Heves Megyei Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-03 / 156. szám

4. A TUDOMÁNY VILÁGA HÍRLAP, 1992. július 3., péntek A modern magyar mezőgazdaság úttörőinek jeles alakja volt Balásházy János. A reformkor kezdetén ez a kiváló szakember az ellenzéki mozgalomban Kossuth Lajos, illetve Széchenyi István küzdőtársa volt. Ugyanakkor a kibontakozó kultu­rális élet legjobbjait — Vörösmarty Mihályt, Kölcsey Ferencet és Bajza Józsefet — vallhatta barátainak. Ő volt az akkor alapított Magyar Tudományos Akadémián az agrártudomány első művelője. Olyan műveket alkotott, amelyek méltó folytatásai a nagy elődök: — Nagyváthy János és Pethe Ferenc — munkáinak. Mai összeállí­tásunkban a 195 esztendeje született Balásházy János munkásságát ismertetjük. „Merítettem az életből, s hatni akarok az életre...” Az „okos gazda” tudományára tanított Tudós gazda volt Balásházy János, akinek ősi fészke egyko­ron a Közép-Szolnok megyei, úgynevezett szilágysági Baláshá- za. Ő mégis a bortermő Hegyalja szülötte. 1797. március 8-án lát­ta meg a napvilágot Sátoraljaúj­helyen, középnemesi családban. A szülővárosban, Sárospatakon, Lőcsén és Kassán töltött iskola­évek után 1816-ban a keszthelyi Georgikon hallgatója lett. Ott je­gyezte el magát örökre a mező- gazdasági tudománnyal, gyer­mekkorától fogva különös kedv­telést találva az általa fogalma­zott „gazdaságbeli dolgokban”. 1820-ban Pestre ment joggya­korlatra, de akkor már elsősor­ban az édesapjától örökölt újhe­lyi kisbirtok gazdálkodási prob­lémái foglalkoztatták. Német nyelvtudását arra használta fel, hogy sorra tanulmányozza a né­met, illetve a korábban élenjáró angol mezőgazdaságról szóló irodalmat. Tapasztalatait megkí­sérelte saját birtokán kamatoz­tatni. Gazdálkodásának fő területe a juhtenyésztése olt. Munkássága 1825 után teljesült ki. Magyar nyelven igyekezett honfitársai­nak közkincsévé tenni az előre­haladottabb külföldi mezőgaz­daság eredményeit, megvizsgál­ni azok hazai alkalmazásának feltételeit, megvetni a nemzeti tudományosság alapjait. Első könyve — Gyűjtemény a juhte­nyésztésről — 1827-ben jelent meg. A korszerű mezőgazdaság kísérleti műhelyévé avatott bir­toka azonban anyagi nehézségek közé juttatta Balásházyt. Sokat kritizálta ebben az időszakban az adófizetési rendszer fogyatékos­ságait, és sürgette a gazdasági és kulturális viszonyok korszerűsí­tését. Széchenyi és mások ajánlására 1830. november 17-én Pozsony­ban Balásházyt a Magyar Tudós Társaság tagjává választotta gaz­daságtudományi munkásságá­ért. Az 1832-es közgyűlésen pe­dig Berzsenyi Dániellel és Kisfa­ludy Sándorral a plenáris ülést előkészítő bizottságban tevé­kenykedett. Segítséget nyújtott az Akadémián elkezdett szótár­készítő munkához, összegyűjtöt­te és elküldte a sátoraljaújhelyi mesteremberek szavait. 1830- ban tagja lett az akkor alakult Al- lattenyésztő Társaságnak, amelynek létrehozását már ko­rábban sürgette. Ennek ellenére komoly anyagi gondokkal küz­dött, és politikai síkon is támad­ták működését. Az akadémiai tagsággal járó évi háromszáz forintos tisztelet­díjat csak 1846-ban kapta meg. Bár egymás után jelentek meg könyvei, azok jövedelme alig számított valamit. Egzisztenciá­ját 1833 végén azzal mentette meg, hogy Vay Ábrahám grófnál — akinek kilenc megyére kiterje­dő birtoka volt — jószágigazgatói állást talált. Szolgálata igen fá­radságos volt, de hároméves te­vékenysége során az uradalmi juhállományt megkétszerezte, a gabona terméshozamát