Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-07 / 159. szám
HÍRLAP, 1992. július 7., kedd GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. Bankbővítés Karácsondon A Vámosgyörk és Vidéke Takarékszövetkezet karácsondi ki- rendeltsége is kinőtte üzletházát. A bankközpont az ügyfelek ellátásának javítására a pénzfiók na- gyobbítását tervezi. Az elképzelések szerint talán már az idén hozzálátnak a fejlesztéshez, amelynek során Karácsondon mintegy kétszeresére növelik az épület alapterületét. Gyöngyösi gazdászoknak A nyelvoktatás fejlesztéséhez, a vele kapcsolatos cserelátogatáshoz, illetve a különféle tanulmányi versenyek támogatásához létrehozott Gyöngyösi Gazdász Alapítvány’szépen gyarapszik. A szakközépiskola segítői között már olyan vállalat is van, amely 100 ezer forinttal növelte az alapítvány összegét. Pataiak erdélyi vendégei Gyöngyöspata erdélyi testvérfaluval ápol már régebbi kapcsolatokat. A Hargita lábánál lévő Zetelakáról a patai önkormányzat meghívására sportolók csapata látogatott az elmúlt hét végén a Mátraaljára. A szomszéd országból érkezett kedves vendégek legutóbbi vizitét július 28- án 46 tagú patai iskolai csoport viszonozza majd, röviddel ezután pedig öt napra a helyi focisták is követik őket erdélyi kirándulásra. Parlagi sasok a Mátrában Megfigyelések szerint kettő, de lehet, hogy három parlagi sas él a Mátra tetején, Kékes-tető környékén. A pontos helyet sem a tájvédelmisek, sem a szakemberek nem akarják elárulni, nehogy valakik megzavarják e ritka madár nyugalmat. Abban a körzetben, ahol a parlagi sas fészkel, különleges előírásokat léptetnek életbe: korlátozzák például a fa- kitermelést, hiszen ez a faj már januárban el- kezd fészkelőhelyet keresni magának. A biztosan ott lévő két sas közül az egyiket már 1974 óta megfigyelés alatt tartják. A lehetséges harmadikat most kezdik megkeresni... Tisztújítás A Roma Ifjúsági Szervezet nemrég Karácsondon megrendezett kongreszusán megválasztották az új tisztségviselőket. Megyénkből többen is tagjai lettek a közvetlen irányító testületnek: Berki László az alelnök, Csík Zsolt és Mezei Kadi György az ügyvezető, míg Suha Dezső és Oláh Béláné az országos ellenőrző bizottsági tag posztján foglal helyet. Azért, hogy befogadják őket... Sérült fiatalok kulturális bemutatója Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban került sor a régió értelmi fogyatékos napközi otthonainak kulturális bemutatójára. Egerből, Ózdról, Miskolcról, Kecskemétről jöttek a Mátraaljára a sérült fiatalok, gyerekek, hogy bizonyítsák képességeiket, es természetesen azt, hogy ők is közöttünk élnek, s egy kis törődéssel, gondoskodással be tudnak illeszkedni társadalmunkba. Ami számunkra és hozzátartozóik számára egyáltalán nem kis feladat! A találkozó és kulturális seregszemle nagyon jól sikerült, zsúfolásig megtelt a színházterem. A rendezvény fő szervezője Vetula Zsoltné, a gyöngyösi intézmény vezetője hangsúlyozta: a rendezvényt tulajdonképpen azért szervezték, hogy kicsit befogadják őket, segítsék a sérült fiatalok beilleszkedését. Gyöngyösön az értelmi fogyatékosok napközi otthona a Bugát Pál Korházhoz tartozik, de önkormányzati intézmény. Rendszeres foglalkozásokat tartanak az ide járó 12 gyereknek, fiatalnak. A feltételek megfelelnek a napközi otthonos előírásoknak. A napi törődésen túl szövés-betanítás is folyik itt, és különböző szabadidős programokat, kirándulásokat is szerveznek. Az intézmény- vezetőtől, terveikről kérdezve, megtudtuk, hogy szeptemberben országos rendezvény helyszíne lesz Gyöngyös. Itt tartják majd az értelmi fogyatékosok országos érdekvédelmi szervezetének konferenciáját. (K. B.) A hálapénz elfogadása nem tilos — kikövetelése igen „Kártyás sokk” Gyöngyösön Nemrégiben nagy port kavart az a felhívás, amelyet a MÁV