Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-30 / 179. szám
HÍRLAP, 1992. július 30., csütörtök HEVES ÉS KÖRZETE 5. I Hevesiek a Hollókői Házban A világörökség részeként — Párizsban Különös, párját ritkító kiállítás nyílt nemrég Párizsban, az UNESCO székháza előtt. A szervezők a világ kormányai által ratifikált egyezményt figyelembe véve, a ma több mint 300, világörökségként nyilvántartott értékből néhány hasonmást állítottak ki. Ezek közé tartozik többek között Velence, Jeruzsálem, a New York-i Szabadság-szobor, az egyiptomi piramisok, a római Szent Péter- bazilika vagy a Galapagos-szigetek, hogy csak néhányat említsünk. Hazánkból a világörökség részeként tartják számon a hollókői várat és a köré települt falut, valamint a Budai Várnegyedet. Vízitáboroztak a Maroson Hét hajót vett birtokába az a 24 hevesi általános és középiskolás diák, akik leeveztek a Maroson. Erdélyi tájakon jártak, Szászrégen — Marosvásárhely — Nagyenyed — Gyulafehérvár térségén át szelték a habokat a folyón. A tíznapos, nagy sikerű vízitábort a Hevesi Gyermekház szervezte az ifjú evezolapátosok- nak. Miközben ők hajókáztak, addig másik két csoport csere- üdülesre ment a szlovák köztársaságbeli Bukovecre, hogy megismerkedjen az Alacsony-Tátra hegyeivel-völgyeivel, illetve Németországba, Berlinnel és környékével. Megtörtént az első egyeztetés Kiskörén tárgyaltak a Tiszai Erőmű Részvénytársaság, valamint a Közép-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság illetékesei. Az első egyeztetés során keresték a lehetőségét annak, hogy a kiskörei erőmű által termelt villamos energia árbevételéből mennyivel járulnak hozzá a duzzasztómű és a tározó felújítási és fenntartási költségeihez. Kitűnt, hogy tavaly 30 millió forintot nyújtottak ehhez, ám az idén szükebbek az anyagi lehetőségek. A tárgyalás során elhatározták, hogy tovább folytatják a műszaki egyeztetést a két fél között, s ebbe bevonják a Magyar Villamos Művek Részvénytársaságot is. A párbeszédet a későbbiekben is fenntartják. Hevesen jártak a szolnoki metszők Kerékpárokkal járják Heves megye településeit a szolnoki Metszőkor tagjai. A nevezetesebb helyeken megfordulva linómetszeteket készítenek, megörökítve a látottakat. A hétvégét Hevesen töltötték a kör tagjai, és képeiken ábrázolták a város jellegzetességeit, melyeket szívesen megmutattak az érdeklődőknek is. Olasz mandolinegyüttes Hevesen Augusztus 9-17. között küldöttség érkezik Breganzéből, Heves itáliai testvérvárosából. Velük együtt jön az az olasz mandolinegyüttes, amely nemcsak Hevesen, de megyénk más pontjain is fellép. Az itáliai virtuózok nemcsak Kiskörén, de például Egerben is pengetnek majd. Az említett kiállításon jelen van a hollókői ház mása, amelyben eredeti — a nógrádi községből származó — berendezések találhatók. A szomszédos helyiségben — 29 négyzetméteren — a palóc népművészet alkotásaiból állítottak ki néhányat. Ezek között találni a hevesi szőtteseket és hímzéseket is. Az első jelzések szerint a bemutatkozás sikeres volt. Ezt tudtuk meg Báder Miklósáétól, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet elnökétől: — Reprezentatív termékeket lát a kiállítást szemlélő látogató — mondta. — A magyar népművészet elismerését jelenti a részvétel, hiszen a hevesieken kívül felvonul a kalocsai riseliő, a nádudvari fekete és a kaposvári habán kerámia. Ott találni Kovács Szabolcs mezőkövesdi népművész festett tükröseit, dobozait, miután az alkotó a hollókői bútormintákat