jelentő­sen emelte. Hajlamai ellenállha­tatlanul a saját gazdaság meg­szervezése felé húzták, ahol pél­dát szeretett volna mutatni a cél­szerű és eredményes gazdálko­dásból. Zemplén megyei birto­kainak teljes felszámolása és a hitelezők kielégítése után még annyi pénze maradt, hogy Deb­recenben egy szoba-konyhás há­zat, s a város határában pedig, az elepi pusztán két tanyát szerez­zen. A negyvenes évek elején Balásházy reménykedve tekin­tett a jövő elé. Úgy vélte, hogy „hazánk boldogabb vidékén” te­lepedett le. Életének megpróbáltatásai, zempléni gazdálkodásának alig elkerülhető csődje és a debreceni újrakezdés erőfeszítései arról győzték meg, hogy az okos gaz­dának nem elég ismernie a mezei gazdaság tudományát, hanem fel kell vérteznie magát olyan isme­retekkel, amelyek eligazítják a gazdaság jövedelme helyes fel- használásának, a háztartás meg­annyi próbájának megoldásá­ban. Ezért újra az íráshoz folya­modott, hogy gondolatait közre­adhassa. Hiába lelt azonban Debrecenben új hazára, szíve a Hegyalján maradt. A Tiszántúl szikes pusztáin is foglalkoztatta a Hegyalja hanyatlása, és a tör­vényhozás figyelmébe ajánlotta az egykor gazdag szőlőtermő vi­dék sorsát. A dohány- és a cu­korrépa-termelés, valamint a se­lyemhernyó-tenyésztés erőteljes fejlesztésében kereste a kiutat. Remélte, hogy a bányák nyitásá­val elő lehet segíteni a vidék ipa­rosítását. Küzdelmes élete során akko­riban újból válságos helyzetbe került, de másodszorra is kiver­gődött belőle ugyanazon a kivé­teles módon, amely 1833-ban is megmentette. Gróf Vay Ábra­hám ismét jószágkormányzói szolgálatba fogadta, és ezzel megmenekült a pénzügyi csőd elől Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején jószág- igazgató volt, ám 1850-ben bát­ran kiállt a Magyar Tudományos Akadémia védelmében. A dik­tatúra ugyanis az Akadémia át­szervezését rendelte el. Hatévi megfeszített munkával jutott el odáig, hogy 1853 tavaszán ismét felhagyhasson a szolgálattal, és visszatért debreceni két kis ta­nyájához. Akkor azonban hosz- szas betegség bénította meg 1855 őszéig. Eladta debreceni birtokát, és Földesre költözött, ahol főleg gyümölcskertészke­déssel foglalkozott. Életének utolsó éveiben a pin­cegazdálkodásról és a kereske­delemről is írt. Ezek a problémák változatlanul — mint a Hegyalja szülöttét — foglalkoztatták. 1857. november 17-én, 60 éves korában hunyt el Földesen, nagy szegénységben. Sírjánál — amelynek ma már nyoma sincs — A mezogazdasag korszerűsí­tése hitelkérdés is — állította Ba­lásházy. A munkaerőben, épü­letben, felszerelésben egyaránt nagyobb beruházást igénylő vál­tógazdasághoz számottevő tőké­re volt szükség. Műveiben foglal­barátja, Bakos Gábor helyi lel­kész mondott búcsúztatót. Mű­vei, gondolatai azonban azóta is fennmaradtak. Elsősorban a me­zőgazdálkodás különböző ága­zataiban nélkülözhetetlen kora­beli ismeretek összefoglalása, az 1830-ban először megjelent Okos gazda című tankönyve. Emellett A háztartás és a mezei gazdaság tudománya című kézi­könyve, ebben foglalkozik a talaj részletes fizikai es kémiai sajá­tosságával, és kitér benne a ter­melés más természeti feltételeire is, úgymint a lejtős fekvésre, az erózióveszélyre. 