatlanokról Hevesen (Folytatás az 1. oldalról) A vitában többen kifogásol­ták: a döntés után véleményt kérni nem túl szerencsés dolog, ám az is igaz, hogy egyedül az V-ös iskola felelt meg a jelzett követelményeknek. Már ameny- nyiben mindenképpen meg­egyezést akartak, s nem azt, hogy a minisztérium szava döntsön ebben az ügyben. Sokan arról is beszéltek, hogy a nép azért vá­lasztotta meg őket, hogy képvi­seljék akaratukat, s a város­atyáknak fel kell vállalniuk ezt a felelősséget, nem kell minden kérdéssel a lakossághoz rohanni. # A döntés után a fideszes Pat- kovics István külön is jelezte, hogy lapunknak kifejtené a ki­sebbségi véleményt: — Nem tudunk azonosulni ez­zel a határozattal, mert úgy érez­zük, hogy nem veszi figyelembe az iskola nevelőtestületének érde­keit, illetve a lakosság vélemé­nyét. Elfogadhatatlan, hogy nem a döntés előtt kérik ki az állás­pontokat, hanem utána, mégpe­dig úgy, hogy a véleményeket nem használják fel az álláspont kialakításához. Jobbnak tartot­tuk volna azt a javaslatot, ame­lyet az egyházi ingatlanok átadá­sával megbízott „ad hoc bizott­ság” hosszas vita után alakított ki. Ennek azt a pontját, amely úgy kívánja megoldani az ügyet, hogy a településen lévő bíróság és Kaszinó épületét adta volna át, il­letve ennek átalakítása után in­dult volna el ott a katolikus szel­lemű oktatás. Akkor nem nyúl­tunk volna bele egy működő is­kolába, tantestületbe. — De hát szóba került, hogy erre a felújításra valószínűleg nem lenne pénz. — Igen, és itt következik a tör­vényhozói és a kormányzati fe­lelősség. A törvényben szerepel az a lehetőség, amit mi itt megfo­galmaztunk. Az az érv, hogy nincs pénz, egyrészt elfogadha­tó, de ha figyelembe vesszük ma­gát a törvényt, akkor ez nem le­het ok. * Megkérdeztük Kovács József címzetes esperes plébánost is: elégedett-e a testület döntésével, milyennek ítéli a kialakult han­gulatot? — Erre a csatára, őszintén szólva, számítottam — mondta. — Itt nemcsak az épületekről, hanem az ideológiák harcáról is szó volt. Mégis, számolva azzal, hogy ez értelmes emberek érte­kezlete lesz, bíztam a megegye­zésben. Azt mindenki belátja, hogy kell az egyháznak valami, csak hát egyes képviselők saját iskolájukat, illetve ideológiáikat féltették. Mindenkinek jót akar­tak, de féltek attól is, hogy az ut­cán megkérdezik tőlük, miért döntöttek így. Én nem magamat, hanem az egyházamat képvisel­tem, tőlem ezt várják el. Az ere­deti kérdésre visszatérve: elége­dett vagyok a döntéssel... — Nem gondolt arra, hogy Ön előnyösebb és erősebb pozíció­ban volt, hiszen többször is a „központ”, a minisztérium eset­leges döntfnvre hivatkozott? Ar­ra, hogy Önnek nincs veszteniva­lója, mert ha nincs egyezség, ilyen értelmű irat megy tovább. Ön szerint ez az álláspont befo­lyásolta-e a képviselőket? — Engem is szorított a határ­idő, nekem is be kell számolnom a feletteseimnek. De én ide előbb nem jöhettem, csak az „ad hoc bizottsággal” tárgyalhattam. A befolyásolásról: ha nekem ma azt mondják ezek a képviselők, hogy nem, akkor ugyanezek hol­nap bejöhetnek, hogy kell az egyháznak hely és intézmény. Nekem azt az embert is képvisel­nem kell, aki holnapután jön el hozzám. Számolnunk kell az egyház megújulásával, azzal, hogy a közeljövőben tanítanunk kell a gyerekeket. Várni azért nem tudtam, mert az egri érsek asztalára letettek egy olyan in­formációt, miszerint június 30. a végső