használta fel tárgyaihoz. Rajta kívül bemutatkozik Újvárosi Imre debreceni bőrdíszműves kulacsaival és ostorával. — A kiállításon lehetőség nyílik vásárlásra is? — A kiküldött anyagot dr. Bodó Sándornak, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetőjének irányításával szakzsűri válogatta össze. így a reprezentatív termékek meg is vásárolhatók a helyszínen, sőt az érdeklődésre való tekintettel további két szállítást is tervezünk. Kiegészítve a kinnlevőket, nép- művészeti babákat, faragásokat, mézeskalács figurákat és apróbb ajándéktárgyakat is küldünk. — Milyen fogadtatásuk van a hevesi népművészeti tárgyaknak? — Örömmel mondhatom, hogy szövetkezünk meghívást kapott a várhatóan szeptemberben és októberben sorra kerülő, Párizs melletti két vándorkiállításra. A mostani és az őszi bemutatkozás tapasztalatait szeretnénk hasznosítani a későbbi munkánkban is. Tesszük ezt azért, mert fontos megmérettetésnek tartjuk a francia fővárosban történő bemutatkozásunkat az 1996-os budapesti expo előtt. A tapasztalatok alapján állítjuk majd össze kínálatunkat a világ- kiállításra. — Meddig látható a világ- örökség bemutatása Párizsban? — Október 8-ig. Ám szeptemberben az érdeklődők előtt a Budai Várnegyed makettjét is láthatják. Október 4. és 8. között rendezik meg a magyar hetet, ami minden bizonnyal a népi, illetve az építőművészet emlékeire még fokozottabban ráirányítja a figyelmet. — A közeljövőben milyen újabb feladatra készülnek? — Augusztus 19-től szeptember 7-ig rendezik meg Torontóban, a kanadai nagyvárosban a nemzetközi vásárt, amelyen Magyarország díszvendégként szerepel. Ezen fontosnak tartják a népi kézművestermékek megjelentetését is. így a mezőkövesdi Matyó, a nyíregyházi, a hódmezővásárhelyi, valamint a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet is részt vesz. Először leszünk ott Torontóban, amely minden bizonnyal a magyar népművészet egészét felölelő termékkör bemutatásának nagy seregszemléje is lesz. Erre készülünk tehát most, nem kis várakozással, miután ezt is szeretnénk kihasználni annak érdekében, hogy szövetkezetünk munkáját a tengeren tűi is megismerhessék. Mentusz Károly Harcoltam a Donnál Szomorú évfordulóra emlékezünk az idén. Ötven évvel ezelőtt, 1942 tavaszán és nyarán indultak el végzetes útjukra a 2. magyar hadsereg alakulatai. A kömlői idős Vass Lajos, a doni hadsereg egykori őrvezetője idézi fel a fél évszázaddal ezelőtt történteket. — 1941. október 15-én Gyöngyösre vonultam be a tüzérséghez. Felderítő kiképzést kaptam. Éleslövészeti gyakorlatok is voltak. 1942 tavaszán már tudtuk, hogy rövidesen kimegyünk a frontra. A kiképzés, a gyakorlatozás ennek megfelelően egyre feszítettebb lett. Május 20. körül Nagyredére helyeztek bennünket teljes hadfelszereléssel, itt már kimondottan a háborúra készültünk. 1942. június 4-én Vámosgyörkről indultunk a harctérre. (Az egri 14. gyalogezred, amelynek a kötelekében a Donnál harcoltunk, néhány nappal előbb Füzesabonyban vagonírozott be.) Hatalmas kerülővel, Litvánián, Lettországon, Észtországon keresztül jutottunk a Dnyeper folyóhoz, majd a partizánokkal teli, féíelmetes brjanszki erdőbe. Végül, összesen tizenkét-tizenhárom napi utazás után, Orel és Szmolenszk között értünk a hadműveleti területre. Éjszaka a nyílt pályán rakodtunk ki. A hosszú úton a lovaink lábai úgy elgémberedtek, hogy újra kellett őket tanítanunk járni. A hadszíntéren erdőkben, falvakban voltunk harckészültségben, természetesen éleslőszerrel