1837. szeptem­ber 10-én A honi vízszabályozá­sok tökéletesítéséről, földműve­lési tekintetben címmel az Aka­démia VI. közgyűlésén fejtette ki nézeteit. Rámutatott, hogy mi­lyen fontos szerepe van a víznek a növények táplálkozásában, to­vábbá az öntözésnek a földek, rétek megtartásában. Ábrákon is szemléletesen mutatta be azokat az akkoriban még kevéssé ismert talajművelő eszközöket, ame­lyek szenzációként hatottak. így a kapáló és töltögető ekét, ame­lyek naponta 70-80 napszámos munkáját pótolták. Gyümölcstermelési útmutatá­kozott a hitelproblemakkal, így a föld-hitelbankkal, a takarék- pénztárral, a zálogházzal. De a tőke mezőgazdaságba való na­gyobb behatolását és így annak átalakulását már nem érhette meg. saiban Balásházy a kertnek ki­szemelt terület előkészítő mun­kálataiból indult ki. Felsorolta a biológiai alapokat, a fajtaszapo­rítás és -nemesítés kérdéseit, a kártevők elleni védekezést. Fog­lalkozott állattenyésztéssel is, rá­mutatva annak hasznosságára az igavonásban, a hizlaltatásban, a tejtermelésben, a bőr, a gyapjú, a tojás, a toll előállításában. Áz ál­tala nyújtott állatorvoslási isme­retek ma már tudománytörténeti érdekességnek számítanak. Ag­rártudományi munkásságának egyik lényeges területe volt a bo­rászát. Gazdag munkásságának jelentősége mindenekelőtt a ho­ni, s azon belül a helyi sajátossá- oknak leginkább megfelelő, orszerű mezőgazdasági rend­szer kialakítására irányuló erőfe­szítéseiben rejlett. Valóságos apostola volt az agrártudományi ismeretek iskolai és iskolán kívü­li teijesztésének. Tapasztalatai­nak meggyőző erejével igyeke­zett formálni a gazdálkodói köz­véleményt, mint írta: „munkám tartalmát, s irányát legjobban áb­rázolja a következő kifejezés: merítettem az életből, és hatni akarok az életre...” (mentusz) Tanácsai máig sem avultak el... Balásházy arra is tanította a gazdákat, hogy sajátítsák el a ga­bona soros vetését, amely akko­riban már külföldön tért hódí­tott. Utal arra, hogy 1817-ben Keszthelyen már sikeres kísérle­teknek volt szemtanúja. Azóta „hellyel-hellyel itt, a hazában — írja — a vetést avégre készült szerszámmal is teszik, mely által minden mag egyenlő távolságra esik egymástól...” Felismerte a soros vetés jelen­tőségét a terméshozam növelésé­ben. Az általa leírt, földbe sül­lyesztett, deszkakeretes, üvegab­lakos, szalmatakaróval védett melegágy, valamint a felhaszná­landó melegágyi föld milyensé­gére, illetve kezelésére adott ta­nácsai máig sem avultak el. Már feltűnnek a műszerek Balásházy János 1856-ban adta ki A pincegazdászatról, borkeres­kedésről című könyvét. Előszavában a következőket írta: „Segíteni kell azon az állapoton, hogy a bortermelés adja néhány évtized óta minden gazdászati ágak közt a legcsekélyebb hasznot, sőt több bor­termelő vidékek szemlátomást szegényednek. S ugyanezen évtize­dekben a belföldi és a külföldi borkereskedők meggazdagodtak és gazdagszanak...” A jelenség okát abban látta, hogy a szőlő- és borter­melők idejétmúlt eljárásokat követnek, szemben a nagyban kezelő borkereskedők korszerű eljárásaival. így a termelők — a vevőt passzí­van, helybe várva — kiengedik kezükből az aktív borkereskedés hasz­nát. Könyvéből megismerhető a korabeli hegyaljai pincegazdaság változatos felszerelése, így a kis gönci hordók is. Felveti, hogy ezek fa­anyaga sokszor friss vágású, nem elég száraz, csersavtartalmú. El­avult a borok keverésére használt eszköz is. Rámutat, hogy a korsze­rűsítésre törekvő pincegazdaságoknál már feltűnnek a műszerek: a hőmérsékletet ellenőrző hőmérők, a borok alkoholtartalmának meg­állapítására szolgáló mérlegek, stb. Nem érhette meg... MxcxoAqe* COMPUTER 4ND TECHNOLOGY CENTER számítógépek: IBM, EVEREX, WEARNES nyomtatók: EPSON, STAR, CITIZEN, irodatechnikai