egészségügyi szolgálata tett közzé. Értesítették a MÁV-dolgo- zókat, a nyugdíjasokat, valamint a VAMAV dolgozóit, hogy a betegbiztosítási-igazolványaikat a volt Kitérőgyár rendelőjébe mielőbb adják le. Egyben nyomatékosan felhívták a figyelmet arra, hogy a MÁV egészségügyi szolgáltatásait a továbbiakban csak MA V-háziorvos javaslata alapján vehetik igénybe. A felhívással kapcsolatban nemrégiben tanácskozást rendezett a Praktizáló Orvosok Szövetségének gyöngyösi és hatvani szervezete. Az alábbiakban az ott megfogalmazott állásfoglalás egy részét adjuk közre. MÁV-nyugdijasok és aktív MÁV-dolgozok figyelem! A MÁV tiszteletben tartja a rá is kötelező érvényű rendeleteket, melyek értelmében az alapellátásban szabad az orvosválasztás. Ezért a szakellátás szintjén minden létesítményükkel, teljes szakembergárdájukkal készségesen állnak továbbra is mindazok rendelkezésére, akik ezt eddig is igényelhették, valamint a jövőben válnak jogosulttá, függetlenül attól, kit választottak háziorvosuknak. A MÁV területi egészség- ügyi szolgálat miskolci központjának vezetői, valamint a VAMAV Kft. irányítói a leghatározottabban elhatárolták magukat — megkeresésünkre — a kóröz- ménytől. Az ügyben etikai vizsgálatot kezdeményezünk. Az eset kapcsán fontosnak tartjuk tudatni laikusokkal és szakmabeliekkel egyaránt az alábbiakat: Július 1-től az elsődleges orvosi ellátást háziorvos nyújtja a lakosság részére, kivéve a sürgősségikórházi vizsgálatok és elhelyezés bizonyos eseteit. Híváskor — nem ügyeleti idő alatt — a választott háziorvos, az ő hiányában a területi ellátásért felelős orvos kötelessége az ellátás biztosítása. Választott háziorvosnak sürgős hívás esetén félbe kell szakítania a rendelését, és azonnal indulnia kell betegéhez, vidékre is. (Ha húsz kilométerre vállalta az ellátást, akkor oda.) Nem utasíthatja el a hívást elfoglaltságára hivatkozva. Rendelési idején túlmenően is részt kell vennie személyesen az üzemorvosnak betegei folyamatos ellátásának biztosítása érdekében egy erre a célra (is) alkalmas ügyeleti rendszerben. Jól teszi tehát minden érdekelt, ha átgondolva a leírtakat csak olyasmire vállalkozik, amit teljesíteni is tud (...) Kártyával rendelkező háziorvosok a nyújtott ellátásért ellenszolgáltatást nem kérhetnek, a hálapénz elfogadása — az ellátást követően— viszont továbbra sem tilos, csak az ennek kikövetelésére irányuló magatartás az. Utóbbi orvosetikai, egyben fegyelmi vétség (...) A biztosítatlan beteget is állapotától függően kell gyógykezelésben részesítenie, de nem jogosult az illető például TB hozzájárulással felírt gyógyszerre. végezetül leszögezzük, amennyiben a továbbiakban is történnének zavartkeltő próbálkozások területünkön az egészségügyi ellátás terén, készen állunk a leghatározottabb lépések megtételere. (Mivel az állásfoglalás hosszú, s ehhez kapcsolódik még dr. Ga- ra Györgynek Detk es Ludas körzeti orvosának közel négyoldalas fejtegetése is, ezért arra egy későbbi körzeti oldalunkon visz- szatérünk.) Üj telefonhálózat Néhány hete gombamód szaporodnak a városban a földkupacok. Szorgos kezek ássák az árkokat, amelyek hosszabb-rö- videbb időn belül az egész várost behálózzák majd. — Miért szükséges teljesen új kábelhálózatot lefektetni? — kérdeztük a munkát végző Fázis Részvénytársaság egyik gyöngyösi építésvezetőjét, Korsós Ferencet. — A jövő évben üzembe lépő digitális rendszerű, Ericsson gyártmányú telefonközpont igényli az új hálózatot. A város valamennyi utcájába bevezetjük a telefonkábeleket, és biztosítjuk a rácsatlakozás lehetőségét. A munkát a Városkerti lakótelepen, a Mátrai úti lakótelepen, az Iskola úton, a Hadnagy úton és az Erőmű utcában június 30-ra befejezzük. Ezután sorrendben az Ifjúság út, Kenyérgyár út, Eötvös tér, Mérges úti lakótelep következik, majd a