ellátva. Első támadásunk „Vakbélhát” fedőnévvel, augusztus 9-én reggel öt órakor kezdődött, és este tíz-tizenegyig tartott. A támadás eredményeként csupán egy kilométert nyomultunk előre. A tüzérütegnél három-négy halottunk és tíz-tizenkét könnyebb sebesültünk volt. 1942. szeptember 9-én hajnali négy órakor Sztorozsevojénál támadtunk azzal a céllal, hogy a szovjet csapatokat kiveijük állásaikból, és a Don túlsó partjára kényszerítsük őket. Ezután új hadműveleti időszak kezdődött számunkra: több hónapig tartó védelem a Don nyugati partján. Beástuk magunkat a folyó partján Sztorozsevoje térségében az urivi hídfőig, két, két és fél kilométer hosszúságban. Három méter hatvan centiméteres bunkerokat ástunk. Az egy sor szalmára földet, arra pedig hatalmas gerendákat raktunk, így készültünk a télre. Október 15. körül már nem győztük takarítani a hótól a futóárkokat. Közben kisebb felderítő vállalkozások előfordultak mindkét oldalon, de egyébként csend volt. A leváltásunkban reménykedtünk, de nem kis csalódásunkra csak feítöltés történt a veszteségek pótlására. Novemberben -35, -40 fok volt, megfagyott a hó. Rettenetes hófúvások voltak, nem győztük éjjel kitakarítani a futóárkokat. Karácsony után Pap Kálmán alezredes bronz vitézségi érmet adományozott számomra, tüzérfelderítőként nyújtott helytállásomért. Ez a kitüntetés két hét szabadsággal járt, és azt hiszem, ennek köszönhetem, hogy hazakerültem a háború poklából... 1943. január 13-án hajnali két órakor indultam el Sztorozsevojéból. Elbúcsúztam Szécsi Áron tüzérbaj társamtól, aki akkorjött vissza a frontra magyarországi szabadsagáról. Német nyitott loszerszálhtó kocsira ké- redzkedtem fel a 40 fokos hidegben, elvitt a legközelebbi vasútállomásig. Ott rögtön le- pecsételtettem a szabadságoslevelem meg a jegyem, és beültem a vonatba. Szerencsém volt, mert ezekben az órákban, napokban olyan események történtek a harctéren, amelyek előrevetítették a 2. magyar hadsereg tragédiáját. 1943. január 12-én Uriv térségében megindult a szovjet gőzhenger. Jómagam kilencnapi és kilenc éjszakai vonatozás után Lavocsnye községbe érkeztem. Itt működött egy fertőtlenítő állomás. A ruháinkat le kellett vetni, fertőtlenítették. Magyarországra érve a Miskolc-Füzes- abony vonalon utaztam. Füzesabonytól méteres hóban gyalogoltam. Szerencsemre sikerült értesítenem az otthoniakat érkezésemről, így Besenyőtelektől már Cseh András nevű unokatestvérem húzott szánon. 1943. január 22-én értem haza Kömlőre. Két hét múlva a szabadságosrádió bemondta, hogy a doni hadsereg szabadságon lévő katonái csak akkor menjenek vissza a frontra, ha a rádión bemondják a tábori számukat. A tüzérségi tábori számunk 230/30 volt. Három hét eltelte után bemondták a tábori számunkat, ezért két nap múlva a falumbeli Kömlői Lajossal és Nagy Joachimmal visszaindultunk a harctérre. Barátok vittek ki bennünket szekérrel a tamaszentmiklósi állomásra, mert több zsák élelmiszerrel teli csomagot vittünk a harcoló bajtársaknak. A barátoktól elköszönve Miskolcig vonattal utaztunk, ahol a hangosan beszélő bemondta, hogy a szabadságról a frontra visszatérő katonák bélyegeztessék le útlevelüket a miskolci katonai parancsnokságon, majd mindenki vonuljon be az itthoni csapattestéhez. Előbb hazajöttem Kömlőre, és néhány nap múlva jelentkeztem a gyöngyösi csapattestemnél. Á közelmúltban az egri 14. gyalogezred még élő katonái találkoztak egymással. Komlóról tizenkilencen vettek részt ezen az összejövetelen. Ők