határidő, tehát nincs to­vább. — Úgy éreztem, kissé szkepti­kusan nyilatkozott a közvéle­ményről, igaz, a képviselő-testü­leten belül is megfogalmazódtak az Önéhez hasonló kétségek... — Én a saját híveimről is el merem mondani, hogy az ilyen jellegű felmérések nem határoz­hatnak. Attól függ, ki mondja. Tapasztalható egy nagyfokú kö­zöny, „mit bánom én, csak pén­zem legyen”, és létezik félelem, ami adódik a pénztelenségből és a politikából, de a munkahelye­ken a főnököktől is tartanak so­kan. — A sajtó is szerepet játszik a félelemkeltésben ? — Én a Hevesi Híreket, vala­mint a Heves Megyei Hírlapot ol­vasom, ezekben nem találkozom ilyen hangokkal. A sajtónak és a politikának is van olyan része, amit én nem tartok egészen jó­nak, méghozzá olyan értelem­ben, hogy olykor szélsőséges dolgok is megjelennek bennük. Én ezekkel nem értek egyet, a sajtót a két véglet között érzem és elemzem. Az, hogy a sajtó megír ezt-azt, az jó, csak az egyé­ni méltóságot és becsületet is tartsák fontosnak. * Az egyháznak átadott V. Szá­mú Általános Iskola igazgatóját, Tóth Simonnétis kérdeztük: mit szól ahhoz, hogy már csak a dön­tés után kérik ki az Önök állás­pontját? — Helytelennek tartom — vá­laszolta. — Ennek semmi értel­me, mert most egy olyan helyzet áll elő, amiben rendkívül nehéz dolgunk lesz például a szülők előtt. Ha a határozathozatal előtt konzultálunk, akkor tolmácsolni tudtuk volna a véleményeket. Az emberek bízhattak volna abban, hogy ezt figyelembe veszik a döntéskor. Ugyanez vonatkozik a pedagógusokra: ugyanis hin­nünk kell abban, amit tanítunk... Szerintem nagyon elhúzták az időt, előbb kellett volna tisztázni ezeket a problémákat. Még ak­kor, amikor szóba került az in­tézmény átadásának gondolata. — Nem volt semmilyen előze­tes konzultáció? — Kaptunk egy levelet az es­peres úrtól, ebben kifejtette el­képzeléseit az V-ös iskolával kapcsolatban. Akkor azt mond­tam a tantestületnek, elmegyek az esperes úrhoz. Elég sokat be­szélgettünk, s rákérdeztem egy­két gyakorlati dologra. Például arra, hogy az egyházi tanács tag­jainak kell-e lennünk. Vagy: a gyerekeket nekünk kell-e vin­nünk a templomba, egyáltalán a pedagógusnak kell-e a templom­ba járnia...? Ezekre eléggé meg­nyugtató válaszokat adott, ez­után a tantestületnek elmond­tam az információkat, amiket megtudtam, hogy íme, gondol­kodjanak. — Megkérdezhetem, hogy mi lesz ezek után az Ön személyes döntése? Vállalja-e továbbra is az intézmény vezetését? — Azt egyelőre vállalnom kell, hogy a kollégákkal meg a szülőkkel beszéljek... Havas András Hevesi Fúvós- és Majorette-együttes Észak-olaszországi turné A megye- és országszerte is egyre népszerűbb Hevesi Fúvós- és Majorette-együttes a közeli napokban egy észak-olaszországi turnéra in­dul. Az együttes Lövei János vezetésével július 9. és 17. között számos itáliai városban lép fel. A hevesi­eket olasz testvéregyüttesük, a Complesso Bandis- tico di Fagagna hívta meg erre a körútra, ahol elő­ször is részt vesznek a fagagnai fesztiválon. Itt egyébként e tartomány jellegzetes ünnepén lépnek fel, négy olaszországi megye együttesének társasá­gában. A fúvósok és majorette-ek ezt követően fel­lépnek számos észak-itáliai városban, így Udi­nében, Velencében, Gradóban, Lignanóban, Bibione-ban, valamint Acquileiában. Kisköre Idegenforgalmi fejlesztések Kiskörén a helyi önkormány- 'zat úgy találta: egy — az anyagi erőket koncentráló — közös kft. segíthetne a legtöbbet abban, hogy a kedvelt üdülőhelyen — az egyre növekvő érdeklődés miatt — megvalósuljanak az elenged­hetetlen idegenforgalmi fejlesz­tések. Éppen ezért alakult meg a DUE nevet viselő magyar-né­met közös idegenforgalmi kft., amelynek természetesen tagja a helyi önkormányzat is. A szak­emberek nemrégiben tartottak szemlét a terepen, s felvetődött az a gondolat is, hogy az itt talál­ható két fürdőhelyszakaszt „egy­beolvasszák”. A cél az, hogy fej­lesszék azt a területet — kem­ping, strand —, amely meghatá­rozó szerepet foglal el a pihenni vágyó turisták kiszolgálásában. Ez a kft. tehát arra vállalkozik, hogy átfogja a fenti munkálato­kat. A társaságnak tagja egy né­met utazási iroda is, amely nyil­ván Kökörére irányíthatná a kül­földi látogatókat. A konkrét tennivalók között szerepel az a partbővítés is, amely négyszáz méterrel növelte azt a területrészt, s amely a stran­dolás és napozás szerelmeseinek ad kényelmes terepet. Mindez mintegy kétmillió-négyszázezer forintba kerül. Szó van a vízibázis befejezésé­ről— a tervek szerint ennek a be­ruházásnak még az idén el kell készülnie —, és a hozzá kapcso­lódó, körülbelül hat-hétszáz mé­teres útszakasz megépítéséről is. Az elképzelések között szerepel szauna és teniszpálya kialakítá­sának lehetősége is. Megtudtuk azt is, hogy közel a parthoz egy 510 négyzetméternyi alapterüle­tű óvoda működik, mondhatni kihasználatlanul, hiszen az intéz­ményben mindössze 19 gyerek van. Ha lenne rá vállalkozó, a meglévő tetőtér beépítésével egy kisebbfajta szállodát alakíthat­nának ki az óvoda feleslegessé vált részéből. Kömlő Népe A közrendről és a közbiztonságról A napokban jelent meg a Kömlő Népe községpolitikai fo­lyóirat legfrissebb, 6. száma. Az orgánumban több írás is foglal­kozik a helyi közrend és közbiz­tonság problémájával. Minderre az szolgáltatja az apropót, hogy a helyiek szerint a bűnözés ebben a faluban ugrásszerűen megnöve­kedett. Ezzel a kérdéssel a képvi­selő-testület is foglalkozott, s az erről szóló tudósítás is szerepel a lapban. Megszólal a rendőrség is ebben a témában, hiszen megje­lent az a levél is, amelyet a Hevesi Rendőrkapitányság vezetője in­tézett a kömlői lakossághoz. A múlt és a különböző vissza­emlékezések — immár hagyo­mányos formában — is jelent­keznek a lapban. így a „kömlői dokumentumtár” a második vi­lágháborúban elesettek névsora, valamint a különböző háborús visszaemlékezések. A „Suli-buli” rovatban talál­hatjuk meg az 1991/1992-es tan­év évkönyvét is, amely az isko­lában tanuló diákok, valamint tanárok és az adminisztratív és technikai dolgozók névsorát is tartalmazza. Ezenkívül az idei gyermeknapról és a ballagásról szóló beszámolót is itt olvashat­ják az érdeklődők. A Kömlő Né­pe ezúttal is hírekkel és praktikus rovatokkal ^például „Bélyegsa­rok”) tartja ébrén az emberek ér­deklődését, s tovább folytatódik az „Amerika... Amerika...” című vetélkedősorozat is, amelyben már a nyolcadik forduló kérdé­seit teszik fel a játékos kedvű ol­vasóknak. Két község barátsága Egyre szorosabb szálak szö­vődnek a kömlői és a kartali da- /osok között. Az utóbbi Pest me­gyei község öt és félezer lakosú, s Ászód és Vác között a Cserhát déli lankáján fekszik. Mindkét településen úgy érzik, hogy van mit tanulni a másiktól, ezért az­tán követik egymást a kölcsönös látogatások. Tavaly november­ben a kömlői kulturális napokon vettek részt a kartaliak, majd a kömlői dalosok adták vissza a lá­togatást májusban. Szép sikert arattak, így hát nemsokára újra találkozhatnak a két község kó­rusai. Alapítványt tett a hevesi körzeti általános iskola .Diákfocival a labdarúgásért” 99­A romló pénzügyi feltételek nemcsak a gazdaságban, ha­nem az oktatásban is éreztetik hatásukat. Annak ellenére, hogy a hevesi körzeti általános iskolában testnevelés tagozatos osztályokat működtetnek, a testedzés és a sportolás alapvető feladatainak megvalósításán túl a rendszeres versenyeztetésre, a feltételek folyamatos javítására anyagi fedezet htján alig van lehetőség. Ezért határoztak úgy néhánvan — az igazgató egyetértésével és a gyermekönkormányzat támogatásával —, hogy kezdemé­nyezik egy iskolai alapítvány létrehozását, amely a „Diákfoci- val a labdarúgásért” nevet viseli. Céljuk, hogy kiválasszák a te­hetséges gyerekeket, és így elősegítsék a város labdarúgó- utánpótlásának nevelését — már az általános iskolában. Az alapító okiratot bárki elolvashatja az intézményben — a Gyöngy ősi út 6. alatt —, s eldöntheti, milyen mértékben támo­gatja a gyerekeket. Semmiféle „minimumösszeget" nem hatá­roznak meg az alapítók, akik a legszerényebb felajánlást is tisz­telettel megköszönik. Á kezdeményezők — Juhász Lajos tanár és Laubert István vállalkozó — 15 ezer forint indulótőkét ado­mányoztak az alapítvány számára. Ezúton is kérik a szülőket, vállalatokat, s a város minden polgárát, hogy lehetőségeik sze­rint csatlakozzanak e nemes vállaláshoz. Az adakozni szándékozók egyébként a Hevesi Hírek 7. szá­mában találhatnak egy formanyomtatványt, amelyen bejelent­hetik támogatási szándékukat. De bővebb információt is kér­hetnek az iskolában, vagy annak 39/46-323-as telefonszá­mán. körzeti iskolában a testedzést nagyon fontosnak tartják Háziorvoslás Hevesen Az egészségügy reformja júli­us 1-től megváltoztatta az egész alapellátást. A legfontosabb kü­lönbség, hogy az ingyenes orvosi ellátás helyébe a biztosítási ala­pon álló kerül. Ennek értelmé­ben, aki nem rendelkezik biztosí­tással, az fizetni köteles a vizsgá­latért, s a gyógyszereket is teljes áron fizeti. A társadalombiztosítás min­den magyar állampolgárnak ki­küldte a biztosítási kártyát, ame­lyet a munkahelyen kell érvénye­síttetni, s ezután adhatja le a vá­lasztott háziorvosnak a szel­vényt. A választható orvosok ne­vét és szakképzettségét a jegyző Hevesen is kifüggesztette köz­szemlére. A városban a négy felnőtt kör­zeti és a két gyermekkörzeti or­vos lehet háziorvos. A város la­kosságának egészségügyi ellátá­sa az önkormányzat feladata, az alapműködés finanszírozása vi­szont a társadalombiztosításé. Ebből az következik, hogy az ön- kormányzat csak azzal az orvos­sal köt szerződést, aki területi el­látási kötelezettséget vállal, mert így garantálhatja, hogy ne ma­radjon ellátatlan egyetlen hevesi polgár sem. A társadalombizto­sítás a körzetek működéséhez szükséges pénzt minden hónap ötödikéig elküldi a vele szerző­dött orvosnak, amennyiben a körzetbe jelentkezett betegek száma a felnőttek esetében az 1800-at, a gyermekekében a 800-at eléri. Heves körzeteinek lakosságszáma: I. (dr. Máté Ist­ván) 2639, II. (dr. Szabó János) 2693, III. (dr. Vincze Zsuzsan­na) 2040, IV. (dr. Csongrádi Tünde) 2011, I. gyermekkörzet (dr. Czakó Gábor) 1218, II. gyermekkörzet (dr. Morvái Ist­ván) 1214.

Next

/
Thumbnails
Contents