Kertész utcában, Csalogány utcában, Szurdokpart úton és a Kisfaludy úton folytatjuk a kábelfektetést. Ezutánjön majd a Kinizsi tér, a Pesti úti lakótelep és az Eszperantó út. A telefonkábel nyomvonala általában a parkosított területeken halad. — Nem voltak emiatt problémáik? — Több helyen tiltakoztak a lakók, de mi nemcsak papíron írtuk le, hogy a kivitelezés után az eredeti állapotot visszaállítjuk, hanem meg is tettük azt. Ha a munkánknak áldozatul esik néhány bokor, virág vagy esetleg fa, a lakótelep, illetve az utca bizalmijával egyeztetjük, milyen növényekkel pótoljuk a hiányt. A kezdeti indulatos bejelentések után, amelyek a polgármesteri hivatalhoz érkeztek, mostanában már inkább elégedett vélemények futnak be. — Jól haladnak a munkával? Mikorra fejezik be a városi hálózat építését? — Egyelőre elégedettek vagyunk, az építést várhatóan október 10. körül befejezzük. Vannak persze nehézségeink is: a frissen kiásott árkokat sok helyen a gyerekek másnap reggelre félig betemetik, hiába rakjuk ki a figyelmeztető szalagokat, azok rövid időn belül eltűnnek. Pedig az árkokban való játék nemcsak a munkánkat nehezíti, de balesetveszélyes is. Az érintett lakosoktól az egy-kéthetes türelem mellett egy kicsit fokozottabb figyelmet kérnénk, hogy a munkánkat valamennyiünk megelégedésére, a legrövidebb időn belül elvégezhessük. mgk. Oda a Barátság, de nincs harag (Folytatás az 1. oldalról) Napraforgónk kelt, nőtt talán a legegyenletesebben, de nem akar mézelni, s félő, hogy ez észrevehetőbben kihat majd a szemekre is. Meglehetősen egyenletlenül mutatkozik a kukoricánk, de talán még lehet reményünk hozzá. Míg a lucernánk kifejezetten bíztató... — Nagyon látszik a napi munkán, hogy nagyobb hozzá a kedv, mint azelőtt. Nem hatkor, hétkor kezdődik már a műszak, mint korábban, nógatás nélkül is kora hajnalban felkel az ember, ha a feladata úgy kívánja. Igen ösztönző, hogy növénytermesztésünk tagi vállalkozásban van, s a gépeket költségtérítéses rendszerben üzemeltetjük. Ott takarékoskodunk, ahol csak tudunk. Adminisztrációval — a főkönyvelőnkkel együtt — nyolcán foglalkoznak. A még oly nagy buzgalom is kevés azonban az üdvösséghez. Nagy adósságot is örököltünk, s újabb hitelre kényszerültünk. Hozzávetőlegesen 17 milliós eredményre lenne szükségünk ahhoz, hogy gazdálkodásunkat legalább „0”-ra futtathassuk. Vannak terveink, például az állattenyésztésben már a baromfira is gondoltunk, szeretnénk egy nagyobb tojóállományt kialakítani. S a földeken is igyekeznénk még jobban, ha világosabban látnánk a jövőt. Tsz-tag ugyan még nem kérte tőlünk a földjét, úgy néz ki, hogy a nyugdíjasokkal együtt 160-170 fősre tehető gárda együtt marad, de 900 hektárt mégis ki kellett jelölni a kárpótlásra. Nagy terület ez, s bizony kerékkötő, nogy tényleges sorsáról talán még az év végéig sem tudunk. Addig pedig nem nyúlhatunk hozzá, s így érintetlen, műveletlen marad az ősztől, bármit hoz is a jövő. A vámosgyörki egykori központi telepen — ma alig van élet. Az elegáns emeletes székház körül elvadult díszpark, kiszáradt szökőkút. A színházteremnyi ebédlőben egymásra tornyozott székek, összerakott asztalok, az irodák többsége teljesen üres. Szabó Ferenc, a Vámosgyörki Kossuth Mezőgazdasági Szövetkezet — s a hajdani Barátság MgTSZ — elnöke keserűen mutogatja, magyarázza, hogy a tavaly első alkalommal veszteséges közös gazdaságnak valójában az idevalósiak a leginkább kárvallottjai. Hiszen bármit is gondolnak arról a téesz-házasságról, ebbe a községbe jószerével csak a kevésbé hasznosítható beruházások jutottak. Ma sem az irodaházzal, sem a műhelyekkel nem tudnak sokat kezdeni. Itt kinn a faluszélen ugyan kinek kellene ennyi hivatali szoba, 300 adagos konyha, étkezde, s ki javíttatna annyi gépet, mint amennyivel elbánhatnának az iparosok? — Már színes prospektuson is kínáljuk legvonzóbb épület- együttesünket az érdeklődőknek, de alig mutatkozik komolyabb szándékú partner. Egy nyíregyházi kft. bizományosaként erőgépeket, munkagépeket próbálunk értékesíteni más létesítményünkben, olyan kockázatot is vállalva, hogy az eladatlan eszközök visszaszállításának költsége minket terhel. Használt holland „masinák” s jó gumiköpenyek forgalmazásával is foglalkozó cégnek adtunk bérbe helyiségeket, illetve olyan német vállalattal tárgyalunk, amelyik esetleg gyártással is foglalkozhatna itt. Sőt, termékeinek kipróbálásához 200 hektárnyi földet használna szintén fizetségért. Kacérkodtunk bizonyos összeszerelő tevékenység indításának gondolatával is, pályáztunk a sztrádaépítők bázishelyének kialakításara. Többre azonban sajnos nem jutottunk. — A közös tsz elmúlt évi 26 millió forintos veszteségének reánk eső része mellett nekünk is kellett új hitelt felvennünk, hogy önálló életünket megkezdhessük, s talpon maradhassunk. Ilyenformán 19,3 milliós az idei adósságunk, aminek kiegyenlítéséhez bizony szerencse is kell. Amikor kiszámoltuk a nekünk járó szarvasmarhát és a hozzávaló takarmányt, olyan rekonstrukció, fejlesztés kellett volna az istállókhoz, hogy jobbnak láttuk elfelejteni. Túladtunk hát rajtuk, s mindenekelőtt az érte kapott 10 millió forintból próbáltunk haladni. Együttesen 1700 hektárnyi földünk nagyobb része szántó, s ez utóbbi negyedén bérművelés van, szövetkezeti gépmunkákkal. Eléggé egyoldalú termelési szerkezetünkben a háztáji cukorrépa és az országban egyedül nálunk tenyésző Jerikó hibrid kukorica a számottevőbb jövedelmi forrás, kiváltképpen, hogy a tengeritfranciáknak értékesíthetjük. — Kalászos gabonából gyenge közepes termést várunk, jobb eredményekre legfeljebb az őszi- eknélszámíthatunk. Ám segíthet Vámosgyörkön is a szigorúbb költséggazdálkodás, s így — no meg, na az időjárás kegyesebb lesz hozzánk — talán az esztendő végén mi sem hagyunk magunk után adósságot. A továbbiak egyébként nálunk is ismeretlenek. Ha az elmúlt két évben ösz- szesen hárman jelentkeztek is, hogy kiveszik földjeiket, s ez együttesen sem több 30 hektárnál, csak találgatni tudjuk, hogy a jelenlegi 150 tag együttmarad- e vagy sem. Pedig a gárdánk már így is apadt: elkerülhetetlen volt bizonyos létszámcsökkentés. S az irodai csapat is csak úgy maradhatott, hogy hatórás a foglalkoztatása, 75 százalékos bérrel. Megkérdőjelezi jövőnket az is, hogy amíg eddig a művelt föld 80 százaléka a téeszé volt, ma 71 százalékban kárpótlásra van kijelölve. Megeshet, hogy ugyanazon területre ketten is kacsintgathatnak. Atkáron a jogelőd közös téesz egyik szolgálati lakása ad most otthont a központi irodáknak. Nincs sok hely az íróasztaloknak, Juhász Andor elnök is másodmagával dolgozik a szobájában, mar amikor egyáltalán itt ül. Mert igazából ő es a társa, Ma- czel József növénytermesztési vezető is inkább a határt, a gazdaság területét járja. Kettejükkel, s Molnár András né főkönyvelővel, meg a Gyöngyösről kijáró részfoglalkoztatásé jogtanácsossal, ar. Sándor Józseffel beszélgetünk a kiverekedett önállóságról. — No, verekednünk azért nem kellett — helyesbítenek már találkozásunk elején — kérésünk, törekvésünk voltaképpen neheztelés nélkül megértésre talált. Olyan osztozkodás volt a miénk, nogy még a válás idején is vett a közös szövetkezet új gépet, hogy mindenkinek jusson, s a külön utakra térve sem fordítottunk egymásnak hátat. Kértünk, kaptunk és adtunk is segítséget, ami talán a későbbiekben ugyancsak előfordul. Mert nem köny- nyű egyedül, főleg amikor a magyar mezőgazdaság ennyire ma§ ára maradt... 2400 hektárunkéi 90 a szőlő, pince nélkül. Sertéstelepünkön 330 az anyakoca, s ötezer az évi hízott állat. A jószágból pénzelhetünk, de fogalmunk sincs, hogy kell-e majd a bor is valakinek. Példátlan, hogy februárban végeztünk a tavalyi betakarítással, s tetézte az indulás gondjait a decemberi őszi búza később 120 hektáron megismételt vetése. A földekre nem jutott műtrágya, pedig 312 hektáron, a kárpótlások körüli bizonytalanság miatt hozzá sem fogtunk a műveléshez. ■■ A nekünk is jutott adósság meg a mellette felvett új termelési hitel törlesztéséhez máig sem fizettek felvásárló partnereink egy csomó terményért. S a visszaesett építkezések miatt a homokbányánkból is vékonyabban csörgedezik a pénz. — A terméskilátásaink sem szívderítőek: növényeink az asz- tályt és a műtrágyaniányt egyaránt megérzik. Javítóműhelyünk kapacitásának értékesítésével is inkább csak próbálkozhatunk. Dolgozunk az adácsiaknak, foglalkozunk vállalati teherautók rendbetételével is, de sajnos nem jutunk sokra. Pedig az Atkári Mezőgazdasági Szövetkezet is nyereséget tervezett. Ha nem is sokra, 1,7 milliós eredményre számítottunk. Igaz, még az aszály előtt. Most annak is örülnénk, ha a kiadásaink nem haladnák túl bevételeinket. — Egyszóval nem leányálom az életünk. Bízunk azonban a fennmaradásban, noha a még jó ideig ismeretlen kimenetelű kár- ótlásra meghatározott arany- orona-érték nálunk éppenséggel nagyobb, mint amit a ténylegesen használt föld ér. S ez a legőszintébb igyekezetünket is eleve komolytalanná teszi... Gyóni Gyula Mégis van kábeltévé Elmúlt számaink egyikében feszegettük, hogy vajon akkor most van-e kábeltelevízió Gyöngyösön avagy nincsen. Úgy értesültünk, hogy az APEX-es tévéseket „felszámolták”, a Kálvária-parti Parabola Klub csak „konzerv” anyagokat sugároz, azokat sem a város életéről. Híradásunk nyomán kereste fel szerkesztőségünket Szerencsés János, s tudatta velünk, ők, az APEX-esek bizony léteznek. Hogy miért merülhetett fel a kétely működésükkel kapcsolatban, azt is elmondta abban az árnyas kertben, ahol találkoztunk. — Lévén, hogy jó kapcsolataim vannak a Magyar Televízióval, még tavaly megszerveztük, hogy egy, a teletex rendszerükkel azonos, de kisebb oldalszámú adást Gyöngyösön is beindíthassunk. Szerződést kötöttünk a Kálvária-parti Parabola Klubbal: ők a csatornát biztosították, mi pedig az információs rendszert. Ez mindkettőnk számára kölcsönös haszonnal járt. — Gondolom, azért beszélgetünk most itt, mert ennek az ideális viszonynak egyszer csak vége- szakadt. — Tavaly csináltunk egy filmet a Challenge Day-ről, ami nagyon jó volt. Innen jött az ötlet, hogy nosza, akkor egy városi televíziót is kialakíthatnánk. Pedagógusokkal, s más érdeklődőkkel több rovatot elindítottunk, és év végére már a napi háromórás adásidőnél jártunk. Erős a gyanúm, hogy a jó kapcsolatnak akkor lett vége, amikor a szilveszteri adásunkban nem fejeztük ki külön köszöne- tünket, illetve hálánkat a Parabola Klubnak a nekünk nyújtott segítségért. Emellett valószínűleg olyan meggyőződés élt a klub vezetőségében, hogy ebben rendkívül sok pénz, haszon van, miért ne csinálják egyedül. Egyszerűen szerződést bontottak és kész. A csatorna az övék volt, mi csinálhattuk volna a műsorokat — nézők nélkül. Egyébként pert is indítottunk ellenük tisztességtelen verseny és szerződésszegés miatt. — És most hogyan működnek? — Egy hét alatt áttelepültünk a Mátrai úti lakótelepre, az ottani fejállomás fogadókész volt. Igaz, hogy itt jóval kevesebben látnak minket, mint a Kálvária-parton, de nem adjuk fel a reményt, hogy egyszer még sokkal több nézőhöz eljussunk. Újra elindultunk a városról szóló műsorainkkal, a közkedvelt BTB-magazinnal, amelynek keretében balesetekről, tűzesetekről, bűnügyekről adunk hírt. És ugyanúgy vannak átvett adásaink, mint az előző helyünkön, gondolok a SZÍV-té- vére, vagy a TV-tévére. Ameny- nyivel többet adunk, az a teletext. Ezt ugyanis csak a Mátrai útiak láthatják. (doros)