mesélték, hogy nagyon nagy élmény volt beszélgetni a régi katonatársakkal, és felidézni a fél évszázaddal ezelőtti eseményeket. Nagyon örülnék, ha az egriek példájára a gyöngyösi honvédség is megszervezné a második világháborús gyöngyösi tüzérezred hivatásos és tartalékos katonáinak találkozóját. Ezúton is üdvözlöm az egykori bajtársakat. Lejegyezte: Vörös Dezső A tét: a Hevesi Állami Gazdaság (Folytatás az 1. oldalról) — A minimális pénzügyi feltételekkel rendelkezünk. Persze ezt nagyon szigorú belső takarékossággal, költséggazdálkodással biztosíthatjuk nap mint nap. Vonatkozik ez a vásárlásokra es az eladásokra egyaránt. Ennek köszönhető, hogy sikerült learatnunk. A 731 hektár búza egységnyi területen mindössze három tonnát adott. Emellett 190 hektárról takarítottuk be a fénymagot, és 345 hektárról a borsót. Mind a két termény átlaghozama jóval elmaradt a várttól. Szerencsére a búzának, a fénymagnak és a borsónak van piaca, amelyeket a Szolnoki Gabona- és Ipari Növények Termelési Rendszerének, valamint a Tszker Egri Központjának értékesítünk. — És mi van az állattenyésztéssel? — Ott is halad a munka, noha a szarvasmarha-állományunk elsősorban gazdasági takarmányokra szorítkozik. így kevesebb is az elérhető tejmennyiség, ami az árbevételünkre is kihat. Jó partnerünk a gyöngyösi Mátratej Kft., amely átveszi a termékünket, és fizet is érte! Emellett az elmúlt hónapokban kevés hízómarhát is értékesítettünk, és már nem használt eszközeinkből is eladtunk a pénzügyi helyzetünk javítására. — Mi várható az elkövetkező egy hónapban? — Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy megegyezzünk a hitelezőkkel,hiszen ez az utolsó lehetőségünk. Egyébként június 30-ig átadtuk az elképzelésünket a gazdaság átalakítására a Földművelésügyi Minisztériumnak, valamint az Állami Vagyonügynökségnek. Amennyiben nem kerüfsor felszámolásra — és nagyon bízunk benne —, akkor december 31-ig kialakítjuk a részleteket. Egyébként százszázalékos privatizációról van szó, amelyet négy önálló egység — társasági forma — létrehozásával t retnénk megvalósítani. Ez az épzelésünk, és reménykedünk, hogy valóra is válthatjuk. (m. k.) Tenken Épül már az orvosi rendelő Tenk községen keresztülhaladva — a 31. számú útvonal mellett —jól látható az az épülő létesítmény, amelynek oszlopai és falai már állnak. A leendő helyi felnőtt- és gyermekorvosi rendelőről van szó, amely szolgálati lakásokat is magában foglal majd. Az objektum építési költségé közel 16 millió forintos beruházást jelent, s ez a teher nagy erőpróbát jelent mind a község ónkormányzatának, mind pedig a lakosságnak. Ezzel kapcsolatos jó hír az is, hogy az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság immár megadta az engedélyt ahhoz, hogy itt önálló egészségügyi körzet működjön. Ugyanakkor a képviselő-testület alapítványt hozott létre, s váriák azok jelentkezését — mind magánszemélyek, mind vállalatok es intézmények segítőkészségére számítanak —, akik támogatni szeretnék a tenki embereket abban, hogy ez a létesítmény megépüljön. Az alapítvány számlaszáma: 354-98304-92552. Ezzel kapcsolatban bővebb felvilágosítást a tenki polgármesteri hivatalban kaphatnak az érdeklődők. Hevesvezekény jövőjéért Útépítés, telefonfejlesztés A kis alföldi község, Hevesvezekény önkormányzata elhatározta, hogy lehetőségei alapján fejleszti a falu infrastruktúráját. Ennek érdekében az idén is jelentős erőfeszítéseket tesznek. Balogh Sándorné polgármestertől arról értesültünk, hogy június 18-án megkezdték a Petőfi, a Kinizsi, a Klapka, a Szerelem és a Rákóczi út kiépítését. Augusztus 20-ra megváltozik a helyzet, miután az eddigi földutak köves burkolatot kapnak. Az önkormányzat erre 3,7 millió forintot költ, és az összességében 1,6 kilométer hosszú szakaszt a hevesi székhelyű Topeka Kft. dolgozói alakítják ki. Jövőre folytatódik a program, miután még hét kisebb vezeké- nyi utca kap ugyancsak köves burkolatot. Ézzel a faluban megteremtik az eddigieknél sokkal jobb közlekedési feltételeket. A telefonfejlesztésre is gondoltak, miután a község 84 lakásában önerős távbeszelő-bekö- tést végeznek. Még május 12-én létrehozták Hevesvezekényben a telefonigénylők közösséget. Ez azt jelenti, hogy otthononként 30 ezer forinttal járulnak hozzá a hálózatbővítéshez. A két és fél milliós fejlesztés — amelyet a Magyar Távközlési Vállalat hevesi üzemegysége végez — lehetővé teszi, hogy legkésőbb az idén szilveszterre az említett 84 lakásban is megszólalhassanak a telefonok, és a vezekényiek kapcsolatot teremthessenek a világf al. Az önkormányzat egyébént anyagi támogatást kíván nyújtani a helyi telefonigénylők közösségének. Lelki segítség — gyerekeknek Bár még javában tombol a nyár, tart a vakáció gyerekeknek, pedagógusoknak, csendes a Hevesi Nevelési Tanácsadó is. Ám e történés nélkülinek tűnő napokon az ott dolgozók már a szeptemberben induló új tanévre gondolnak. Az intézmény — mint lapunkban korábban hírül adtuk — idén január 1-jétől a megyei önkormányzat felügyelete alá került. Pályázatot hirdettek pszichológus- és vezetői állásra, ám az eltelt hónapokban jelentkezőt nem találtak. így a múlt hónapban a megyei közgyűlés újabb egy esztendőre megbízta a vezetői feladatok ellátásával dr. Oláh Jánosnét, aki eddig is ellátta ezeket a teendőket. Elmondta, hogy megyei szervezésű továbbképző tanfolyamokat hirdettek pedagógusoknak, illetve logopédusoknak, emellett különböző gyermekkorosztályok intelligenciaszintjé- nek felmérését is végzik, és drámapedagógiai kurzust is indítottak. Szívügyüknek tekintik a hevesi és a térségében lévő óvodák, általános iskolák, valamint az alföldi város Középfokú Oktatási Intézetének támogatását is. Ez utóbbiban az elmúlt tanévben is főleg azoknak a szakmunkás- és középiskolás tanulóknak, akik kollégiumban laknak, kéthetenként klubszerű foglalkozásokat tartottak a hevesi gyermekkönyvtárban. Nem is számították arra, hogy milyen sikere lesz ezeknek a találkozásoknak, miután olyan nagy volt az érdeklődés. Ezt azzal magyarázzák, hogy Hevesen nem sok lehetőségük van a fiataloknak a kulturált szórakozásra, így ezt a hiányt igyekeztek pótolni. Úgy tűnik, hogy szeptembertől folytatják, miután szeretnének továbbra is lelki segítséget nyújtani a fiataloknak. Meghívást kaptak a hevesi 1-es számú óvodába, ahol szűrővizsgálatot kezdenek a gyerekek között. Szeretnék megállapítani, hogy van-e veszélye az olvasás-, illetve az írástanulásra való felkészítésnek. Az ezzel kapcsolat?^,"Úgynevezett problematikus gyerekeket szeretnék kiszűrni, hogy felhívják az óvónők és a szülök figyelmét arra, hogy mit tegyenek ilyen esetben. Miután az ősztől a hevesi Középfokú Oktatási Intézetben először indítják a hatosztályos gimnáziumot, az oda kerülő 12- 13 éves gyerekeknek is segítséget kívánnak nyújtani ahhoz, hogy miként illeszkedjenek be — lehetőleg hamar — a nagyobbak közé. Hollókői házakról mintázták azt a makettet, amelyet jelenleg Párizsban láthatnak az érdeklődők