berendezések: K0NTRAX másolók: RIC0H, CANON és egyéb márkás kiegészítőcikkek közül vásárolhat. Eger, Grónay u. 3. Tel/fax: 36/13-366, 10-522 r ^50 FT/DB-os 1 ruházati vásárt tart a MINI-MONEY szombat-vasárnap, július 4-5. Női selyem- és pamutblúz, férfiing, női alj, rövidnadrág, szabadidőruha. . Eger, (Felnémet-Pásztorvölgy) Sólyom u. 6. Nyitva: de. 10-18-ig 11-es buszvégállomásánál . PÓNI Vendéglő Eger, Szépasszony-völgy felvételre keres szakácsot, vagy jól főző kézilányt és felszolgálót. Érdeklődni: az üzletvezetőnél. Heves megyei^ irodája (Eger) felvesz számítógép-kezelésben jártas, pénzügyi ismeretetekkel rendelkező titkárnő- adminisztrátort önálló 4 órás munkavégzésre. Idegennyelv ismerete előny. Érdeklődni lehet: 8-13 óra között a 36/11-847 telefonszámon. J Dr. Wernigg Róbert szülész-nőgyógyász klinikai onkológus magánrendelése július hónapban szabadság miatt szünetel. Legközelebbi rendelés aug. 3-án 16.30-kor Eger, Tízeshonvéd-u. 12. sz. A 5/1 bes savanyúságot nagy mennyiségben felvásárolok. Ajánlatokat Laki László Abda, Hunyadi u. 47. címre kérem. Tel.: 96/50-042. Fax: 96/50-071^ V /n REDŐNY-, RELUXA-, HARMONIKAAJTÓ; TÉRELVÁLASZTÓ; ZSALUGÁTER­készítést vállalunk vidékre is és közületeknek is. Megtekinthető a CENTRUM ÁRUHÁZ első emeletén. Megrendelhető 36/14-994-es vUtelefonszámon. n BABA­KO­CSIK érkeztek akciós áron 8900 Ft-ért a FOTOSPRINT üzleteibe! Eger, Hatvani kapu tér 3. (színház mellett) Eger, Szent János u. 1. Telefon: 10-806 Nyitva: hétfőtől péntekig 7-18 óráig, szombaton 8-13 óráig. Aki a hirdetést a vásárlásnál bemutatja, 300 Ft engedményt kap! /IMPER f7ÜZLETHAZyi Hűtők nagy választékával várjuk kedves vásárlóinkat. Valamennyi nálunk vásárolt hűtőhöz k Moulinex elektromos háztartási gépet ajándékozunk. (vasaló, kávéfőző, hajszárító, turmix, stb.) Gyöngyös, Szent Bertalan u. 2. Tel.: (37) 12-085 ... ahol az árak megrázóan jók. ajánlata Apartmanos üdülés az Olimposzi Riviérán NEI PORIBAN 7 éjszakás turnusok 2.900 - 10.900 Ft/fő, DE FIGYELJE a júliusi ANNA MAGAZINT és a CALYPSÓ rádió adásait! AKCIÓ! MEGLEPETÉS!! NYEREMÉNYEK!!! Utazás Görögországba: egyénileg vagy autóbusszal (légkondicionált, WC, video, büfé) oda-vissza út ára: 5.700,- Ft/fő. Júliustól menetrend szerint is indul az autóbusz Egerből minden pénteken! Üdüljön a csodálatos ISZTRIÁN, 80 km-re az olasz határtól! 8 napos üdülés Isztrián 4 csillagos szállodában ill. apartmanokban, reggelivel és vacsorával már 7.790 Ft/fő-től. Utazás egyénileg vagy a következő turnusokban luxusautóbusszal: 1992. augusztus 3-11. és 1992. szeptember 7-15. Autóbusz ára oda-vissza: 5.700 Ft/fő. Városlátogatások, körutazások: London, Párizs, Róma, a Vatikán, Nápoly, svájci és angol körút. Jelentkezés: Eged Travel Kft. Eger, Harangöntő u. 5. a Minarettel szemben 36/21-909. Gyöngyösi ügynökség: Gyöngyös, Seregély u. 39. 37/12-109. TRADE­TRANS AKCIÓ! Fenyő-fűrészáru- vásár széles választékban 14.500 Ft/m3-től! Megtekinthető: Gyöngyösön a Karácsondi úti telepünkön. Tel.: 37/12-592 TRADE­TRANS AKCIÓ! Megnyitom 2. telephelyemet Gyöngyösön a 3. út, Mátrai út kereszteződésében (5. sz. iskola sportpálya) 1992. július 6-tól Nyitva: naponta 9-18-ig Kínálatunkból: MITSUBISHI VISTA 1,8 inj. kát. 1988-as 880.000 Ft PONTIAC LE MANCHE 1,6 inj. kát, 1988-as 670.000 Ft OPEL KADETT 1,6 0 1987-es 550.000 Ft MAZDA 323 1,6 inj. kát. 1986-os 480.000 Ft Az árak tartalmazzák az ÁFA-t.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents